Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

1974. január 8., kedd É5ZAK-MAGYARORSZAG 5 A mama, a gyerek és a vendég A NÉGYEMELETES koc- kabérház lépcsőháza tompán kong a kora délutáni órában. A harmadik emeleten állok meg. Három ajtó, három név­tábla. Találomra becsengetek az egyik lakásba. Fiatalasz- szony nyit ajtót. Kedvesen beljebb invitál. Amíg az elő­szobában állunk, intón kiabál be az egyik szobába. Elné­zést kér, de félti kislányát, mert olyan, mint a hét ördög egyike. Egy percre sem lehet magára hagyni. A lakás kel­lemes. meleg és otthonos. — Most fejeztem be a mo­sogatást — szabadkozik. — Mindig van tennivaló. A kis szobában borzas, sző­ke fej bukkan elő a kiságy alól, Szemügyre vette az ér­kezőket, aztán ismét beleme­rült a parkettatörlésbe. — Mindig segít — büsz­kélkedj k a mama. Kardos Sándorné. — Így megy ez ná­lunk nap, mint nap. Takarí­tunk, mosunk, főzünk. Kará­csonyra olyan játékkészletet kapott a kicsi, amelyben kis seprű, lapát, poroló van. A gyermek, mint aki sejti, hogy róla van szó, rámosoly- gott anyukájára. S buzgón dolgozott tovább. Még nyö­gött is hozzá. — Mióta laknak itt? — Nemrég költöztünk Mis­kolcra Mezőcsátról. Tavaly­előtt megszületett a kislá­nyom és itt vettünk lakást. Két szobánk van. Nem na­gyok. de otthonosak. Nézzen körül. Igaz. hamarosan né­gyen leszünk, de azért nem félek attól, hogy nem fé­rünk el. KÖZBEN KIMEGY a kony­hába, teát hoz a gyereknek. A kicsi a kortyolgatás szüne­tében igyekszik mindent fel­sorolni, ami 'számára érdekes a szobában. Akkor hallgat csak el, mikor meglátja a cit.rommago't a teában. — Ha meglesz a kistestvér, a lakáson változtatni kell — Ingatlanok nyilvántartása 1974-ben a földhivatalok folytatják az új egységes nyilvántartási rendszer ösz- szeállítását. Erre a munkára — mint ismeretes — a Mi­nisztertanács 1971. évi hatá­rozata alapján láttak hozzá azzal a céllal, hogy a hazánk­ban az ingatlanokra még a múlt század közepén kialakí­tott két nyilvántartási rend­szer helyett egyet készítenek. A nyilvántartás 1973-ban 216 községben és három fővárosi kerületben készült el. 1974- ben további 347 községet és két fővárosi kerületet von­nak a munkába, s ezzel az ország összes ingatlanainak 10,4 százalékáról lesz már egységes nvilvóntartés. A munka során 1974-ben több mint 877 000 ingatlant „tér­képeznek fel”. A tényleges birtokos meg­értő közreműködésére van szükség, mert igen gyakran bonyolult öröklési, rokoni, családi kapcsolatokat, 1öbb évtizede lezajlott változáso­kat kell tisztázni. Ezért az ingatlantulajdonosoknak elő­segíteniük kell a helyszíni ellenőrzést. Az értesítésre pontosan jelenjenek meg és az ingatlanra vonatkozó ira­tokat mutassák be. A távol lakó ingatlantulajdonosok­nak válaszolniok kell a Földhivatal megkeresésére. Mindez a tulajdonosok érde­keit szolgálja, mert a munka befejezése után csak az új nyilvántartásba beieevzett adatok és jogok lesznek ér­vényesek, és a hatóságok is csak ezeket fogadják el hiva­talos okmányként. „...sok a közúti baleset” Előadássorozat gépkocsi vezetők részére Egy szomorú adat: az el­múlt évtized alatt hazánk­ban 12 ezer ember halt meg közúti baleset következtében. Folytathajuk azzal, hogy ugyanezen idő alatt 230 ezer ember sérült meg ugyanilyen okok miatt. A keletkezett kár a javak­ban 900 millió (csaknem egymilliárd!) forint. Ezenkí­vül kiesett munkaerők, meg­hiúsult, termelési értékek, megsemmisült szakmai tudás stb. növelik a veszteséglistát. A 