Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

1973. nov. 13., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A TVK lakkfesték- és mügyantagyára évek óta! kapcsolatot tart fenn a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalattal. Az együttműködés során mindkét fél jelentős műszaki eredményeket mu­tatott fed. Például, a TVK- ba.n korszerűbb lakkokat ál­lítottak elő, míg- a Kárpi- losipari Vállalat az általa készített gyárim anyaira kor­szerűbb anyagokat és tech­nológiákat tudott alkalmaz­ni. A közös munka eredmé­nyéképpen létrejötték azok a speciális Tivelin-l&kkok és különböző alapozó anyagok, amelyele tulajdonságuk ré­vén a legalkalmasabbnak bí­zón yultak az ülőbútorok lakkozására. A kapcsolatok további el­mélyítése érdekében a két vállalat azt tervezi, hogy együttműködési szerződést ’ 'kötnek egymással. Abból j indu ; ; ki. hogy mindkét I vállai;, t számára alapvető fontosságú a műszaki tej- j lesztés összehangolása és e tevékenység javítása. Ezál­tal, a Kárpitosipari Vállalat jobban lei tudja majd elégí­teni a vásárlók igényeit, míg a Tiszai Vegyikombinát esetében újabb, jó minőségű lakkok és alapozóanyagok kidolgozására nyílik lehető­ség. Például, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat deb­receni gyárában rövidesen elkészülő zártalag'Utas felü­letkezelő berendezés techno­lógiáját —, mely évente mintegy 700 ezer darab ülő­bútort fog kibocsátani — már a TVK új termékeire állítják be. A több évre szóló együttműködési szer­ződés kidolgozása most van folyamatban. Fiatalok a diósgyőri íi Iteamien tgy látja egy fiatat szakember Szülőfalujának kis terme­lőszövetkezetébe került Orosz István 1966-ban, ami­kor befejezte tanulmányait a Putnoki Felsőfokú Techni­kumban. A fiatal agronó-, raus örömét lelte a munká­ban, érdekes volt a gyakor­latban látnia tankönyvei anyagát. Az elmélet és a gyakorlat viszonya azonban kisebb-nagvobb konfliktuso­kat is szült: elégedetlen volt azzal a fejlődéssel, amit ta­pasz! all. Közben katona lett, 26 hónapig távol élt. Ügy gondolta ez alatt az idő alatt t". v endete* változások törUnr-i k. Visszatérése után tapasztalt bizonyos fejlődést, de az nem elégítette ki. — A tsz-egyesülések ad­ták meg a lendületet. Elő­ször az ondi termelőszövet­kezettel, aztán az abaúj- szantól Petőfi Tsz-szel egye­sült a mi gazdaságunk. Meg­kétszereződött a földterület, hozzá lehetett fogni a nagy programokhoz. Az egyesülé­sek előnye nap mint nap érzékelhető — mondja Orosz István, aki ina már íőagro- nómus a szerencsi Lenin T ermelőszövetkezetben. Az egyesült gazdaság első nagy vállalkozásáról beszél legszívesebben. — Beléptünk a bábolnai CPS zárt kukoricatermesz­tés rendszerébe. Ez a ter­mesztési mód felel meg leg­jobban adottságainknak és a fejlesztési alap lekötése nél­kül jutottunk nagy teljesít­A napokban Budapesten háromnapos üzem- és munkaszervezési ta­pasztalatcsere volt, a Mun­kaügyi Minisztérium szerve­zésében. A Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1971. decemberi határozatát és ennek kor­mányzati végrehajtási prog­ramját, az 1003-as számú kormányhatározatot me­gyénkben is kedvezően fo­gadták a szakemberek, mun­kások és vezetők, társadal­mi szervezetek, tudományos egyesületek. A vállalatok je­lentős részében az ezekből adódó feladatokat megtár­gyalták, a vezetők konzultál­tak a dolgozókkal, ankétokat rendeztek, mozgósítottak a hatékonyabb szervező mun­kára. Az első lépések megtör­téntek, de a java munka még hátra van. A munka- és üzemszervezés parancsnoki feladat, a vezető nem bízhat­ja beosztottjaira, nem adhat­ja ki albérletbe. A dolgozók tömegére kell támaszkodnia, ha eredményeket akar elérni. Miről is van szó tulajdon­képpen? El keli érni, hogy a dolgozók minden munkahe­lyen folyamatosan és állan­dóan cl legyenek látva mun­kával. Fel kell számolni a veszteségidőket, amikor anyag, szerszám, rossz gép miatt ücsörögni kénytelen a munkás. A munkaversenyt, a szocialista brigádmozgal­mat még szorosabban össze kell kötni a szervező,sfe.jlesz- tés konkrét feladataival. Sok tehetséges fiatalt kell bevonni az intézkedések ki­dolgozásába és végrehajtásá­ba. A gazdasági credményes- gégre akkor törekszik a vál­lalat helyesen, ha az admi­nisztrációban is racionalizál csakúgy, mint a szállításban, a rakodásban, a tmk-ban, a MEO-nál és a normásnál is. A termelő munkásnak látnia kell, hogy minden területen legalább olyan mértékben vizsgálják a gazdaságosságot, mint az ő munkájában. Előfordul még a gyárak­ban úgynevezett ..kerítésen belüli munkanélküliség”. S közben özönlik a panasz, hogy munkaerőhiány van ná­lunk. Ennek pedig a szerve­zetlenség az oka. Megesik, hogy új gépet állítottak be cs a régi technológiával mű­ködtetik, ugyanolyan létszá­mú személyzettel, mint ko­rábban. Az új gép ezt nem igényli, egyeseknek nem jut hely a gép mellett, s mii te­het az ember, igyekszik el­tölteni a nyolc órát. Eutká- roz egy kalapáccsal ide-oda, hogy lássék a munkája. A munkások igényt tarta­nak arra, hogy beleszólhas­sanak a szervezési munkába. Sok értelmes, jószemű, okos fiatal van az üzemekben, ókét is meg kell kérdezni. Nem népgyűléseken kell a dolgokat megvitatni, hanem lehetőséget adni, hogy értő, alkotó módon szólhasson hozzá, akinek van mondani­valója. T udatosabb, célszerűbb, komplexebb tevékeny­ségre, konkrét szerve­ző munkára van szükség, nem pedig általánosságokkal foglalkozó vitákra. Szervezni ott kell, ahol a nemzeti jö­vedelem termelése folyik. A figyelmet a szállításra, a műhelyekre, az anyagellátás­ra kell fordítani. B. I. ményfl, kitűnő munkát vég­ző gépekhez. Az idén 1500 holdon termeltünk és — mi­vel az eredmények szépek, — jövőre már a szántóterü­let legnagyobb részén, 2600 holdon vetünk kukoricát, — Mennyi az átlagter­— Részeredményt tudok mondani: májusi morzsolt- ban 32 mázsa kukorica ter­mett holdanként; 12—14 má­zsával több. mint korábban, amikor hagyományosan ter­meltünk. A betakarítással körülbelül november- 25-re készülünk el. Szárítási ne­hézségek hátráltatják a munkát. Sajnos, nincs még saját szárítónk. Pedig erő- és munkagépekkel jól el va­gyunk látva. Vásároltunk ugyanis egy második kuko­ricatermesztő gépsort, és olyan szerencsénk volt, hogy az ehhez tartozó erőgépet, ekét, tárcsát, kombájnt már magkaptuk. — Mit jelent ez az őszi munkáknál? — Meggyorsult a talaj- előkészítés; eke követi a kukoricakombájnt. Csak annyi szántani valónk van, amennyi kukorica még lá­bon áll. De egyéb tényezők is hozzájárulnak a talajelő­készítés sikeréhez. A CPS- program egyik kritériuma: a bő és időbeni műtrágyá­zás. Nos, a tavaly rendelt műtrágya egy kissé késve érkezett, és ettől tartottunk most is. Aggodalmunk sze­rencsére alaptalan volt. A megyei AGROKER az 1974- re rendelt 250 vagon műtrá­gya egy részét már most, folyamatosan szállítja, öt­ven vagonnyi már megérke­zett, időben kiszórhatjuk. Raktáron van a vegyszer is. Mindez azt jelenti, hogy ta­vasszal rendkívül előnyös helyzetből indulhatunk. — A gépek, az anyagok tehát biztosítottak a jövő évi k ukorica termesztéshez. De hogyan oldják meg a szárítást? — Egyik legfontosabb be­ruházásunk lesz — a sok között — a bábolnai szárí­tóberendezés. Jövő ősszel mar üzemel. Négyszáz va- gonnyival bővítjük raktár- kapacitásunkat is. Mindezek mellett négy billenő platós gépkocsival is gazdagodunk jövőre. Ebből kettő IFA kocsi lesz, amelyre nagy teljesítményű mű trágyaszóró és vegyiszerező adapter is szerelhető. — Ezek szerint elégedett a termelőszövetkezet fejlő­désevei, gyarapodásával ? — Igen, bár azt hiszem teljesen elégedettnek sosem szabad lenni. Hiányosságok mindig vannak. Az eddigi­nél nagyobb gondot kell fordítanunk például a mun­kaszervezésre. * Erre csak egy példa: kitűnő volt a sző­lőtermésünk az idén. de a szüret sok bosszúságot oko­zott. A szállítás és a feldol­gozás ütemét nem hangoltuk össze a szedéssel. Egy ilyen, hiba, még a régi jó kapcso­latokon is ronthat! Nem tudták megszervezni azt sem, hogy a segítségünkre siető gimnazistákat gépko­csikkal szállítsuk a szőlő­be... Jövőre másképp kell csinálnunk. Orosz István magas mér­cét állított fel önmaga és a termelőszövetkezet elé, meg­állás nélküli fejlődést akar. Ehhez állandó erőfeszítések kellenek. Ö most is tanul, másodéves az agráregyete­men. A termelőszövetkezet újabb és újabb vállalkozá­sokba kezd. Ügy tűnik, si­kerrel veszik az akadályo­kat. ö jó jegyeket kap a vizsgákon, a Lenin Termelő­szövetkezet tavalyi bruttó jövedelme 18 millió forint volt. tagjainak egy 10 órás munkanapra jutó bére egyetlen év alatt 2b forinttal növekedett. L. Gy. A diósgyőri kohászat nemesaeél-finomhengerművében szeptember 20-án gyújtották be a középsori, hazánk legkor­szerűbb izzító kemencéjét. A múlt hónap 25-én indult el in­nen az első meleg buga, s azóta a melegpróbákat végzik a középsoron. Az immár 203 éves gyár — részben már működő, részben, épülő — űj hengerművét ifjúsági üzemnek is nevezik. A jó, alapos előkészítés eredményeképpen sok ifjú ember végezte el a technikumot, szakmásító tanfolyamon, hazai es külföldi tapasztalatcserén vett részt, hogy minél jobban megállja he­lyét a már elkészült közép-, s épülő finomsoron. A már működő, űj középsornál ifjú szerelők, hegesztők munkálkodnak a íinomsor építésén, szerelésén A 3. számú kapcsolóházban az ifjú elektromos szakemberek nagy hozzáértéssel ellenőrzik, karbantartják a különféle be­rendezéseket, azok alkatrészeit. Fotó: Szabados György Miskolcon, a Zsolcai ka­puban található a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 132. számú üzlete, amelyet az Országos Gumi­ipari Vállalattal karöltve nyitottak meg 1971 augusz­tusában. A bolt ..kinőtte” önmagát, s ennek elsősorban a vásárlók látják hasznát. A kezdeti 12 millió forintos bevételi tervüket jóval túl­teljesítve, országosan elis­mert üzlet lett . .. — Erl'® az évre 21 millió forint bevételt terveztünk — mondotta Kéri Rudolf, a bolt vezetője, majd így folytatta: — Ncn;ember 7. tiszteletére áruforgalmi ter­vünket 106 százalékra telje­sítettük. Ez azt jelenti, hogy eddig 22 millió 344 ezer fo­rint a bevételünk ... — A világszerte Ismert Cordatic gyár megváltoztat­ta a nevét. A Taurus je­lent-e valamilyen minőség- változást is? — A gyár ..jelképe” a bi­ka lett, ami az erő jelképe. Ez elsősorban a tehergépko­csik gumiáruira vonatkozik, ugyanis a személygépkocsik­hoz szükséges gumikat to­vábbra is külföldről impor­tálják. Üzletünkben a jelen pillanatban is valamennyi teherjárműhöz és erőgéphez kaphatók gumiabroncsok. — Ügy tudjuk, hogy a megnyitás óta egyetlen pa­naszkönyvi bejegyzés sem volt. Hogyan tudják a meg­növekedett gépkocsilulaj- donosok igényeit kielégíte­ni? — Egyszerű a magyará­zat. A BtK megállapodást kötött az Országos Gumiipa­ri Vállalattal, melynek ér­teiméiben a termékeiket mi raktározzuk, így nem kell a fővárosi kiutalásokra várni, hanem mindenki kedvére válogathat az árukészletben. Köztudott, hogy népgazdasá­gi okoknál fogva 1975-ig nem lesz zökkenőmentes az ellátás. Azt mondhatom, hogy a mi üzletünkben a 14 colos köpenyek kivételével mindenki korlátlan mennyi­ségben meg tudja vásárolni azt, amit akar. — S ha mégsem tudják azonnal kiszolgálni a ve­vőt ... ? — Akkor sincs semmi kü­lönösebb ... Ha valamilyen árucikk mégis hiányzik, fel­írjuk a vevő nevét és cí­mét, s azonnal értesítjük, ha megérkezett a keresett cikk. Ügy vélem, hogy ez a legjobb megoldás, mert nem kell többször is, esetleg fö­löslegesen bejönni a boltba. — Milyen a bolt híre? — A iorgalom a legjobb bizonyíték... De erre egy példát: nemrégiben, az egyik este a lakásomon csengetett egy férfi. Szol­nokról jött. Gumiköpenyt kért a kocsijához. Másnap többféle gumi között válo­gathatott ... — Nemcsak gumiáruk ér­tékesítésével foglalkoznak ... — Valóban. Üzletünkben valamennyi gépkocsiápoló es karbantartási, valamint úgy­nevezett kényelmi cikk meg­található. Kenőolajait, ülés­huzatok. lábszőnyegek, ék­szíjak, gyertyák és még szá­mos alkatrész beszerezhető nálunk — Üjdottság...? — Egész évben hiánycikk volt a csomagtartó. . Most kaptunk egy szállítmányt. Olaszországból. Igen olcsó es praktikus. — Jön a tél. Hogyan vár­ják az autósokat? — Ügy érzem, hogy ma­radéktalanul ki tudjuk elé­gíteni az igényeket. Hógvi- mik, ápolási cikkek, jég- és páramentesítők, fagyálló fo­lyadékok — valamennyi a Medikémia termékei — vár­ják kedves vevőiket — mondotta Kéri Rudolf (felföldi) | |pi ^ ^ ^ ^ fl Fejlődés — yiyykyk fiikréb y 0 így is tehet „kereskedni”! válogathat

Next

/
Thumbnails
Contents