Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-07 / 286. szám
1973. dec. 7., péntek ÉSZAK-MAGYAROKSZAG 3 A tagszövetkezetek elégedettek A Hernád menti Területi Szövetség munkája Egy küldöttközgyűlés tapasztalatai 7 A területi tsz-szövetségek megalakulásakor még nem volt mindenki számára világos, hogy tevékenységük mit jelent majd a tsz-gazdaságok számára. Ma már országszerte, s megyénkben is szinte kivétel nélkül minden tagszövet kezet a saját munkáját, fejlődését segítő példák egész sorával tudja lemérni, hogy milyen fontos szerepük van e szövetségeknek a termelőszövetkezeti mozgalomban. Az eacsi járás termelő- szövetkezeteiben járva, a vezető’;]; -I beszélgetve gyakran. hallottunk elismerő szavakat a TÜSZŐV munkájáról. A szövetség tevékenysége a legkülönbözőbb területeken jelentett segítséget a tsz-ek számára. A Hernád menti Tsz-ek Területi Szövetségének En- esen megrendezett küldött- közgyűlése, a tsz-vezetők ott megíogalmazott véleménye tükrözte talán legjobban a szövetség munkájának jelentőségét. * Makranczi Ágoston, a fu- lókércsi Üttörő Tsz elnöke felszólalásában például a következőket mondta; „A tsz-vezetők nehéz munkáját sokoldalúan segítette a szövetség. Ha például hízómarha-telepünk építésében nem nyújtott volna olyan nagy segítséget a TESZÖV, akkor még sehol sem áll- ' nőnk ” Gál Géza. a hemádkércsi Béke Tsz elnöke, Badi István, a halmaji Aranykalász Tsz elnöke és más felszólalók is elégedetten, elismeréssel beszéltek a tsz-szövetség munkájáról. A küldöttközgyűlés napirendje, az ott felvetett, megvitatott, valamennyi tsz-t érintő kérdések, a közösen megfogalmazott ajánlások is hű képet adtak róla, hogy a szövetség különböző bizottságai. a társadalmi munkában tevésenvkedő vezetői és a csekély létszámú függetlenített szakapparátusa menynyire fontos szerepet tölt be a tsz-ek fejlődésében, előrelépésében, az élet mindennapi problémáinak megoldásában. Napirenden szerepelt például a járás gazdaságainak egyik legfontosabb kérdése, a szarvasmarhaprogram megvalósításának helyzete. File Sándornak, a TESZÖV titkárának elemző jelentése nemcsak pillanatnyi helyzetet rögzített, az eredményeket, a gondokat kötötte csokorba, hanem egész sor ajánlást tartalmazott. Nemcsak a tsz-ek tennivalóit összegezte. A küldöttközgyűlésen elhangzott véleményekkel, észrevételekkel kiegészítve a felsőbb szervekhez is eljutnak e járás gazdaságainak e téren szerzett tapasztalatai, nemegyszer sürgető kérdései. * Közvetlen segítséget, s kitűnő szaktanácsokat jelentett a járás tsz-et számára a szarvasmarhaprogram végrehajtásához az is, hogy a megyei főállatorvos, dr. Fehér József is részt vett e napirendi pont vitájában. Értékes felszólalása arról győzte meg a tsz-ek vezetőit. hogy az állategészségügyi előírások, követelmények szigorú betartása nélkül lehetetlen jól mgevalósítani a szarvasmarhaprogramot. Novák Bertalan tsz-elnök, a TESZÖV elnöke a szövetség elnökségének munkájáról. Szabó Piroska, a TESZÖV nőbizottságának elnöke e fontos területen elért eredményekről számolt, be. Az előbbi jelentésből i6 kiderült, hogy milyen sokoldalú a szövetség tevékenysége. Így például csupán a közelmúlt időszakban olyan fontos kérdésekkel foglalkoztak, mint a tsz-ek gyepgazdálkodásának helyzete, ösz- szegezték az áruértékesítés tapasztalatait, felmérték a beruházások helyzetét, a piaci igényeknek megfelelően a minőség és a mennyiség növelésének módját a szarvasmarha- és juhhizla- lásban. Tanulmányt készítettek a tagszövetkezetekben a korszerű üzem- és munka- szervezés tennivalóiról is. * A szövetség tevékenységé- i nek fontos részét képezte a j termelőszövetkezeti vezetőik , képzésének és továbbképző- i sének segítése, tapasztalat- j cserék, tanulmányutak szér- i vezése. Azonfelül, hogy maga a szövetség is rendezett I és rendez különböző tanfo- ! lyamokat, részük volt abban j is, hogy a l a gszövet kezetek - I bői 14 tsz-elnök, 2 elnökr.j helyettes, 3 főagronómus. 16 j főkönyvelő, 11 növényter- j mosztó agronómus, 25 növénytermesztő és 9 állat- tenyésztő brigádvezető, valamint 23 gépcsoportvezető, í s számos más tsz-vezető vett részt különböző — zömmel magas szili tű — szervezett tóvá bbkép zésein. <P. s.) 1 A brigád küldötte r Ili! Éigozni, hogy számíthassanak ránk MA KEZDŐDIK Budapesten a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádveze- lők II. országos tanácskozása. A megyénket képviselő küldöttek között ott van Lőrinc/, Józsefné. a putnoki termelőszövetkezet dolgozója. a kertészeti brigád vezetője is. — Kilenc éve. 1964-ben alakítottuk meg itt. a szövetkezetben a szocialista brigádot — kezdte a beszélgetést Lörinczné. — A 26 tagú brigádnak én lettem a vezetője. Eleinte nehezen ment. nem voltait tapasztalataink, és tulajdonképpen egymást sem ismertük, hiszen például én is csak néhány hónapja dolgoztam akkor még a szövetkezetben. — Az első időszak útkeresése ulán a munkában és a brigádéletben is javultak az eredményeink. A kertészeiben. ahol dolgoztunk, csaknem 110 holdon termelünk káposztát, karfiolt, paradicsomot és paprikát. Valamennyiünknek sokat kellett tanulnunk, hogy az eredményeink jók legyenek, és mi is megfeleljünk erre a munkára. A brigádban a társadalmi ünnepek előkészítését. továbbá a sátai gyermekotthon patronálását vállaltuk. Évente több ízben meglátogatjuk a gyerekeket, karácsonykor cg gyermeknapok alkalmával pedig ajándékokat is viszünk nekik. — A munkák elismeréséül a szövetkezet vezetőitől többször kaptunk pénzjutalmat, és ezt általában közös kirándulásra használjuk fel. A brigád együtt volt Debrecenben. Budapesten, Egerben. Kellemes, szép élmény volt. Többen kaptunk kitüntetést. Én a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetéseket kaptam és tavaly május 25-én pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát. — Szegény családból származom. 1929-ben születtem Serényfalván. Édesapám téglagyári munkás volt, anyam pedig részes aratásokat vállalt. Sajnos, az apám 1942- ben meghalt, és anyáin is beteg lett. így korán meg kellett keresnünk a kenyeret. Tizenkét éves koromban már a téglagyárban dolgoztam. Voltam teg lasorozó es rámahordó is. Nagyon nehéz munka volt. 1950-ben mentem férjhez. Ezután eljöttem a téglagyárból és részesművelést vállaltam. A férjem már akkor az Ózdi Kohászati Üzemekben dolgozott, darugépésaként. — 1951-ben született egy fiam. Ö jelenleg a Nehézipari Műszaki Egyetem ötödéves hallgatója. — Serényfalván 1957-ben kezdtünk hozzá a házunk építéséhez. Harmincnyolcezer forintot vettünk fel az OTP-t.61, havi 250 forintot kell törleszteni. 1959-ben fejeztük be a ház építését, de ebben az évben újra nekiláttunk a munkának: az udvarban nyári konyhát és pincét építettünk. — Nagyon 60k társadalmi Teljes üzem az ÓKÜ öntöcs arnolsában Fotó: Mizerák István Zöldség- és gyümölcsfélékből liven van ára, zavartalan az ellátás Az AGROKONZUM és a piac Bizonyára sokakban megfogalmazódott a kérdés: zöldség- és gyümölcsfélékből milyen leáz a téli ellátás. Okkal gondol erre a közvélemény, hiszen a korán jött, zord időjárás egy sor előre nem látott akadályt és problémát is hozott magával. Akadozó a ..szállítás, támad a fagy, a/* áru esetleg egészen más minőségi értékekkel jut el rendeltetési helyére, egyszóval nem könnyű a helyzete az ellátásban érdekelt szerveknek. Egy biztos: mindeddig különösebb fennakadás nem volt, a piacon van áru bőven, s mint azt a minap Szűcs István, az AGROKONZUM igazgatója elmondotta: — Aggodalomra ezután sincs ok. munkát végzek. Tanácstag, vb-tag vagyok. A termelőszövetkezetben vezetőségi ■tag, a háztáji bizottság elnöki és a község nőbizot.tsá- gának elnöki tisztét töltöm be. Ezenkívül a termelő- szö vetkezet pártvezetőségének is tagja vagyok. A nyáron a brigáddal együtt mintegy 26 nap társadalmi munkát végeztünk itt Serényfalván, az új óvoda építésénél. — Tavasztól őszig a kertészetben reggel 7-től este 6-ig dolgozunk. Még fiatal vagyok, bírom a munkát. Ügy érzem, bírnom kell, hiszen mindig rengeteg feladat és megbízatás vár ránk. — AZ ELSŐ ÉVEK nehézségein túljutva, elmondhatjuk; jó itt a szövetkezetben. Az asszonyok és lányok is elégedettek. Én is nagyon • meg vagyok elégedve az eredményeinkkel. Ügy érezzük valamennyien, megbecsülik a munkánkat. Mindig úgy dolgozunk, hogy számíthassanak ránk. — Sokat várok a ma kezdődő tanácskozástól. Az asz- szonyok megkértek, szóljak róla. hogy az ipari munkásokhoz hasonlóan a szövetkezetekben a férfiaknál 60, a nőknél pedig 55 évre szállítsák le a nyugdíjkorhatárt. Remélem, hogy a tanácskozáson sok hasznos tapasztalatot szerezhetünk majd. és a brigád további munkájában. azokat hasznosítva, még jobb. még figyelemreméltóbb eredményeket érhetünk el. Hajdú Gábor E kijelentés megalapozott, s ha szabad ezzel a kifejezéssel élni: megvan rá az árufedezet. Megvan rá, annak ellenére, hogy a megye nem önellátó. Pontosabban: nem mindenből önellátó. Az ország más megyéiből is érkeznek hozzánk szállítmányok, egy dekával sem kevesebb — sőt több.’. —, mint amit az egész évre szóló szerződések előírnak. Csakhogy a szerződések teljesítésébe is mindig „beleszól” az időjárás. Ilyen volt a kései tavaszodás, később a szárazság, ami komoly kieséseket okozott a termés- eredményekben. S ami ebből következik: érzékenyen hatott a zöldség- és gyümölcs- ellátásra is. E hiányok megszüntetésére mindvégig nagy erőfeszítéseket tett és tesz az AGROKONZUM. Rugalmasan és mindig az adott helyzethez igazodva tett különféle intézkedéseket. Az előre le nem kötött, szabad forrásokból biztosított árut, hogy a vevő mindig megtalálja azt, amit keres. Ennek is köszönhető, hogy nagyobb zökkenők és megrázkódtatások nélkül sikerült megoldani a zöldség- és gyümölcsellátás problémáit, sőt!... Az előző évhez viszonyítva a forgalomban levő áru mennyisége több volt mintegy 8 százalékkal. Csak zöldségfélékből mintegy 150 —160 vagonnal nőtt a forgalom az előző évhez viszonyítva. — Az ellátás kielégítőnek mondható — tájékoztat Szűcs elvtárs. — Minden cikkből ki tudjuk elégíteni az igényeket. Egészen rövid ideig a fokhagymából volt hiány, de ez is rendeződött. Nem tagadják, sőt számításba veszik az intézedések- nél az AGROKONZUM-nál, hogy a rendkívüli hideg akadályozza a szállítást, s ami még mindezt, tetézi: a gépkocsikon megfagyhat az áru. (Amit természetesen nem engednek aztán forgalomba hozni.) A szállítóvállalatok nem tudnak elegendő gépkocsit biztosítani, ugyanakkor a tárolóhelyeken is károkkal kellett? számolni. Erre vezethető vissza, hogy helyenként volt átmeneti zavar az ellátásban. De mert a tárolásnál is már eleve biztonságra törekedtek, a kiesést pótolni tudták. — Nyugodt lelkiismerettel állíthatom — mondja az A.GROKONZUM igazgatója ■—, hogy zöldség- és gyümölcsféléből egész éven át jó lesz az ellátás. Egyes árufajtákból — káposzta, alma, körte stb. — pedig jóval több a készlet, mint amire igény van a megyében. Az egyik legszorítóbb gond a burgonyával való ellátás volt. A megye határain túli forrásokból mintegy 200 vagonra tehető mennyiség behozatala vált szükségessé. Szűcs elvtárs egyértelműen és határozottan mondja: — Burgonyából sem lesz hiány. Nem lesz, mert ennek pótlásara több száz vagonnal erkezett a Szovjetunióból es az NDK-bol. De milyenek vagyunk mi, emberek. vásárlók? Még az étkezésben, az ehhez szükséges nyersanyagban is — időnként — makacsul ragaszkodunk a hagyományoshoz, a megszokotthoz. Ez esetben is érvényes ez a tétel. Hozzászoktunk a rózsa és a gülbaba fajtához, ezt keressük, mert a mi tájainkon ez volt a honos. S ha netán nem kapunk, vagy kevesebbet kapunk, mar kész a ki fogas... Ennek kapcsán érdemes valamire felhívni a figyelmet. Nevezetesen arra. hogy a mi hazai fajtáink leromlottak, termesztésük egyre gazda- ságtalanabb. A cél tehát: gazdagabb termést hozó, olcsóbban árusítható termékfajták meghonosítása. Mind többször fogunk találkozni a holland fajtájú Jarla és Desire burgonyával, ami tápértékét, ízét. zamatát. az elkészítés módiát tekintve is állja a versenyt. Sok helyről, sokfelől áramlik az áru — a burgonya is — megyénkbe. Óhatatlan, hogy selejtes, rossz minőségű áru ne legyen közte. Mint ahogy volt is erre példa. De ha érről tudomást szerez az AGROKONZUM. azonnal intézkedik az áru forgalomból való kivonására. s az igy keletkezett hiány pótlására. Az esetleges minőségi reklamációk nem jellemzői az ellátásnak. Arra nagyon vigyáznak az AGROKONZUM-nál is. hogv minden tekintetben elfogadható termék kerüljön csak a fogyasztók asztalára. Ezt tanúsítják az eddigi tapasztalatok. garancia erre az a körültekintő munka. ami jellemzője a vállalat tevékenységének. Tóth Fere»*