2024T972. sz. kormány­rendelet méltán állapíthatta meg, hogy a közúti közleke­dés hazánkban erőteljesen fejlődik, a forgalombiztonság viszont kedvezőtlenül alakul: sok a közúti baleset. Az utóbbi hónapokban sok szó esik minderről, s bizo­nyos Intézkedések is várha­tók. A körülmények módosí­tásával. új szabályok beveze­tésével egyidejűleg azonban az is szükséges, hogy a vo­lán mellett ülők felelősség­teljesen elláthassák egyre növekvő és nehezedő felada­taikat. És elsősorban a hi­vatásos gépkocsivezetők. Az említett kormányhatározat éppen ezért kötelezővé te­szi részükre a permanens szakmai továbbképzést, A Borsod megyei Közieke-, désbiztonsági Tanács, a me­gyei rendőr-főkapitányság és a TIT éppen ezért előadásso­rozatot szervez a hivatásos gépkocsivezetők részére Jog­esetek és balesetek a közúton címmel. A sorozat nyolc előadásból áll majd. Jelentkezni janu­ár 15-ig lehet, A részvételi díj előadásonként 10 forint, összesen tehát 80 forint. A tanfolyam helye a megyei bíróság, de kellő 6zámú je­lentkező esetén üzemben, vagy vállalatnál kihelyezett tagozat Is működhet. A kezdeményezés, az elő­adássorozat mindenképpen hasznos. Bizonyára mind többen élnek a lehetőséggel. mondja tűnődve az asszony, miután „kihalászta” a magot a teából. — Megváltozik az életünk, mert lesz egy kicsi, meg egy pici gyerekünk. Feb­ruár elejére várjuk a jöve­vényt ... Hogy akkor mi lesz ezzel a is „szószátyárral”! — futott ki a száján egy gyen­ge sóhaj. Hirtelen másra te­relve a szót, odalépett a két­ajtós szekrényhez, és kinyi­totta. — A kicsinek megvettük a szükséges holmikat — mu­tat a legfelső polcra —, bár olyan sok mindent nem kel­lett beszerezni, Zita után ma­radt néhány ruha a hugira. — Kislányt szeretne? — Igen, én azt... — Mire gondol vissza a leg­szívesebben most, az új év elején? — Sok mindenre. Elsősor­ban arra. hogy teljesült a vá­gyam, bekötötték lakásunkba a telefont. Nagyon kellett. Kellemes visszaemlékezni a nyárra, amikor hárman üdül­tünk. Nagyon jól éreztük ma­gunkat. A kislányomnak kü­lönösen tetszett a nagy sza­badság az üdülő parkjában. Ért még egy nagy és kelle­mes meglepetés. Amióta el­költöztünk Mezőcsátról, nem dolgozom. Kivettem a három évre szóló gyermekgondozási szabadságot Pedagógus va­gyok. Volt iskoláimban nem felejtettek el. A napokban kaptam egy értesítést: emel­ték a fizetésem. De szüksé­günk is van minden fillérre, persze, nem azért, mintha csak a pénz lenne a fontos, de jó, ha van ... Az új évtől naivon sok mindent várok. Mindenek­előtt azt, hogy egészségesek legyenek a gyenne'-^im. F- a legfontosabb. A roás'k, amit szeretnék: kevesebb bosszú­séi érien a lakásban adódó hibák miatt, AMÍG ezeket elmondja, keze egy pillanatra sem áll moe. lefekvéshez készíti elő a kicsit. Óvatosan betakar­hat ia. elhúzza a sö*étit öt s-'-m álmokat kíván. Nesztelenül. lébuMh'nven me éviink át a másik szobába. Amíg a sr’o- i rek alszik, néhány ruhark'—- j hot. még kimos, hogy mire felébred, tisztát adhasson rá. Abrabám Á munka földrajza Fotó: Mizerák István Fejlesztési program Fflada'ok c«v lanu'inánvlcrv tükrében A Borsod megyei Tanács nemrégiben tanulmányt dol­goztatott ki megyénk hosszú­távú fejlesztésére, elsősorban a gazdaságilag elmaradott és aprófalvas települések jövő­jét alapvetően befolyásoló fejlesztési feladatokra. A ta­nulmányban főbb vonalaiban jelölték ki azokat a 15—20 és az azt követő évekre szóló tennivalókat, amelyekkel bi­zonyos mértékben csökkente­ni lehet a megye egyes te­rületein meglevő gazdasági- ipari ts más irányú elmara­dottságot, javítani az apró­falvas. kis lélekszámú telepü­lések helyzetét. Érthető okokból irányul a megye vezetőinek figyelme ezekre a területekre, hiszen Borsod néhány vidékén a gazdasági fejlettség nemcsak az országos átlagtól marad eL hanem a megyei szintet sem érte el. Elég megemlí­tenünk. hogy a megye álló­eszköz-állományának 90 szá­zaléka, az iparban foglalkoz­tatott lakosság 76 százaléka a Sajó-völgyi, erősen ipari térségben helyezkedik el, ugyanakkor a sátoraljaújhe­lyi. az encsi és a mezőcsáti járásokban ezek az arányok alig 0,8. illetve 2 százalékot tesznek ki. A megye lakosai közül 145 ezren élnek gazda­ságilag elmaradott területen, ezen belül 72 ezren apró fal­vakban — 124 településen — laknak. Ezeken a vidéke­ken a jövedelmi lehetőségek s az általános ellátottság tartósan, és nem is kis mér­tékben marad el a megye át­lagától. E kedvezőtlen hely­zetet mindenekelőtt az ipar hiánya, a gyenge termő adottságú mezőgazdasági te­rületek magas aránya, éghaj­lati és domborzati viszonyok okozzák. E tényező együttes hatásaként a lakosság erő­teljes elvándorlása figyelhető meg ezekről a területekről. A megyei tanács. — a megyei párt-végrehajtóbizott­ság állásfoglalását és más szervek javaslatait, ajánlása­it. is figyelőibe véve — szük­ségesnek tartja, hogy Borsod elmaradott és aprófalvas te­rületeinek fejlesztésére, az itt élő lakosság életkörülményei­nek javítására az elkövetke­ző években nagyobb gondot fordítsanak. Ez azonban csak hosszabb távon valósul­hat meg. akkor sem csupán az „önfejlődés” révén. Elen­gedhetetlenül szükséges, hogy ehhez a helyi és megyei erő­források telhasználásán kí­vül a központi szervek, mi­nisztériumok is hathatós tá­mogatást nyújtsanak. Csupán így lehe'séges. hogy ezeken a területeken felszámolják az aránytalanságokat, a közsé­gek fejlettségi szintjét a megyére jellemzőhöz igazít­sák. Ehhez a megye jelenle­gi erőfeszítésein túl az Or­szágos Tervhivatal, a Pénz­ügyminisztérium. a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium adhat sok se­gítséget. Az említett tanulmány a megye gazdaságilag elmara­dott területeit hat tájegység­ben (Bodrogköz, Hegyköz, Hernád-völgye. Cserehúb Bódva-völgy és Dél-Borsod), az aprófalvas területeket a megye északi határvidékén nvntegv 20—23 kilométeres sávban (18 településcsoport­ban) jelölte meg. Természetesen nem arról van szó, hogy az. e területen levő községek és falvak min­degyike gyors ütemű fejlő­désre. fejlesztésre számíthat az elkövetkező években. Csu­pán arra nyílik lehetőség — s az anyagi eszközök haté­kony felhasználását tekintve is ez lászik ésszerűnek —, hogy egy-egy terület vala­mely községét, a ..vonzásköz­pontot” fejlesszék. Az ilyen intenzívebb fejlesztésre kije­lölt; települések között talál­juk Encs. Gönc. Aggtelek, Bódvaszilas. Edelény, Szend- rő, Mezőcsát, Riese és Ci- gánd községeket, ahol külö­nösen szükséges az átlagos­nál nagyobb mértékű anya­gi támogatás. Miben realizálódik majd ez a megkülönböztetett fi­gyelem? Mindenekelőtt k:he- lyezett ipari üzemek léte­sítésében. új munkalehetősé­gek megteremtésében és min­den más. az alapellátást ja­vító kedvezmények nvúiiásó- ban. Szükséges például az orvosi, kereskedelmi ellátás fejlesztése, az alsófokú okta­tás feltételeinek a megjaví­tása, nem utolsósorban pedig az említett területek közleke­dési viszonyainak a korsze­rűsítése. Mely települések jöhetnek elsősorban számításba az >•- következendő