Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

» ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973., nov. 14., szerda Két töprengés 1. Olcsó könyvek A nagy könyvesbolt polcain böngészve meghökkenve lát­tam, hogy az Olcsó Könyvtár régebben kiadott kötetei meg­lehetős háborítatlanságban árvállkodnak a polcon, hetek, sőt hónapok óta. A bolt dolgozói szépen elrendezik, a frisseb­ben érkezetteket rakják elsősorban a látogatók kezeügyébe, de az állomány nem nagyon cserélődik. Mint a bolt vezető­jétől hallottuk, a legkisebb az érdeklődés újabban az Olcsó Könyvtár kötetei iránt. Amikor az ötvenes évek elején a Szépirodalmi Könyv­kiadó útjára bocsátotta a sorozatot, valóban forradalmi tett volt. Három- és négyforintos áron vásárolhatták meg az em­berek a magyar és világirodalom klasszikus remekeit, s mert az egyes kötetek 50—60 ezres példányszámban kerültek forgalomba, valóban tömegek kincsévé válhatott sok-sok irodalmi remekmű. Az idő haladt, mind több fajta könyv- sorozat jelent meg, s a Szépirodalmi Könyvkiadó — ko­rábbi elveinek követésével — változatlan áron. de vonzóbb külsővel jelentette meg az Olcsó Könyvtár újabb köteteit. Az embereknek megnőtt nemcsak az irodalom iránti igé­nye, hanem a könyvvásárló kedve is. És megnőttek ehhez az anyagi lehetőségek. S egyre inkább jelentkezik a könyv­gyűjtő tendencia is, az Olcsó Könyvtár köteteit pedig, a ben­nük foglalt értékek dacára, igen sokan nem sorolják a könyvtárat díszítő, gyűjteményeket gazdagító könyvek közé. Az irodalom igaz barátai, akik a gyöngyszemet az .olcsó papírkötésben is becsülik, többnyire maguk is igyekeznek a megbecsült művet jobb, tartósabb, esztétikusabb kiadás­ban megvásárolni, legfeljebb vesznek még egyet az Olcsó Könyvtárból is, s a papírkötésest olvassák, a díszesebb kötet pedig a polcra kerül. A sznobok azonban elsősorban a könyvborítók gerince után válogatják össze a polcra va­lót. Ezeknél az Olcsó Könyvtár nem versenyképes. De hoz­zájárul az Olcsó Könyvtár iránti érdeklődés csökkenéséhez az is, hogy kötetei többségben olyan műveket hoznak, ame­lyek az utolsó 10—15 évben már megjelentek más kiadások­ban, s így a klasszikus irodalom iránt érdeklődők már megvették, a sznobok pedig külseje miatt nem veszik. Egyéb­ként is a könyvvásárlási kedvvel együtt igen sokaknál meg­nőtt a könyvre áldozandó pénzösszeg felső határa is. Az Olcsó Könyvtárnak és más olcsó kiadású zsebkönyvek­nek pedig az a céljuk, hogy mind több emberhez jussanak el, zsebben, kézitáskában, hordozva útitárssá legyenek, hasz­nosan töltsék ki az utazás, vagy várakozás idejét, és egyút­tal nemes irodalmat nyújtsanak. Az Olcsó Könyvtár mellett már megjelentek a különböző zsebkönyvtári kötetek, 6, 10, 12, 16 forintos árakon, s ezek között a Modern Könyvtár például a kortársi külföldi irodalmat hozza a tömegek kö­zelébe, más sorozatok népszerűbb műveket, jobb kiállítás­ban kínálnak. S mert az árúk is magasabb, mint az Olcsó Könyvtáré, sokan talán valami rosszfajta előítéletből is in­kább ezeket vásárolják. A forradalmi jelentőségű Olcsó Könyvtár több mint két évtizeden át kitűnően megfelelt a várakozásnak. Most; mintha csökkenne iránta az érdeklődés. S ha netán nem is szerzi vissza korábbi vonzerejét, a klasszikus irodalom tö­megkinccsé tételében érdemei hervadhatatlanok. 2. Januártól szeptemberig a mozikban A Filmfőigazgatóságon elkészült 1973. első három negyed­évének filmforgalmazási statisztikája. Ebből kitűnik, hogy az év első kilenc hónapjában összesen 54 770 332 látogató fordult meg a hazai mozikban, s ebből Borsod megyében 3 156 802 néző váltott jegyet. Az előző év azonos időszaká­hoz képest az előadások számában 1,3, a látogatókéban pe­dig 3,6 a csökkenés országosan, Borsodban ez a két szám­adat 2 százalék, illetve 3,2 százalék. A nagyarányú csökkenés országosan is megtorpant és az év végére alighanem sikerül az elmúlt évi szintet tartani. Ha Borsod megye adatait te­kintjük, a már említett látogatóknak 13 százaléka az „A” kategóriájú, tehát eszmeileg és művészileg legértékesebb filmeket nézte meg, 22,7 százalék pedig a „C” kategóriába sorolt csak szórakoztató, eszmeileg, tartalmilag csökkent értékű filmeket. A fennmaradó 64,3 százalék a „B” kate­góriájú, tehát középszerű filmeket látogatta. Az országos eredményekhez képest, ahol 26,2 százalék jut a „C” kate­góriájú filmre, Borsod jelentősen jobb eredményeket mutat fel. A látogatóknak 19,1 százaléka magyar, 32,3 százaléka szovjet és népi demokratikus, 48,6 százaléka pedig egyéb, ' nyugati, vagy más országokból való filmeket nézett meg Borsodban. Ez a látogatottsági megoszlás mind az országos, mind az össz-vidéki, mind pedig a budapesti álagnál jobb, ugyanis országos átlagban a magyar filmeket a nézők 18,1, i a szovjet és népi demokratikus filmeket pedig 25 9 száza­léka tekintette meg, szemben az előbbi borsodi eredmények- : kel, s így természetesen nagyobb hányad váltott jegyet az egyéb nyugati filmekhez. Borsodnak az eredményei külö- j nősen szembetűnőek, ha a fővárossal hasonlítjuk össze, ahol a magyar filmekhez a nézőknek 15,7 százaléka, a . szovjet és népi demokratikus filmekhez 18,1, s így az egyéb filmekhez pedig 66,2 százaléka váltott jegyet. Borsodnál 2 százalékos lemaradás van az előadások szá­mában és 3,2 a látogatókéban. Ennek ellenére a megye eredményei jónak mondhatók, mert igen jó helyen áll a tar­talmas filmek iránti érdeklődésben, a magyar és a népi de­mokratikus filmek forgalmazásában, látogatottsági eredmé­nyeit sokkal kisebb mértékben emelték a nem szocialista országokból származó, valamint a csak szórakoztató, csök­kent értékű filmek. Az év még hátralevő rövid időszakában a borsodi mozik könnyűszerrel teljesíthetik tervüket, elérhe­tik, sőt túlszárnyalhatják az elmúlt évi eredményeket. * (benedek) „Feljelentem az emberiséget” Karinthy-est a Bartókban „A humor a teljes igazság” — ezt a Karinthy idézetet bocsátották ajánlásként kö­zös műsoruk elébe Győrvári János és Dariday Róbert, a Miskolci Nemzeti Színház művészei. S az ajánlás nem volt véletlen, mert miként ez az idézet, a műsor címe is je­lezte — Följelentem az em­beriséget —, hogy az író, a magyar humor-fejedelem, Karinthy Frigyes bemutatá­sára vállalkoztak, alig több, mint egy óra keretiében. Hétfőn este a diósgyőri Va­sas Bartók Béla Művelődé­si Központban igen nagy ér­deklődés mellett mutatták be Karinthy-estjüket, de ez a bemutató csak az egyik volt a sorban. Hiszen már korábban is, de az elkövet­kező hónapokban több al­kalommal sor kerül bemu­tatására Borsod kisebb-na- gyobb településein, azokban a községé.’ ban ahonnan diósgyőri nagyüzemekbe jár­nak be dolgozni emberek, így maga a műsor nagyobb érdeklődésre tarthat számot, hiszen valóban igen sokféle közegben élő emberek szá­mára kívánja közelebb hoz­ni Karinthy munkásságát. * Karinthy Frigyes látszó­lag nemigen szorul nagyobb propagandára, hiszen mun­káit gyakran kölcsönzik ki a könyvtárak polcairól, szó­lás-mondásként idézik az így írtok ti egyes mondata­it. Aligha akad ember, aki valamit ne olvasott, ne hal­lott volna róla, ha máshol nem, hát a rádió vagy a te­levízió kabaréjában. De mégis, az ismertség látszata ellenére igaz az is, hogy Karinthyt nem ismerjük elég jól, az emberek többségé­nek meglehetősen felszínes és csak „féligazságokat” rej­tő ismereteik vannak mun­kásságáról, éppen azért, mert a többség csak néhány munkáját — döntően az így írtok ti darabjait — is­meri. Győrvári János és Da­ri day Róbert műsora sem szándékozik a teljes Karin- thy-életművet bemutatni — ily rövidre szabott műsor­időben eleve kudarcra ítélt vállalkozás is lenne — de a tizenkét szatírával, melybe szerencsésen helyezték el a két könnyedebb, csupán a helyzetkomikumra épülő hu­moros jelenetet, Karinthy- nak jellegzetes szemlélet- módját, etikai nézeteit, s a társadalomról alkotott néze­teit sikerült érzékletesen megfogalmazni. * A magyar irodalomtörté­net Karinthy feltűnését há­rom ágén fontos tényhez kapcsolja: műveiben a tu­dományos haladást érzékeli, az intellektualitás felé tágít­ja a magyar prózát, s ő az első igazi humorista a hu­szadik század magyar iro­dalmában. Ez a három je­lenti nagyságát, s az előző kíettőt ötvözd egybe munkái­ban. Karinthy humanista, ki tiltakozik a háború, a fasizmus ellen — s nagyon sajátos módon a szatírát választja e tiltakozás formá­jául. A logikámra épít ak­kor, amikor a realitást ir- reálitássá fordítja, megcse­rélve az arányokat és az értékeket. Ez adja szatírájá­nak lényegét, ezért nem szakad fel a nevetés sem az olvasóból, sem a hallgató­ból, mert van valami félel­metes, abszurditásában bor- zongtató Karinthy szatírái­ban. Ez a fordított érték­rendre épülő igazság — A zsarnok és a költő pár­beszédéiben a társadalom lényének felvillanása, feltá­rása : aki az „ént”, magát tartja csak valamire, az a legnagyobb zsarnok. De ha­sonló az álláspontja A ma­jom és a hangya című sza­tirikus párbeszédében is, ahol ugyancsak a társada­lom és az egyén problema­tikáját vizsgálja. A magyar pénzhiány, az Oknyomozó történet, a Főnyeremény, a Népek öröme hasonlóképp ezeket a kérdéseket kutat­ja, a kiszolgáltatottságot, az emberek kiszolgáltatottságát és a mindenen keresztülgá­zoló, háborúba, öldöklésbe | taszító harácsolást állítva I szembe egymással. Az em­ber és a szék szatirikus mo­nológjában ismét sajátosan egyéni, individualista — de az akkori társadalom lénye- j gébül fakadó — magatartás- ; formát pellengérez ki, a törtető karrieristáét. A ■ Tessék pontosan kérdezni és a Fő a diszkréció — szer- , kezetileg kitűnően illesztet-1 ték a műsorba a két köny-! nyebb kabaré-jelenetet pi- hentetőül — után ismét az emberi magatartás, az egyén és a társadalom problémáit feszegetik a Feljelentem az emberiséget és az Elmeor­vosok című szatírái. * S ez az összeállítás, mely szinte egészében az egyén és a társadalom viszonyát fejtegető Karin tliy-művekre épült, éppen ezért lehet ak­tuális, hiszen ha másképpen is, de találkozhatunk ha­sonló nézetekkel, elferdült értékítéletekkel. A szatíra a teljes igazság —, s éppen ezért nem nevettet, hanem gondolkodásra késztet. Győr­vári János és Dariday Ró­bert ezt a gond olkod tatást tűzték magúit elé alapköve­telményként, s ehhez vo­nultatták fel művészetük valamennyi „fegyverét”. A siker az ő érdemük, mert színészi alázattal voltak ké­peséit mindent a Karintlhy- gondolatnak alárendelni. S ha ezzel közelebb vitték s viszik Karinthy szatirikus gondolkodó arcát az embe­rekhez, akkor már megérte a fáradságot. Nincs kétségünk afelől, hogy megéri. Csutorás Annamária November 19—24: Irodalmi hét Leninvárosban Minden évben megrende­zik Leninvárosban az iro­dalom hetét, amelyet az idén november 19. és 24-e között tartanak a VI. mű­velődési hetek keretében. A Derkovits Gyula Művelődé­si Központ könyvtára és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat közös szervezésében sorra kerülő rendezvényso­rozat megnyitója november 19-én lesz. A program sze­rint több rangos esemény színhelye lesz egy héten ke­resztül a művelődési intéz­mény. November 20-án Jancsó Adrienne előadómű­vész önálló est keretében lép fel Leninvárosban. Ugyanezen a napon Vargha Balázs író találkozik a gyermek olvasókkal. Ismét megrendezik a fiatalok kö­rében népszerűvé vált gyer­mekolvasók napját, amely­nek programját diavetítés, könyvismertetés, s irodalmi játékok teszik változatossá. A gyerekek kétszer szület­nek címmel — november 22-én — író—olvasó talál­kozóra, illetve ankétra kerül sor, amelyen részt vesz So­mogyi Tóth Sándor, a könyv szerzője is. Az irodaiam he­te alkalmával levetítik Le- ndnvárostban a Próféta cí­•. ff ' " ' ....... ■ - T13 • r ■ - :■ v m ű magyar filmet, amelyet vita követ majd. Az ezt kö­vető anScétom Kiss Ferenc irodalomtörténész mond be­vezetőt A szerelem és halál története Egy fatal színpadról MINDENKÉPPEN öröm­mel kell üdvözölnünk a mis­kolci színjátszók új csoport­ját, a Vörösmarty Művelődé­si Ház által támogatott La- tabár Endre Színpadot Örömmel, mert manapság megfogyatkozott a műkedve­lő színjátszók, előadók tábo­ra. A Latabár Endre Színpad vallóban nagyon fiatal: alig féléves alakulása óta hétfőn este tartotta első fellépését. Vállalkozásuk, törekvésük, rokonszenves, a dolgozó és diák fiatalokból toborzódott együttes magyar írók és köl­tők gondolatainak tolmácso­lását tűzte ki célul, a — nap­jainkban oly népszerű — jel- zéses játék és a hagyományos értelemben vett színjátszás ötvözésével. Első bemutató­juk Illés Endre Történet a szerelemről és a halálról cí­mű novellájából született. A színpad vezetője. Bíró István alakította pódiumra a művet Szávitri és Szatjaván cím­mel. Az Illés-novella kristály- tiszta, míves alkotás, valódi olvasmány-élmény. Az indiai legenda, két fiatal életre-ha- lálra szóló szerelme allego­rikusán szólaltatja meg az ember és a mindenség elvá- laszthatatlanságának gondo­latát. A mű az együttes szín­padán nem vált átütő, egy­séges alkotássá. A fiatal szín­pad erőn felüli vállalkozásba kezdett. Indulásukhoz, első bizonyításukhoz szerencsé­sebb lett volna szerényebb feladat megvalósítása. Több szint vihettek volna játékuk­ba, ha felszabadultan, gát­lásoktól mentesen mozoghat­tak volna egy erejükhöz, tel­jesítő képességükhöz ülő mű világában. Produkciójuk azonban nem egyértelműen elvetendő. Lét- jogosultságukat, sikeresebb jövőjüket felvillantották ezek a fiatalok azzal, hogy komo­lyan vették, amit csináltak. A műhöz való közelítésük értő és érző volt, s a kivite­lezés hibái kiforratlanságuk­ból adódtak. Érdemes kitar­tónak lenniük, sokat csiszol­ni egyéni és együttes játé­kukon. Főleg a beszédtech­nikát kell javítani valameny- nyi fiatalnál, s ez hosszabb- rövidebb időn belül eredmé­nyes is lesz. A fiatal együt­tes tagjai még gátlással mo­zognak a színpadon, eléggé elszigeteltek partnereiktől. Egyikük-másikuk azonban határozottan tehetséges, s ha rátalál igazi hangjára, az együttesben kialakul az a mag, amelyre a későbbiek­ben építhet a kis csoport ve- zctŐjf*. AZT TANÁCSOLHATJUK a Latabár Endre Színpad tagjainak: próbálkozzanak vidám hangyételű mű bemu­tatásával. Fiatalos lendületü­ket jobban érvényesíthetnék ez esetben. Ne akarjanak többet megoldani, mint amennyire — fiatalságukból, rövid időn belüli felkészü­lésükből adódóan — képe­sek. Nemes törekvésük ak­kor úgy hat. ahogyan szán­ták. S ehhez talán * nem is kell sok időt várni. (mikes) A Kohászati Alapanyagelőkészítő Közős Vállalat, Miskolc repülőtéri gyáregysége azonnali belépéssel alkalmaz: gépkocsivezetőket, dömpervezetőket, traktorvezetőket, motorszerelőket, géplakatos és villanyszerelő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. CÍM: Kohászati Alapanyagelőkészitő Közös Vállalat miskolci gyáregysége, Miskolc, Repülőtér. Telefon: 17-898. Jelentkezés a munkaügyön. AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK: vasbetonszerelőket, beton- és bctonelemgyártó férfi és női segédmunkásokat, hegesztő vizsgával rendelkező lakatosokat, autódaruvezetőket változó munkahelyekre, betanított férfi munkásokat épületvázak szereléséhez változó munkahelyre. Bérezés: változó munkahelynél küiönciési díj, a kollektív szerződés szerint. Utazási költség, jogszabály szerinti térítéssel, üzemi étkezés helyszínen biztosítva. Jelentkezni lehet a MEZÖPANEL Mezőgazdasági Épűletelcmgyár munkaügyi osztályánál, a délelőtt? órákban. (Nyékiádháza, Debreceni út.) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents