Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

1974. január 10., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A telepvezető kitüntetése Elektromágneses rázócsúszda Az igazi vadász több, mint puskás ember Kötelességek és tilalmak A SÁROSPATAKI Kossuth Tsz-ben a sertéstelep nem tartozik a legtóob Hasznot najto üzeutáguK Közé. A bocl- rognalaszi telepen elsősor­ban azért hagyta meg a nagy­ra nőtt közös gazüasag is a hagyományos sertesolakai, s tartja lenn mindmáig a ser- tastenyesztest, hogy a varos itteni külső részen elő szö­vetkezeti tagoknak helyöen legyen munkaalkalmuk. Itt nem futja többre az adottsá­gokból, de ami megvan, azt igyekeznek célszerűen ki­használni. Nem vár többet a közösség a sertésteleptől, mint amennyi a megszabott lehetőségek között telik be­lőle —, de ez nem jelenti egyben azt is, hogy a kis te­lep kiesik a közfigyelem kö­réből, s az itt dolgozók ipar­kodását kevésbé veszik észre a gazdaság vezetői, .mint az inkább szem előtt levő mo­dem üzemágakban sürgölő­dőkét! Az emberi helytállás nem kisebb értékű a kis munka­helyen, mint a szakosított nagy telepeken. Ez a meg­ingathatatlan értékelési alap­elv indokolta, hogy a Kos­suth Tsz vezetőd legutóbb épp a sertéstelep brigádve- zetőjét, Kállai Lajost ter­jesztették elő A mezőgazda­ság kiváló dolgozója kitün­tetésre. S az 54 éves szövet­kezeti gazda a mezőgazdasá­gi szocialista brigádok or­szágos találkozóján vehette át a szakminisztertől a meg­szolgált kitüntetést. Kállai I-ajos kevés beszé­dű, példásan szerény ember. Azt tartja magáról: ő nem tett- egyebet egész életében, mint ereje, tehetsége szerint elvégezte minden nap a munkáját. Akkor is, amikor még 7 holdas kisparaszt volt, s 1961 óta pedig mint szö­vetkezeti tag. A közös gaz­daságban is vonakodás női­ül vállalt minden munkát, amit rábíztak. Először min­denes fogatos volt. Aztán öt esztendőn át ő hordta lovas fogattal a tejet a bölcsődék­nek, az iskoláknak, közülie­teknek — közmegelégedésre. Épp. mert mindig biztosak lehettek lelkiismeretességé­ben, bízták meg a szövetke­zet űj vezetői 1967-ben az akkor igencsak elhanyagolt bodroghalászi sertéstelep rendbehozásával. — Bizony, elég zűrös álla­potok voltak itt — emléke­zik erre az időre. — Sok ser­tés elhullott, mert csak szennyezett vizet ihatott, vá­lyúból. Az első igyekezetem az volt, hogy a belső rendet teremtsük meg, törődjünk töobet az állaloK egészségi­vel. Vízvezetéket szereltet­tünk be az itatáshoz, a téli tiaztatáshoz pedig melegítő lámpákat az ólakba, hogy meg ne fázzanak az érzé­keny. értékes kis jószágok. A telepen 110 tenyeszko- cát, s ezer malacot, hízót gondoz lizedmagával Kállai Lajos. — Mióta magától értetődő itt is a rend és a pontosság, nem volt állatbetegség — jellemzi a gazdálkodási vál­tozást. — Tavaly, amikor mindenütt fenyegetett aszáj- és körömfájás, itt sikerült a fokozott elővigyázatossággal megóvni a fertőzéstől a jó­szágot. Az pedig az emberi, gon­dolkodásbeli változást tanú­sítja, hogy az itt dolgozók 1970 tavaszán kimondták: ők is szocialista brigáddá ala­kulnak, mert ezzel is jelezni akarják, hogy most már job­ban közük van a telephez — s egymáshoz is. Mert a közös iparkodással elért eredmé­nyek összefogták a munkán túl is az embereket. Nem­csak azt tartják említésre érdemesnek, hogy az új mun­kaszervezeti formában már a második évben 200 000 fo­rinttal többet jövedelmezett a tervezettnél a sertéstelep, hanem azt is, hogy a brigád együtt csatlakozott a „Dol­gozz egy napot városodért” mozgalomhoz s a tagok kö­zül többen önkéntes vér­adásra is jelentkeztek. A keresetre sem lehet' pa­nasz. Kállai