Észak-Magyarország, 1974. július (30. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

T974, július T6., kedd

6SZAK-MAGYARORSZAG 3

Árvíz után,

Egymillió üveg Primusz Magyarországra

Látogatás

a kassai sörgyárban

jeznünk a 18 millió forintos

költséggel épült korszerű tehenészeti telep építését... Egyelőre újabb beruházást no'm tervezünk... A víz által nem érintett területekről — az egyébként nagyon szép — termést igyekszünk i veszteségmentesen betakarí- 1 tani, és másod vetésként rövid tenyészidejű takarmány- 1 növényekkel próbálunk segí- ’ leni, főként az állattenyésztésben jelentkező gondokon.

Mint minden nehéz helyzetben, úgy most is mindenütt elsősorban épít és számít a vezetőség a kommunisták példamutató helytállására. a pártszervezetek segítségére, politkai munkájára.

— A védekezés nehéz óráiban a pártszervezetek tagjai az érintett községek lakosságával együtt szinte ember- feletti munkát végeztek a gátakon — mondják a járási pártbizottságon. S ezt mondják a megkérdezett gazdaságok vezetői is.

Arról is tájékoztatnak, hogy ezt követően az alapszervezetek vezetősége — mindenütt „együtt töprengett”, együtt tervezett és intézkedett a gazdaságok vezetőivel. Párttaggyüléseken is tanácskoztak az ár- és belvíz okozta nehézségekről, a tervezett és folyamatban levő intézkedésekről, amelyekkel — legalábbis részben — mindenütt pótolni akarják, és fogják a veszteségeket.

Sehol sem titkolják: számítanak az Állami Biztosító kárbecslőire is, akiknek — tudják — igen sok a dolguk ezen a nyáron. És sajnos, nem is csak a szerencsi járásban ... Ennek ellenére azt is mondják: „kétszer ad, aki jókor ad ...”

És ugyanakkor mindenütt megfogalmazzák, hogy elsősorban a vezetés jól átgondolt, határozott intézkedéseire, a tagság fegyelmezett munkájára, s a kommunisták példamutató helytállására számítanak, építenek a nagyon is váratlanul és nagyon rosszkor jött elemi csapás után.

Hujo Pavol igazgatóhelyettes ellenőrzi a sör minőségét

AMIKOR A MÜLT SZAZAD vége felé Kőfaragó István mester befejezte a kassai dóm rekonstrukciós munkálatait, Bártfára települt át, és itt is maradt, mert mint írta: „Bártfán jobb a sör, maradok!” Ki tudja, valóban így volt-e? Ma már bizonyára nem ez lenne a véleménye. Ugyanis Csehszlo- vákia-szerte hasonló technológiával dolgoznak a sörgyárak és a minőségük is kevés eltéréssel ugyanaz. Csehszlovákia az egy emberre jutó sörfogyasztást illetően az NSZK és Dánia után a harmadik helyen áll a világon Tulajdonkeppen nincs is jelentősebb város baráti szomszédunkban, ahol ne lenne sörgyár. Csak Szlovákiában 14 sörgyár működik. Ezek közül a Kelet-szlovákiai Sörgyárak kassai üzeme termelését tekintve a középüzemek közé tartozik.

A kassai sörgyárat 1857- ben tulajdonképpen még a külvárosban építették meg, de a város terjeszkedése folytán ma mar szinte a centrumban van. Sokféle világos és barna sört gyártanak itt., a terv szerint az idén 400 ezer hektolitert, de a

gyár 300 munkása a szocialista munkaverseny során a szlovák nemzeti felkelés 30. évf ord u lójának ti sztel etére

még 5000 hektoliter sör elkészítéséi vállalta. A legna- gvobb mennyiséget az úgynevezett lü-es sörből gyártanak. Viszonylag nagy mennyiséget, 5 ezer hektoliter 12-es sört szállítanak az idén Magyarországra, ami egymillió üvegnek felel meg. Júliustól Primusz néven hozzák nálunk forgalomba a kassai sört. Az idén 8 ezer hektoliter sört exportálnak a Szovjetunióba is.

LÁTOGATÁSUNKKOR

Hujo Pavol, a sörgyár igazgatóhelyettese tájékoztatott minket az üzem munkájáról. Hujo Pavol 15 éve dolgozik a szakmában. Egyszerű munkásként kezdte Pozsonyban, az ottani sörgyárban aztán különféle tanfolyamokat, iskolákat végzett, sőt egy évig Törökországban, Isztambulban is dolgozott, ahol a csehszlovákok építettek egy sörgyárat. Azt is elmondotta, hogy a Magyarországra szállított Primusz sörön kívül más kapcsolatuk

Van velímag a nasties a tarlóvetésekhez

A júniusi ár- és belvízkárokra, mint a szerencsi járás több községének lakosságát, termelőszövetkezetét, s a járási vezetőségét is élénken foglalkoztató problémára a járási pártbizottságon hívták fel figyelmünket.

— Különösen a csobaji Taktaközi, a prügyi Tisza- mcnte és a tiszaladánvi Magyar Róna mezőgazdasági termelőszövetkezeteket érte nagy kár — tájékoztat Ska- pinyecz Gyula, a pártbizottság gazdaságpolitikai csoportjának vezetője. És sorolja.

— A június 25-i felmérés szerint Csobaj és Taktabáj térségében az ár 345 hektáron öntötte el a szántóföldi kultúrát; tönkre tett 241 hektár kukoricát. 14 hektár őszi búzát. Ili hektár háztáji burgonyát. 1! hektár vörös herét, 4ö hektár repcét, es 20 hektár szóját. Prügy és Taktake- néz határában 153 hektáron pusztult el a kukorica, a cukorrépa, a dohány, a seprő- cirok és a különböző zöldség- féleség. Tiszaladány, Tokaj és Tiszatardos térségében pedig 484 hektár kukorica, lucerna, napraforgó,, cukorrépa, és más szántóföldi kultúra árbevételi kiesésének pótlásáról kell gondoskodni.

Mindezekhez társulnak még a belvízkárok — különösen Tárcái, Tiszaladány, Bekecs és Csobaj termelőszövetkezeteiben —; a rétek és a legelők károsodásai, amelyek — az előbbiekkel együtt — különösen az állattenyésztési program megvalósítását érintik érzékenyen. Néhány helyen — Bodrogszegi, Prügy, Bekecs, Csobaj — még az állóeszközökben, illetőleg a gyümölcsösben is kárt okozott a júniusi áradás.

*

Az elemi csapást tudomásul venni, elviselni és a „normális állapotok” felbomlásából eredő gondokkal foglalkozni sohasem „leányálom.”

— Ez az árvíz a legrosz- szabbkor jött — mondja a pártbizottság csoportvezetője. — Június elején, amikor a Tisza kiöntött, az ártéren gyönyörű volt a kukorica, a repce, a szója — minden. A termelési költségek nagy része, néhol 80—85 százaléka, már felmerült. Sok helyen már csak a betakarításra, s az értékesítésre vártak... A csobaji Taktaközi Tsz-ben, ahol különösen nagy tőkebefektetéssel intenzívebb gazdálkodást folytatnak, az egyesülés utáni első gazdasági év tervét, számításait borította fel az ár- és belvízkár. Óvatos becslések szerint is több mint 10 millió, a tsz elnöke, Oro- szi István szerint mintegy 20

millió forintos árbevételi kieséssel kell számolniuk, holott a nagy beruházásokba kezdett egyesült tsz egyelőre egyébként is termelési hitelből gazdálkodott.

— Szinte belebetegedtünk a csapásba — mondja az elnök. — Három napig a falu apraja-nagyja a gátakon volt, de sajnos, nem tudtuk megakadályozni az elöntést ... A tényleges kár felét az Állami Biztosító ugyan megfizeti, de a veszteségünk így is igen nagy.

Folyamatban levő beruházásainkat egyelőre leállítottuk, a váratlan nehézségek áthidalásán, s az árbevételi kiesések pótlásán törjük a fejünket.

*

Az ár- és belvízkárok miatt egész Taktaközben. s a belvízsújtotta más községekben is — érthetően — bosszankodnak. Az érintett gazdaságok vezetői azonban — tapasztalataink szerint — sehol sem siránkoznak! És nem siránkozik az érdekelt tsz-ek tagsága sem, amely mindenütt ismeri a valós helyzetet, együtt gondolkodik, töpreng a vezetőséggel a nehézségek áthidalásán, az árbevételi kiesések pótlásán. S ami a legfontosabb: most minden kárt szenvedett tsz-ben a tagság fegyelmezettebben, sokszoros szorgalommal, igyekezettel és felelősséggel végzi munkáját az állattenyésztésben, a víz által nem érintett növénytermelésben, a gépparkban és a melléküzem- ágakban. Mindenütt az aratásra, a terménybetakarításra készülnek.

A megmaradt termés gondos, veszteségmentes betakarítására most kétszeres figyelmet kell fordítanunk —• mondja Semsey András, a prügyi Tiszamente Tsz elnöke —, gondoskodni kell a fejlesztés! és biztonsági alap ésszerű átcsoportosításáról, a melléküzemágak egyébként is tervezett fejlesztésének gyorsabb üteméről, termelésének fokozásáról. És gondoskodni kell a háztáji jószágállomány kisegítéséről, szervezett takarmányellátásáról, s a háztájiban termelt áru szervezett értékesítéséről is.

Tiszaladányban Sz. Nagy Ferenc, a Magyar Róna Tsz elnöke ezt mondja:

— Körülbelül 5—6 millió forintos kár ért bennünket. De ez pontosan még fel sem mérhető, mivel a víz még áll. és június eleje óta most jön a harmadik árhullám... A veszteség mindenképpen a jövő év terhe lesz... Szerencsére tavaly sikerült befeSzerencsen és a Taktaköz- ben most egybehangzóan a kárt szenvedett tsz-ek tagsága — korábbi személyes tapasztalatai, sőt meggyőződése alapján — szilárdan bízik a jövőjében, a nagyüzemi gazdaság, önmaga, s a közösség összefogásának teremtő erejében.

Erre az erőre lehet építeni'

Csópányi Lajos

Lakókocsik

A Kohó- és Gépipari Minisztérium képviselői és a Zala megyei Lenti Fém- Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet vezetői hétfőn szerződést írtak alá Lentiben harai személygépkocsi utánfutó lakókocsik sorozatgyártásáról.

A csapadékos időjárás, a talajok nedvessége is lehetővé teszi, de főleg a tömeg- takarmány termelésben mutatkozó kiesések, a folyók hullámterén keletkezett, árvízkárok szükségessé teszik, hogy mezőgazdasági üzemeink — ahol csak tehetik — másod- és ta'.ióveiés.-ket végezzenek. illetve a viz levonulása után vessek újra az árvizes területeket.

A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat tájékoztatása szerint a másod- és tarióve- tésekhez, illetve az árvizes területek újravetéséhez elegendő vetőmag es kellő választék áll rendelkezésre.

Júliusban, a korán learatott kalászosok után, vagy a hullámtereken, ahol ismét visszahúzódott, a víz. számításba jöhet a csemegekukorica vetése. Ahol öntözési lehetőséggel rendelkeznek, különféle bab és uborka fajtáktól még teljes termést várhatnak a gazdaságok.

A takarmánybázis kiegészítésére, illetve az árvizes területeken bizonyos fokú

is van hazánkkal. Felépülte után azonnal kapcsolatot kerestek a Borsodi Sörgyárral. Azóta a két gyár küldöttségei számos szakmai tapasztalatcserét bonyolítottak le. Véleménye szerint a borsodi sör az egyik legjobb magyar sör. Mikor azt kérdeztük tőle, hogy mi a jó sör titka. így felelt:

— A jó sörnek, éppen úgy, mint minden jó dolognak, nincs különösebb titka. Jó alapanyagok, árpa, maláta, komló, jó víz es jó szakmunkásgarda szükségeltetik hozzá.

Társaságában végigjártuk a gyárat. Es a végén megkóstoltuk azokat a sörfajta- f kát, amelyeket most palackoznak. s amelyeket legalább két hónappal ezelőtt kezdték csinálni. A sör készítése ugyanis, különösen a jó söré. nemcsak különleges receptú- rát, kiemelkedő szaktudást, hanem időt is vesz igénybe. A palackozóban egyébként naponta 240 ezer üveget töltenek meg sörrel. Amikor a gyárlátogatás után megkóstoltuk a sörgyár termékeit, az igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy a sört nemcsak készíteni kell tudni, hanem inni is. Mert nem mindegy, milyen a hőmérséklete, miből isszuk és miképpen töltjük az üvegből a pohárba a sört. Azaz, a sör akkor adja igazi lényegét, ízét, zamatét. amikor 12—13 Cetsius- fokos, ha olyan pohárból isz- szuk, amelynek a szája felfelé keskenvedik. így a keletkezett habsapka nem engedi ki a szénsavat, és nem szabad az üvegből magasról a pohárba tölteni a sört. Es ha ez mind így van. akkor „Egészségünkre!”. Ha a sör jó volt. akkor a hab egy része a pohár oldalán marad __ I

A 117 ESZTENDŐS öreg sörgyár nemsokáig egzisztál. Egyrészt városrendezési okokból, másrészt pedig az elavult épületek és berendezések miatt is 1985 és 1990 között új gyárat építenek, amelynek évi kapacitása 600 ezer hektoliter lesz.

Oravec János

pótlásra, többféle takarmány- vetőmagot tud ajánlani a Vetőmagtermeltéto es rálátó Vállalat. Azokon a hullámtereken. ahol még júliusban teljesen levonul a víz. rövid tenyészidejű kukorica termesztése is ajánlható. A nagy zöldtömeget adó faluikból korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre vetőmag.

Zöld takarmányhoz elegendő mennviségű napraforgó-vetőmag is van raktáron. A július második felében, augusztusban vethető takarmánynövények közül például bőven van fehér mustár, hibrid szudáni cirokfű vetőmag. s elegendő a k -viel nagy zöldtömeget adó takarmányborsóból is.

A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat az idejében bejelentett igényeket a legrövidebb időn belül teljesíti, hogy a másod- és tarlóvetések mielőbb a földbe kér ÜL hessenek.

A termelőszövetkezetekben nagy szükség van az ekekapára. A lehullott csapadék a kapásnövényekkel a gyomnövényeket is „kicsal,ja” a földből. Képünkön: az ónodi „Rákóczi Tsz” kovácsműhelyében Somodl Bertalan ésKnrnyák János sorművclő ekekapát clcz Fotó: Laczó József