Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

1973. nov. 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 JőVő're jubileum r Qzd a szocialista várossá fejlfidés útján ® Az örökség nyomai • Lakásgondok • Régi vágy: egy strand Jövőre jubileumot ünne­pelnek Özdon, a várossá hyilvánítás negyedszázados évfordulóját. Hogy miért nyilvánították 1949-ben vá- rossá Üzdot, erre egyetlen magyarázatot találunk: a Vasgyár rangjához emelték ipari települést. A kohá­szati üzem 24 évvel ezelőtt js rangos helyet foglalt el hazánk iparában, a fiatal vá­ros azonban aligha felelt Volna meg azoknak a köve­telményeknek is, melyeket ma a nagyközségekkel szem­ben támasztunk. A múlt örökségének nyomai még mindig megtalálhatók a gyárvárosban. Egymás után eltűnnek azonban a kolónia- ■lellegű települések, a tenyér­nyi ablakú, egészségtelen há­zacskák, s helyükön korsze­rű, tízszintes, házgyári épü­letek emelkednek. — Mit jelent a várossá nyilvánítás óta eltelt hu­szonnégy év az. ózdiak számára? Varga Dezső. Ózd város Tanácsának elnöke a követ­kezőképp összegzi megyénk 'Pari városának negyedszá- zados történelmét: — Az ■ ózdiak egészséges lokálpatriotizmusát nyilvá­nos fórumokon is hangoz­hattuk, de megfogalmazták mások, idegenek is. Miből táplálkozik a város szerete­ti '? Talán mindenekelőtt ’ab­ból, hogy a szűk völgyek közé szorított Özdon szinte Semmit sem építhetünk, anél­kül, hogy ne bontanánk va­lami régit, elavultat. Ez két­ségtelen megnehezíti a vá­rosépítést. növeli a költsé­gekét, viszont rendkívül könnyű az összehasonlítás, mi volt régen, s mi van a helyén ma. Űzd lakosainak ■Várna az utóbbi 24 évben megduplázódott, a lélekszám Pegyvenezerre emelkedett. A város 12 ezer lakásából az említett időszakban több mint négyezer épült állami erőből, s mintegy kétezer h'agánlakás, saját erőből, Nem érdemtelen megemlíte- Pi, hogy az állami erőből épült lakásoknak több mint egynegyede háromszobás. A lakások komfortjának növe­kedésére legjellemzőbb a távfűtés bevezetése. 1964 előtt nem volt távfűtés és Vezetékes gáz sem Özdon. A távfűtés-hálózatba jelenleg 1600 lakás van bekötve, ezenkívül 500 lakást gázzal Bitének és 2000 lakásban van vezetékes gáz. Váro­sunk egyik sajátossága, hogy jól nyomon követhető a fel- szabadulás utáni építészeti stílusváltozás is. Az 50-es évek elején a hagyományos stílusban, téglákból épült fel a Táncsics-telep, majd az 50- ,es évek közepén kezdődött meg az egykori Bolyok köz­ség helyén kispanelekből a Béke-telep építése. Ma ez Özd új 13 ezer lélekszámú lakónegyede. A IV. ötéves tervidőszak elején kezdődött meg az egykori Vasvár tér­ségének rekonstrukciója, a Vörös Hadsereg úti lakóte­lep építése. Két és íél-há- ezer ember lakik azóta itt a tízszintes házgyári la­kásokban. A város úthálóza­tának hossza mintegy 100 ki­lométer. Örömmel mondhat­juk, hogy a fő közlekedési útjaink nagyobb része jó mi­nőségű, s a peremterületek közlekedési gondjai is meg­oldódnak lassan. Nem köny- nyű összegezni az urbanizá­ció eredményeit Özdon. Ki­lenc általános iskolánkból öt a felszabadulás után épült, 250 bölcsődés korú és több mint 1000 óvodás korú gye­reknek tudunk férőhelyet biztosítani. Jelenleg négy kö­zépiskolánk van, művelődési ház, kórház-rendelőintézet épült, igaz, ez utóbbi már bővítésre szorul. Szocialista vívmányaink között- kell megemlíteni — s talán nem is a végére kívánkozna —, hogy jelenleg a munkaképes nődolgozóink 53 százaléká­nak tudunk munkalehetősé­get biztosítani. — Özd építésének üte­me gyorsult a IV. ötéves tervidőszak alatt. Milyen perspektívája van a gyár- -----városnak? — Ózd költségvetési kere­te a várossá nyilvánítás évében mindössze 6 millió forint volt. Most 1973-ban a költségvetésünk 110 millió forint és ezenkívül 200 mil­lió forint a fejlesztési ala­punk. A tervidőszakban reá­lis lehetőség van 1580 lakás felépítésére, amelyből 1140 állami, 140 OTP- és 300 ma­gánlakás. A Vörös Hadsereg úti lakótelep építése 1975 vé­géig befejeződik, s ennek folytatásaként a következő ötéves tervben kerül sor a „Gyújtói” csomópont kör­nyékének rekonstrukciójára, aiiol egy korszerű bevásárló központot alakítunk ki. Ké­szül már a 48-as út kör­nyékének rendezési terve is. Remény van arra, hogy a következő ötéves terv idő­szaka alatt Özd lakásgond­jai nagymértékben enyhül­nek. s így fokozatosan meg­kezdhetjük a városképet ron­tó 48-as út környékének, a „Falunak” becézett telepü­lésnek a rendezését is. Az elkövetkezendő 12 évben 320 millió forintot fordíthatunk a közoktatási intézmények fejlesztésére. Általános és középiskolák, tornatermek, zeneiskola és kollégium épül belőle. Városunk lakosainak vágya egy strand. A városi park további építését a Bé­ke-telep szomszédságában folytatjuk. Döntően társadal­mi munkával, szakaszos épí­téssel olyan ’ parkot alakí­tunk ki, amely lehetőséget nyújt dolgozóinknak a pihe­nésre. és a gyerekeknek a szórakozásra, játékra. A parkban nagy csónakázótó lesz. és mellette helyet kap a régen várt strand is. A tervei már készülnek, jövő­re várhatóan megkezdődhet az építés is. Ózdnak tehát van perspektívája. Szocialis­ta város építésén, kialakítá­sán fáradozunk, hivatali dol­gozók, közalkalmazottak, a város lakosai valamennyien. Tóth István Az olefinmű kavicsbányája Kazincbarcika határában az olefinprogram keretében je­lentős beruházás folyik. A építkezés sok ezer tonna kavi­csot igényel. Ennek szállítása a nagy kavicsbányákból költ­séges, és időveszteség. Az építőanyag szállításának gyorsí­tására a közelben, a Sajó partján kavicsbányát nyitottak. A gépkocsi-fordulókat így 45—50 kilométer helyett 4 kilo­méterre csökkentették. A leendő olefinmű területén már kavicshegyek várják az igazi munka kezdetét. A 3-as számú Í1TU tehergépkocsijai szünet nélkül hordják a kavicsot. Valóságos kis tó keletkezik a kibányászott területen. Fotó: Sz. Gy. Főleg fiataloknak KegyvEB lafeás Sátsrsljsúllieiven Sátoraljaújhelyen egy 40 lakásos épületet adtak át — főleg fiataloknak — a váro­si tanács és az építőipar ve­zetői. A 12 millió forintos, előre­gyártóit salakblokkokból ösz- szeszerelt épületben minden igényt kielégítő, túlnyomó­részt 2 szobás lakások talál­tak új gazdájukra. Csupán a földszinten alakítottak ki t szobás lakrészeket. Ezeket a kisebb alapterületű lakásokat gyermektelen családok része­re tervezték, akik jól meg­férnek az egyszobás ottho­nokban is. Az épület külső homlokzatát — különleges — „Stologen” műanyag festék­kel vonták be, melynek jel­lemzői a hosszú