Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 t 1973., nov. 14., szerda Vallási, naqyzási, üldöztetési téveszmék „Számomra a munka lealacsonyító” Előzetes letartóztatásban a szendrőládi remete Némethy Jenő remete-díszben, majd orvosi utasításra —mi­vel férgesnek találtatott — szőrtelcnítve Az edelényi járás egyik „nevezetességét”, a szendrő- ládi remetét, névszerint Némethy Jenőt, az Edelér.yi járási Rendőrkapitányság szemérem elleni erőszak bűntettének gyanúja alapján előzetes letartóztatásba he­lyezte. Ezenkívül minden va­lószínűség szerint felelősség­re vonják közveszélyes mun­kakerülés vétsége bűntetté­ért is — amint erről a já­rási ügyészségen tájékoztat­tak bennünket. Lapunk munkatársai ellá­togattak Szendrőládna, be­szélgettek a község vezetői­vel, lakóival és engedélyt kaptak rá, hogy találkozhas­sanak az előzetes letartózta­tásban levő Némethy Jenő­vel. A beszélgetések kapcsán kiderült, hogy a szendrőládi remete valójában nem is volt remete, nem az általa hirdetett „eszmei” okokból fordított hátat a társadalom­nak, hanem azért, mert do­logtalanul. munka nélkül jól megtalálta a számítását. * Hogyan lett egy életerős emberből a társadalom nya­kán, a bigott hívők és hi­székenyek adományaiból élősködő, sőt, kisebb vagyont gyűjtő úgynevezett remete? Némethy Jenő 1922-ben született Balmazújvároson, az egyik tanyán, mintegy tíz hold íöldön gazdálkodott. 1952-ben izgatásért nyolc év­re ítélték, ebből öt évet le­töltött, majd közkegyelem révén szabadult. Ezt követő­en Szendrőládra költözött a testvéréhez. Egy ideig dol­gozgatott, főleg alkalmi munkát, de azt is megúnta, mint korábban a saját ta­nyáján a gazdálkodást. Emi­att az őt befogadó család­dal nézeteltérése támadt, ki­jelentette, hogy elutazik. Néhány nap múlva kiderült, hogy nem ment messzire, csak a község egyik végén levő Várhegy alatti Bikk oldalon ütötte fel tanyáját. Ez 1960 tavaszán történt. Innen néhányszor betért a falusi kocsmába, ahol vi­szonylag nagy hallgatóság­nak „prédikációkat” tartott hideg húskonzervek és kor­só sörök mellett. Egy idő után azonban ezt abbahagyta, ugyanis a kocsmai hallgató­ság megúnta. Ezután nagyon sokáig nem jött le a község­be. Korábbi és ezt követő ..prédikációi”, valamint visz- szavonulása és elzárkózása az erdőben teremtette meg azt a mítoszt, hogy ő lett a szendrőládi remete. * Az előzetes letartóztatás­ban levő Némethy Jenő azt mondotta, hogy már gyer­mekkorában elhivatottságot érzett. — Amikor felköltöztem a hegyre — mondotta — már biztos voltam abban, hogy ezt a teljes függetlenséget követeli tőlem az eszme. Függetlenséget mindentől, mindenkitől, az emberektől, a különböző vallásoktól, az egyházaiktól. Csakis az Evangéliumnak élek, annak a krisztusi taní­tásnak, amely az emberi sze- retetet helyezi középpontba. — Társadalmon kívül, em­bereknek hátat fordítva, em­berek nélkül ezt hogyan kép­zeli? Sokáig hallgatott, majd fejét megrázva válaszolta: — Ezt a kérdést egyáltalán nem értem. Érezve, hogy mégiscsak mondania kell valamit, kap­kodva zavaros, vallási közhe­lyeket hadart. Ennyit a remete úgyneve­zett „eszméiről”. 4c Ez az életerős ember 14 esztendőn keresztül semmit sem dolgozott. Alighanem igaza van Rőczei János bá­csinak, aki tízéves korában már markot szedett és most, hatvan évesen is dolgozik, a tanácsi kirendeltség vezető­je, amikor így foglalta ösz- sze a község lakóinak véle­ményét: __Nagyon szidták a népek, a mikor reggeltől estig dolgoz­tak a mezőn, Némethy meg kiállt a parton és egy rossz hegedűvel muzsikált. Egy pár ember kivételével az egész falunak az a véleménye, hogy Némethy dologtalanul él, te­kergő, haszonleső. Pedig a helybeli termelőszövetkezet vezetője és mi magunk is többször beszéltünk vele, Y vállaljon valami mun- éljen normális emberi ilménvek között, amint a mi társadalmunkban . De ő kijelentette, hogy í dolgozik. ín dór József, az Üj Elet fiatal főagronómusa is ’erősítette ezt: Akármilyen munkát lőttünk is föl neki, nem dta el. Csak arra tudok hogy jól megélt az adományokból, juttattak neki. rrvirni £lnsködött a társa­dalom nyakán. És figyeljük csak meg, hogyan vélekedik az előze­tes letartóztatásban levő Némethy a munkáról: — Én mindig az eszmének éltem — mondotta. — A munka számomra lealacso­nyító. Annál is inkább, mert számomra primitív emberek ajánlottak fel primitív mun­kát. Tuggyák, én csak amo­lyan szabad foglalkozású lennék, ha már egyáltalán dolgoznom kellene. Valami művész féle... A közel 14 esztendei erdei élet után jó kondícióban levő Némethy Jenőt sok bigott hívő, hiszékeny és kíváncsi látogatta, halmozta el külön­féle ajándékokkal, pénzzel. Letartóztatása idején a ki­sebb vagyont kitevő pénz­összeg mellett, amelyben kül­földi pénznemek is szerepel­tek. nagy halom kiváló kon- zervet. a legjobb, legneme­sebb hazai és külföldi italo­kat, közöttük Napóleon ko­nyakot, pezsgőt is talált a rendőrség. — A legtöbb látogató Mis­kolcról, Edelényből, Debre­cenből érkezett, de külorszá­gokból is felkerestek — mon­dotta Némethy. — Igaz, kez­detben nagyon rosszul éltem, de később mindenem meg­volt ... A régmúlt igazi remetéi — köztudomásúlag — a vi­lágtól elvonulva, emberektől távol, erdő mélyén, pusztá­ban. hegyi barlangokban él­tek, szinte önsanyargató mó­don. Némethy „remete-kuny­hója” közel van a községhez és az egyik legforgalmasabb turista úthoz. Így hát ez egy jól kiválasztott, jól jövedel­mező remeteség volt. * Ez a sok hívő és hiszékeny által remeteként tisztelt em­ber a következőket mondot­ta a férfiúi tisztaságról: — Egész ember vagyok, test és vér, de az akaraterőm mindig fölötte állt indulata­imnak. Nővel még soha nem volt dolgom életemben. Nőt nem engedtem a közelembe, mert a nő megfertőzi azt a tiszta helyet, ahol éltem ... Nőt — és nem is keveset — csak akkor engedett a kö­zelébe, ha adományt, ételt, pénzt hozott. Akkor nem félt attól, hogy a „tiszta helyet” megfertőzi. Prédikációban foglalt „esz­méi” azonban nem zavarták abban, hogy elkövesse azt a bűntényt, aminek következ­tében most előzetes letartóz­tatásban van; szemérem el­leni erőszak bűntettének gyanúja nyolc- és kilencéves kislányon. Letartóztatása al­kalmával a rendőrség por­nográf fényképek sokaságát és szexuális élettel kapcsola­tos könyvet is talált a „reme­ténél”. Az egyik kislánynak az édesanyja még most. hetek­kel a történtek után is csak remegve tudott erről beszél­ni: — Amikor megtudtam, azt hittem elájulok — mondotta. — A falu lakosságának több­sége mindig is elítélte ezt a dologtalan embert. De most már mindenki ellene van, még az a néhány öreg hívő is, aki eddig a oárt’át fog­ta, hogy ezt tette a gyere­kekkel ... Kérem, az én fér­jem bányász. Nehezen keresi a föld alatt a kenyerét. Mi becsülettel neveljük gyere­keinket. Remélem, nem okoz törést kislánvom életében ez a szomorú eset. * Lehet, hogy Némethy el­mebeteg? Nem volt tudatá­ban annak, amit elkövetett? Az orvosi véleményből né­hány mondat: „Vallási, nagy­zási és részben üldöztetéses téveszméi őt jelentős mérték­ben nem korlátozhatták a terhére rótt bűncselekmény társadalomra veszélyes voltá­nak fölismerésében ... a fi­zikai munka terhelt jelen­legi mentális állapotát figve- lembe véve nem ellenjavalt.” Az edelényi járásban az emberek keményen, nehéz munkát végezve dolgoznak a becsületes megélhetésért a bányákban, a földeken. Reméljük, hogv az edelényi járásnak és Szendrőládnak a jövőben nem a „remete” lesz egyik érdekessége. (Prilavec) Kisiparosok A hét elején megkezdődtek a vállalati szocialista brigád- vezetői tanácskozások, ame­lyeken a brigádok képviselői a vállalati felső vezetőkkel az üzemi demokrácia újabb kö­zös fórumait teremtik meg. A szocialista