Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
1973. nov. 16., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nehéz lenne S” hogy kitől eredt a gondolat. Ez mind több embert, s mindkét kollektívát magúval ragadta, s a két edelényi szövetkezet úgy döntött, a jövő év elejével egyesült erővel, egy lejjel gondolkozva. egyet akarva, az Edelényi járási Építő- és Karbantartó Szövetkezet néven dolgozik tovább. Ez a tovább — mint az egyesüléskor is elhangzott — minden erők egyesítése révén hatékonyabb, s eredményesebb lesz, mint amit bármikor eddig elértek. Az edelényi építő- és javító kollektíva egyesülése nem véletlen, es nem elszigetelt eset. Az utóbbi hetekben, hónapokban — jó néhány évi stagnálás után — erőteljes belső érlelödési folyamat zajlik le több szövetkezetben. Ez az egyesülési folyamat szoros kapcsolatban van a népgazdaság egészében és a szövetkezeti mozgalomban tapasztalható szükségszerűséggel, tendenciákkal. Éppen most 25 éve annak, hogy hazánkban kibontakozott a, szocialista ipari szövetkezeti mozgalom. Az első szövetkezeteket, de még a jóval később alakultakat is, a kisipari, a kézi munkára épülő termelés jellemezte. A • szövetkezeti dolgozók, s vezetők saját gondjaik, s az erősödő közgazdasági gondolkodás alapján felismerték az egyesítések előnyeit. 1951- hen például még száz ktsz működött a megyében. Ma már — a KISZÖV hatáskörében — 48 a számuk. Mondanunk sem kell, hogy az akori ktsz-ek a termelésben és a szolgáltatásban, a gépesítésben, körülményekben messze álltak a mai szövetkezetektől. A mozgalomban erőteljes koncentráció és szakosítás ment végbe. Többek között a hatvanas évek második feléhen egy sor szövetkezetből, szövetkezeti részlegből jött létre a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet. A ma már •Óbb mint 1200 tagú szervedet a női, a férfifodrászatban, a kozmetikában évente mintegy kétmillió vendéget kepes ellátni, és üzletei csaknem az egész megyét behálózzák. Az erős szövetkezet jóval nagyobb fejlesztéseket tudott, s tud ma is végezni, mint a sok apró végzett. Munkáját mi sem tanúsítja jobban, mint a kollektíva — _ több más kitüntetése mellett — 1975-ig magáénak tudhatja a Minisztertanács vörös vándorzászlaját. A termelő-, építő szövetkezetek igen jó modellje a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet. Ez öt kis — önmagában jelentéktelen — termelő szervezet egyesítéséből alakult ki. Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke elmondotta: a gazdaságossági számítások azt tanúsítják, hogy a mai körülmények között csak a járási jellegű, 3—500 tagú építő szervezetek tudnak eredményesen működni. Ilyen szervezetek képesek toronydarut, szállító- eszközt vásárolni, és azt gazdaságosan kihasználni. Ilyen fejlődés van a Hernád menti Építőipari Szövetkezetben is. A mezőkövesdi építők nagy gépek nélkül aligha tudtak volna emeletes házakat építeni Mezőkövesden, és az említett forrói szövetkezet se vállalkozhatott volna többek között a több szintes szikszói kórház és egy sor iskola építésére. A torról szövetkezet IUIMM közelében, nevezetesen Szikszón van egy építő jellegű vegyesipari, és egy asztalos szövetkezet. E két kis kollektívában is érlelődik az egyesülés gondolata. Az ésszerűbb az lenne, ha az építők a forróiakkel egyesülnének. így még jobb lehetőség lenne a Hernád menti Építőipari Szövetkezet gépeinek kihasználására. A két szikszói együtt altar működni. Azaza, csak a vegyesek döntöttek az egyesülésben, az asztalosok megmakacsolták magukat. A harmadik nagy járási jellegű építő szervezet várhatóan Edslénvben lesz. Az építők most alakítják ki új Kisgyermekes anyák a mezőiazdaságban A kukoricatöréssel, cukor- •''épaszedéssel lassan befejeződik a kinti munka a mezőgazdaságban. Bármerre .janink is a határban, a szorgalmas lányokkal, asszonyokkal szinte az utolsó cső kukoricáig találkozhatunk a Jőldeken. A kisgyermekes ú’hvákat azonban a késő őszi agyos, szeles időkben, ha ’hunkára jelentkeznek, már heni a határban, hanem bent Jf majorokban, elsősorban az állattenyésztésben, baromfi - nevelésben vagy a dohányfajtákban foglalkoztatják. .így van ez a szerencsi já- Jjás községeiben is. Az utóbbi években valamelyest csökkent itt a mezőgazdaságban dolgozó nők száma, a Szepesi Állami Gazdaságban azonban a munkásállományú kisgyermekes anyák száma ~~ amint a járási NEB vizsgálatában megállapította — '^,4 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezetekben nzzei szemben 8,5 százalékkal kevesebb kisgyermekes anya dolgozik, mint az előző eyben. Ennek az a magyarázata, hogy az állami gazdaság egész évben tudja biztosítani a nők foglalkoztatást. a tsz-ekben viszont még Csak keresik erre az újabb lehetőségeket. De találhatunk niár követendő példát több szövetkezeti gazdaságban is * hők foglalkoztatására, így például- Prűgyön a kisállat- tenyésztéssel biztosítanak kereseti lehetőséget elsősorban az özvegy, egyedülálló és a sokgyermekes anyáknak. A taktabáji Béke Tsz a dohánytermesztés fokozásával igyekszik télen is munkát adni a lányoknak, asszonyoknak. Az állami gazdaságban — a NEB-vizsgálat szerint — 84 anya volt egy év alatt szülési szabadságon, s közülük 31 vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, hatan pedig annak lejária előtt munkába álltak. A tsz-ekben viszont, szinte kivétel nélkül, minden szülő nő igényt tart a gyermekgondozási segélyre, s a törvényben biztosított ideig él is ezzel a nagy jelentőségű szociális lehetőséggel. Nagyon kevesen vannak, akik a szabadság lejárta előtt jelentkeznének munkára. A szülési és gyermekgondozási szabadságról visszaérkező nőket — s ezt teljes megelégedéssel állapította meg a NEB — semmi hátrány sem éri: általában a korábbi munkahelyükön dolgozhatnak, s az időközben történt béremelést, a munkába állással egyidejűleg nekik is biztosítják a gazdaságok. központjukat. Ez egyben megoldja a javító szövetkezet régi gondját is, mivel az egyesülés révén egyszerre oldódnak meg itt is a kis és a nagy gondok. A közelben, Szendrőn van egy „névtelen'’ építő jellegű szövetkezet, Eddig ez. a kis emberi közösség makacsul elzárkózott a világtól, minden fejlődési folyamattól. Csoda, hogy létezni bírnak, és nemcsak a kis létszám, a gyenge gépi felkészülés, hanem amiatt is. hogy 30 termelő dolgozóra 9 irányító, nem termelő jut. Itt is megindult az erjedési folyamat. A jövő szombaton, november 24-én tartják a jövővel kapcsolatos közgyűlésüket. Igen. és ha önmaguk sorsával egy cseppet is törődnek, akkor úgy döntenek: csatlakoznak az. edelényi, a már egyesült szövetkezethez. Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon van egy-egy építő szervezet. A fejlődésben és a munkában — minden erőfeszítés, kisebb-nagyobb sikerek ellenére — se Itt, se ott. nem érnek el sokat... Néha csak kerítés választ el szövetkezeteket. Ózdon például modern központja, székhaza van a két kollektívából egyesült Építő- és Szakipari Szövetkezetnek. A kerítés másik oldalán van az asztalos kollektíva egyik üzeme, azaz az egységek több helyen, szétszórva vannak a városban. A megoldás kézenfekvő lenne. Erre éppen a 1 napokban, az itteni fodrász-, j valamit a cipészkollektíva mutatott példát. A két szol- | gáltató jellegű szövetkezet J egyesült erővel akar dolgozni : tovább. A lejlődés lektálja a szövetkezeteket. Ez i sürgetően indokolja a terme- j lés további koncentrációját. I örvendetes dolog, hogy mind több ipari szövetkezetben keresik a megoldás jó módszereit, sok jó példa van már erre. S ez egyaránt szolgálja mind a kis közösségek, mind a mozgalom, s mind a társadalom ügyét. Felsőzsolcán a Lenin Tsz-bcn koricaszárakat szántás elölt ORKÁN típusú géppel szétforgácsolják a kul’otó: Laezó József Priaizetn: tízezer Az. Ózdi Kohászati l) zeniek legfiatalabb üzemében, a folyamatos acélöntönuíbcn — amelyet 376 millió forintos beruházási költséggel építettek, augusztus 29-én kapcsolódott be a vállalat termelésébe — a napokban leöntöttek a tízezredik tonna acélbugát, annak ellenére, hogy az új üzemben még próbaüzemi termelés folyik. Az eddigi tapasztalatok alapján az üzem termelését az cv hátralevő hónapjaiban havi 14 ezer tonnára kívánják növelni. A legyártott bugák egy' részét, 2 ezer 56 tonnát az Alpine osztrák cégnek, 205 tonnát pedig egy düsseldorfi cégnek exportált a vállalat. Ugyancsak a folyamatos acélöntőmű termékeiből elégítették ki a diósgyőri és Csepeli Csőgyár renEgyszerübb ügyintézés Csorba Barnabás dőléséi is. Uj gépek A szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepen mintegy 30 millió forintos rekonstrukciót hajtottak végre. Az. új gépek azonkívül, hogy megkönnyítik a dolgozók munkáját, növelik a termelékenységet, s lehetővé teszik olyan lakástextiliák gyártását, amelyek eddig hazánkban nem, vagy csak kis mennyiségben készültek. Képünkön: a fonalnyújtó gépteremben. 