Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-09 / 288. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. dec. 9., vasárnap VII. ORSZÁGOS GRAFIKAI BIENNÁLÉ Néhány hét múlva véget ér az 1973-as év, s ezzel lezárul az idei évre tervezett népművelési, közművelődési munka. Közművelődési intézményeink már javában tervezik az elkövetkező év munkáját, s ez kitűnő alkalom a számvetésre is. NEMESEN EGYSZERŰ, szép plakáton a sokszorosító gép hengereit idéző fekete és vörös köiiap között a hajlékony papírlap finom ívelését követő felirat „VII. Országos Grafikai Biennálé. Miskolc, 1973” most Budapesten,» s az országban mindenütt művészeti életünk nagy érdeklődéssel várt s nagy jelentőségűvé emelke dett eseményére irányítja a figyelmet. A biennálé alapítása óta hetedszer érkeztek Miskolcra mondanivalóban gazdag, gondosan kivitelezett müvek a grafika műfajában. Hetedszer ült össze a zsűri azzal a célkitűzéssel, hogy segítse az alkotókat reális képet adni önmagukról, fejlődésükről, s hogy ugyanakkor, amikor megóvja a kiállítás színvonalát, egyidejűleg biztosítsa azt, hogy a tárlat a mai magyar grafikának valóságos képét nyújtsa.' Díjaival hetedszer emeli ki a zsűri a nagy együttesből azokat a művészeket, akiknek munkássága olyan szakaszához érkezett, hogy egészen kivételesen magas színvonalú művekkel jelentkezhettek a bi emlőién. * A nagydíjat ezidén Len- key Zoltán grafikusművész kapta. Munkássága évről évre kivívta a szakma elismerését. Küszködő, eredményeiért szívósan megdolgozó, s a szüntelen munkában egvre magasabbra emelkedő művész. Fejlődése állomásainak — a Derkovits-ösztöndíj és az 1968-as első önálló kiállításon kívül — nemcsak !:ü’- söséges jelzései az 1965, az '■987 és az 1969-es biennlálék díjai. A fokozatosan önállóvá érő alkotó megteremtette saját formanyelvét, kialakította egyéni művészi világát. Most bemutatott, négy színes rézkarcán motívumokban és színben jelentkező szimbólumok által ellentétes érzelmeket szólaltat meg. „Ünnep” című lapján narancsba hajló okkerek meleg ragyogása valóban ünnepi, boldog hangulatot áraszt; nem magyarázza, hanem szinte kiváltja a nézőből az egyedüllét, az elszigeteltség szorongó érzését a „Magány” címet viselő rézkarc figuráját körülvevő fáradt, tompazöld mező; a „Madármenyasszony” halk kék-lila árnyalatai a törékeny tisztaság érzését sugallják. Negyedik rézkarcán az egyéni problémák felöl a huszadik század gondjai felé fordul. A , Kijárási tilalom” nem konkrét történelmi-politikai eseményhez kapcsolódik, hanem terrort, kegyetlenséget, rettegést ábrázol, amely a világon bárhol előfordulhat, mégis mindnyájunkat érint. Most e négy lap reprezentálja Lenkey Zoltán művészetét. Két esztendő múltán — a biennálé hagyományainak megfelelően — terem- nyi grafikával való jelentkezését várjuk. Az elkövetkező két év tehát a készülés, a még fokozottabb koncentráció időszaka lesz számára. * Würtz Ádámnak, a megelőző biennálé nagydíjasának most látható grafikái ilyen kétéves készülés eredményei. Szemet gyönyörködtető, gazdag színvilágú, kiérlelt kompozíciójú színes linóleum-metszetei magas színvonalú, műves gonddal készült munkák. A tárlatlátogató örömét leli majd Würtz mesevilágának szemlélésében, szimbolikus lapjai, pedig magasrendű gondolati és szépségélményt nyújtanak számára. A különböző stilizáltsági fokú, változatos kom- pozíciós eszközökkel megoldott metszetek (sokszor ugyanannak a kompozíciónak több színvariánsa is szerepel) mégis egységesen hatnak. Ez az egységes hatás a szerves egymásból következéssel magyarázható, amelyet jó érzékkel ragadott meg s még hangsúlyosabbá tett a kiállítást rendező Kass János. * Tegyük fel most már a kérdést, milyen gondolati anyagot dolgoznak fel a sokszorosított grafika művelői 1973- ban Magyarországon. Az emberiség sorsán töprengő kompozíciókon, illetve az általános emberi témákon kívül történelmi vonatkozású, főként Dózsa alakjával és eszméjével foglalkozó, és irodalmi ihletésű, de az irodalmi művekhez általában nem illusztráció jelleggel kapcsolódó munkák alkotják a biennálé anyagát. Az általános emberi mondanivaló: öröm és bánat, egymásra találás és egyedüllét, élet és halál gondolatán kívül szomorú-szép motívuma a kiállításnak a Kondor Bélától való búcsúzás. Kovács Imre cinkkarc-sorozata Kondor Béla emlékére a legszebbek közül való. Megrendülése minket is megráz, fájdalma őszinte, mélyről fakadó. Kompozícióit a technika magas fokú alkalmazásával hozta létre. (Kovács Imre nyerte el a KISZ KB díját.) Kass János (a városi tanács egyik díjának birtokosa) „önarckép angyallal” sorozata szintén Kondor Béla emlékére készült. A modem technikai lehetőségek ötvözésével fejezi ki Nagy Lászlóval közös, költői szépségű gondolatait a barát, a mester, az ember eltávozásáról. Csohány Kálmán szép rézkarca is erről a „búcsúzás- ról” beszél, s Pásztor Gábor beküldött munkáinak is talán legszebbike a Kondor ; emlékére létrejött kompozíció. Utóbbi munkáért a Ma- ! gyár Képzőművészek Szövetségének Észak-magyarországi Területi Szervezete által ala- ; pított Kondor emlékplakettet (Kiss-Nagy András szobrász- művész munkáját) ítélte oda a zsűri Pásztor Gábor grafikusnak. A Dózsa-eszmével foglalkozó művek közül Ágotha Margit fametszete és Tassy Béla montázs-technikájú színes rézkarca a legjelentősebb. Kiemelkedően szép sorozat az irodalmi ihletésű művek között Feledy Gyula „Hemingway emlékezete” című litográfiái. Jelentős, jó grafikák Gacs Gábor Madách: Az ember tragédiájához készített rézkarc kompozíciói, valamint Kondor Lajos Rabelais és Boccaccio illusztrációi. * Művesség és gondolatok tekintetében egyaránt egyik leggazdagabb alkotás Rékas- sy Csaba „Csillagképek” című rézkarca, amellyel kiérdemelte a Magyar Népköz- társaság Képzőművészeti Alapjának díját. Bálint Endre, Maurer Dóra, Rozanits Tibor szintén magas színvonalú, jelentős művekkel jelentkezett. A gazdag, igen változatos anyagú kiállítás rendezője Kass János. Azt, hogy a grafikák bemutatásakor nem „skatulyázott”, nem csoportosított, szándékosnak tekinthetjük. Rendezésével inkább biztosította a lehetőséget, hogy a csoportosítás munkáját maga a néző végezhesse el önmaga számára. A tárlatlátogató így ugyan kissé magára marad, viszont meghagyták számára a felfedezés örömét. * A BIENNÁLÉK eddigi talán legszebb katalógusát és a plakátot Erdélyi János tervezte. A kitűnően együttműködő szervezőgárda, s a beküldött színvonalas művek ismét jelentős kiállítássá emelték a miskolci országos grafikai biennálét, a sorban immár a hetediket. B. Pálosi Judit Borsod megye legnagyobb közművelődési intézményét, a Rónai Sándor Művelődési Központot kerestük fel, amely mint módszertani központ, egyben a megye egész művelődési ház-hálózatának centruma, hol tartanak az új esztendő munkájának tervezésében, a számvetésben. Kováts György, a művelődési központ igazgatója tájékoztatott. Egyben már megmutatta a művelődési központ 1974-es munkatervének első, nyers vázlatát, amelyet a társadalmi vezetőség vitat majd meg, szükség szerint módosít, illetve hagy jóvá. A tervezést természetesen itt is a számvetés, az 1973- ban végzett munka értékelése előzte meg. Mind az önértékelés, mind a művelődési ház munkáját egész évben figyelemmel kísérő tapasztalataink szerint az intézmény teljesítette kitűzött feladatait. Ismeretterjesztő rendezvényei időben reagáltak az aktuális politikai eseményekre, kiemelten foglalkoztak a. nemzetközi kérdésekkel az ifjúság körében, művészeti területen több éves szünet után visszaállították a felolvasó színpad rendezvényeit, s több műsoros irodalmi estet rendeztek fővárosi művészek közreműködésével. Lebonyolították a XIV. miskolci filmfesztivált. Az audió- színház rendezvényeit nem tudták teljes egészében mind megtartani, elsősorban a közreműködésre felkért színművészek teljesíthetetlen anyagi követelései miatt. Saját színpaduk, a Csortos Gyula Színpad az év folyamán egyenletesen dolgozott, s eredményesen. Hét alkalommal tartott előadást, Irodalmi színpaduk pedig a jelentős évfordulókra készült fel elsősorban. A nagyhírű Avas Táncegyüttes sok, hazai fesztiválszereplésén kívül a Szovjetunióban tett tíznapos kőrútjával öregbítette jóhírét. A kamarakórus értékes diplomát nyert, s több rangos versenyen szerepelt sikerrel, csakúgy, mint a fotóklub. Megkülönböztetett gondoskodással vezették a két gyermek-szakkört, megrendezték a II. megyei gyer- mekrajz-kiállítást, egyéb kiállítások között kilenc saját és tizenöt idegen rendezvény szerepelt. e A termelési és gazdasági feladatok segítése népművelési eszközökkel elsősorban a szocialista brigádvezetők fóruma, valamint az újítók klubja rendezvényei során realizálódott. Sajnos, mind a paűvészeti csoportok, mind a szakkörök munkájának fejlesztését nagy mértékben korlátozta a krónikus helyiséghiány. A hálózati-módszertani tevékenységet a terveknek' megfelelően végezték, a szak- referensek megfelelően látták el feladataikat, s tovább is kiemelkedő módon segítették a családi ünnepségek társadalmi megrendezését. Az év eredményei között szerepel a Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról pályázaton való részvétel, a miskolci nyári színház, a nemzetközi színjátszó fesztivál, a VIT területi bemutatókon való részvétel, az Észak-magyarországi Kaláris című díszítő- művészeti kiállítás és egy sor, egyéb rendezvény. A munkásszállásokkal elsősorban a szakszervezeti művelődési intézmények tartják a kapcsolatot, s a szállásokon végzett nevelő munka formái jelentősen gazdagodtak. Sajnos, a mai napig megoldatlan a bejáró munkásokkal az állandó és rendszeres foglalkozás. Javult az együttműködés a termelő- szövetkezetekkel, s ennek kiemelkedő példáival az en- csi, a mezőcsáti és az ózdi (putnoki) és szerencsi járási művelődési központokban találkoztunk. Gazdagodtak a megyében a termelést segítő rendezvények. Folytatta a művelődési központ a kiadványok megjelentetését, a népművelő-, könyvtárosképzést, a konzultációs központ működésének további biztosításával, és ellátta a miskolci járás 46 településén a közvetlen népművelési feladatokat. m Erre a vázlatosan ismertetett, végzett munkára épül az 1974-es esztendő terve, amelynek fő célkitűzései a munkásosztály műveltségi színvonalának további emelése, az ifjúsági törvény szellemében az ifjúság körében végzendő munka kiemelt feladatként kezelése, a szövetkezeti parasztság művelődésének segítése, valamint a felkészülés Miskolc és Borsod megye felszabadulásának 30. évfordulójára. A szocialista tudat és magatartás sokoldalú fejlesztésére tartalmában gazdagítani, formájában továbbfejleszteni kívánják a politikai és világnézeti ismereteket nyújtó rendezvényeket, szélesítik az ifjúság körében végzendő nevelő munkát; az irodalmi és a zenei ízlés továbbfejlesztésére elsősorban a szocialista eszmeiséget hirdető művészeti értékeket propagálják és terjesztik; az öntevékeny művészeti munkában továbbfejlesztik az együttesek művészi színvonalát, fokozzák a belső nevelő munkát. A termelési és gazdasági feladatok segítése céljából elsősorban a szocialista brigádokkal való foglalkozást szorgalmazzák, segítik az újítómozgalmat ankétokkal, vitákkal, szakemberek továbbképzésének biztosításával. Különböző műszaki filmsorozatokkal és egyéb eszközökkel is a termelési kultúra emelését kívánják szolgálni. Részletes tervet dolgoztak ki a hálózati-módszertani munka továbbfejlesztésére. Ezekre az alapgondolatokra épül a részletes munkaterv, amely helyhez, időhöz és személyhez kötötten szabja meg az 1974-es teendőket. De mindezen túl, a már írásban lefektetett terveken kívül kiemelten kívánnák foglalkozni egyes témákkal. 1974-től például külön munkaterületet jelent a művelődési központ munkájában a munkahelyi közművelődéssel való törődés. Kováts György kidolgozta, a SZOT pedig elfogadta ennek a munkának irányelveit, s azt országos módszertani útmutatóként közreadják. A SZOT plénuma ezt a munkahelyi köz- művelődési munkát első fontosságúnak jelöli, és szorgalmazza a segítését. 1974-bi$r lesz 25 éves a magyar művelődési otthonhálózat. Megfelelően kívánnak felkészülni ennek jubilálására. Van a művelődési központnak két nehéz gondja is. Az egyik az elmúlt évi munkánál már említett felolvasó színpad. Amíg a Nehézipari Műszaki Egyetemmel közösen csinálták, azaz minden előadást kétszer tartottak, a miskolci színészek szívesen vállalták. Miután az egyetem kilépett, az egyszeri gázsiért, ami ugyan nem kevés, nincs vállalkozó a színészek között ... A másik gond talán még súlyosabb. Meglazult az intézmény kapcsolata a városi KISZ-bizottsággal. Az intézmény rendezvényei elől elzárkóznak, nem veszik igénybe szolgáltatásait, a korábban nagy sikerű, KISZ- vezetők akadémiája a KISZ-bizottság érdeklődésének hiánya miatt elhalt, és a jövő évre sincs semmi igény, érdeklődés... o A Rónai Sándor Művelődési Központ igen önkritikusan mérte fel évi munkáját, és a feladatok jó ismeretében, a művelődéspolitikai követelmények saját lehetőségei és az igények maximális egyeztetésével állította össze jövő évi tervét. Hihetőleg az említett gondok a jövő évben csökkennek, s egy esztendő múlva ismét eredményes évről vethetnek majd számot az intézmény dolgozói. Benedek Miklós Bassa Endre — Kukk Györgynél Párté pit esi kisszótár Az utóbbi evekben pártmunkások, aktivisták nagy megelégedésére összefoglaló jellegű kézikönyvek jelentek meg a pártépítés, a pártmunka kérdéseiről. A „Pártmunkások kézikönyve” és a „Pártépítés — a párt- és a tömegszervezeti munka kérdései” című tankönyv sok tízezer példányban kelt el. Napjaink olvasóinak sürgető igénye, kicsit „divaja” is a lexikon, a szótár. A tankönyvek, kézikönyvek a témák rendjében, bő fejtegetéssel és példatárral felszerelve közük valamely tudományszak ismeretanyagát, törvényszerűségeit. A lexikonok, szótárak nagy előnye viszont, hogy betűrendben, tömör, célratörő szöveggel minden tudomány és ismeretszak lényeget, fogalmi rendszerét ragadják meg. Ebben különbözik a „Pártcpí- tési kisszótár” is a pártépítési kézikönyvektől, tankönyvektől. Kb. 450 pártépítési, pártmunká- val kapcsolatos fogalom magyarázatát adja. Minden egyes fogalmat, szakszót meghatároznak a szerzők: a fontosaboak történetét is elmondják; azután leírják mai jelentését, helyét a párt- és a társadalmi munkában. A kisszótár kezelését megkönnyíti az egyes cikkeken belül a nagyszámú utalás: így » teljes tájékozottságra vágyó olvasó gyorsan megtalálhatja » kapcsolódó fogalmakat és szak- kifejezéseket is. (Kossuth Kttny^* kiadó.) Új népművelési év előtt
