Észak-Magyarország, 1973. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-04 / 283. szám
I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. dec. H., kedd A képernyő előtt MEGNYÍLT A nemzetközi Öt műsor az elmúlt hétről I A nemzetiségi estek sorában csütörtökön a soknemzetiségű szovjet nép országának legnagyobb szövetségi állama életéről kaptunk sokszínű képet, az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság Televíziója és a Magyar Televízió közös műsorában. Az öt és fél órányi összeállításban montázsfilmet láttunk az orosz földről, kisfilmet a távolabbi és magyar utazók előtt kevéssé ismert tájak ősi mesterségeiről, balettműsort a leningrádi Kirov Színházból. Külön kiemelést érdemel az összeállításból három szám: közülük kettő magyar közreműködéssel készült. A Rekordok és margaréták című portréfilm, az APN és ! a Magyar Televízió közös munkája Marina Popovics repülő- ; nőt mutatta be emberközelben, közvetlenül. Az ismert szín- j padi művek részleteit visszahallani és újra látni a leningrádi színpadokról pedig — a Világhírű színpadok című összeállításban — igazán érdekes és értékes művészi élmény volt. A nálunk jól ismert művek részleteit talán szinkronizálás nélkül, feliratozva is élveztük volna, orosz nyelven az ottani előadások sajátosságai markánsabban érvényesülnének. Talán nem elfogultság, ha legjobban Örkény István Tóték című játékának részletei tetszettek. Tovsztonogov nyilatkozatai tanulságosak voltak, a bemuta- , tott részleteknél azonban valami módon jelezni kellett vol- í na, hogy azok egy-egy darabon belül nem folyamatosak; nem minden néző ismerhette hgzai színpadról a három da- ! rabot. Végül meg kell emlékeznünk a Csehov műveinek részleteiből montírozott és dramatizált Mesélő körhintáról, i amelynek külön érdekessége volt a sajátos keret, a Regény a nagybőgővel részleteibe való betördelés. Egészében az orosz est sok értékkel gazdagította nemzeti estjeink szép sorát. , * Ágyak a horizonton volt a címe Vészi Endre — végre az j 1. sz. csatornán is sugárzott — tv-játákának. Mihályfi Imre rendező Vészi művében az igaz, egyszerű emberek világát ragadta meg, igen jól, és fogalmazta át annak Vészi alkotta hiteles atmoszféráját tv-játékba, amelyben ezeknek az embereknek a mindennapjai olyan töltést kapnak, hogy a málló vakolaté, öreg bérházakban élők kis tettei, reményei, látszólag apró magánügyei is társadalmi érvényűek lesznek. Patkós Irma és Horváth Sándor játéka különösen emlékezetes. * A Magyar Televízió hosszú idő óta kísérletezik a kabaréval, a sajátos tv-humor kialakításával, változó eredményekkel, elkerülhetetlen fiaskókkal, kevés sikerrel, de konok elszántsággal. A Televízió Kabarészínháza havonta jelentkező műsorai is a kísérletező útkeresésről győznek meg inkább, mintsem valami újjal, valami csak a televízióban lehetséges szórakoztatással szolgálnának. Az elmúlt szombat estén Az én kabarém... címmel a régen látott Kellér Dezső estjét élvezhettük. Egy pillanatra sem állíthatjuk, hogy a* évtizednél régibb múltból felidézett, nagyszerű kabarészámok jelenthetik a televízióhumor útját, de nem tagadhatjuk, hogy szívesen néztük meg újra az ismerős jeleneteket, tréfákat, a felejthetetlen Salamon Bélát, Kellér szellemes és az idő múlásával is élvezhető konferanszát, a régi tréfákból kiolvasható, sajátos korképet. Kellemes másfél óra volt, talán a mai keret volt a kevésbé sikeres benne. A sajátos tv- humor