brigádvezetők IV, országos tanácskozásán ugyanis sok felszólaló java­solta, s a párt Központi Bi- • zottsága is hangsúlyozta, hogy a vállalati vezetők ne akkor kezdjenek a szocialista brigádokra támaszkodni, ha baj van, hanem már akkor kérjék ki tanácsukat, amikor egy-egy nagyobb feladat még a tervezés, a kidolgozás stá­diumában van. A brigádoktól is tájékozódhatnak arról, mi­lyen feltételekről kell gon­doskodniuk ahhoz, hogy a végrehajtás zavartalan és si­keres legyen. Mint a SZOT-ban elmond­ták, az ágazati szakszerveze­tek felhívták a vállalati szer­veket, hogy ezentúl évente egy-két alkalommal rendsze­resen tartsanak vállalati szo­cialista brigádvezetői tanács­kozásokat. amelyeken a bri­gádvezetők közvetlenül a vál­lalat felső szintű vezetőivel konzultálhatnak. Eddig is hasznosak voltak, s természe­tesen továbbra sem nélkülöz­hetők a termelési tanácsko­zások, amelyek azonban csu­pán a műhelyek problémái­nak tüzetesebb megvitatására biztosítanak fórumot. A vál­lalati vezetők és a brigádve­zetők néhány helyen már ko­rábban is rendszeresen ta­lálkoztak, most ezt a mód­szert kívánják általánossá tenni. A magas szintű vezetők és a brigádvezetők konzultá­ciói nélkülözhetetlenek a köl­csönös tájékozódáshoz, a töb­bi között ahhoz, hogy a mű­helyek kollektívái kellő idő­ben, tehát döníés előtt meg­ismerjék a vállalati elképze­léseket, erről véleményt mondhassanak, javaslatokat terjeszthessenek elő. ismer­tethessék saját problémáikat, a tervek megvalósításához szükséges eszközöket, egyszó­val a dolgozók is bekapcso­lódhassanak a vezetésbe. A tanácskozások időpontját központilag nem írják elő, a legalkalmasabb az az időszak, amikor a vállalatoknál a ter­veket előkészítik, amikor egy- egy fontosabb döntés előtt állnak. Ilyen időszak például az év utolsó két hónapja, j mert most dolgozzák ki a jö- I vő évi terveket, s ezekhez hasznos javaslatokat kaphat­nak a vezetők a brigádoktól. Ezzel magyarázható, hogy a vállalati szocialista brigádve- zetöi tanácskozások e héten kezdődtek, s az év végéig tar­tanak. Az év hátralevő időszaká­ban több, mint 5000 vállalat­nál 114 000 szocialista brigád­vezető folytat beható eszme- cserét a vállalat gazdasági és j társadalmi vezetőivel a ke- j szülő tervekről, a gazdálko- ! dási koncepciókról, a munka- és üzemszervezés problémái­ról, a munka feltételeinek megteremtéséről, s nem utol­sósorban arról, hogy a dol­gozók milyen módon tudják a leghatékonyabban segíteni a vállalati elképzelések vég­rehajtását. a lakosság o szolgálatában p Sárospatak városi tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott a kisiparosok szolgáltatói te­vékenység ével, hangsúlyozva, hogy a lakosság igényeinek kielégítésében a szövetkezeti ipar mellett továbbra is szükség van a kisiparosok munkájára. A városban 83 kisiparos működik. Közülük legtöbb a cipész és a női szabó, de kielégítő a lakato­sok, fodrászok, fényképé­szek. asztalosok létszáma, viszont több kőművesre, ácsra, műszerészre, motor- szerelőre, férfiszabóra, szo­bafestőre lenne szükség, hogy a javítási és szolgálta­tási vállalásoknak még rö- videbb idő alatt eleget te­hessenek. A kisiparosok száma — elöregedés miatt — és az utánpótlás hiányában csök­ken. Ezért a városi tanács illetékes szakigazgatási szer­ve a szolgáltatási ará­nyok helyes kialakítása ér­dekében a jövőben növelni szeretné a kisiparosok lét­számát, egyrészt azzal, hogy bátorítja a fiatal szakmun­kásokat a letelepedésre, másrészt a nyugdíjas kisipa­rosokat igyekszik megnyerni a működési engedély kivál­tására, a KIOSZ pedig ter­vezi egy kifejezetten szol­Az o napjuk volt... Hét éve, amióta Zuhogy köz­ségben dolgozom, minden év­ben megrendezzük az öregek napját. Ilyen ünnepséget tartot­tunk a közelmúltban is, ami­kor községünk idős lakóit hív­tuk meg a művelődési otthon­ba, s készültünk lelkes