években, évti­zedekben ipartelepítésre? Mindenekelőtt Encs és kör­nyéke. ahol 67 község. Szend- rő és Bódvaszilas körzete, ahol 35 falu. valamint Sáros­patak és vidéke ahol 15 te­lepülés lakóinak nyújtana jobb megélhetési lehetőséget, munkaalkalmat az ipar ide- köl tűzése. A megyei tanács célkitű­zései. illetve a szóban forgó tanulmány megállapításai és javaslatai hosszú távra szól­nak. megvalósításukhoz év­tizedekre van szükség. N. I. A bíróságon történt... Két liter „murci és egy késszúrás A bíróságon nagyon sok érdekes, izgalmas ügyet tár­gyalnak. Kisiklott életek tá­rulnak a nyilvánosság elé, de sorolhatnánk szinte vég nél­kül a más „műfajú” tárgya­lásokat is. De nem ez a cé­lunk. A közelmúltban fejezték be azt az ügyet, amelynek ta­nulságai megszívlelendők. * Papp András nem tartozik a duhaj, verekedős, garázda, úgynevezett „erős” emberek közé. Hogy most mégis a bí­róság előtt kellett felelnie egy meggondolatlan tettéért, az némileg az ital számlájára is írható ... Majdnem kioltott egy em­beréletet. Hogy az illető élet­ben maradt, az csupán a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhető. Papp Andrást munkahelyén, a Lenin Kohászati Művek­ben úgy ismerték, mint csen­des, szorgalmas, rendes dol­gozót. \ Az Is volt... De a „murci” majdnem gyilkossá tette. * Édesapja, Papp József, miskolci lakos ezelőtt öt év­vel elhagyta családját; fele­ségét és három gyermekét, akik közül András volt a legkisebb. Az apa az alsó- szuhai Gál Piroskával költö­zött össze és élt együtt. Tavaly szeptember 30-á" apa és fia Diósgyőrött, a nagymama szőlőjében boroz- gatott. Jókedvűen, még élce- lődtek is egymással. Ott volt Gál Piroska és a szomszéd pince tulajdonosa is. ök is „besegítettek”... Délután indultak haza, Miskolcra. Addig szépen „termeltek”. Papp András például 1 deci páiinkát és 2 liter, még kiforratlan bort,, „murcit” ivott. Apja sem sokkal maradt el tőle ... A szőlőhegy aljában a fiú kérlelni kezdte apját, térjen vissza családjához, de az ré­szegségében elesett és fekve maradt az úton Ekkor érte utol őket Gál Piroska, ak' latva élettáVsát a földön fekve, így szólt Papp And­ráshoz : — Ha egy kicsit (!) isztok, már verekedtek! Papp András ezt nem vette „jónéven” és ellökte Gál Pi­roskát. aki beesett az árokba A férfi bicskát rántott, és szúrt... Egyszer.... De az az egy szúrás élet- veszélyes volt! * A seb nyolc napon túl gyógyuló volt, Gál Piroskát a vasgyári kórházban ápolták felépüléséig. A tárgyaláson minden „si­mán” ment. A bíróság meg­hozta az ítéletet, amely sze­rint Papp Andrást 2 év. bör­tönben letöltendő szabadság­vesztésre ítélte. Az ítéletet mindenki tudomásul vette és elfogadta. Nem élt a felleb­bezés jogával senki... A dolog érdekessége, hogy amikor a bíróság elnöke megpróbálta jobb belátásra bírni Papp Józsefet, térjen vissza családjához, ő kar* karba öltve Gál Piroskával távozott a tárgyalóterem­ből .. * Papp András becsületes, rendesen dolgozó ember volt A „murci” azonban elva­kulttá tette, és részegségében olyat tett, amit addig még soha. Ezért természetesen bűnhődnie kell. A bíróság ítélete jogerős. Van azonban valami, ami elgondolkoztató. Ismét. tel tudja ezúttal már hányad­szor. az ital volt az oka. elő­idézője egy olyan bűntett­nek, amely elkerülhető lett volna. Mégis megtörtént.. . Ennyire nem tudnak sokan parancsolni maguknak?. Doros László A mama, a gyerek és a vendég Délutáni beszélgetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents