Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

«. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. dec. 7., péntek Munkatársak? ____ jVA'/J most már a ta­Cíu' nároknak is tu­domásul kell venniük, hogy munkatársak vagyunk — mondta egyik diák ismerő­im, amikor az iskolai élet <■' mokratizmusáról vitatkoz- t nk. Döntő érvnek szánta — egyben azt is „fitogtatta” ( :zeí, hogy jól tájékozott mindabban, amit az oktatás színvonalának emeléséért, a demokratikusabb iskolai éle- ' rt tettünk és tenni szándé­kunk. A napokban meg ■ól hallottam, hogy az ik középiskolában a diák- • odament úgy döntött, hogy az iskolai önkormányzati napon tilos dohányozniuk a pedagógusoknak. A két dolog látszólag távol áil egymástól. De csak lát­szólag, mert a dolgok ter­mészetéből adódóan igenis összefüggenek. S hogy „ne kerülgessük a forró kását”, nyíltan valljunk színt, ezt a dohányzás dolgot egyálta­lán nem nevezhetjük olyan­nak, aminek valami köze is lenne az iskolai élet demok­ratizmusához. Inkább egy rosszul elsült tréfának tűnik, mert hiszen mit tehetnek a i tkok, ha valamelyik tanár igiscsak rágyújtott arra a i Lorettára. Semmit. Egysze­rűen semmit, mert nincs a kezükben olyan lehetőség, amellyel ezt megakadályoz­hatnák. Azt a diákot ugyan­is, aki az új rendtartás til­tó rendelkezése ellenére mégis rágyújt, lehet figyel­meztetni, írásban és szóban, lehet megróni, ha visszaeső­ként rajtakapják. Így azután — ellentétben az egynapos „tilalommal” — a diákokra érvényes iskolai jogszabály­nak lehetnek s vannak meg­fogható, végrehajtható kité­telei. Az, ha látványos for­dulatként ilyen döntést hoz egv diákparlament — ismé­teljük — legföljebb rossz tréfa, mely éppen azt bizo­nyítja, hogy a fiatalok még nem értették meg egészen az iskolai élet demokratizmusá­ra vonatkozó döntéseket, el­veket. S ezen a ponton kapcsolód­nék vissza diák ismerősöm végső érvként felhozott mon­datához. A szocialista peda­gógia valóban alapelvének tartja azt, hogy a tanár és a diák között szoros, munka­társi kapcsolat alakuljon ki, s az oktatás folyamatában a diák ne a passzív befogadó szerepére legyen kárhoztatva. A jó pedagógiai módszerek között is a legjobbak között emlegetik azt az óravezetést, amikor a tanár — előzetes megbízás alapján — aktív ré­szesévé teszi a diákot az új ismeret közlésének. Hogy konkrét példánál maradjunk: amikor egy vagy több tanuló olyan feladatot kap. hogy az új ismeretet feldolgozó órá­ra készüljön fel egy-egy résztémából, ismertessen egy-egy tanulmányt, kísérle­tet. regény t... S . persze az aktív közreműködésnek, a munkatársi együttműködés­nek más formái is lehetsége­sek. De — amint a példa is mutatja — ebben a munka­társi kapcsolatban azért mégiscsak a tanár látja el az irányító feladatát s a tanuló az irányítottét. Nem utolsó­sorban azért, mert a tanár — felkészültségéből, ismeret- anyagából és életkori sajá­tosságaiból adódóan — ösz- szességében látja a felada­tot. S hitünk szerint bármi­nő korszerű is lesz oktatás- politikánk, a tanár vezető szerepét sohasem fogják megkérdőjelezni. Arról nem is szólva, hogy a valós munkatársi kapcso­lat — az olyan, amilyenről már szóltunk — a diák ré­széről is feltételez egy meg­felelő felkészültségi szintet. S erre — legyünk őszinték — nem minden diák alkalmas Valóban, oktatáspolitikánk­nak célja a diák—tanár mun­katársi — az előbbi értelme­CSÖSZERELÖ-IPARf VALLALAT leninvárosi munkahelyre Közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező anyagkönyvelőket FELVESZ JELENTKEZÉS: Leninváros, TVK, Csőszer. Kirendeltségen. zés szerinti — kapcsolat ki­alakítása. általánossá tétele. De — egyszerűsítve a kitű­zött feladatot — csak meg­kerülik a fiatalok mindazt, amit a demokratikus iskolai élet felkínál. Mert az isko- j lai élet demokratizmusa va­lóban tartalmi, lényegi kér-; déseket feszeget, s pontosan megszabja, hogy milyen te- j rületeken, milyen feladatok- ! ban miként kell megnyilvá­nulnia. Pontosabban: mi az, amiben a tanulók maguk dönthetnek a KISZ-szervezet által saját dolgaikról, s mi az, ahol véleményüket ki kell kérnie az iskola vezetésének. No, és természetesen ez azt is jelenti, hogy a tanulóknak — a KISZ-szervezetnek — el kell érniük azt. hogy az őket érintő döntések előtt meg is kérdezzék őket. I)e S CZ legalább olyan: Számvetés a szakszervezeti könyvtármunkában fontos, arra is ügyelniük kell, hogy ne csak j a jogaikat akarják érvényesí­teni, hanem kötelességeiket is teljesíteni. Mindez felté­tele az iskola nyílt légköré­nek, az alkotó munkának, az eredményes tanulásnak, amely — végső soron — mégiscsak alapvető célja is­kolarendszerünknek. A de­mokratikus iskolai légkör ki­alakítása, a demokratiz­mus gyakorlása folyamat: nem megy egyik napról a másikra. Mert a formák be­tartása és betartatása önma­gában nem elegendő. Fel­nőni hozzá, tartalommal megtölteni pedig csali állan­dó, folyamatos önkontrollal, növekvő öntudattal lehet. Csutorás Annamária A Szakszervezetek Borsod megyei Központi Könyvtára hosszú évek óta arra törek­szik, hogy a megye terüle­tén működő kisebb-nagyobb szakszervezeti könyvtárak munkáját javítsa, egysége­sebbé tegye és a korábbi év­tizedekből örökölt, sokszor csak ' könyvállományt és nem könyvtárat jelentő in­tézményeket élő, korszerű, társadalmilag hasznos intéz­ményekké fejlessze. A Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa — a SZOT állás- foglalásának megfelelően — az elmúlt évben irányelve­ket fogadott el a megye szakszervezeti könyvtárai­nak hosszabb távú fejlesz­tésére. Az irányelveket ez év januárjától kezdte realizálni az SZMT Központi Könyv­tára, és közeledvén az év vége, megállapíthatjuk: fi­gyelemre méltó eredmények születtek. © Mint a könyvtár vezetője és munkatársai számot vet­nek, az év első felében a hálózat fejlesztése, átszerve­zése adott sok tennivalót, több kis önálló könyvtárat szerveztek át letéti könyv­tárrá, mert a gyakorlat ezt tette szükségessé. A na­gyobb könyvtárak felada­taikat általában jól látták 1 el, szolgáltatásaik színvona­la emelkedett, változatossá­guk egyre nő, bár adódik olyan is közöttük, amelyik­nél az egyenletes fejlődést a fluktuáció akadályozza. Sajnálatos, hogy épp a leg­nagyobbak küzdenek lét­számgondokkal, megfelelő képesítésű könyvtárosok hiá­nyával. Az első fél évben adták át az újjáalakított alberttelepi könyvtárat, és több, mosto­ha körülmények között mű­ködő letéti könyvtárat segí­tettek jobb feltételekhez. Három letéti könyvtárban sikerült jelentősen előbbre lépni: a Csepel-gyár sáros­pataki gyáregységében, a Diósgyőri Papírgyárban és Miskolcon, a MEZŐGÉP Vállalatnál, amely később, novemberben új könyvtárat is kapott. Ugyancsak az el­ső fél évben nyolc újabb letéti könyvtárat létesítettek, így azok száma az év dere­kára 66-ra emelkedett. Megkezdték több, újabb le- 'téti könyvtár szervezését. Az év második felében a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Sajószentpéteri Üveggyárban és Miskolcon, a 3-as számú Volánnál már átadták az új könyvtárakat, ugyancsak új hírlapolvasót adtak át Sa- jószentpéteren, s a közeli napokban várható a Borsodi Sörgyár könyvtárának ava­tása. Természetesen, a könyvtár munkája, irányító tevékeny­sége nem merül ki új könyv­tárak berendezésében, létre­hozásában, rendkívül sokré­tű módszertani irányítást végeznek, amely túlterjed a helyiséggondok, vagy állo­mánynövelés témakörén. Pél­dául szorgalmazták a „ki­váló könyvtár” pályázatra való jelentkezést, befejezték az alapfokú könyvtáros- tanfolyamot, ahol huszonki­lencen vizsgáztak sikerrel, megkezdték szeptemberben 33 részvevővel az új könyv- tárostanfolyamot. Többféle rendezvény volt az év során. 100 éves a Nép­szava címmel kiállítást és ankétot rendeztek, doku­mentumokat adtak a Nem­zeti Múzeum könyvtártörté­neti kiállításához, részt vet­tek a szovjet könyvhét megrendezésében, a televí­zió munkásdalkultúra-adá- sait adalékokkal segítették, több kiállítást és tanulmá­nyi kirándulást szerveztek, részt vettek a Borsodi Könyvtáros szerkesztésében, folytatják a különböző szak­mák kultúrtörténetének fel­tárását, és megjelenés előtt áll a munkáskönyvtár-törté- neti sorozatban további két kötet A fenti néhány adat csak kiragadott adalék az SZMT Központi Könyvtára mun­kájának éves számvetéséből, de talán illusztrálja, s bizo­nyítja, hogy az SZMT em­lített könyvtárfejlesztési irányelveinek megvalósulá­sa a Magyar András vezet­te könyvtár mindennapi munkájában jó úton halad: a megye szakszervezeti könyvtármunkája egyenlete­sen fejlődik. (bm) Vers, kép, szociográfia S'mon István: űrök körben A költő huszadik váloga­tott versgyűjteményének cí­me többféleképpen szimbo­likus. Jelentéseinek egyik tit­ka, hogy a szerző a Bakony- völgyi szülőfalu, Bazsi és a szorongatóan távlatok nélkü­li, szűkös légterű kőrenge­teg világának összekötő mezs­gyéjét országúttá tudja szé­lesíteni. Az „örök körben” mozgás tehát szüntelenül változó peremeket érint, kö­zéppontja pedig éppúgy lehet egy meszelt ház és a benne lakók tiszta embersége, tisz­telet a munka és a termé­szet által teremtett harmó­nia időtlensége iránt, mint a felhőkarcolók gyorsliftjei­nek idegsanyargatása vagy az elkötelezettség egyes gesztusaiból fakadó szenve­délyes szólniakarás. Minde­közben nem könnyű meg­őrizni a hangot, amit — ha vonakodva is —, de minden­ki képes érteni. Simon érde­me. hogy egyetlen pillanatra sem akarta átértékelni a szavak, mondatok értelmét, nem kívánta a robogást versbe vizionálni, hanem mindig a bizakodó ember biztonságával közelít az ér­telemhez. A válogatásból természetesen nem hiányoz­nak legismertebb és legszebb versei. Az utolsó Téli csó­nakban című ciklus az 1968 óta írt, kötetben még nem közölt, huszonhárom új versét tartalmazza. í0”Nő­irodalmi Kiadó.) Láncz Sándor: Egry József Egry József munkássága iránt 1972—73-as Nemzeti Galéri'a-beli kiállítása óta megnőtt az érdeklődés. Nyil­vánvalóvá lett, hogy ő a szá­zad magyar festészetének egyik legnagyobb alakja, akit a művészettörténet még nem tett méltó helyre. E mulasz­tást igyekezett pótolni a kö­zelmúltban megjelentetett Egry-breviárium s a bada­csonyi Egry-emlékmúzeum is. A most kiadott album is hiánypótló, de egyben hiány­érzetet is kelt. Hiánypótló, mert gazdag és szép kivite­lű reprodukció-sorozatával egy, a megszokottól eltérő válogatást ad az Egry-élet- műböl. Végigkísérhetjük a századdal születő és a két világiháború által meghatáro­zott művészi pálya alakulá­sát. a műveiben kifejeződő társadalmi elkötelezettséget. Hiányérzetet okoz viszont a könyv bevezető tanulmánya, amennyiben az életrajzi ada­tokon, a pálya fordulóin túl a művész emberi magatartá­sának elemzésével s szimbó­lumainak megfejtésével adós marad. (Corvina Kiadó.) Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek A könyv megközelítés te­kintetében szociográfiai, de e műfajon belül is egyéni vál­tozatot teremt. A mai való­ság ábrázolását a legszemé­lyesebb emlékeivel, önélet­rajzi elemekkel ötvözi. Ber­tha Bulcsu novellista és re­gényíró; erőteljes epikus al­kat. A Balatonról, mint gyer­mekkorának és diákéveinek színhelyéről beszél. Könyve nem riportok vagy interjúk gyűjteménye, nem is esszé. Gazdagon, áradóan mesél, véleményét és ítéletét a va­lóságról színesen, eleven em­beri sorsokban és személyes emlékein átszűrve közli. Figyelme főként a jelenre koncentrál, de az elbeszélés­ből az elmúlt húsz év Ba- laton-története is kirajzoló­dik. Azt a folyamatot Vizs­gálja, melynek során a régi parasztíalvakkal körülszórt tó a hazai és nemzetközi ide­genforgalom egyik legkere­settebb helyévé vált. Megmu­tatja a táj szépségét az év­szakok változásában, s meg­mutatja egy-egy jellemző sors fölvillantásával a tó partján élő embereket El­mondja, hogy miből és ho­gyan élnek, részletesen szól a szövetkezetekben, a gyá­rakban folyó munkáról, a ba­latoni szőlőművelésről, a ha­józásról. a halászatról. A va­lóság elemeinek megragadá­sához képzeletének színező erejét is hozzáadja. (Szépiro­dalmi Könyvkiadó.) Utazási Iroda társasutazási ajánlatai: UNGVÄR—MUNKÁCS 3 napos társasát autóbusszal Részvételi díj: 099 Ft + költőpénz Indul: 1974. jan 14., febr. 1. Jelentkezési határidő: dec. 20., jan. 3. 2 napos társasút autóbusszal Részvételi díj: f\90 Ft + költőpénz Indul: január 31. Jelentkezési határidő: január 3, SZABADKA JUGOSZLÁVIA 3 napos társasút autóbusszal, félpanziós ellátással Részvételi díj kb.: íí Ft + költőpénz Indul: 1974. febr. 7. Jelentkezési határidő: jan. 10. LIPCSEI VASÄR 8 napos társasút teljes ellátással Részvételi díj 1 QOO Ft + költőpénz -1--' Indul: 1974. március 7., 8. és 12. J elentkezési határi dő: február 5. SZILVESZTER AGGTELEKEN a CSEPPKŐ-SZÁLLÓBAN 2 napos társasút autóbusszal Ft Részvételi díj: 380 Indul: december 31. Jelentkezési határidő: december 12. JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍT AS: MISKOLC, ZSOLCAI KAPU 18. Tel.: 33-572. Minden kedves ügyfelünknek boldog új évet kívánunk!

Next

/
Thumbnails
Contents