keresése közben és mellett jó lenne Kellért gyakrabban látni a képernyőn. * A köztéri szobrokról mindig vitáznak. Az új lakótelepek plasztikái hónapokig, vagy évekig vitatémák, néhány köztéri műalkotás országos polémiát kavart. (Miskolcon is sok port vert fel nem egy szobor!) Igazán hasznos volt az a vitaműsor, amelyet művészettörténészek, illetve kritikusok szerdán folytattak e témáról. Kór, hogy éjszaka, viszonylag kevés néző előtt került képernyőre. Jobb lenne hasonló vitát, illetve vitákat szervezni konkrétan egy-egy városhoz, lakótelephez vagy műhöz kapcsolódva, s az értő műítészek nélkülözhetetlen és hasznos véleménye mellett olykor azok véleményét is meghallgatni, akik egy-egy műalkotás felállításában döntenek, és azokét is, akik számára azokat felállítják. A most látott és hallott beszélgetés ennek jó bevezetője lehetne. * Grigorij Csuhraj harmadik filmje, a Tiszta égbolt vitathatatlanul messze kiemelkedik a hét műsorából. Az 1961- ben készült film szinte korszakot nyitó mű, legnagyobb művészi vívmánya a kor atmoszférájának drámai hangulatú képsorokkal történő .érzékeltetése. A pályaudvaron átfutó katonavonat, az arra váró asszonyok arca, majd a süvöltés- be váltó csalódottság felejthetetlen és iskolát teremtő képsor. (De sokan is utánozták azóta!) Az azóta elhunyt Jev- genyij Urbanszkij alakítását is szívesen néztük újra. Benedek Miklós , Vállalatok, intézmények Gyakorlattal rendelkező és magánszemélyek szíves figyelmébe! GYORS- ÉS Most javíttassák GÉPfílÓNÖT meghibásodott motorkerékpárjaikat! azonnal felvesz a A Miskolci FÉMVILL Viliam ősi pari Szövetkezetnél KERESKEDELMI Miskolc, Arany J. u. 32. sz. alatt. VÁLLALAT, Futó- és Miskolc, Vágóhíd u. generál javításokat 6. gyorsan, olcsón ér szakszerűen Fizetés megegyezés végeznek szerint. és díjtalanul adnak tanácsot Jelentkezés reggel 7-től a szerviz dolgozói. du. 4-ig. A VII. ORSZÁGOS GRAFIKAI BIENNÁLE (Folytatás az 1. oldalról) lása. a helyi kulturális szervek és az itt letelepült művészek jeles igyekezete ellenére is. Az eddigi biennálék nemcsak a kétkedőket győzték meg, de az is bebizonyosodott, hogy megyénk, városunk jelentős szerepet játszott mai grafikánk hazai és nemzetközileg elismert színvonalának alakulásában. Szólt arról, hogy a magyar grafika legjobbjai a miskolci biennálén kaptak először önálló fórumot munkáik bemutatására, s a grafikának köszönhetjük azt is, hogy évente sok ezer lakás falára felkerülhet a ..művészi szó” — bárki által hozzáférhetően. S a magyar grafika egyik fontos jellemzője, hogy fogékonyan reagál életünk változásaira, szoros kapcsolatot tart fenn az élettel, eszméink alakulásával. — A magyar grafikusok színe-java részt vett már az itt rendezett kiállításokon, többen innen indultak el az országos és a nemzetközi elismeréshez. Ha a kiállítók száma és a kiállított képek minősége az eltelt idő folyamán ingadozott is, összességében mégis azt mondhatjuk, hogy a színvonal javult, a beküldött képek érdekesebbek és talán érthetőségük is növekedett. Befejezésül hangsúlyozta dr, Ladányi József, hogy a művészeknek és a grafikai biennáléknak is nagy szerepük van a művészeti közízlés fejlesztésében, a művészetet értő s értékelő közönség nevelésében. A megye és Miskolc továbbra is sokat kíván tenni azért, hogy a grafikai biennálék rangja és színvonala továbbra emelkedjen. A megnyitó után került sor a VII. országos grafikai biennálé díjainak átadására. Az idei biennáléra 67 művész csaknem 280 lapját fogadták el. Borsod megye Tanácsának nagydíját és a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetének plakettjét Lenkey Zoltán gra- \ fikusművész kapta. Miskolc megyei város Tanácsának díját és a területi szervezet plakettjét Kass János és Tóth Imre grafikusművészeknek ítélte oda a zsűri. Czinke Ferenc kapta meg a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának díját és a területi szervezet plakettjét. Kovács Imre nyerte el a KISZ Központi Bizottságának díját és a területi szervezet plakettjét. Kazincbarcika város Tanácsának díját Sze- methy Imre kapta, s vele a területi szervezet plakettjét is. Rékassy Csaba nyerte el a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának díját és a területi szervezet pia- j kettjét. Az első alkalommal j odaítélt, a Borsod megyei Tanács és a Magyar Képzőművészek Szövetsége Grafikai Szakosztálya által alapított Kondor Béla emlékérmet Pásztor Gábor grafikus- művésznek ítélték oda. A VII. országos grafikai biennálét, — amelyet Kass János rendezett példamutatóan és rendkívül színvonalasan — december 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A biennálén — a hagyományokhoz híven — önálló anyaggal mutatkozik be a VI. országos grafikai biennálé nagydíjasa, Würtz Ádám. A mai magyar grafika e nagyszabású seregszemléjét méltán ajánljuk a nagyközönség figyelmébe. Cs. A. — Sz. Gy. munkásmozgalom története A munkaközösség által írt könyv rövid, tömör fejezetekre tagolt, rendszeres áttekintést ad (hosszabb ideje először) a nemzetközi munkásmozgalom bő első évszázadáról, a kezdetektől a 2. világháború próbatételéig. A spontán küzdelmektől a tudományos szocializmus megszületéséig és nemzetközi gyakorlati alkalmazásáig terjedő utat bemutatva nagy figyelmet szentel az eszmék fejlődésének, a kommunista filozófia és ideológia kibontakozásának, legjelentősebb elméleti műveinek; ismerteti az egyes irányzatokat, azok társadalmi gyökereit, és változó sikerrel folytatott harcát: a szervezetek (mozgalmak, pártok, pártszövetségek) történetét. A korai munkásfelkelésektől a Párizsi Kornmün munkáshatalmán keresztül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig, s a szovjet állam megszilárdulásáig követi nyomon a forradalmi taktika fejlődését. Az inter- nacionálék tapasztalatainak elemzése a proletár szolidaritás történetéről ad képet. A szerzők sohasem mulasztják el, hogy utaljanak az egyes történelmi— politikai események hátterére, így egyben történelmi összefoglalást is adnak. A szép kiállítású, illusztrált mű pártiskolai tankönyv, de főiskolai hallgatók, pedagógusok, tájékozódó olvasók kézikönyvként is használhatják, a Munkásmozgalomtörténeti lexikonnal együtt. Kronológia és névmutató egészíti ki. (Kossuth Kiadó). A mester és tanítványai Négy évvel ezelőtt mutatkoztak be először a lenin- városi közönségnek a Derko- vits Gyula Művelődési Központ képzőművész körének tagjai. Most újból láthatjuk gesebb amatőr képzőművészt a kelet-európai új hullám egyik jeles képviselőjének tekinti. Pálfalusi ezúttal egy nonfiguratív festménnyel jelentkezett, amelyet kísérletnek szánt. alkotásaikat azon a kiállításon, amelyet a művelődési intézmény támogatásával rendeztek november második felében. A képzőművészetet kedvelők tábora nagy érdeklődéssel várta ezt a tárlatot, amely Pataki János festőművésznek, a képzőművész kör vezetőjének szavaival élve többszörösen felülmúlja az előző kiállítást. Ez teljesen érthető, hiszen négy év alatt sokat fejlődött ez a kis társaság. A mostani, group- pe-kiállítás nevet viselő tárlat rangját, színvonalát sok egyében kívül az is növeli, hogy maga Pataki János is beállt az amatőrök közé. Nemcsak kiállított, hanem egyik kezdeményezője, fő szervezője volt huszonhárom tanítványa szereplésének. Pataki János; aki már hosszú évek óta egyengeti a kör tagjainak művészi pályáját, nagy szeretettel beszél tanítványairól. Pálfalusi Attilát, az egyik legtehetséA kiállítás egyik legszebb grafikájának Sóvári Oszkár Nagyapám című portréját tartja. De megragadóak Illés Lászlónak, az óvárosi képzőművész kör fiatal munkásának líraian szép rajzai, Kapczár Judit egyéni szín- világú munkája, Csoport Csaba Gyermekkor című képe, Dénes Judit Lengyelországban festett, s igen érdekes színeket felvonultató kis festménye. Említésre méltóak Kocsis Árpád és Körössi Klára rajzai, valamint két leninvárosi rajztanár, Lantosné G mbits Gizella és Tóth János alkotásai. A kiállítás nagy sikerét bizonyítja, hogy a megnyitás óta eltelt egy hét alatt sok száz érdeklődő tekintette meg. Hogy a befejezés is méltó legyen: a Derkovits Gyula Művelődési Központ értékes díjakkal jutalmazza a legjobbnak tartott képző- művészeti alkotásokat. Figyelem! Figyelem! Gomolyatúró árleszállítás Régi ár Űj ár Gomolyatúró 1/10-cs 4.40 Ft/db 3.40 Ft/db Gomolyatúró tömb 38.00 Ft/kg 28.00 Ft/kg Borsod megyei Tejipari Vállalat Jubilál az ózdi táncegyüttes A kiváló címmel kétszeresen kitüntetett ózdi népi táncegyüttes 1947-ben alakult meg Adorján Lajos vezetésével. A tánccsoport tevékenysége az első években rendkívül mozgalmas volt. Nap mint nap teherautóra ültek a táncosok, szerepeltek termelőszövetkezetek alakuló ünnepségein, munkaversenyek eredményhirdetésein és az ózdi járás községeinek egyéb rendezvényein. 1952-ben a népi tánccsoport Rotter Oszkár személyében szakképzett koreográfust kapott, s ezt követően nemcsak magyar, hanem orosz, ukrán és örmény táncokat is tanultak. Az ózdi táncosok 'az 50-es évek közepétől mind gyakrabban átlépték a járás, majd az ország határait, többször szerepeltek Csehszlovákiában, Lengyelországban, majd két évvel ezelőtt 10 napos turnén vettek részt a Szovjetunióban. A sikerüket bizonyítja, hogy a szovjet televízió két alkalommal is önálló műsort sugárzott róluk. Hasonló sikert könyvelhettek el az idén a franciaországi tOrnéjuk alkalmával is. Megalakulásának 25. évfordulója alkalmából jubileumi előadást tartott a napokban az ózdi népi tánc- együttes a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Az ünnepi alkalomból Kiss Károly, az Özdi Népművelési Intézmények igazgatója köszöntötte a tánccsoport tagjait. A VOLÁN 3. sz. Vállalat autóbuszvezetői tanfolyamot indít 1973. december 3-án, Miskolcon Felvételi követelmények: — 8 általános iskolai végzettség — betöltött 21 éves életkor, — legalább kétéves tehergépjárművezetői gyakorlat. A tanfolyam elvégzése után — a végzett hallgatók — a miskolci személyforgalmi üzemnél autó- buszvezetői munkakörbe kerülnek. A tanfolyam időtartamára 1800 Ft havi keresetet biztosítunk. A felvételi követelményeknek megíe- relő, honvédségtől leszerelt fiatalok jelentkezésnő* előnyben részesülnek. jelentkezni lehet: munkanapokon (szombat kivételével) a VOLÁN 3. sz. Vállalat irodaházában, Miskolc, József A. utca 70. (bejárat a Szondi utcai személykapunál) földszint 13. sz. iroda.
