Észak-Magyarország, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

..... esa^MMWflftORS2*G 5 — Hagyományok és tettek A nyugdíj éveiben W$j*efés dr. fto'eszár István rendőr ezredessel, a me^ei J#k«pi4áfty9Íg vezetőjével A közrend, a közbiztonság olyan téma, amely sokat fog­lalkoztatja az embereket, s mi tagadás, néha felszíni je­lenségekből. egyedi esetekből téves általános következteté­seket vonnak le. Az új esz­tendő első napjaiban lapunk munkatársa felkereste dr. Ko- leszár István rendőr ezredest, a Borsod megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőjét, s ar­ról érdeklődött, hogy az elő­ző évekhez viszonyítva ho­gyan Alakult 1973-ban me­gyénk, közbiztonsága, a fiatal­korúak bűnözése, a közleke­dési bálesetek aránya és mi­lyen intézkedések várhatóak 1974-ben. — Hogyan alakult Bor­sod megye bűnügyi, illet­ve közrendi és közbizton­sági helyzete 1973-ban? — 1973-ban — mint a ko­rábbi években is — a me­gye lakosságának többsége fegyelmezetten, törvényt tisz­telőén élt és dolgozott. Fel­adatunk volt, hogy a párt és kormány által meghatározott célkitűzések megvalósításán tevékenykedők békés alkotó­munkáját biztosítsuk. Őrköd­jünk az állampolgárok sze­mélyi- és vagyonbiztonsága felett, óvjuk szocialista rend­szerünk gazdasági alapját, a társadalmi tulajdont. Sokol­dalú tevékenységünk arra lratvyutt. hogy a városokban és a falvakban szilárd le­gyen a közrend, a közbiziton- ság, csökkenjen a bűnözés. A párt- és tanácsi szervek­ké együttműködve, a becsü­leten átfam polgárok segítsé­gére támaszkodva kedvező eredményekről tájékoztatha­tom a megye lakosságát. Az év i—m. negyedévében csök­kent «« Somerfeké vált bűncse­lekmények sssáima. A csökkenés szűrte általá­nos. »gyedül a társadalmi tulajdon eMem elkövetett bűntettek és vétségek száma emeJfceóett, Megjegyzem, hogy e bűncselekmények sú­lya az ügyek többségében kisebb jelentőségű, kis kár­értékű jogsértés. Ennek el­lenére figyelmeztet rá, hogy e területen még további fel­adataink vannak a bűncse­lekmények megelőzésében. E munkához kérjük az állami, és a gazdasági szervek veze­tőinek, dolgozóinak további aktiv közreműködését. — A korábbi években az erőszakos bűncselekmé­nyek elég magas arány­ban szerepeltek a statisz­tikában. Mi a helyzet je­lenleg? — Az erőszakos, garázda bűntettek száma csökkent, így lényegesen kevesebb garázdaság, testi sértés, hi­vatalos személy elleni erő­szak fordult elő az első bá­rom negyedévben, mint 1972 hasonló időszakában. Az em­berölési ügyek száma — ha nem is jelentős mértékben — de csökkent. S ami igen lényeges, az elkövetőket min­den esetben felderítettük, és bíróság elé állítottuk. Vi­szont a társadalmi tulajdon elleni betöréses lopások elő­fordulása több. mint a meg­előző évben. Az erőszakos, garázda bűncselekmények el­követésével összefüggésben ismételten szükséges felhív­ni a figyelmet, hogy ezen cselekmények elkövetésében szinte kivétel nélkül közre­játszott a mértéktelen sze­szesital-fogyasztás. Az ittas személyek kiszolgálása, a le- részegítés továbbra is gyako­ri. Az érintett, kereskedelmi szervek vezetőitől, dolgozói­tól nagyobb körültekintést, a rendelkezések maradéktalan megtartását várjuk el. Itt említem meg az erőszakos cselekmények közül a rablá­sokat. mivel ezek emelkedtek, másrészt mivel az előfordult ügyekben a sértett és az el­követő gyakran együtt italo­zott a bűntett elkövetését megelőzően. — Sok szó esik mosta­nában a fiatalkorúak bű­nözéséről is. Mit mond­hat főkapitány elvtárs er­ről a témáról? — Manapság az egész vi­lágon foglalkoznak ezzel. Mint mondják, világjelenség, tehát nincs mit tenni ellene. A valóság nem ez. Az igaz, hogy hazánkra is hatnak a világban végbemenő társa­dalmi jelenségek, de soha­sem" szabad elfeledkeznünk arról,, hogy hazánk szocia­lista ország, ahol megszűnt a bűnözés alapvető oka. a ki­zsákmányolás. Szocialista rendszerünk a fiataloknak is mindent biztosít, ami neve­lésükhöz, tudásuk gyarapítá­sához, munkájukhoz, szóra­kozásukhoz szükséges. Mi ne­veljük őket, és minden erőnk­kel azon vagyunk, hogy ha­zájukat szerető, dolgos em­berekké váljanak. Tény azon­ban, hogy társadalmunkban az időleges ellentmondások, a családi és az iskolai neve­lésben levő hiányosságok, nem utolsósorban a kapita­lista környezet életmódjának, kispolgári nézeteinek hatása, negatívan hat fiatalságunk­ra. Sokszor a szükebb családi, baráti környezet is rossz ha­tással van a fiatalkorúakra. Mindezek ellenére elmond­hatjuk, hogy megyem.vOeh a fiataloknak csak egy elenyé­sző, Ids része vét törvényeink és a társadalmi együttélés szabályai ellen. Az általuk elkövetett cselekmények sú­lya az esetek többségében csekély. Mégsem mehetünk el szó nélkül emellett, hogy betöréseket, lopásokat és személy elleni bűntetteket követnek el. Ismert a lakos­ság előtt, hogy a fiatalko­rúak bűnözésének további csökkentése nem lehet csak a rendőri szervek feladata. Munkánk során mi gyakran már csak a tényt állapíthatjuk meg, hogy bűncselekmény történt. Ezért, korábban kell kezdeni a megelőző munkát. Elsősorban a szülőkhöz. a KISZ-szervezetekhez, az is­kolákhoz, a munkahelyek vezetőihez és dolgozóihoz for­dulunk. Foglalkozzanak töb­bet a fiatalokkal, a jövő nemzedékével. Közös összefo­gásunk eredményeként ér­hetjük el, hogy mind keve­sebb fiatalkorú kerüljön szembe törvényeinkkel és az igazságszol gál tatással. — Köztudott, hogy az állami, de különösen a magán- gépjárműpark ro­hamosan növekszik. Ho­gyan befolyásolja ez a balesetek alakulását? — A gépjárműpark növe­kedése valóban növeli az utak terheltségét, zsúfoltsá­gát. az érintett gazdasági és rendőri szervek feladatait. Nem törvényszerű azonban a balesetek számának növeke­dése. A gépek mögött emberek vannak, azok kezében van a kormány. S ha az ember, a gépjármű vezetője gondol rá, hogy mások is közlekednek, gyalogosok is részt vesznek a forgalomban, hogy a gépjár­mű veszélyes „üzem”, és fo­kozott gondossággal jár el, akkor a balesetek lehetősége nem válik valósággá. Ügy gondolom, ezt a gépjárműve­zetők többsége megértette, a jövőben is megérti. 1973- ban a korábbi évek kiemel­kedő tendenciájához viszo­nyítva, csökkenés mutatko­zik a balesetek számában. Sajnos, még így is sokan vesztették életüket, vagy sé­rültek meg súlyosan, köny- nyebben. Az anyagi kárt még lehet pótolni, de az emberi életet, egészséget nem. A bal­esetek mögött emberi, csa­ládi tragédiák vannak. Nem egyszer a felelőtlenség, a közlekedési szabályok durva megszegése, és nem a sok gépkocsi, az utak kedvezőtlen állapota a baleset oka. Külön kiemelném a sze­szesital-fogyasztást. Itt alig javult a helyzet. Éppen ezért fokozzuk az ellenőrzést, tcus’jiikai , eszközöket alkal­mazunk, ingyel neztetünk, bírságolunk, sőt, sz (álysér- tési, bűnügyi úton is eljá­runk a szatoályszegökk ;-l szemben. Jobban élünk i jogosítványok időszakos vagy végleges bevonásának lehető­ségével. Bízunk benne, hogy a balesetek megelőzésében a kö­zelmúltban megalakult Köz­lekedésbiztonsági Tanács se­gítségével a gépjárművezetők és a közlekedésben résztve­vők széles tábora megértő, fegyelmezett magatartásával tovább javíthatjuk a közle­kedési fegyelmet. — Végül milyen kéréssel fordul főkapitány elvtárs a megye lakosságához 1974 küszöbén? Céljainkat hosszabb időre meghatározzák az MSZMP X. kongresszusának határo­zatai és a kormány rende­letéi. A hozott határozatok jók. Ez vonatkozik a bűnö­zés megelőzésére, a bűncse­lekmények csökkentésére is. Ezeket a határozatokat kell megyénk lakosságának is pontosan, tervszerűen, idő­ben és jól végrehajtaná. Ígérhetem, hogy a rendőri szervek állománya biztosítja a békés építőmunkát. Őrkö­dünk a közrend, a közbiz­tonság, az állampolgárok sze­mély- és vagyonbiztonsága felett. Munkánk azonban csak akikor lehet eredmé­nyes. ha törvényeinket min­denki megtartja, ha azt a megye egész lakossága aktí­van támogatja — fejezte be nyilatkozatát dr. Koleszár István rendőr ezredes. Szinte mindig ugyanazon a napon és órában jön a pos­tás. Hozza a nyugdíjat. Egy aláírást kér, leszámolja a pénzt, jó egészséget kíván, s megy tovább ... A nyugdíja­sok — általában — azt mondják: szinte hozzájuk le­hetne igazítani az órát. Az­tán, ha más időben, másfaj­ta. vagy másféle küldemánv- nyel érkezik, az félig-med- dig meglepetésnek is szá­mít. A MÁV és a szakszervezet területi bizottsága évről évre szerez ilyen meglepetéseket. Örömteli és kellemes hírrel, vagy küldeménnyel. Mint a mögöttünk hagyott esztendő­ben is... FIGYELMES GONDOSKODÁS A MÁV miskolci Igazgató­ságának területén összesen nincsenek magukra hagyva, 3476 nyugdíjas él. Akik leg­inkább a megmondhatói: törődnek velük, s ha nem is aktív munka, de sok ezernyi szál köti ókét a vasúthoz, ahonnan „obsitot” kaptak, ahonnan nyugállományba vonultak. Ha segítségre van szükségük, ha gondjukban, bajukban egy maguk nem boldogulnak, az egykori munkahelyhez fordulnak bi­zalommal. Még anyagi ügyek­ben is. A MAV-nál már hagyo­mány, hogy a szakszervezet évente nagy összegű segélye­ket utal ki. Az elmúlt év- bm — 1973-ban — a vasuta­sok szakszervezetének köz­pontja . tz özvegyi nyugdíjat élvezőknek 95 ezer forintot adott egyt. rí segélyezés cí­mén. Ugyai. kikor 55 ezer forintot azok között osztottak el, akiknek sze.rény a jöve­delmük. Ha beteg valaki, gondoskodnak róla. A nyug­díjas csoportok szívügynek tekintik a rendszeres 1& .izga­tást hogy elűzzék a magányt, a társtalanságot. Sőt! Szocia­lista brigádok tesznek aján­lásokat, hogy egy-egv nyug­díjasról gondoskodnak nem­Barátságos, kellemes me­leg van a martintelepi Tom­pa Mihály FiókkönyVtárban. A könyvek katonás rendben sorakoznak a polcokon. Itt éli életének egy részét Kemény Józsefné, a könyv­tár vezetője, aki egyben a Martintelep lakóinak tanács­osak úgy, hogy kapcsolatot tartanak velük, hanem úgy is, hogy elintézik ügyes-ba­jos dolgaikat, beszerzik a té­li tüzelőt, vagy éppen meg­oldják az étkezést, az ellá­tást. Arra is van példa — ami elsősorban a nyugdíjas csoportok és a szakszervezet érdeme —, hogy aki kérte, segítettek neki bejutni pél­dául a szociális otthonba. Az emberekkel, a nyugdí­jasokkal való törődés, ér­dekeik védelme nem kam­pányszerű ténykedés, hanem folyamatos tevékenység a MÁV-nál. Ez a jellemző a területi bizottság munkájá­ra, amely egyben annak is biztosítéka, hogy a szakszer­vezet és a nyugdíjasok kö­zötti kapcsolat formalitások nélküli, bensőséges... RENDSZERES TALÁLKOZÓK Soha nem íeJefHtesmek el róluk. Ha például elosztják az üdülő jegyeket, azokból nyugdíjasoknak is mindig jut. A SEÖT - keretbő 1 ne­gyedévemként 8—10-et tud­nak számukra biztosítani, de egyéb lehetőségek is vannak a pihenésre, az üdülésre. Van a MÁV-nak például Mezőkö­vesden egy minden igényt kielégítő üdülőháza, ahol az elmúlt évben 35 nyugdíjas is üdült. Minimális térítés él­temében. Sőt! Ha van csa­ládtag, aaok számára is nyit­va áll az üzemi és egyéb üdülök kapuja. Sokat tesz a .szakszervezet aeért is, hogy a nyug­díjasok rendszeresen talál­kozhassanak egymással. Ahol van művelődési ház, ott klubokat alakítanak számuk­ká. és ehhez anyagi támoga­tást is nyújtanak. Hagyo­mány a MÁV-nál is a nyugdíjasok találkozójának megszervezése, ahol nemcsak a vasút fejlődéséről tájékoz­tatják a veteránokat, hanem — gyakran — jutalmakat, tó tüntetéseket is adnak át. Nagy gonddal készítik elő rründig hogv a nyugdíjba tagja is. Az egyik tanácstag a négy közül. Örömmel mutatja a közel­múltban átalakított, kibőví­tett, újjávarázsolt olvasóter­met. őszinte szeretet csen­dül ki hangjából, mikor mondja: — Nagyon kellett már ez. A régi helyiségünk kicsi volt, meg túlzsúfolt is. Itt sokkal jobb körülmények kö­zött tudjuk kiszolgálni olva­sóinkat. Ez a kis bevezető csak epizód. Nem azért kerestem fel ugyanis Kemény József- nét (akit a helybeliek csak Icukának szólítanak), hogy az új könyvtárról beszélges­sünk. Vannak a Martintele­pen gondok is bőven ... Pél­dául az utak. — Az út-ügy sajnos, na­gyon régóta vajúdó problé­ma — kezdi Kemény Jó­zsefné. Cseppet sem szívde­rítő helyzet. Addig nem vár­ható változás, amíg a csator­názás el nem készül. Szenny­vízlevezetőket kell építeni, mert ez az alapja az utak javításának! Martintelep út­jainak zöme földes. Erre gyakran zúzalékot hoznak, ami nemhogy segítene, de még rontja állapotukat. Ha esik az eső, valóságos sár­tengerré válik minden. Nyá­ron pedig a porfelhőtől nem lehet látni Nem túlságosan megnyug­tató a fűszerből tokkal való ellátottság sem .., — Erre éppen nem panasz­kodhatunk. Van egy ÄBC- áruházunk és 4 fűszerbol­tunk. Csupán az újonnan bel­készülök a legrövidebb úton szerezhessék be a szüksé­ges okmányokat, kevés után­járással. Ügyes-bajos dolgaikban a nyugdíjasok mindig szíve­sen kopognak a területi szak- szervezeti bizottsághoz, vagy a nyugdíjas csoportok ajta­ján. Van, aki személyes gondjainak megoldásához kér segítséget, mások azzal a ké­réssel jönnek, keressenek számukra munkalehetőséget. Felsorolni is sok lenne, mi minden kerül a nyugdíjas csoportok tisztségviselőinek asztalára. Aki igényt tart rá, annak természetesen a lehe­tő legrövidebb időn belül igyekeznek munkaalka'mat teremteni. Évről évre vissza­térő módszer és gyakorlat, hogy például az ünnepi csúcs- forgalmak idején kérik is a nyugdíjasok segítségét, amiért természetesen külön díjazást adnak. SZILÁRD „KÖTŐDÉS" A nyugdíjasokkal való fog­lalkozásban a területhez tar­tozó szakszervezeti bizottsá­gok általában mindenütt, de különösen jól foglalkoznak Szerencsen, a Járműjavító­ban, Egerben és Hidasnéme­tiben. ahol elsőrendű feladat­nak tekintik: gondoskodni az emberekről, törődni az öre­gekkel, akik hosszú éveket, évtizedeket dolgoztak a MÁV-nál. A megérdemelt pihenés éveit töltő emberek számára nehéz elszakadni a volt mun­kahelytől, a megszokott kör­nyezettől. az ismerősöktől és barátoktól, továbbra is a MÁV-hoz tartozónak érzik magukat. Éppen ezért he­lyénvaló és dicséretes, hogy a területi bizottság, valamint a nyugdíjas csoportok szív­ügynek tekintik a nyugdíja­sokkal való foglalkozást. Mindent elkövetnek, hogy a jövőben ez a „kötődés” még szilárdabbá, még szorosabbá váljék a nyugdíjasok és a vasút között. T r épített területek lakói pa­naszkodnak. hogy az ő lakó­helyükön hiányzik egy-egy bolt. Persze, erre van meg­oldás ... A tanács nem zár­kózik el olyan megoldástól sem, hogy egy kiskereskedő­nek iparengedélyt adjon, aki aztán fűszerboltot nyithat ott. ahol szükség van rá. — Martintelepen hozzáve­tőlegesen 15 ezer ember él. Szórakozási lehetőségeik szinte minimálisak. Jóformán erre a könyvtárra korláto­zódnak. Lesz-e a közeljövő­ben ezen a téren változás? — A fenti megállapítások igazak. . Mozink, művelő­dési házunk nincs... És a tanács középtávú terveiben sem szerepel ilyesmi építése. Azzal a megokolással nem kerül sor kialakításukra, hogy a Martintelep közel van a városcentrumhoz és busszal könnyen elérhetők a belvárosi mozik, szórakozó­helyek. (Csak zárójelben ie- gyezzük meg. hogy Hejőcsaba sincs messzebb a városköz­ponttól. mint a munkáslak­ta Martintelep, ott mégis van mozi. művelődési ház. rtb....> «• A könyvtár vezetője több. mint ötven éve él Martin­telep kemény csupa-ideg munkásemberei között. Még kislány volt. amikor ide ke­rült.. . Az idevalósiak tud­ják róla: az ő emberük. Az ő érdekeiket képviseli, értük „veri a vasat...” Dobos László Húsz éve, 1953-tól dolgozik a T.enln Kohászati Mflvekben Góth Miklós darukezelő. CJév hajnalin (6 sem tudta megszámolni, hány újévet töltött az üzemben) társaival együtt az, új clektróacélműben segítette a termelést. Műszak kezdetekor — és ha tdö volt rá, közben ts — ellenőrizte a fékberen­dezéseket. Fotó: Szabados György így dolgozik a Utmétmíag Martinielepi gondok

Next

/
Thumbnails
Contents