Lajos nem a sa­ját jövedelmén méri a fejlő­dést, hanem a munkatársai megelégedésén. Azt külön megemlíti, hogy nálunk az asszonyok keresete sem ke­vesebb a férfiakétól. A hiz­laldában dolgozó Vécsei Andrásné például a legtutób- bi hónapban is 2700 forintot keresett. A brigádvezető ha­vi alapbére 2600 forint, eh­hez kap tíz százalék kiegé­szítést, ha teljesítette évi ter­vét a telep. AZ EMBERI eredmények közül meg annak örül legin­kább a brigádvezető, hogy az együttt eltöltött évek alatt minden társának vérévé vált a lelkiismeretes munka. — Most már mindig van, akire rábízhatom, hogy he­lyettesítsen, ha szabadságra megyek — mondja, munka­társai dicséretére. — Nem kell aggódnom, hogy jaj, mi­re jövök vissza, mert tudom, biztosan mindent ugyanúgy í rendben .találok, mint ahogy j hagytam. Bcrecz József B.-A.-Z. megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a vételt az alábbi mysikaSsörökre 2 fő adminisztrációban jártas gyors-gépírót. 2 fő építőipari technikummal és tervezési gyakorlattal rendelkezőt, előkészítői munkakörtte. 1 fő bér-gépkönyvelöt. 1 fő bérelszámolót. jelentkezés a vállalat személyzeti osztályvezetőjénél. Miskolc, József Attila u 57—5» Útiköltséget csak felvétel esetén térit a vállalat. hirdet A keszthelyi Vasipari és Gépjárműjavító Szövetkezet az INTERKOOP közvetítésé­vel húszmillió schillinges szerződést kötött az osztrák IFE céggel. A megállapodás szerint, a keszthelyi szövetke­zet lesz az IFE elektromág­neses rázócsúszda magyaror­szági profilgazdája. A korsze­rű vibrációs adagoló beren­dezés egyaránt használható a bányászatban, az építőipar­ban és az élelmiszeriparban, alkalmas szemcsés és poros anyagok szállítására, adago­lására. Így készéi, a gombák ác A tavas/ ugyan még egy ki­csit „arrébb” van, de a gon­dos kertészek már most meg­kezdték a faápolást. A fölös­leges ágakat lcfürészelik, le­metszik. és így alakítják ki a lombkoronát. Fotó: Szabados György Fácántenvésztcs Megy Régi mondás: nem az a vadász, alti eltalálja a vadat, hanem az, aki azt a vadat találja el, amelyiket keil. A kettő között persze érthető­en óriási a különbség. Ko­runkban, amikor erdei, me­zei munkát végző gépek so­ra háborgatja a természetet, nem lehet a véletlenre bíz­ni a vadállomány alakulását. A mezőkön kaszáló, rend­sodró gépek űzik ki fészkük­ből a tűrj eket. a nyulakat. A kemizálás ugyancsak fel­mérhetetlen károkat okoz az apróbb vadak szaporodásá­ban. Éppen ezért a mai va­dász sohasem feledkezhet meg róla: kötelessége hoz­zájárulni, hogy a természet élővilága, a fajok között; arányok alakulása minél job­ban megközelítse azt. arpi a legideálisabb. A tudatos vadgazdálkodás tehát nem ott kezdődik, hogy vállra ke­rül a puska és minden útba eső erdei, mezei állat sorsa fölött a vadászszerencse dönt. Ahogy az elmúlt évek alatt csökkent a vadnyúlak száma — a már említett okok miatt is —, rendelet­ben írták elő: a tapsifüle­sekre az elmúlt év vége felé mindössze öt vasárnap lehe­tett lőni. Ez az úgynevezett nagy vad as területekre is vo­natkozott, mindenütt az or­szágban. E vadvédelmi ren­delkezéstől joggal várják a szakemberek: például a nyű- lakból a jelenleginél jóval többet lehet majd látni a következő években. Llőre megmondják . Az erdőket járó vadőrök — Borsodban 62-en vannak. — a szólásmondás szerint alig tévednek az őzek, szarvasok számának megha­tározásában. Egyik-másik különleges példányt, annak rendszeres útját úgy isme­rik, mint a tenyerüket, sőt, néha még szokásaik is meg­iszén — Van-e rapsic — ragadnak a jó vadőr emlé­kezetében. Éppen ezert nem ritka, ha az erdőt nap, mint nap járó vadőrök előre meg­mondják. melyik őz£rt men­nek ki az egyik rengetegbe. Éppen így jól tudják azt is, hogy egv-egy évben az idő­járás alakulása melyik faj­nak kedvezett, mekkorára nőttek a szarvasok, stb. Nos. a múlt év elkényeztette az erdők, mezők vadjait. Na­gyobbak voltak, szebbek, mint azelőtt. Tavasszal ugyanis nem voltak fészek­rontó viharok, tartósan esős. hideg napok, hetek, és a hosszú, napos nyár kedve­zett a fiatal vadállomány fejlődésének. Az igazi va­dász számára — aki több, mint puskás ember — a szé­pen gyarapodó őzeit, szarva­sok látványa is élmény- számba megy. Borsod — földrajzi adott­ságainál fogva — gazdag vadnevelő területekkel ren­delkezik. A megyében het­ven vadásztársaság tevékeny­kedik, mintegy 2000 vadász. szal. Munkájukról szólva elég megemlíteni a megy- aszói társaság híres te -án- tenyésztését. irtják a ríú vadat Kincsként kell tehát őriz­ni. óvni a nemes vadállo­mányt. és a vadászatok al­kalmával is szigorúan meg kell tartani a tilalmakat, a haszontalan dúvadak irtása viszont egész évben szem előtt van. Ugyancsak a vad­őrök feladata, hogy jelez­zék: hol, merre szaporodtak el a rókák, a szarkák, a vaddisznók. Az eszközök tá­ra elég gazdag és változatos. Ha kell. mérget hintenek ki a rókák föld alatti jára­taiba, vagy úgynevezett ha­lálfejes tojásokat raknak lei a szarkák számára. A irtás eredményéről. felméréséről sem feledkezhetnek meg, ha MAPI POSTÁNKBÓL Nincs szükség az ilyen „jókívánságra” Kétgyermekes családanya vagyok, s bizony, nagyon be kell osztani a fizetést, hogy mindenre teljen. Különösen a december nehéz, hiszen két alkalommal is gondos­kodni kell meglepetésről, kis ajándékról a gyerekek­nek, s ünnepekre az asztalra is finomabb falatokat kell adni. Egy rossz szokás, vagy „hagyomány” azonban min­dig felborítja pénzügyi egyensúlyunkat, s ez az ün­nepi és év végi köszöntők. Csenget a .... de nem is sorolom, ki mindenki, s jó­kívánságait elhadarva vár­ja a honorálást, ami nem a jókívánság viszonzása, ha­nem 10—20 forint készpénz. Kellemetlen az orruk előtt szó nélkül becsukni az aj­tót. s így bizony, ha keser­vesen is, de néhány forintot csak adok. Ráadásul pedig én szégyenkezem, hogv csak 2—3 forint jut egv-egv ilyen „hagyományt” ápolónak. Vé­get kellene már végre vet­ni ennek a szokásnak. Ez a fajta .figyelmesség” ugyan­is nem kellemes, hanem in­kább kellemetlen ünnepet O. T.-né Miskolc Köszönjük a se«ítsé«rt Még december 14-én tar­tott fogadónapot községünk­ben országgyűlési képvise­lőnk. Papp József, a tisza- keszi tsz elnöke. Többen is azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy segítsen a fűtő­olaj-ellátási problémák meg­szüntetésében. Igaz, konkrét megoldást nem ígért, csu­pán annyit, hogy utánanéz, mit tehet. Három nap múl­va már mesmutatkozott az eredmény: egv olaitartálvt helyeztek el községünkben, és azóta folyamatosan bizto­sított az olajellátás. Azt hi­szem, nem kell külön elmon­dani, mit jelent ez a téli fű­tési idényben a község la­kóinak. Képviselőnk ismét tettekkel bizonyította, hogy szívén viseli, törődik válasz­tói gondjaival, problémáival, amiért őszinte köszönetét mondunk. Nagy József HNF-titkár, Gelej Nagyobb a rakás „Kicsi á rakás” c'mmel cikket olvastam az Észak- Ma gvarorszá» ianuá- 3-i szá­mában. A cikk írója i-óni- kusan hívja fel az érdekelt­nek — ez esetben a MIK-nek — a figyelmét, hogy szakít­sák már el a város főútvo­nalán, a Bajcsy-Zsilinszky utca 1—3. számú házak kö­zött „tarolt” törmeléket. Ja­nuár 4-én délben, amikor arra jártam, a gyors intéz­kedésről is meggyőződhet­tem. mert két gépkocsi vit­te a törmeléket, a szemetet A területet letisztították, így nem rontja már tovább a városképet. Sajnos, sze­mét és törmelék nemcsak a főútvonalon, hanem a mel­lékutcákban is előfordul. Igaz. itt nem a MIK. hanem a köztisztasági vállalat az -intézkedésre jogosult. Több mint másfél hónapja, hogy Zrínyi és a Bem utca sar­kán egy szemétdomb rontja a városképet, fertőzi a Kör- nyék levegőirt. Az elmúlt »v november 27-én a lakóbi­zottsági választáson is fel­hívtuk erre a figyelmet, az elnök jegyzőkönyvbe vette, de változás nem történt. A szemétdomb azóta Is nő. már a gvaloeosiárda egy ré­szét is elborítja. Jó lenne, ha az imént em­lített gyors reagáláshoz és intézkedéshez hasonlóan a mi észrevételünk is gyorsnak és hatékonynak bizonyulna akkor is. ha nem a MIK hanem a körtisztasági vál­lalat a címzett Páfrány Ferenc Miskolc, I., Zrínyi u. 12. Indokolt szi'jorií'áo c o jó munkát akarnak végezni. Persze, a vadászatok alkal­mával sem nyernet kíméle­tet a felbukkanj dúvad. A nagyvadak kilövését is rendeletek szabályozzák. A vadász megtarthatja az őz, a szarvas belső részeit, a trófeát, míg a többit a MAVAD-nak adják át. az év elején kötött szerződések alapján. A miskolci átvevő- helyen dolgozók a meg­mondhatói, milyen eredmé­nyes volt az elmúlt ősz, hi­szen az állomány selejtezé­se, feljavítása során renge­teg őz, szarvas került má­zsára. Csak szabályosan! A megyei tanácson el­mondták: ma már szinte alig találni orvvadászt, hi­szen a vadászat nem elérhe­tetlen luxus. Vannak már egészen olcsó vadászfegyve­rek is. A borsodi vadásztár­saságoknál a legkülönfélébb puskák találhatók: cseh, szovjet. néniét magyar gyártmányúak, a néhány ezer forintostól a húsz-harminc- ezer forintosig. A klasszikus értelemben vett törvényen kívüli puskásokat, a raosi. cokat mutatóban sem talál­ni. Az ilyenek garázdálko­dása roppant nagy baleseti veszélyt rejt macában a szervezett vadászatokkal szemben. Az előírások szi­gorúak, például még nyitott tokban levő puskával sem szabad átmenni idegen va­dásztársaság területén, mert az már büntetendő. Jólte­het a társasági tagok több­sége maradéktalanul tartte magát a szabályokhoz, nem mind°nki tud ellenállni, ha felbukkan egy-egv szén vad. A fegyelmezettségnek kö­szönhető. hogy tavalv mind­össze három kisebb balért történt a mimében a vadá­szatokon G. R. Szén nélkül nem melegít c a kan ha j Január 4-én Sajónémeti községben jártam, s a vas­útállomásra vezető, másfél kilométeres utat sűrű eső­ben gyalogoltam végig. Jól átáztam, de azzal vigasztal­tam - magam, hogy majd az állomás várótermében meg­melegszem, megszáradok. Sajnos, nagy csalódás, kel­lemetlen meglepetés ért. mert bizony fűtetlen kályha, hideg helyiség fogadott. A szolgálatot teljesítő vasutas ugyan kedvesen behívott a szo'gálati helyijégébe, mond­ván. hogy ott meleg van. de én nem akartam zavarni. Azonban annyira fáztam hogy végül is nem tudtam ellenállni a csábító, meleg szobának és bementeni. Ez azonban nem megol­dás. hiszen nemcsak én uta­zom ezen a vonalon. Ide járnak Sajópüspökiből. Sa- jónémetiből. utaznak gyere­kek. öregek terhes anyák, s a rideg ' klen teremben várakozni na svon egészség­telen. A szolgálatban levő vasutas úsv tájékoztatott, hogy 24 órás szolgálathoz 10 kiló szenet adnak a vá­róterem és a szolgálati helv fűtésére. Ez bizony, més esv helyiségre is kevés ennyi időre A MAV-igazgntósácon. ahol sokat tesznek a kultu­rált utazás biztosításáért, nem gondoskodtak volna arról, hogv lentebb envhén fű töt t váróterprnb»n. egész­ségük vészéiVf>„tg|ksö nki'-íil vá re kozhassa n ak az má­sok ?... Juhász Imre Putnok

Next

/
Thumbnails
Contents