0 tanácsok és a lakosság kapcsolata Emlékezzünk csak rá: volt időszak, amikor egyetlen igazolásért ki nem fogyott az ember a lépcsökoptatásból. a hivatalról hivatalra való jár- kálásból, mert ..a szent bürokrácia" ezt így követelte meg. Senki sem állítja, hogy most már minden, mindenütt olajozottan megy, hogy nem fordulnak elő túlzások, illetve. hogy az ügyfél azonnal dolgavégezelten távozik, ha felkeresi a tanács hivatalait. Egy azonban biztos: a tanácsok és a lakosság kapcsolataiban gyökeres változások történtek. Általában egyszerűbbé vált az ügyintézés, gyorsabb az ügykezelés annak ellenére, hogy évről évre mind többen „kopognak" a tanácsok aj táján. Az állandóan növekvő ügyfélforgalom megköveteli, hogy mindenütt jól felkészülten, az élethez és az igényekhez igazodóan dolgozzanak a tanácsi szervek. E tekintetben sok még a megoldandó feladat, de a kezdeti lépések igen biztatóak. Tudvalévőén szigorú határok között szaDályozták Miskolcon és másutt is az ügyfél- fogadási rendet. Ez fegyelemre, rendszerességre, zavartalanabb munkára ad lehetőséget, aminek eredményei máris kézzelfoghatók. Amellett olyan tapasztalatokkal is járnak, amelyek a későbbiekben hasznosan érvényesíthetők. Ilyen tapasztalat például, hogy az ügyfelek szombati napokon igen gyéren fordulnak gondjaikkal, bajaikkal a tanácshoz. Ezen a napon csöndesek a folyosók, a hivatali szobák. Annál nagyobb a sürgésforgás hétfőn, ami rendszeresen visszatérően mindig csúcsforgalmat is jelent. Bár rendszeres adatgyűjtés nincs, de becslések alapján elmondható: Miskolcon, a kerületi hivatalokat havonta 16—18 ezer ember keresi fel. Éves átlagban tehát mintegy 216 ezer állampolgárt fogadnak és szolgálnak számukra tanáccsal, útmutatással, vagy éppen olyan módon, hogy sürgős, fontos, vagy kevésbé jelentős ügyekben intézkedne«. (Az elmúlt esztendőben csak ügyiratot mintegy 140 ezret kaptak a miskolci tanácsi szervek, amelyeknek túlnyomó többségükben érdemi intézkedés történt.) A lakosság — érthetően —- elsősorban abban méri le a tanácsok munkáját, hogyan, miként foglalkozik ügyeivel, gondjaival. Ez az egyik legalapvetőbb forrása a bizalomnak, a lakosság és a tanácsok kapcsolatának. Elmondható: e tekintetben kedvező változások tanúi lehetünk. Miskolcon, és a megye más helyein is arra törekednek. hogy e kapcsolatok mind közvetlenebbek, szorosabbak legyenek. Persze, ahogy mondani szokták: kettőn áll a vásár. E kapcsolatok ápolásában és szorosabbra fűzésében más á feladata a tanácsi szerveknek, és más a szerepük az állampolgároknak. A tanácsoknál — s ez bátran elmondható — mindent elkövetnek annak érdekében, hogy minél kevesebb akadálya, zavaró tényezője legyen a jó együttműködésnek. Ezt az együttműködést azonban a lakosság is segítheti, mégpedig azzal, hogy észrevételeit, javaslatait „leteszi a tanács asztalára", s közügyekben is véleményt nyilvánítanak, ha kell tevőlegesen segítenek. Tehát nemcsak akkor mennek oda, ha egyéni probléma megoldásáról van szó. A tanácsok mindenütt a nép, a dolgozók érdekeit képviselik. Ajtójuk mindig nyitva all a/.ok előtt, akik a tanácstól várnak segítséget. Ehhez igyekeznek a hivatalokban megteremteni a szü)- séges feltételeket is. így például Miskolcon tájékoztató iroda nyílt, amit naponta százan, százötvenen keresnek fel. Nem kielégítő azonban — s ezt a Miskolci városi Tanácsnál is elismerik — a lakosság hatékony és gyors tájékoztatása. örvendetes, hogy a lakosság és a tanács közötti kapcsolatokban — néhány kivetettől eltekintve — az udvariasság. az előzékenység érvényesül. A tanácsi dolgozók döntő többségénél a munka, a hivatás iránti felelősségtudat és lelkiismeretesség a jellemző. Ha nem is gyors ütemben, de fokozatosan csökken a körülményes, bürokratikus ügyintézés. Persze előfordul még, hogy helyenként ridegen, léleklele- nül bánnak az ügyfelekkel. Mindez azonban ma már csak kísérő jelenség, amit- meg lehet szüntetni, meg lehet változtatni. A munka stílusa tartalmilag más. színvonalasabb. ami mindenekelőtt abban mérhető le. hogy a tanácsok és a lakosság kapcsolata helyes irányba* haladva, válik egyre sokrétűbbé. gazdagabbá. T. F. Egyesülések az ipari szövetkezetekben