élettartam és a mosnatóság. A 605 négyzetméter alap­területű, három lépcsőházas épület csak egy részét képe­zi annak a 120 lakásos lakó­negyednek, amellve Sátoral­jaújhely vezetői enyhíteni kí­vánják a város lakóinak, fő­leg a fiataloknak a lakás­gondjait. A további két. ugyancsak negyven-negyven lakást ma­gába foglaló épület a jövő év közepére készül el. R. L. Kevésbé szennyezi a üevegőt áj aatíbuszaatsr liitepiisp A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár motorfej­lesztési főmérnökségének irá­nyításával, a gyár motorüze­mében. vegyes üzemelési au­tóbuszmotor mintapéldánya készült el. A motor csökken­tett mennyiségű Diesel-olajat fogyaszt, amit propán-bután- gázzzal pótolnak. A motort az osztrák Steyer műveknél vizsgáztatták. Az eredmény:. a vegyes üzemelésű motor 30 —35 százalékkal kevesebb szennyező anyagot bocsát a levegőbe, mint a hagyomá­nyos üzemelésű. A kedvező vizsga után a motort a gyár­ban újabb tesztvizsgálatnak vetik alá, majd autóbuszba építik be. A vegyes üzeme­lésű motor iránt élénken ér­deklődik a Budapesti Közle­kedési Vállalat. A gyár fel­készült a várható megrende­lések kielégítésére. A vegyes üzemelésű motorok csekély pluszköltséggel gyárthatók. A motorfejlesztési főmér­nökségen további kísérlete­ket is folytatnak. Többek kö­zött földgázüzemelésű motor­típus kialakításán fáradoz­nak. a környezetvédelem ér­dekében. A járműprogram megvaló­sításához a Dunai Vasmű is hozzájárul azzal, hogy nagy mennyiségű vasszerkezetet gyártott a székesfehérvári Ikarus gyár bővítéséhez. A vasmű lemezfeldogozó gyárá­ban, a vasszerkezeti üzem­ben sokféle méretű csarnok- szerkezeti elemei készítettek. A ieghosszabbak tizennyolc méteresek. A hatszáz tonná­nyi vasszerkezet utolsó téte­leit a napokban szállították el. Becsi tapa&ztefsltok Üzem- és munkaszervezés a termelőszövetkezetben Pártunk X. kongresszusa felhívta a figyelmet a ter­melés és a hatékonyság nö­velésének olyan tartalékaira, amelyek a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésével, a munkafeltételek pontosabb meghatározásával, a munkafeltételek javításá­val tárhatók fel. Az e té­makörben hozott határozat végrehajtásának eddigi ta­pasztalatairól összegzést ké­szített a bocsi Haladás Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet. Eredményei figyelem­re méltóak. Az MSZMP Mis­kolci járási Bizottságának gazdaságpolitikai csoportja — éppen ezért — a bocsi termelőszövetkezetet kérte fel, hogy az üzem- és munka- szervezés korszerűsítése ér­dekében végzett intézkedé­seiről informálja a járás va­lamennyi termelőszövetkeze­tének párt- és gazdasági ve­zetőségét. Az értekezletet no­vember 15-én, csütörtökön rendezték. Krakkai Béla, a Haladás Tsz elnöke ismer­tette eredményeiket. A termelőszövetkezet ve­zetősége többször 'tárgyalt a párthatározatban meghatáro­zott tennivalókról: megálla­pította, hogy szükségszerűvé vált a tartalékok feltárása, a vezetés hatékonyabba té­tele, a szervezeti felépítés korszerűsítése. Első lépés­ként bevezették a központi ágazati irányítást. Önálló ágazatként működik a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés és a szolgáltató üzemág. A vetésszerkezet korszerű­sítése két alapvető szempont szerint történt. Olyan növé­nyeket termelnek, amellyel üzemen belül kielégíthető az állattenyésztés szükséglete, emellett előtérbe helyezték a gépesíthető, kemizálható nö­vényi kultúrákat. A korábbi években 16 féle növény ter­mesztésével foglalkoztak, ma mindössze kilenc fajtával. Az állattenyésztési főágazat ha­tóköre kiterjed a «szarvas- marha- és a sertéságazatra. Megszüntették a baromfite­nyésztést. A szolgáltató ága­zat a gép-, az üzemi, az épí­tési és a szállítási tevékeny­séget foglalja masába. A termelőszövetkezet a szakirányításban részt vevő szakemberek részére megfe­lelő önállóságot és döntési jogkört biztosit. Az egység- vezetők önálló bérkeretgaz­dálkodási, munkaerő-gazdál­kodási es fegyelmi jogkör­rel rendelkeznek, és termé­szetesen közreműködnek az üzemi döntések meghozata­lában is. A munkaszervezés az évek során megfelelően kialakult. A napi munkákat a főme- zőgazdasz irányításával az ágazatvezetők és területi ag- ronómusok, továbbá a telep­vezetők naponta, s ugyan­abban az időpontban megbe­szélik. A napi eligazításról írásos rendelkezés is készül. A termelőszövetkezet veze­tősége az idénymunkák in­tézkedési tervét hetente, pon­tosan hétfőn tárgyalja meg. Ilyenkor értékelik a már el­végzett munkát és meghatá­rozzák a soron következő hét feladatait. Az egyes ágazatokban dol­gozókkal információs meg­beszéléseket tartanak a ter­vezést megelőzően, a dönté­sek előtt, a fontosabb ter­melési folyamatok megkez­dése előtt. A tagság és a dolgozók javaslatai minden­kor segítik a vezetőséget az üzemi döntésekben. A termelőszövetkezetben hét brigád dolgozik a szo­cialista címért. A brigád- mozgalmat tekintik a szocia­lista munkaverseny legideá­lisabb formájának. A brigá­dok vállalásaik előtt megis­merik az éves tervfelada­toknak azt a részét, amely rajuk vonatkozik. Ennek is­meretében kezdik meg mun­kájukat, amely mindig ki­emelkedő eredményeket hoz. Az üzem- és munkaszer­vezés továbbfejlesztése je­lentős eredményeket hozott a bocsi Haladás Termelőszö­vetkezetben. Megállapították, hogy javult a vezetés szín­vonala, amely átgondoltabb, célravezetőbb munkavégzést eredményezett. Jól szemlél­tethető ez a termésátlagok növekedésével. Az őszi búz.a 1970-ben csak 8,7 mázsát termett holdanként, ’az idén már 18,7 mázsa termett ugyanekkora területen. Ja­vult a munkafegyelem. Ezt annak tulajdonítják a tsz vezetői, hogy a szakosodás, az új munkaszervezeti fel­építés állandósult munkahe­lyek kialakítását tette lehe­tővé. így nagyobb hozzáér­téssel. nagyobb gyakorlattal, helyismerettel, összeszokott kollektívákban dolgozhatnak az. emberek. Az ágazati ön­állóság révén kiszélesedhe­tett a teljesítményen alapu­ló bérezés, igy növekedhe­tett a bérhatékonyság. En­nek tudható be. hogy 1971- tól azonos bértömeggel egy­re növekvő termelési értéket tud elérni a térmelöszövet* kezet. A bocsi termelőszövetke­zetnek tehát jelentős ered­ményei vannak már az üzem- és munkaszervezés korszerű­sítésében. A feladatok azon­ban további állandó fino­mítást követelnek, a gazda­ság minden tagjától, alkal­mazottjától. A párt- és gaz­dasági vezetők arra töreked­nek. hogv a további korsze­rűsítés érdekében végzendő munkából mind többen ve­gyék ki részüket. Lévay Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents