Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

ÉSZAK-MAG YARORSZAG 4

1974. január 10., csütörtök

A döntés idejét éljük

Már két alkalommal S

ról. De a mostanin ismét erről folyik majd a beszélgetés. Az egyik vidéki általános iskola igazgatója a fentieket mondta a minap. S azután még hozzátette: Az a jó, hogy nálunk a pedagógus szavát is meghallgatják a szülők. S mi mindig szót is emelünk, ha valamelyik tehetséges gyereket nem akarják gimnáziumba küldeni...

Persze, nemcsak ebben az iskolában napi téma mostanában a pályaválasztás. Bár — szerencsére — a pályaváiasz- tási tanácsadó munka, a pályaválasztás irányítása kezdi elveszteni „akció” jellegét, s inkább folyamatos, állandó tevékenységgé válik az iskolában is, a január és a február hangsúlyozott szerepet kap a pályaválasztásban. Hiszen a korábbi elképzelések ilyenkorra érlelődnek meg véglegesen, ilyenkor születik meg a döntés, amikor a jelentkezési lapok kitöltésénél már számba kell venni — pro és kontra — minden érvet, lehetőséget. Nemegyszer ilyenkor vetik el véglegesen a fiatalok álmaikat, romantikus elképzeléseiket is. s a realitások figyelembevételével töltik ki jövendő életüket meghatározó pályázati kérelmüket. Mert igaz ugyan, hogy még ilyenkor sem sikerül teljesen egyeztetni elképzeléseiket az adott, objektív lehetőségekkel — egyes iskolákba, különböző szakmákra olykor sokszoros a túljelentkezés, — de ezzel a jelenséggel azért még jó ideig számolnunk kell. Divatos szakmák ugyanis mindig lesznek — még jó ideig lesznek — s a kérdés csupán az lehet, hegy mennyire sikerül' csökkenteni a túljelentkezést, mennyire sikerül jól megoldani a pályairányítás feladatát. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy nincs olyan ember, aki csak egyetlenegy pályára alkalmas, aki csak egyetlenegy pályán tudja maximálisan kibontakoztatni képességeit. Általában bizonyos pályacsoportok irányába lehet orientálni a fiatalt. Akiben például pedagógiai rátermettséget tapasztalnak, az egyaránt megállhatja a helyét az óvodában, az általános iskolában vagy a középiskolában. De hasonlóképp hozhatnánk példákat valamely szakmai körből is. i

Ahhoz azonban, hogy ezt az irányítást megfelelően el tudják látni a pedagógusok, nem egy esetben a szülők meggyőzése árán, az ellenvetések legyőzésével segítsék tanítványaikat olyan munkaterületek felé, amelyeken valóban képességeinek megfelelő alkotómunkát végezhetnek, arra is szült ség van, hogy megfelelő segítséget kapjanak. Ezt a segítséget pedig a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet mellett az üzemektől is elvárják. Az üzemektől, amelyekben — legalábbis, a nagyobbaknál—pályaválasztási felelősök is működnek.

Az elmúlt években tapasztalható volt ugyanis, hogy jó néhány nagyüzem nem fordított gondot a különböző szakmák megfelelő propagálására. Pedig jó néhány szakmában bizonyára kevesebb gondot okozott volna a szakmunkásképző-intézetek létszámának betöltése, ha az üzemek aktívabban veszik ki részüket a szakmák ismertetésében, a fiatalok érdeklődésének felkeltésében. Tény ugyanis, hogy jó néhány szakmáról — sőt a szakmák, pályák többségéről — meglehetősen egyoldalú ismereteik vannak a fiataloknak, vagy csak előnyeit vagy csak hátrányait ismerik. S maga a pályaválasztási tanácsadó füzet nem tartalmaz elég ismertető adatot — nem is tartalmazhat — a különböző szakmák lehetőségeiről. Épp ezért örvendetes, hogy — bár vannak már* különböző kiadványok — a tanácsadó több szakmaismertető kiadvány megjelentetését is tervezi hosszabb távon. De addig is nagyon sok hasznot jelenthetnek a pályaválasztási vetélkedők, amelyekre azonban megyénkben jószerével csak Miskolcon van példa. Mint ahogy Miskolcon működik a megye egyetlen pályaválasztási „szakköre” is. Igaz, kis létszámmal, de érdekes tapasztalatokkal.

S ha már a tapasztalatoknál tartunk, akkor azt is el kell mondanunk, hogy rendkívül hasznosak lehetnek az üzemi tanulmányi kirándulások is. A miskolci fonoda fiatal szakmunkásai között például elég sok olyan akad. aki ilyen tanulmányi kiránduláson kapott kedvet a fonónő szakmához — s nem bánta meg. Abban, hogy a tanulmányi kirándulások ne csak érdekességek legyenek, ismét sok feladat hárul az üzemi pályaválasztási felelősökre, hiszen csak jól megszervezett, elemző—ismertető bemutatás kelthet, mélyebb

érdeklődést.

Irta» linnv vpniil icminden végző fiatal elkerül va- l«»U/a UU«V ’C”UI IS lahová A pályaválasztás a döntés időszakában igazán izgalmas kérdés csupán. De nem mindegy, hogy minden fiatal a megfelelő — egyéniségének és a társadalmi elvárásoknak megfelelő — pályára kerül-e. De azért, hogy így legyen, még inkább folyamatossá, állandóan ébren tartott társadalmi kérdéssé kell tennünk a pályává’?~z'.áat és a pályairányítást.

Csutorás Annamária

Vörösmarty történelmi drámája a Dóm téren

Elkészült a szegedi szabadtéri játékok idei műsora

Már tavaly augusztusban — a szegedi ünnepi hetek idején — megkezdőtek azok a tárgyalások, amelyeknek eredményeként az új év kezdetére kialakult a szabadtéri játékok 1971. évi műsora, öt bemutató előadásaira rendelhetik meg s vásárolhatják hamarosan a jegyeket azok a borsodiak, miskolciak. akik évről évre ellátogatnak júliusban—augusztusban a Tisza-parti városba.

Kiemelkedő eseménynek ígérkezik a játékok megnyitó előadásaként bemutatásra kerülő történelmi dráma, Vörösmarty Mihály monumentális. romantikus műve a Czillei és a Hunyadiak, amelyet Marton Endre rendezésében a Nemzeti Színház együttese mutat be Szegeden. A Mózes tavalyi nagy sikere biztosíték rá. hogy a fővárosban évek óta nagysikerrel játszott dráma meghódítja a szabadtéri színház közönségét is.

Ismét t^lép Szegeden a Magyar Állami Névi Együttes ■ hérom előadásukon új műsorukat mutatják be amelyet legutóbbi külföldi

túrájuk legsikeresebb szá- maipól ál U tanait össze. S nyilván nem kevésbé sikeres lesz a Janos vitéz felújítása. Kacsoh Pongrác melódiái s Petőfi színpadra átültetett verses meséjének bája, népi humora, fordulatossága

mindeddig a játékok „kasz- szasikere” volt. ahányszor csak játszották a Dóm téren a Jánost vitézt.

A szovjet balettegyüttesek szegedi fellépéseinek hagyománya is folytatódik. Ezúttal a minszki balett, a Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház Denin-renddel kitüntetett társulata szerepel Szegeden Csajkovszkij Hattyúk tava című baléttjével. S az 1965-ös nagy sikerre emlékezve talán, ismét műsorra tűzik Puccini Turandot című operáját. Az előadás rendezője Szinetár Miklós, karmestere pedig Vaszy Viktor lesz. Tárgyalások folynak neves külföldi operaénekesek szerződtetéséről, akik vendégfellépáse a szegedi szabadtéri játékok nemes hagyományai tartozik.

(ppl)

Wroclawi pantomimesek

Az 1956-ban alapított és máig is Henryk Tomaszewski vezetésével működő „Pantomim" színház a lengyel színházak között egyik legszokatlanabb és legnépszerűbb színiegyüttes. A színház székhelye Wroclaw, de minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy fellépéseinek színhelye az egész világ. Bár a Pantomim nevet viseli, amely a művészet klasszikus formáihoz tartozik, a színház kétségtelenül újító jellegű, mely a művészet ezen területét teljesen új, rendkívül szug- gesztív és szép formákkal telítette meg. A képen: Jelenet A november éji álom című műsorból.

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÁLLATFORGAT,MT ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT

PÁLYÁZATI

HIRDETMÉNY

Keresünk felvételre

az alábbi munkakörökben alkalmaz dolgozóké?'

pénzügyi- és számviteli

Miskolci üzemünkbe:

főiskolát végzett,

gépíró-adminisztrátort. 1

vagy ipari

mérlegképes könyvelői

Ózdi üzemünkbe:

oklevéllel rendelkező, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal bíró

lakatos-hegesztőt,

' jegédfűtőt.

költségvetési, jövedelemés bérszabályozási

Sátoraljaújhelyi üzemünkbe:

számításokban jártas

női segédmunkások»*

pénzügyi vezetőt.

raktárost;

Ugyancsak keresünk

portást;

felvételre legalább

vegyipari vagy élelmiszeripari technikumi végzettséggel rendelkező

5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező

munkaerőt minőségellenőr-labortechnikus munkakörbe.

vállalati jogtanácsost.

Felsözsolcai hizlaldánkba:

Részletes önéletrajzokat

sertésgondozókat.

fizetési igény megjelölésével

„Szakember” jeligére

Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz. alatt.

valamint az ózdi, sátoraljaújhelyi, felsözsolcai üzemvezetőknél.

kérjük a

kiadóba megküldeni.

Az 1974/75. tanévre fiú ipari tanulókat iskolázunk be.

Filmjegyzet

A szerelem határai

A védőnő és a szerelmes tornatanár (Drahota Andrea éa Cserhalmi György).

A szerelemnek, két ember szerelmi kapcsolatának bizony adódnak határai. Különösen, ha az egyik fél házas, felesége van. Mint a filmbeli Varga doktornak. De ezen a természetes határon kívül határt szabnak a szerelőmnek a körülmények is. Például egy kis falu társadalmának bevett szokásai, erkölcsei, egész életmódja, beleértve részben az irigykedő pletykálkodást, részben a mindent suba alatt elintézni akaró cinkosságot is. S amikor a szerelem beleütközik a határokba, nem a határsorompók dőlnek le, hanem a szerelem semmisül meg, mint a filmben, a doktor visszatér csinos feleségéhez, a védőnő pedig örökre elhagyja a falut.

Vénákéi Judit Vetkőztetők című novellájából készült A szerelem határai című új magyar film forgatókönyve, Marosi Gyula munkája, amelyből Sztícs János rendezett filmet. Sajnos nem túl sikeres filmet. Olyan film született, amelyben külön- külön minden mozzanat igaznak fogadható el. Amelyben az egyes szálak is valószínűsíthetők. Mégis, amikor a részecskék összeállnáit, a történeti szálak egymáshoz tapadnak, az egészet mesterkéltnek, kiagyaltnak érezzük, még akkor is. ha főbb vonulatait riportként elfogadnánk. Ebben a történetben egy védőnő kerül a kis faluba, ahol az orvost. Varga doktort már tizenöt éve szeretik az emberek. Az új védőnő igen energikusan lát hozzá a munkájához, s hamarosan magára haragítja a fél falut, mert hisz’ ez a falu valahol megrekedt ezelőtt ötven esztendővel, s bár a korszerű mezőgazdasági nagyüzem ide is eljutott, az embereit gondolkodásmódja elmaradott, — főleg a higiénia szempontjából —, mindenütt valami ellentmondásosság érződik. S ebben a légkörben szövődik szerelem az orvos és a védőnő között, fény derül az újságban a falu állapotaira. s természetesen mindenért a védőnőt teszik felelőssé. A helyi vezetők is őt okolják, megpróbálják lehetetlenné tenni, végül is az orvos családi élete rendeződik, a védőnő kénytelen a falut elhagyni, s minden megy hihetőleg tovább a maga útján.

Túl sokat akart elmondani ez a film. A szerelmi szálra mintegy geitincbe épül fel egy sor kis ri\porttéma, amely mind-mind drámai magot képviselne, de így egymás mellé sorakoztatva túl sok, és csak azt bizonyítja, hogy van valahol Magyarországon falu. amelyben ezen a világom minden rossz. Az emberek elmaradottak, plety- liázók és rendet is nagyon furcsa módon csinálnak.

Sok jó törekvés, sok jó részletmegoldás ellenére nem sorolható ez a film a jól sikerült alkotások közé. A szereplők közül Drahota Andrea védőnője feltétlenül kiemelést kíván.

Sutjeska

1943 nyarán vfVta meg a jugoszláv partizánmozgalom talán a legnagyobb csatáját a német hadsereggel. A Sutjeska vidékén lefolyt hosszú és véres csata ma mér o második világháború történelmének. kiemelkedő fejezete, s erről az ütközetről szól a látványos, impozáns csatajelenetekbcn bővelkedő, nagyszabású, szélesvásznú jugoszláv film. Sokan irtóznak a háborús filmektől. Ez a film, bár háborús, ugyanakkor mindvégig háborúellenes. Rendkívül emberi. természetes módon mutatja meg azt a hősi küzdelmet, amelyet a sokszoros túlerővel szemben folytattak a.Tito vezette jugoszláv partizánok. Annak ellenére, hogy a filmben mindvégig jelen van Tito, akit igen meggyőzően alakít a világhírű angol filmszínész, Richard Burton, a Sutjeska nem egy ember hősiességének áldoz, hanem a partizánok magatartásának, a partizánok hősiességének, és ily módon magasztal fel egy korszakot rendkívül magas művészi szinten. A jugoszláv filmszínészek legkivá- lóbbjai, valamint a híres görög színésznő. Irene Papas játszanak jelentős szerepeket. Az operatőr. Tomiszlav Pinter nevét remek képeiért érdemes megjegyezni, a film muzsikáját pedig Mi- kisz Theodorakisz szerzetté.

Solaris

A tudományos-fantasztikus műveket igen sokan szeretik. Tarkovszkij szovjet rendező az Iván gyermekkora és az Andre] Rubljov után most Sztaniszlaw Lem lengyel író Solaris című fantasztikus regényéből készített filmet. A kétrészes film nem robotfigurákkal és áltudományos. utópisztikus szövegekkel hat. hanem azt vizsgálja, milyen lehetőségei vannak az életnek egy idegen bolygón, és milyen etikai problémák adódnak ez újfajta élet közben. Az idegen bolygón élőkhöz „vendégek” jönnék a múltból, ugyanis az emiéke- zetükbtn, gondolataik között élő személyek realizálódnak. Mi lehet az etikus ilyen adottságok között, milyen tartást kell az embernek tanúsítani? Ezt a kérdést vizsgálja a modern tudományos fantázia és nagymértékben a költői megközelítés eszközeivel a Solaris című kétrészes szovjet film, amelyet a sci-fi barátai bizonyára érdeklődéssel fogadnak.

Benedek Miklós

i