Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

1974. júíius 3., szerda ÉSZAK - M AG Y ARC RSZAG 5 Lengyel abroncsok a szovjet Volgákhoz A lengyel utakon egyre több Volga közlekedik, s ez­zel párhuzamosan növekszik a Volgák abroncsszükséglete is. Ennek figyelembevételé­vel az olsztyni „Stomil” Gu- miabronesgyár termelési fel­ajánlásban vállalta a keresett cikk gyártásának megindítá­sát, Az első néhány nap alatt nz olsztyni „Stomil” szalag­jairól több mint 1800 gumi­abroncs került ■ le. A Len­gyel Népköztársaság fennál­lásának 30. évfordulójára tett felajánlás keretében a gyár dolgozói terven felül 15 000 gumiabroncsot állít elő a Volgákhoz. Kilátás a selyemréíi aluljáróból Fotó: I.aczó József Az építkezések ügyében Nem szükséges bizonygatni, hogy a sok gond, nehézség ellenére is nagy az építkezé­si kedv. Megyénkét járva szinte mindenütt láthatunk új családi házakat, szép, vagy kevésbé szép víkend- házakat. Magától értetődő — legalábbis annak kellene lennie —, hogy a különböző létesítmények csakis a szük­séges engedélyek beszerzése utón épülhetnek meg, de nem ennyire magától értetődő mégsem. Sokan figyelmen kí­vül hagyják az Ide vonatko­zó rendelkezéseket, jogsza­bályokat, s ez természetesen megfelelő arányú bírságolás­sal. felelősségre vonással jár. Milyen ez a felelősségre vo­nás? Megfelel-e a jogszabá­lyokban rögzítetteknek? Hol, milyen engedélyt adnak ki? Vagy nem adnak ki? Az építésügyi hatóságok hogyan, miként bírságolnak, milyen határozatokat hoznak? Mind­ez rendkívül sok embert ér­dekel, „zsebbevágóan” is. A Borsod megyei Főügyészség és a járási (városi) ügyész­ségek legutóbbi vizsgálatá­nak célja éppen annak meg­állapítása volt, hogy az épí­tésügyi feladatokat ellátó szakigazgatsái szervek hatá­rozatai mennyiben felelnek meg a törvényességi követel­ményeknek, és a jogalkalma­zás jogpolitikai irányelvei­nek. A vizsgálat a múlt év­ben elbírált ügyekre terjedt ki. Az alábbiakban ennek a vizsgálatnak a tapasztalatai­val foglalkozunk, melynek egyébként részletes, konkrét példákkal illusztrált, terje­delmes szövege most is a Legfőbb Ügyészséghez kerül, elemzésre. A Megyei Főügyészség négy évvel ezelőtt már fog­lalkozott ezzel a témával. Nyilván az akkori vizsgálat is hozzájárult a ma tapasz­talható javuláshoz, az előbb­re lépéshez. Azóta gyarapo­dott az építésügyi szakigaz­gatási szervek dolgozóinak szakmai felkészültsége, több ismerettel, több tapasztalattal rendelkeznek, egv sor, akkor meglevő hibát sikerült kikü­szöbölniük. A tennivaló, a javítanivaló azonban tovább­ra is bőséges. Az egyik nagy gondot az engedély nélkül, vagy az en­gedélytől eltérő módon épít­tetők okozzák. Ezek ellen fel kell lépni. Építésügyi hatósá­gaink azonban nagyobbrészt csak az építésrendészeti bír­ságról szóló rendelet meg­jelenése után kezdtek hozzá ezeknek az építtetőknek a felkutatásához. Kerestek és találtak is: megyénkben csu­pán tavaly <— a vizsgált időszakban — engedély nél­kül, vagy az engedélytől el­térő módon építtetők száma szaknem hatezer volt! Hiba az is, hogy a hatóságok a bírság kiszabásától idegen­kedtek. Lényegében csak ez év februárjában, a megyei tanács sürgetésére jártak el a szabálytalanul építkezőkkel szemben. Akkor viszont gyor­san, sietősen. Ez a sietség nem vezetett jóra. A megyénk területén levő építésügyi hatóságok ez év március elsejével bezáró­lag összességében bizony jó­kora mennyiségű pénzbírsá­got róttak ki. Ezeknek a bír­ságoknak nem mindegyike volt megalapozott. Kétség nem férhet hozzá: azzal a szándékkal rótták ki a bírsá­got, hogy eleget tegyenek az előírásoknak, a rendeletek­nek, hogy eljárjanak, a sza­bálytalanul építkezőkkel szemben. A gyors, a felszí­nes munka azonban nem tet­te lehetővé az alapos körül­tekintést, a megfontoltságot és néhány esetben törvény- sértő határozatok is szület­tek. Időt, türelmet igényel a hivatali munka. A sietségbe be-becsúszhat valami félreér­tés. A sietség jellemezte pél­dául annak a járásunknak a munkáját is, ahol tavaly mindössze egy esetben szab­tak ki építésrendészeti bírsá­got, ez év februárjának utol­só tíz napjában pedig több mint száz esetben! Ugyancsak a kellő körülte­kintés hiányának tudható be az alábbi eset. Egyik járá­sunkban száznál több, „enge­dély nélkül létesített” épít­mény lebontását rendelték el, majd később, az alapos kö­rültekintés után a hozott ha­tározatok egy részét vissza­vonták. Egyik-másik tulajdo­nos telkén, nem is lehetett volna semmit lebontani, mert nem épült semmi. Előfordult az is, hogy engedély nélkül ugyan, de még 1945 előtt épített gazdasági épületeket akartak lebontani, pedig az elévülési határidőn túl az építési hatóság nem hozhat lebontásra határozatot. tartást. E mulasztásból ere­dően az építési tilalmak hely­zete nem kellően áttekint­hető. Márpedig nyilvánvaló, hogy mielőtt bárki, bárhol is épít­kezni kezdene, tudnia kell, hogy ott éppen szabad-e, vagy sem. Községeink nagy része már rendezési terv bir­tokában gyarapszik, ezekből a tervekből pedig kitűnik, hogy hol szabad és mit épí­teni. Az építési tilalomról azonban a telkek tulajdono­sait nem mindenütt értesí­tik, pedig ezzel is elejét le­hetne venni a különböző ügyeknek, huzavonáknak. Ezzel kapcsolatosan szóvá kell tenni a következőt. Akik építkezni akarnak, úgyneve­zett elvi építési engedélyt kérhetnek. A tényleges, a valóságos építési engedély előtt. Ezt az I. fokú építés­ügyi hatóságoktól szerezhe­tik be. Mármint az elvi épí­tési engedélyt, amelyből kitűnik, hogy az adott terü­Hol nem szabad építkezni? Erre a kérdésre nehéz len­ne, valószínűleg nem is le­het megnyugtatóan válaszol­ni. Az ügyészi vizsgálat sze­rint megyénkben több ezer, ideiglenes építési tilalmat rendeltek el, a véglegesen el­rendelt építési tilalmak szá­ma pedig egyáltalán nem állapítható meg, mivel ezek­ről — néhány járás kivételé­vel — nem vezetnek nyilván­leten szabad-e vagy sem épít- I kezni. Csakhogy: ezt a tájé­koztatást az építésügyi ható­ság köteles megadni minden érdeklődőnek, anélkül, hogy azt a tájékoztatást külön, el­vi építési engedélynek minő­sítenék. ■■■■■ A vizsgálat természetesen más hibát is feltárt, egyéb kívánnivalókra is felhívja a figyelmet. Semmiképpen sem szabad például egy épület értékét — bírságolásról van szó! — „bemondás alapján” megállapítani. Tudnivaló ugyanis, hogy a bírság az en­gedély nélkül kivitelezett épület, illetve épületrész ér­tékének 10 százaléka lehet. Alkalmakként magának a tényállásnak a tisztázása sem egyértelmű. Előfordult példá­ul, hogy nem az építtetőt, hanem a tulajdonost bírsá­golták meg. Általában hiba, hogy az építésügyi szakigaz­gatási szervek a helyszíni szemlékről nem készítenek jegyzőkönyvet. Mindez és több. más hiba is elkerülhe­tő lenne a pontosabb, körül­tekintőbb munkával. Mind­azok ellenére is, hogy a he­lyi tanácsok feladatköre ép­pen a nagyobb önállóság ré­vén mindinkább növekszik. Csak a rend kedvéért írjuk le: minden törvényességi vizsgálatot — amennyiben szükséges — ügyészi intézke­dések követnek, melyeknek különböző módozatai, foko­zatai vannak. Ennek a vizs­gálatnak is ez a befejező ré­sze. A törvényesség érdeké­ben, valamennyiünk érdeké­ben. Priska Tibor Bemutatóterem Miskolcon Az Észak-magyarországi VASVILL Kereskedelmi Vál­lalat ma már Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs megyék­re kiterjedő kereskedelmet folytat. Tegnap délelőtt Miskolcon a VASVILL megnyitotta az első vidéki lakásvi’ágítási bemutatótermét. Egyelőre csak a kereskedelmi szak­emberek részére nyílt meg a terem, amely a vállalat i repülőtéri raktárában nyert I elhelyezést, mivel a belvá­rosban nem tudnak megfe­lelő méretű termet adni. Háromszáz féle csillár, 30 állólámpa, 50 kerámia-, 40 asztali- és Íróasztali lámpa- 350 típusú ernyő látható ízléses és áttekinthető kiál­lításon. Összesen mintegy 600 fajta lakásvilágítási árucikk van a bemutatón. Molnár György, a megyei kirendelt­ség vezetője elmondotta, hogy a bemutatott választék szinte állandó jelleggel kap­ható az üzletekben, az el­múlt év áprilisától pedig va­lamennyi áruféleségükre ga­ranciát is adnak. A házgyá­rig lakások speciális megvilá­gítást igényelnek. A bemu­tatóteremben több száz olyan típust láthatnak, ame­lyeket az új lakásokban le­het felszerelni. A jövőben minden hazai és külföldről érkező szállítmányt bemu­tatnak a kereskedelmi szak­embereknek. A több «vermel es esvbUtnfí érdekében Nagy gondban volt a: üdülolelelös. Mit tegyen, ho gyan oldja meg egy hétta­gú család problémáját. Ren­delkezésére áll ugyanis egy 2 plusz 3-as oeutaló. ami azt jelenti, hogy két felnőtt és három gyerek v.heti ig. nv- be Ennél a csal inál vi­szont ót gyermek van. Mond­ta is az apa: — Most melyik két gyer­mekemet hagyjam itthon? \ Hiszen mindegyik egyformán kedves... Ez volt az a gordiuszi cso­mó. amit meg kellett oldani. — Tudod mit, — javasol­ták az üdülőtelek):-', lek, — hívd fel az üdülő gondnokát hátha... Még be sem fejeződött a mondat, már taré tk is a központot. Sürgősre je­gyeztették a megadott szá­mot. A telefonon át való párbeszéd rövid, de ered­ményes volt. — Jöjjenek! Mind az öt gye íknek lesz helye — kö­zölte a gohdnok. A gordiuszi csomó oldása tehát sikerült, mert az ügy­intéző nemcsak vette a fá­radságot a Borsodi Vegyi­kombinátban, hanem szív­ügyének is tekintette ennek a családnak — segíteni. Saját erőforrásokból Segíteni a nagycsaládosok­nak- támogatást nyújtani helyzetük javítására, társa­dalmi igény és feladat. En­nek érdekében számtalan or­szágos érvényű intézkedés es rendelkezés látóit napvilá­got. Mindemellett az üzemek és hivatalok, vállalatok és intézmények — Borsod me­gyében is — öntevékenyen és helyi erőforrások igénybe­vételével sietnek — nagyon helyesen — a több gyermekes családoknak segítséget, tá­mogatást nyújtani. Ezt teszik például a MÁV Miskolci Igazgatóságán is. Az' itt számba vehető igényeknek megfelelően és jól bevált gyakorlat szerint évek óta segítik például a lakásgon­dok enyhítését, illetve meg­oldását. Ebben az esztendő­ben is 5 millió 200 ezer fo­rint áll rendelkezésre, ami­ből azoknak, akiknek igénye indokolt és jogos, kamatmen­tes kölcsönöket nyújt «oak. V. kölcsönök mértéke eléri az 50—fiO ezer forintot, amit 20 —25 év alatt kell visszafi­zetni. Az elbírálásnál az aus : -f- ? 5 V i z A; 1 .• Az időszerű mezőgazdasági munkák nemegyszer zavarja az esős időjárás, üzemek jó idő esetén szinte minden munkák elvégzése érdekében. Képünkön: (oros látható munka közben a Bábolnai Putnok, Pogonyi puszta 51 holdas vegyszeres gyomirtást végez. egyedülálló nők, a fiatal házasok mellett előnyt élvez­nek a több gyermekes csa­ládok. Ugyanez vonatkozik a rendelkezésre álló lakáso-rt kiutalásánál is. Legutóbb például a felsözsolcai ti Ho­rn ásón egy háromgyermekes dolgozójuknak utaltak ki szolgálati lakást. Mindezeken túl egyéb mó­don is igyekeznek enyhíteni a nagycsaládosok gondjait. Többek között irmai is, hogy bővítik a Tiszai pálvaudvar szomszédságában levő óvo­dát. amelynek költségeire je- jenleg 600 ezer forintot biz­tosítottak. Ezzel lehetővé vá­lik. hogy még több gyermek számára teremtsenek férőhe­lyet. Egyezség a tanáccsal Hasonló tapasztalatok ösz- szegezhetök a DIGÉP-ben is. ahol je'enteg mintegy másfél millió forint az az összeg­limit kölcsönként tudnak ad­ni ,a evár dolgozóinak — la­kásépítkezésekre. Ezt a fajta segítségnyújtást esvébként a kollektív szerződésben is rögzítették, ami azt jelenti, hogy évről évre van ilyen lehetőség és várhatóan mind­inkább kedvezőbb feltételek mellett. Époúgy, mint a MÁV-nál, ebben a nagy­üzemben is naw gondot for­dítanak arra, hogy a nagy­családosok gyermekeinek az óvodákban és a bölcsődék­ben vató eihelvezése minél z-rkkenőmén!esőbb lewen. A városi tanáccsal kötött m°s- egvezés érteimében 2 mitbó forintot utaltak át óvodai, bölcsődei célokra a termes számláiéra. Ennek terében a gyár dolgozóinak gyermekei számára férőhelyet biztosíta­nak a város óvodáiban. Van még egy formája a segítségnyújtásnak, ami más üzemekben, vállalatoknál és munkahelyeken is tapasztal­ható. Nevezetesen arról van szó. hogy ha valaki építke­zik. a gyár bontási nnvaggal,' fuvarra! siet dolgozói segít­ségére. Sőt, ha van rá igénv, még génét és berend°-ást is adnak kölcsön az éoftkezés- hez. természetesen méltányos fettételek mellett. Mindenütt más és más formában igyekeznek tehát segíteni a nagycsaládosok­nak. amit csak üdvözölni le­het. (T. F.) Tréfás cScíánt elvégzésit mostanában Ezért a mezőgazdasági percet kihasználnak a Papp András trail Állami Gazdaság ahol kukoricatábláján, Laczó József felv. i Vettem cqv elefántot. Sft.hu>' ( i kifizetés e»6H nem tudtam i I megismerkedni vele «laposat»- t i ban, nem volt mod a hosszabb i I vi Neálodásra. Mazahoztam. At- • • adtam annak, kinek szántam. * « s Unc mi történt? Az elefánt | 1 minden ktll«*n kérés és beje- * • lemos nélkül Kirrlt ] 1 esetlenül urnán de mécis fei­J roáili. fis erről nem lehetett f . lebeszélni. Se dobp rqés nem ( . kellett hozzá, se az idomár kis f , t les s/itíonya. mint a cirkusz- , i b;.n. Mátrától, minden kényszer t i nőikül i « Azaz. talán mécsem rnasá- t i tol. i'gysms ez az elefánt oqv • i kicsit torz volt. Túlméretezett I • telének a súlvn Is enevra n4,t. 1 • s ennélfogva fclűrebukott. Vi- ’ 1 seont a kétkarú emeld műkő- 1 • desj elve alap é • a oci'ó n fry J 1 fe'emelkedptt. é~upk h*ú. F.r- , J rdl viszont nem ;v e’efén*. , j nem az állattan tud^máe'a te- f , hcteft hmm»" «7 e c *>•> ••*' • , , »r •»''éniporcs vv»v <lrem t amely az elefántot- nasv szé- x rián kicsit tökéletlenre ft'Ar- i folt. ('-az. ho«\ a •yerr''- i Veknek -'íánt rafz.fllmoken nly- I kor de’orma lédnek ez AMa­• tok vonór íil. s u a iát ékok • som tejesen termésTotbdek. ' ti.' annvira m»mú" koM. hmrv hasonlítsanak o vniéMrr. ho*rv : legalább testtartásuk Vecveu , azonos. Móroertiq az eV* t- nál fvicnAllés nem termé­szetes Méc érv mű an v a "b*! készült. ktc 7 elefántnál sem, ^Vamelve* fi’iriHkth !'v?on»a$aVb**n árulnak. *'0"v vAc'árlás előtt ki ne derülhes­sen tréfás, fejenáiló termé­szete. (b) 09 r r & o /I j 1 örvényesség vizsgalati ' Segítség, salát erőből Vegyszeres gyomirtás

Next

/
Thumbnails
Contents