Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. július 23., kedd A képernyő előtt Fiúk Capuából, meg itthonról Azíelnaúlt műsorhét legmegrázóbb adásának A capnai fiúk üzenete című dokumentum-riportfilmet tartom. A Kígyós Sándor rendezte, Radványi Dezső szerkesztette film, gondolom, nemcsak engem kavart fel, nemcsak én töprengek rajta már napok óta, hanem százezreket. Beszédtéma lett ez a film, munkahelyen, utcán, mindenfelé szóba kerül. ‘Az utazni szerető emberek vágyainak városától, Nápolytól negyven k ilométerre van az a Capua nevű település, amely annyira beleíródott sok-sok meggondolatlan magyar fiatalnak az élőiébe, ahonnan ezek a hazájukat hagyott fiatalok szétszóródrsak a nagyvilágba, hogy aztán többségükben reményvesztett, hontalan, megkeseredett emberekként tengődjenek. Van. — nem is kevés —, akikre csak egy fakereszt emlékeztet az olasz temetőben, van, akit a íarkastörvények uralta táborban egy más nemzet hontalanja szűrt le, s van, aki belehal a pornóújságok csempészésének körülményeibe, nem bírja a többszöri hosszú utazást a nemzetközi vonat mosdója feleitti szűk csatornában kucorogva. Fennhéjázó butaság — öreg apróhirdetésben bízva Amerikába induló és ott először csizmát venni akaró, hazáját nyilvánosan megtagadó fiatal fiú —, a kinti életről keserűen nyilatkozás, de a hazatérésre mégsem gondolás, az Amerika-imádattal büsz- kéikedés, a sok; munkával megszerzett kis svédországi lakásban tett, őszintének tűnő megnyilatkozás, meg egy sor egyéb megnyilvánulás a Capuát megjárt magyar fiúk üzenete, amelyből nem nehéz kiolvasni az igazságot, nem nehéz észrevenni, közülük melyik az őszintébb, melyik a gyerekes ha- zudozó, a feltűnést kereső, önmaga butaságával, helyenkénti aljasságával kérkedő. Az olcsó prostitúció, saját házastárs kiárusítása és a hazaárulás, az idegen kémszervek szolgálatába lépés ai természetes velejárója annak az útnak, amelyen a Capiaíít jártak többsége halad. És velük szemben állnak, akik hazajöttek. Hazajöttek, pedig jó körülmények között tanulhatlak, hazajöttek, pedig tudták, hogy a hazaárulásért börtön jár. Döbbenetes mozaik rakódott össze a het- venperces film kockáiból. Akik hazatértek, újra otthonra, hazára leltek, mégha olyan is akad, aki csíkos rabruhában volt kénytelen nyilatkozni. De azok, akik nem fordultak vissza, akik egy apróhirdetés gyújtotta reménnyel kelnek át az óceánon, akik dán pornó- boltok alkalmazottai, sétáló prostituáltak lesznek, alighanem végleg elvesztek számunkra, s elvesztek szüleik számára is, akik talán most, a. képernyőn látták utólszor gyermeküket. A film kitűnő szerkesztéssel, nagyszerű vágásokkal, minden agyonhangsúlyozás nélkül, pusztán a megdöbbentő tények jó csoportosításával matatta be, hová vezet a fiatalos meggondolatlanság, a megalapozatlan külföld-imádat, mivel kell szembenéznie annak, aki úgy hagyja el hazáját, mint a sok capuai fiú. Drámák feszültek a film epizódjaiban, indulatok feszültek bennünk a képernyők előtt, szerettünk volna belevágni a szavába némelyik fiatalnak: állj meg, próbálj visszafordulni! S valljuk be, volt, akit szerettünk volna talán keményebb eszközökkel is észretéríteni. De a filmet csak mi láttuk, a capuai fiúk szerte a nagyvilágban nem. ők maguk érzik mindazt, ami minket megdöbbentett, csak bevallani nem merik. •* Nem kevésbé döbbentett meg két itthoni témájú adás. Azok is fiúkról szóltak. Az egyik a Kék fény volt, amelyben olyan fiatalokat ismerhetnünk meg, sajnálatosan fiatalokat, akik itthon próbálják azt' az életstílust megteremteni, amilyent a capuaiak kényszerből — igaz, önmaguk választotta kényszerből! — élnek. Felelőtlenség, a társadalmi együttélés íratlan és írott szabályainak, törvényeinknek semmibevétele, bűnözés. Ez is szembenállás szocialista társadalmunk rendjével. De ezekkel szemben már érvényesül társadalmunk törvénye. Még akkor is, ha közülük talán nem egy a Kék fényben való szereplést is ixilamiféle furcsán értelmezett rangnak tartja. Lopás, élet elleni bűncselekmény, prostitúció, egyéb akadt az itthoni fiúk listáján is. Mindössze két estével a capuai üzenet után érzékenyebben kellett reagálnunk ezekre a hazai parazitákra is. Csakúgy mint A Hét adásában bemutatott ifjú bűnözők cinizmusára. * És egy harmadik adás, amely ugyancsak megdöbbentő volt: Petrovics Imre tizennégy éves fiú Hipolipusztáról. A szombat délután látott riportot nehéz volt nem ökölbeszorított kézzel nézni. A nyílt tekintetű, szépre, jóra, tudásra és korszerű életre vágyó gyerek ma, 1974-ben úgy él a távoli tanyán az apja őrizetére bízott birkák között, mint százszázötven évvel ezelőtt élhettek az akkori, hasonló sorsú Imrék. Kusza, rendezetlen, családi körülmények, a végtelenségig elmaradott apa, s egy olyan gyermek, akiről szinte meg lehetne mintázni a hátrányos helyzetű fiatal szobrát. Talán ez az adás több szerv figyelmét is felhívta Imrére, s — akár az apja akarata ellenére is — segítenek rajta, kiragadják környezetéből, nem jut majd sem a Kék fénybe, sem a capuaiak sorsára, de itthon sem vész el a birkák között. ★ A Kellér- és a Greta Garbo-műsorokra — mivel még folytatódnak —, a későbbiekben reagálunk. Benedek Miklós RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK a lakosság és közületek részére PARKETTÁZÁST, ÜVEGEZÉST. Cím; MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET 3501 Miskolc, Szeles u. 8. sz. Tel.: 16-602. Dér István tárlatán A művész az Apám galambokkal című képe előtt (Fotó: Laczó) Vasárnap délután — a Zi- lahy György Művészetbarátok Köre 117í tárlataként — nyílt meg a tokaji Helytörténeti Múzeumban Dér Ist- ván szegedi festőművész kiállítása. A megnyitáskor Bánszki Pál művészettörténész méltatta a kiállító művész munkásságát. Dér István harminchét éves. Szegeden végzett főiskolát, s I960 óta szerepel rendszeresen kiállító művészként tárlatokon. A vásárhelyi őszi tárlat, a szegedi művészek kiállításai otthon és a fővárosban, továbbá Ogyesszában, Berlinben, Szabadkán, önálló kiállítóként Hódmezővásárhely, Szeged, Gyula, Mindszent, Bor- dány és most Tokaj eddigi útjának mérföldkövei. A tokaji nyári művésztelepet tizenhárom éve látogatja rendszeresen, s mint ilyen a szokásos, táborzáró tárlatokon többször szerepelt, de a Zi- lahy György Művészetbarátok Köre szervezésében most először mutatkozik be Tokajnak, illetve a Tokajt és a kiállításokat látogató nem kis számú érdeklődőnek. Hét tustollrajzát és nyolc nagyméretű festményét láthatják most a tárlatlátogatók. Rajzainál első pillantásra megfog o szűkszavúság. Talán csak egy műve jelent némileg kivételt, Az emlékezés máglyája című, amelyen az összetett, összetorlódott emléktöredékek úgy rakódnak egymásra, mintha egy óriási, hasábokból rakott máglya tetején ágak hajtanának ki, s a sok-sok asszociációra alkalmat adó motívumokkal zsúfolt főtéma mögött, a háttérben egy elhagyott apró tanya körvonalai láthatók. A többi rajzán azonban — ellentétben ezzel — a papír fehér színe jut nagyobb szerephez. Ez lelhető fel az Ikon bűvöletében című rajzán, vagy az Egy ló halálára címűn, amelyen egy izmos férfikarral és egy fejrészlettel jelzett ember hátterében egy kimúlt ló néhány vonással érzékeltetett teteme jeleníti meg a munkában társnak számító állat és az ember összekapcsolódását, a ló elvesztése felett érzett emberi fájdalmat. A fehér papírháttér szerepe különösen érzékelhető A fészek című rajzán, ahol a nagy fehér mezőt alig szántja egy-két vonal, de a magányos, markáns vonásokkal jelzett fészekben a tojások optimizmust, reményt sugároznak. Az Orgo- namuzsika orgonasípokat asszociáló felhői alatti emberalakok. A lebontott ház álma emlékképei, vagy a Törött tükör korábbi kellemesebb életepizódokat felidéző vonásai hasonló módon, nagyon kevés vonallal, a nagy fehér felületek cs az éles fekete vonalak kontrasztjával érzékeltetik a mondandót. Festményei közül egy — a tömbszerű fogalmazást, robusztus formákat felmutató ökrök — 1967-ből való, a többi a közelebbi évekből, sőt, 1974-ből. A művek szerkesztése a rajzokéhoz hasonló. A fehér hátteret lá- gyabb pasztellszínek váltják fel, csaknem mindegyiken a vízpart, a Tisza feletti fénytörés érződik, s ezek előterében áll például a lóalak a Hajnalban című képen, háttérben a napkoronggal, vagy a reszkető napraforgók az Őszutó címűn, ezt a hangulatot tükrözi a Ketten, vagy a Szélben. A Tisza-part bűvölete vonul végig minden művén, például a kiábrándultságot tükröző Galambját sirató fiút —, vagy a rajzainak szerkezetéhez legközelebb álló, Anya, gyermekkel című kompozíciót is ez a vizparti háttérbe komponálás jellemzi legerőteljesebben, s ez érződik az Apám galambokkal című képen is. Érdekes, értékes műveket felsorakoztató tárlat. Érdemes megnézni. Augusztus 20-ig látogatható. (bcnedek) r Óvodás a gyermekem OJ öt hazai, három külföldi és két koprodukciós rövidfilmet mutatnak be augusztusban a mozik kísérőműsorként. A hazai filmek között láthatják majd, Dárdai György munkáját, Óvodás a gyermekem címmel, amelyben az óvodás korú gyermekek neveléséhez ad néhány tanácsot. Raúevszki Teodor rendező azt a vitát örökítette meg, amelyben a csongrádiak arról tanácskoztak, milyen a Tisza-parton felállítandó kubikos emlékmű. E film címe: Hol végződik a múlt? A Május 1. Ruhagyár Egyiptomba telepített üzemrészét mutatja be Kis József rendező Gyár Egyiptomban című művében. Két érdekes kisfilmmel jelentkezett a Propagandafilm Stúdió: a Lélegző Budapest példáján mutatja be, mit jelentenek a zöld területek a város levegőjének védelme érdekében a por-, a füstgáz- és zajártalommal szemben, a másik a Hűtőlánc, az áruk frissen tartásának módját tárja a néző elé. A külföldiek között két román filmet találunk: a Tüzes háromszög Románia legnagyobb vaskohászati kombinátját mutatja be, Szerelmi történet —, amelyet a filmbarátok körének hálózatában vetítenek — a rajzfilmek kedvelőinele ígér csemegét. Az NDK-t az ironikus hangvételű Tóbiás Brenzer és vendége képviseli. Magyar—bolgár közös produkcióban készül}: két film: a Kő és kenyér, amely Ro- dopéba visz el, és a Molnár a Cserna-Rékán című népszerű tudományos mű. A DECEMBER 4. DRÖTMÜVEK felvételre keres 18, életévüket betöltött férfi es női munkavállalókat betanított gépmunkásnak drőthúzó, kötél- és kábelgyártó munkakörbe, hórommííszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Szakmai továbbképzés az NDK-ban Borsodból a korábbi években is sok fiatal utazott szakmai továbbképzésre a» NDK-ba. Most is lehetőség nyílik kiutazásra azoknak, akik augusztus 20-ig jelentkeznek. A felhívás értelmében szakképzett fiatalok jelentkezhetnek esztergályos, lakatos, villanyszerelő, vegyipari, elektroműszerész szakmákba. Szakképzetlen fiatalok részére különféle munkaterületeken van lehetőség a szakképzettség megszerzésére. Leányok pamutfonóipari munkakörökben képezhetik magukat szakmunkássá. Érettségizett leányok részére Neuhausban van lehetősége elektromos szerelő szakmunkásképesítés megszerzésére. A fiatalok számára kedvező az NDK-beli és a borsodi üzemek közötti együttműködés keretében történő munkavállalás. Jelentkezni lehet a járási hivatalok, városi tanácsok munkaügyi szerveinél. Azok a fiatalok, akik az NDK vegyipari üzemeiben szeretnének szakmai ismereteket szerezni, jelentkezhetnek ÉM. Vegyiművek, Sajó- bábony, Tiszai Vegyikombinát, Leninváros, Borsodi Vegyikombinát, Kazincbarcika munkaügyi, személyzeti osztályain. A kiutazó fiatalok részére biztosítják a foglalkoztatást, valamint a szakmai- és német nyelvismereti előképzést. Eberbachba jelentkező leányok szakmai-, nyelvismereti előképzését a Miskolci Pamutfonó biztosítja, jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. (Miskolc, József A. u. 74.). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat az alábbi munkakörökben alkalmaz dolgozókat: sátoraljaújhelyi üzemünkben FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét. Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz. alatt, valamint a sátoraljaújhelyi üzemvezetőnél. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18,
