Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-13 / 265. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. nov. 13., kedd A k^pornyő előtt Tanácskozás, bemutató Hét, ünneppel Családi Az elmúlt hét televízió-műsorainak jelentős meghatározója volt az első két adásaap. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és előnapja a 'képernyőn is markáns vonásokkal érződött, a két nap folyamán egy sor olyan adás pergett, amely — ha nem is közvetlenül kapcsolódott az évfordulóhoz — o nagy október eszméihez Icapcsolódott. Tanúi lehettünk az idén is a hagyományos moszkvai díszszemlének, a zuhogó esőben is impozáns katonai demonstrációnak, az ünnepnap estjén pedig a Magyar Televízió és a Szovjet Televízió közös szórakoztató műsora adott egy érdekes órát. Ennek egyes számait magyar, más számait szovjet művészek produkálták, s az egész, ha nem is volt kiemelkedően emlékezetes, haszontalan időtöltést sem jelentett. Különös érdeklődéssel figyeltem a Marij el című, a Mari Autonóm Szovjet Köztársaságról szóló, ötvenperces útifilmet, amelynek előkészületeiről éppen Moszkvából adhattam hírt néhány hónappal korábban. A magyarokkal rokon mari nép lakta kis köztársaságban most forgatott filmet először külföldi csoport. A Kenyeres Gábor rendező vezette kis alkotógárda, amelyben a magyar szerkesztő — Gyarmati Klára — mellett, Jurij Gerbszt, az APN munkatársa is szerkesztőként működött közre, sokszínűén mutatta meg ezt a távoli, de nagyon érdekes kis „szigetet”, autonóm népcsoportot, annak életét, kultúráját, szokásait, helyét és helyzetét a szovjet népek nagy családjában. Értékes kiegészítője volt a filmnek a Ribakovval, a Mari Rádió- és Televízióbízottság elnökével Budapesten készített interjú. Hasonlóan közös vállalkozásban készült egy dokumentumfilm — Amíg az energia felszabadul... —, amelyet Jurij Gerbszt mellett Elek János szerkesztett, ifj. Törölt Vidor fényképezett és Jurij Drozdov rendezett. E film Nyu- gat-Szibérda és Grúzia, a Szovjetunió két nagyon távoleső vidéke életéről, illetve az ezeken található energiaforrások hasznosításáról adott érdekes képet. Az ünnep művészeti műsorából ki kell még emelni Rab Zsuzsa műfordítói estjét, a kiváló műfordító munkájának jó áttekintést adó tükrét, az érdeklődéssel várt új szovjet filmsorozat — Az árnyak délben tűnnek el — első részét. És megemlítendő, hogy az ünnep előestjén sugározták a Harminckét nevem volt című magyar filmet, amely Ságvári Endre utolsó napjait és hősi halálát mutatta be. A filmet mozibeli bemutatása idején értékeltük. Mostani műsorra tűzését Ságvári Endre 60. születésnapja is indokolta. * . _„y„o műsoraiból feltétlenül ki kell emelni a Színész, núzeura sorozatában sugárzott Rajnai Gábor-portrét. Alighanem a sorozat eddigi legsikerültebb darabját láthattuk. A jól megválasztott filmrészletek, a művész naplójának részletei, a korabeli kritikák és nem utolsó sorban a kortársak, egykori kollégák emlékezései — különösen Makay Margit tájékoztatása — összegészében igen markáns vonásokkal rajzolták fel Rajnai Gábor emberi és művészi portréjának legfontosabb vonásait. Aki ismerte színpadról vagy filmről, örömmel tanús'f’’e portré hitelességét. * Az elefá... .. ,it megtudtuk, ha eddig nem tudtuk volna, bolhából csinálják. Erre tanított a Nyitott könyv legutóbbi adásában a Fehér Klára, Miből csinálják az elefántot? című kötetét bemutató, azonos című műsor cimadó novellája, meg az annak elébe illesztett rajz. A műsor az okkal népszerű, az emberek apró-cseprő dolgait fáradhatatlanul segíteni akaró író tucatnál több kisebb-nagyobb írását próbálta a film nyelvén visszaadni, az esetek nagyobb hányadában kevés sikerrel. A pársoros és olvasva roppant frappáns tréfák, vagy vitriolos glosszák, rövidke karcolatok, vagy az író monológja (Pótérettségi) dramatizáltan, lefényképezve elvesztették frissességüket, élességüket, nem ritkán elnyúltak, vagy éppen a látvány hatástalanította a poént, amelyet — éppen mert láttuk az esetet — előre kitalálhattuk, mint a műsort nyitó Postaláda esetében. Elbert János és Fehér Klára beszélgetése viszont érdekes volt, s talán többet is szívesen hallgattunk volna belőle,_ akár az elefántcsinálás rovására is. És szívesen megismernénk a képernyőn például Fehér Klárát A tenger írójaként is. * Negyvenhét évvel készítése és hat-nyolc évvel legutóbbi moziszereplése után került a képernyőre Buster Keaton filmje, A generális. A halhatatlan komikus és filmje ezúttal „oktatási segédanyag” volt a középiskolás filmesztétikai oktatáshoz (de szórakozásnak is igen jó volt). Néhány nappal később élvezettel hallgattuk a film elemzését elsős gimnazisták körében. Figyelve e filmesztétikai vitákat, elkerülhetetlen a sóhaj: bárcsak a mai felnőtt nézők is így közelítenék meg a filmalkotásokat, mint hihetőleg ezek a mai fiatalok, a jövő nézői fogják! ___ B enedek Miklós A Kohászati Aiapanyagelökészítö Közös Vállalat, Miskolc repülőtéri gyáregysége azonnali belépéssel alkalmaz: gépkocsivezetőket, dömpervezetöket, traktorvezetőket, motorszerelőket, géplakatos és villanyszerelő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. CÍM: Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregységc- Miskolc, Repülőtér. Telefon: 17-898. Jelentkezés a munkaügyön. és társadalmi ünnepek A művelődési házalt, köz- művelődési intézmények egyre több gondot fordítanak megyénkben is a családi és társadalmi ünnepek színvonalas megrendezésére. A Borsod megyei művelődési központ rendszeres módszertani segítséget nyújt ebben a községi, falusi művelődési házaknak. Ma délelőtt 10 órakor módszertani bemutatót és tanácskozást rendeznek Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban, amelyen a művelődési házak igazgatói, járási és városi népművelők vesznek részt. A családi és társadalmi ünnepek megrendezésének elvi és módszertani kérdéseiről Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet munkatársa tart előadást. A balassagyarmati családi és társadalmi ünnepeket szervező iroda igazgatója az eddigi tapasztalatokról számol be a borsodi népművelőknek. Az előadásokat és a bemutatót vita követi. Mozgalmidalfesztivál Az idén ősszel is megrendezik megyénkben a fiatalok mozgalmid jl-fesztiválját. Ezúttal negyedszer találkoznak a kórusok Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban, hogy a nagy- közönség előtt is bemutassák legjobb tudásukat. A seregszemlére, — amelyet a KISZ Borsod megyei Bizottsága, a KISZ Miskolc városi Bizottsága, valamint a KÓTA megyei szervezete rendez — tizenhat kórus nevezett be. Az idén jóval nagyobb az érdeklődés, amely a mozgalmi dalok népszerűségét bizonyítja, öt szakmunkásképző intézet kórusa is fellép a fesztiválon, köztük a leninvárosi 106-os, az ózdi 102-es és a miskolci 114-es szakmunkásképző intézetek énekkara is. Több művelődési ház is elküldte kórusait a bemutatóra; egyedül a munkáskórusok hiányoznak a fesztiválról. A verseny célja a mozgalmi dalok megszerettetése, népszerűsítése. Az énekkaroknak jó alkalom nyílik egymás munkájának megismerésére, a tapasztalatcserére is. A kórusvezetők a verseny végén szakmai tanácskozást tartanak, amelyen, a kórusvezetés módszereiről, a fesztivál eredményeiről beszélgetnek. A megyei mozgalmidal fesztivált november 25-én, vasárnap rendezik meg Miskolcon, a megyei művelődési központban. AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZUNK: vasbetonszerelőket, beton- és beton elemgyártó férfi és női segédmunkásokat, hegesztő vizsgával rendelkező lakatosokat, autódaruvezetőket változó munkahelyekre, betanított férfi munkásokat épületvázak szereléséhez változó munkahelyre. Bérezés: változó munkahelynél különélés! díj. a kollektív szerződés szerint. Utazási költség, jogszabály szerinti térítéssel, üzemi étkezés helyszínen biztosítva. Jelentkezni lehet a MEZÖPANEL Mezőgazdasági Épületelcmgyár munkaügyi osztályánál, a délelőtti órákban. (Nyékládháza, Debreceni út.) Nem kötelezd A z új érettségi alapszabály egyik első kitétele: az érettségi nem kötelező. A tanuló maga dönti el, hogy kíván-e érettségi vizsgát tenni vagy sem, sőt a megjelölt tantárgyak közül is maga választhatja ki, melyik két tárgyból akarja bizonyítani érettségét. Ez utóbbiban annyi a módosulás, hogy csökkent a kötelező érettségi tárgyak köre — a gimnáziumban csak a magyar irodalom és nyelv, illetve a matematika mindenki számára kötelező érettségi tantárgy, — míg korábban, még a legutóbb is, a történelem is ezek közé tartozott. Az a már említett kitétel, hogy az érettségi viszont nem kötelező, nem új még akkor sem, ha annak tűnik. Az érettségi ugyanis — legfeljebb ez kevésbé kapott megfogalmazást korábban, illetve kevésbé hansúlyoztuk — korábban sem volt kötelező. De bizonyos munkakörök betöltését, no, és a felsőfokú iskolákban folytatandó tanulmányokat az érettségihez kötötte az Elnöki Tanács rendelete. Voltaic, — s vannak munkakörök, — amelyekhez viszont elégséges csak a középiskola négy osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvány. Így volt eddig is, — s tulajdonképpen ezután is ugyenez marad a helyzet. Mert az érettségi alapszabályzat ugyan, most tudatosítja a vizsga nem kötelező jellegét, ám hitünk szerint nagyon is meg kell fontolnia a tanulóknak azt, hogy nemet mondjanak. Ha ugyanis úgy döntenek, hogy nem érettségiznek a negyedik osztály elvégzése után, akkor — legalábbis átmenetileg, — egy sor lehetőség előtt elzárják az utat. Csak olyan munkaterületre mehetnek dolgozni, ahol az érettségi nem követelmény. S ha később megcsillan előttük egy más érettségihez kötött munkakör lehetősége, akkor mégiscsak le kell érettségizniük, az akkor érvényes érettségi szabályok alapján. S ugyanez érvényes akkor is, ha később esetleg levelező vagy esti úton. felsőfokú intézményben kívánnak továbbtanulni. Mindezekből természetszerűen adódik az, amit már megfogalmaztunk egyszer: a döntés, az igen vagy a nem kimondása — főleg ez utóbbié! — mérlegelést kíván, és semmiképp sem ajánlatos azt elhamarkodni. A pillanatnyi könnyebbségnek — az érettségi vizsgára felkészülés elmaradásának — ugyanis a későbbiek során adódhatnak — adódnak is — hátrányai. A „most” előnyei könnyen visszájukra fordulnak. Ami ma előnyösnek tűnik, az később igencsak hátrányos lehet: az élet természetéből adódó változások, a kitárulkozó lehetőségek, az elképzelések módosulása ugyanis egy teljes élet során rendkívül sokféle lehet. A z ebben a tanévben már az új érettségi szabályzat alapján vizsgázók között bizonyára vannak olyanok, akik „átmenetileg” le akarnak mondani a minden középiskolás számára komoly próbatételről. A pedagógusok minden bizonnyal ismertetik majd velük a döntés előnyeit és hátrányait. S remélhetőleg, a pillanatnyi előny kihasználása helyett megfontoltan döntenek. Cs. A. VADÁSZOK I TURISTÁK! KOZULEtEIC! ROMAN GUMITALPÚ turista- bakancs bőr felsőrésszel, 39—46-os méretekben, 257 Ft-ért csak a 251. sz. SPORTSZERBOLTUNKBAN kaphatói (Miskolc, Tanácsház tér 9. sz.) Nyitva: 8.00—17.30 óráig Szombaton: 8.00—13.00 óráig. Telefon: 36-714. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Álgyő, Százhalombatta) kütszolgálafos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesziő, motorszerelő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá s öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Magas kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. JELENTKEZÉS: a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest, XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél.