mun­kával fogadásukra. Terített asz­tallal vártuk őket, az úttörők virágcsokorral, az iskolás gyer­mekek tánccal, dallal, a KISZ- fiatalok pedig versekkel köszön­tötték a kedves vendégeket. A „gondűző borocska” mellett a helybeli cigányzenekar húzta a talp alá valót, régi kedves nó­táikat, nem egy idős néni és bácsi táncra is perdült Jóked­vében, Ez a nap az első, az 1967-os öregek napját Juttatta eszembe. Álltam a színpadon és a kö­szöntő beszedet mondtam. Lát­tam. erősen fgyeinek, hogy jól hallják, értsék, amit mondok. Különösen egy előttem ülő bácsi könnyes szemei tűntek mindig elém. Emeltem a hangom, hogy megértse a köszöntő szavakat. Amikor a műsoros résznek vé­ge lett, lementem a vendégek közé, s elsőnek az ö asztaluk­nál álltam meg. Rámcézett, szól­ni akart, de hang már nem jött ki a torkán, hirtelen köhögni kezdett. Gyorsan kivezettük, s mert láttuk, orvosra van szük­ség, beültettük a kocsiba — de sajnos, már késő volt. Szinte karjaink között fejezte be éle­tét. Ez az eset valamennyiünket nagyon megrendített. Ennek el­lenére úgy éreztük, hogy ez a bácsi életének talán egyik leg­boldogabb pillanatában, életének utolsó perceiben, megelégedet­ten, a hála könnyeivel telt sze­mekkel ment el közülünk utol­só útjára. A lét vastörvénye minden élő és minden, ma még fiatal szá­mára elhozza az öregség hol­napját. Ezért minden évben | nagy nap számunkra az öregek napja ünnepség, amikor szeret­nénk egy kiesit törleszteni adós­ságunkból, szeretnénk megkö­szönni azt a küzdelmes munkát, amellyel biztosították, hogy mi boldogan, rendezett, nyugodt körülmények között, békében é h «'tünk és dolgozhat unk. Fazekas István né kirendcltségvezető, Zubogy gáltató csoport létrehozását. Az őszi munkákról Felemás helyzet alakult ki az őszi mezőgazdasági mun­káknál: a száraz időjárás egyfelől a betakarítást előse­gíti, másfelől késlelteti az őszi vetésű növények kikelé­sét a kiszikkadt földben — állapította meg az őszi mező- gazdasági munkák szervezé­sére létrehozott operatív bi­zottság keddi ülésén a NEM- ben. Országszerte betakarí­tották a burgonyát, a napra­forgót és a rizst. Az alma szüretelésével végeztek, és a káposzta kivételével felszed­ték a zöldségnövényeket. Jól halad a kukorica betakarítá­sa, az elmúlt év azonos idő­szakához képest eddig hat- hét százalékkal nagyobb te­rületről törték le a fontos takarmánynövényt. A gazda­ságoknak a következő napok­ban százezer hektárról kell behordaniuk a még kint levő termést. A legtöbb munkát most a késői érésű, hosszabb tenyészidejű kukorica adja. A cukorrépa vetésterületének 05 százalékáról került le a ter­més, 5000 hektáron azonban még dolguk van a betakarító gépeknek. Meg kell gyorsíta­ni földeken prizmákban levő termés cukorgyári be- hordását is, mert további öt­ezer hektárról lekerült cu­korrépa van kint a földeken. A száraz Időjárás nem ked­vezett a vetési munkáknak, ennek ellenére a gazdaságok jól állnak; az üzemek a nén- gazdasági előirányzatnál na­gyobb területen vetnek :dén búzát — ami helyes is. hiszen számítanak az esetleges kifa­gyásra és más. időjárás okoz­ta károkra — s a termőterü­let 90 százalékán már elve­tették a kenyérnek valót. 10— 15 000 he’tt ár -r nrs L még hátra. Befejeződött a szüret. Tv kaj-Hegyalja kivételével, va­lamennyi szőlővidéken befe­jezték a nagy munkát A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kilenc csa- imdéhmérő állomást üzemeltet Fancsal határában. A VITUKI emellett meteorológiai megfigyelést, talajminta-vizsgálatot is végeztet a községben. A megfigyeléssel, az adatgyűjtés­sel Szalipszki Endréné foglalkozik. Képünk nem laborató­riumban. hanem az ö fancsali lakásán készült: frissen vett talajmintát helyez a szárítószekrénybe. Szabados György felvétele Tanácskoznak a szocialista brigádvezetők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents