Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-21 / 272. szám
1973. nov. 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az encsi járás mintegy 130 alapszervezete közül jó néhányban már megtartották .az év végi beszámoló taggyűlést. Ezek tapasztalatairól beszélgettünk a minap Lekli Gyulával, a járási pártbizottság csoportvezetőjével, valamint Zabó Tamással és Kovács Andrással, a pártbizottság politikai munkatársaival. Az irányítók segítségével Egybehangzó véleményük szerint a járás pártalapszer- vezetei —. legalábbis az abaújvári, a gönci, a vizso- lyi, a boldogkőváraljai és a halmaji csúcsvezetőségek körzetében, amelyekben instruktorok — idejében és alaposan felkészültek a pártéletnek e nagy jelentőségű eseményére. Ugyanez mondható el a járási pártbizottság közvetlen irányításával tevékenykedő alapszerveze- tekről is. Az alapszervezetek többsége — az említett körzetben — sajnos kis létszámú. Mindössze 10—1.1 fős. Ezekben nem működnek pártcsoportok, itt a vezetőség, illetőleg a pártszervezet titkára értékelte a tagság munkáját. Például Korláton a 11 tagú alapszervezelből öt el,ytárs már nyugdíjas, egv idős kora, gyakori betegsége miatt fel van mentve a pártrendezvények látogatásának kötelezettsége alól is. Viszont az olyan helységeidben, mint Telkibánya, ahol csak az erdészetnél is 31 fős alapszervezet működik — előzetesen megbeszélték a pártcsoportok tagjaival, mit tartalmazzon a vezetőség beszámolója; több helyen személy szerint is értékelték a kommunisták munkáját, magatartását; a vezetőség elképzeléseit egyeztették . a pártbizottság illetékes instruktorával. vagy a falu- felelős aktívákkal. A tapasztalatok jelzik, hogy az alapszervezetek jól hasznosították a felsőbb szintű párlszervek útmutatását. Különösen a járási párt-vb intézkedési terve járult hozzá jelentősen az eddig lezajlott taggyűlések politikai előkészítéséhez. Természetesen hasznosították az előző évek tapasztalatait, a titkári tájékoztatókban és a pártsajtóban megjelent útmutatásokat. a helyszínen nyújtott segítséget is. Jó beszámolók Az eddig lezajlott taggyűléseken általában jó. tartalmas beszámolót terjesztettek a tagság elé. Ezek — az alapszervezet jellegétől függően — de szinte mindenütt a X. kongresszus, illetőleg a KB múlt évi novemberi határozatainak tükrében, és saját korábbi határozatai Ivat figyelembe véve elemezték az alapszervezet éves tevékenységét. A Gönci Áfész alapszervezete például közismerten kereskedelmi jellegű. Ennek ellenére a pártvezetőség, s a tagság nem a minden áron való haszonszerzés, hanem a körzet lakosságának jobb ellátása oldaláról megközelítve értékelte a pártszervezet, tevékenységét. Holott az ilyen jellegű alapszervezetekben néhol erős a „kísértés”, hogy elsősorban a pénzügyi tervek minden áron való teljesítését szorgalmazzák, s kevesebb figyelmet fordítanak a lakosság jobb ellátására. Most még az olyan kis létszámú tsz-alapszervezet- ben is, mint a korláti, a korábbi éveknél jobb beszámolót készítetlek. A vezetőség reálisan adott számot például a tömegszervezetek pártirányításáról, a pártok tatás eredményeiről, vagy a politikai jellegű ünnepek szervezéséről. Általában az igényesség, a hatékonyabb politikai munkára való törekvés jellemezte még a kis létszámú alapszervezetek vezetőségének beszámolóját is. Az instruktorok és az aktívák véleménye szerint jó, eredményes taggyűlés volt a hernádcécei tsz-alapszerve- zetben, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telkibányai erdészetének alap- szervezetében, a Telkibánya községi, illetőleg tsz-alapszer- vezetben, továbbá a gönci községi és a boldogköújfalui tsz-alapszervezetben is. Konstruktív vita Az említett alapszervezetekben a jó beszámolók és a tagság aktivitásának eredményeként konstruktív, felelősségteljes elvtársi vita bontakozott ki, az alapszervezet jelenlegi helyzetéről és további tennivalóiról. Több helyen kellő önkritikával elemezték. a pártmunka, a pártélet hiányosságait is. Elemezték azt is, hogy a korábbi határozatokat, pártmegbízatásokat konkrétan és személy szerint is ki, hogyan hajtotta végre. A határozati javaslatok úgyszólván mindenütt az alapszervezet legfontosabb soron levő feladataira irányítják a párttagság figyelmét. Azokra a feladatokra, amelyekkel az 1374. első félévi munkatervek a jelenleginél konkrétabban foglalkoznak majd. Csépanyi Lajos Ili téli tárolás n ofész-ekbeo Megyénkben sok településen a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek feladata a téli zöldség-gyümölcs elfátás biztosítása. A tárolási lehetőségekkel rendelkező álész-ek ártámogatást is kálinak ehhez a tevékenységükhöz, hogy a nagyobb városi tárolóhelyeklő] távolabb eső településeken is elegendő legyen a téli es a tavaszi hónapokban a burgonya, a zöldség és a tárolható gyümölcs. Az elmúlt esztendőben a téli időszakra 63 vagon burgonyát. 6 vagon vöröshagymát. '24 vagon zöldségfélét és 18 vagon almát tároltak a megye áfész-ei. Az idén mintegy 30 százalékkal több téli ..tartalékról” gondoskodnak a szövetkezeti tárolóhelyeken. Burgonyából 80, vöröshagymából 11, zöldségből 31, almából 20 vagon árut tárolnak az áfész-ek erre alkalmas raktáraiban és a vermekben, iraiamint a prizmákban. Tegnap, november 20-án délelőtt 9 órakor vállalati újítókonferenciát tartottak a Lenin Kohászati Müvekben. A 220 meghívott kiváló újítót. a párt-, társadalmi és gazdasági vezetőt Kiss János, a gyár szakszervezeti bizottságának titkárhelyettese üdvözölte. A konferencián az Országos Találmányi Hivatalt Párkányi József, a Konó- és Gépipari Minisztériumot Kopornoki Róbert képviselte. Az elnöki megnyitót Káli Lajos munkaügyi és szociális igazgató vitaindító előadása követte. Többek között elmondotta előadásában, hogy az LKM-ben 1968. óta az újítások száma nem éri el az ország többi kohászati vállalatánál tapasztalt meny- nyiséget, de a mozgalomból származó megtakarításban a diósgyőrieké a legnagyobb, a legjobb eredmény. A munkaügyi és szociális igazgató a továbbiakban gyáregységenként értékelte az újitómozgalom jelenlegi helyzetét, majd elemezte az 1974, évi újítási feladatokat. A gyár több mint 300 vállalati arany, ezüst és bronz fokozatú újítójának figyelmébe ajánlotta a program- szerű termelés, a jobb eszközkihasználás, a munkás- védelem. a munka- és üzem- szervezési célokat szolgáló újítások benyújtását, Elmondotta, hogy a jövőben a munkásvédelmi újítások soron kívüli ügyintézést élvezhetnek. A vitaindító előadás után dr. Almássy József, a közgazdasági főosztály vezetője a vállalati szakszervezeti bizottság nevében tartotta meg korreferátumát. A tanácskozás további részében a felszólalók elmondták, mit tapasztalnak saját munkaterületükön. A tanácskozás végül megválasztotta azt a 7 küldöttet, akik januárban a Kohó- és Gépipari Minisztérium konferenciáján képviselik majd a diósgyőri kohászatot. ßr Ércbányászok Nehezen birkóznak emberek és gépek a mWtolia körülményekkel. A bánya nem könnyen adja kincseit. Halmokban gyűlik a szállítószalagok mellett az osztályozott dolomit. A csehszlovák gyártmányú gép egyetlen markol-*«!»! megtölti egy tehergépkocsi „puttonyát”. Holdtájék. Óriási kezektől szabdalt ara teres., Knepeit ooioaju hegyes, meaaonaimoa, szinte íUlioucug az ember ellát. Barna es szürke színek. Távolabb ismétlődi* a kép, olt apró tárgyak mozognak, játekskatuiyák, ja- te*autok, dömperek, emoe- re*. .rUiogy a letaposott, sáros utón Kozeleauns a banya belseje tele, úgy none* az aranyos. t\ heiysztn: uuaa- Danya, nyntszim lej les. — A Panya Aisoieieke&ig tan, lenei vaian 4 Kilometer nosszu is, na nem töoo. Tom- zsoKpen helyezkedik el a vasérc, a barna 31—33 százalékos, a patérc, 22—23 százalékos vastartalommal — mondja Juhasz Lajos műszaki előadó. O a kísérőn*. Egy-egv tömzsben több száz, nena több ezer tonna vasérc van. * mint valami óriási lencsék helyezkednek el a talajban. Ami körülöleli okét, az a meddő. A mellettük elsorjázó gépkocsik és dömperek egy részé is meddőt szállít. Gépet, embert próbára tesz az idő, a sál' es a bánya. Fújtatva kapaszKOCi- nak az emelkedőkön. Egy megadott ponion szétválna* útjaik, az erccel megrakociol- tak kifele igyekezne*, a meddővel töltőitek valahol egy oldalrészoen a kibányászott üregeket töltik újra. — Állandó Kutatások folynak, Évente 220 ezer tonna barna vasércet és 470 ezer tonna pátércet termelünk, es ehhez 900 ezer tómra meddőt kell megmozgatnunk — sorolja a számadatokát. Drága, vágj’ olcsó arány? Erre mar csak annyit mond: kifizetődő. Az országban egriedül itt bányásznak vasércét. ess a feltart barnavas- erc-vagyon a jelenlegi ismeretek szerint csaknem 10 évre biztosiíja a szükségletet. A pátere tovább, talán 25 évre is elegendő. Utunk következő ailomasa az alsótelekesi do- lomitbánya.. Itt alig több mint egy éve. kezdtek meg a dolomit kitermelését. — Három műszak alatt 6— 7 ezer tonnát törünk — mondja Vaszily József bányamester. Négy frakcióban osztályozunk, és mindenki a kívánságának megfelelő nagyságút kap. Viszik a kohászathoz, Szalonnára a dúsítóha, továbbá utak és házak építéséhez is. Rudabányán. a vállalat telephelyen Székely László, a pártbizottság titkára vaskos dossziét vesz elő: — Harmincnégy millió forint tiszta nyereséggel számolunk az idén. A vasércre állandó szerződésünk van, minden évben azonos menj’- nyiséget termelünk. Ennyit vesznek át a gjárak. Bevételeink növelésére más anyagokat is bánj’ászunk, dolomitot és rézércet is. Az 1350-es létszámunkból csaknem 1100 dolgozó szocialista brigádtag. Kilencvenkét brigádunkból 12 az aranj’koszorús jelvény tulajdonosa. — Milyen az emberek közérzete ? — Három évvel ezelőtt készítettünk egy felmérést. Minden tizedik dolgozónkat megkérdeztünk. Szeretik a bányát, a munkahelyüket, egj’mást. Ha évente tíz ember jön-megy az már sok. — A jöj'ő? — Ez évben a dolomitbánja törőművét és a flótáié berendezést építettük több mint 12 millió forint értékben. Uj. nag1' teljesítményű gépeink vannak Célunk: kisebb ráfordítással gazdaságosabban termelni. Továbbá célunk az is. hogy megkönnyítsük a nehéz fizikai munkát. Az út a községből az ércdúsító mellett visz el. Az á!l- vánj’okon, tornyokon, épületeken barna ércpor koncentrálódik. Ez a veszteség. A bánya terméke az ércdúsítóban zsugorodik hogy a kohók gyomrába kerülve izzó vassá, később szívós acéllá váljék. Kemény acéllá, amelyből a ”“rszámok készülnek . . Fotó: Laczo Hajdú Gábor A beszámoló taggyűlések első tapasztalatai Újítók konferenciája az LKM-ben