Észak-Magyarország, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
» ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. nov. 16., péntek A vásárfia: a tudás forrása Megkezdődött a téli könyvvásár. Talán nem is egészen jó ez a név, ennek a néhány heti könyveladásnak és vételnek, no meg persze ajándékozásnak vásárként emlegetése, mert könnyen asszociálódik e cselekvés az egyéb vásárokkal, a fehérneművagy ünnepi borvásár néven hirdetett kereskedelmi akciókkal, s így a vásár megjelölés nem mentes bizonyos pejoratív mellékíztől. De mint ahogyan az ünnepi könyvnapokat vagy könyvhetet is megnemesíti a tartalom — hiszen vannak fehérnemű-hetek és fogpaszta-napok is! —, úgy éppen e nemesebb vonásainál fogva különbözik a téli könyvvásár is az egyéb vásári akcióktól. S különbözik abban is, hogy itt a vásárfia: a könyv, a tudás forrása. A könyv már jó néhány esztendeje betölt egy érdekes és hasznos szerepet: igen előkelő helyet foglal el az ajándékként vá- ■ sárolt dolgok listáján, s természetesen a a karácsonyi ajándékozásnál is ezer és tízezer ajándékozási listára kerül fel. Ilyenkor az emberek általában szívesebben, könnyebben vásárolnak, de hogy mit vegyenek, mi legyen a könyvajándék, azt segíteni már nem egyszerűen kereskedelmi, hanem kultúrpolitikai feladat. Nemcsak az írók, a könyvkiadók és a terjesztő vállalatok, a könyvesboltok ügye, hanem azé a fogyasztóé is, akit ez esetben olvasó embernek hívnak. Talán nem túlzás közügynek tartani a téli könyvkínálatot, választékot és persze magát a könyvvásárlást. A téli könyvvásár minapi sajtótájékoztatóján Boldizsár Iván igen részletesen és érdekesen elemezte a könyvkereskedés kultúraterjesztő szerepét, amellyel kapcsolatot teremt az író és az olvasó között, s szólt arról is, hogy nálunk a könyv — egyes művészeti kiadványokat, lexikonokat leszámítva — mennyire hozzáférhető, milyen könnyen megvásárolható mindenki számára. Például a téli könyvvásár kínálatából a legfontosabbakat, legértékesebbeket — ami az előbb említett kiadványfajtákat leszámítva, a választéknak mintegy a felét jelenti — mintegy másfél ezer fo- [. rintért meg lehet vásárolni. Természetesen > ez a számítás akadémikus, hiszen aligha adódik olyan vásárló, aki hetvennél több könyvet vegyen egyszerre. De ha adódik, úgy még jobb. Hnmm Érdekes gondolat, ami a téli időszakban, a könyvvásár kezdetén következetesen felbukkan: évente kétszer van a könyvnek egész társadalmat átfogó akciója, azaz a május végi ünnepi könyvhéten, meg november közepétől a téli könyvvásáron, s a köztudatban valami furcsa, rangbéli megkülönböztetés van a kettő között. A májusit tartják az igazi ünnepnek, a télit meg — helytelenül — valamiféle kereskedelmi kampánynak; az előbbinek művelődéspolitikai jelentősége van, az utóbbi egyszerű eladás. Alapvetően helytelen a téli könyvvásár művelődéspolitikai jelentőségének (lebecsülése, figyelmen kívül hagyása. Lehet, hogy ilyenkor nincsenek nagy propagandával beharangozott ünnepi találkozók írók és lelkes olvasók, igaz érdeklődők, de nem ritkán meghívott, vagy „kisorsolt” írók és a kevéssé érdeklődő vattapublikum között, kevesebb a csinnadratta és a protokolláris megbecsülés, pedig a magyar könyvkiadás teljes évi termésének több mint harminc százaléka ezen a téli könyvvásáron lel gazdára, találkozik az olvasóval, az ajándékozást is figyelembe véve, nem ritkán új olvasótömegekkel. S a könyvek számának, a vásárlásnak számszerű emelkedése nem jelenthet semmiféle értékcsökkenést, ugyanolyan értékes művek találnak most gazdára, mint az ünnepi könyvhéten, nem egy esetben azonos művek is a kínáló polcokra kerülnek iiyenkor. Érdemes talán a teljesség igénye nélkül néhány művet megemlíteni a tizenhét kiadóvállalat 155 művéből. A költészetet Arany János összes költeményeinek kétkötetes kiadása mellett többek között Nagy László, Illyés Gyula, Simon István, Weöres Sándor kötetei, A világirodalom legszebb versei, a Finn költők antológiája, az ó- egyiptomi szerelmes versek, A gyönyörűség dalainak kezdete című gyűjteménye képviseli. A prózai kiadványok között Nagy Lajos, Jókai Mór, Déry Tibor, Karinthy Ferenc, Bóka László, Moldova György, Berkesi András, Mesterházi Lajos, Sz. Lukács Imre, Veres Péter és mások neve képviseli a hazai korábbi és mai szépprózát, s igen ígéretes a külföldi válogatás is. Sok éís választékos az ifjúsági és gyermekirodalmi kínálat, értékes művészeti kiadványok, ismeretterjesztő művek sorakoznak a könyvesboltok polcain. Nem marad el hát a téli könyvvásár könyv- kínálata az ünnepi könyvhét mögött értékben, tartalomban sem. A nevében ugyan nem viseli, de mégis ünnepi ez a könyvvásárlási és ajándékozási időszak. Nem országos direktívák szerint szervezett ünnep ugyan, de ezer és tízezer, meg százezer fiatalabb és korosabb olvasó ünnepe lesz a találkozás a nyomda- szagú friss kötetekkel, a katonás sorokból kiolvasható élményekkel, új ismeretekkel, szépségekkel. És az ünnepi érzésen mit sem változtat, ha nem verik nagydobra, nem kerül a tv-híradóba. Ezt az ünnepet, ezt az ünnepi hangulatú találkozást ígéri és kínálja a téli könyvvásáron kapható vásárfia, a könyv. Benedek Miklós Igazgatási és pedagógiai feladat Mulasztások és bírságok A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé készített jelentést a közelmúltban az igazgatási osztály. S ebben a jelentésben egy érdekes megállapítás található: a szabálysértések, feljelentések nagy részét az iskolák teszik — az igazolatlan mulasztásokért. * Tolnai Ferenccel, a Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk a már említett megállapítás kapcsán a mulasztásokról. S amennyire megdöbbentő az első pillanatra a tény — 1971-ben 251 esetben került sor bírságolásra, 1972-ben pedig 585 esetben — ugyanakkor, ha a tartalmi oldalát is nézzük a ténynek, nyugtató is, hiszen azt jelenti, hogy az iskolák egyre komolyabban veszik az igazolatlan mulasztások elleni küzdelmet. Azaz: amennyiben szükség van rá, kényszerítő eszközökhöz is folyamodnak a tanulók, a gyerekek érdekében. Mert igaz ugyan, hogy a bírságolási esetek száma nőtt, ugyanakkor az is tény, hogy a mulasztások száma általában csökkent. Míg az 1971—72-es tanévben egy tanulóra nyolc hiányzási nap jutott, addig a 72—73-as tanévben már csak hat. És ebben a statisztikában együtt szerepelnek az igazolt és az igazolatlan mulasztások. Az tehát, hogy a szabálysértési feljelentések száma és a bírságolások száma nőtt, egyben azt jelenti, hogy következetesebben figyelnek az iskolák a felelősségre vonásra, nem hánynak szemet a notórius hiányzások fölött. A művelődésügyi osztály foglalkozik e témakörrel, s ahogy az osztályvezető mondotta, elsődleges feladatuknak tekintik, hogy az igazgatási teendőkön kívül nevelési oldalról is segítsék a gyerekek iskolába járásának feltételeit. Tény ugyanis, hogy a notóriusan hiányzó gyerekek többsége — s következésképp a bírságolt esetek jelentős része — a cigánytanulók köréből kerül ki. A 31. sz. Általános Iskolában például, ahol tudvalévőén sok a cigánytanuló, az egy tanulóra eső hiányzás 86 nap. Az 5. sz. Általános Iskolában pedig 53 nap. Arra viszont jó példa van, hogy ahol megszervezték a cigány- osztályokat. oda szívesebben járnak a tanulók. Éppen ezért tervezik, hogy a 31. sz. Általános Iskolában például felső tagozatban is megszervezik ezeket az osztályokat. A mulasztások azonban nem kizárólagosan a cigány- tanulók problémáját jelentik. Bár kétségtelen, hogy a döntő többséget, ők teszik ki. Így érthető módon az osztályfőnököknek és a pedagógusoknak érzékenyen kell reagálniuk a hiányzásokra. S ami nagyon örvendetes, a tapasztalatok azt mutatják, hogy érzékenyebben is reagálnak, sőt az ifjúsági és gyermekvédelmi felelősök is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Azt is meg kell mondani, hogy a szülői munkaközösségek is nagyon sokat tehetnek, elsősorban a családlátogatásokkal, hiszen nagyon sok esetben — túlnyomó többségben — a szülőket kell meggyőzni az iskolába járás szükségességéről — a nevelés eszközeivel. Mert igaz, hogy a bírságolás önmagában nem elégséges, az összeg — a Ids keresetek miatt — oly alacsony, hogy komoly hatás nem várható tőle. Épp ezért egyre gyakoribb eset az is, hogy a munkahelyet is felkeresik ilyen esetekben a pedagógusok. Sokat segíthet a családlátogatás, s ezen a téren még igen sok tennivalót lát a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője. Bár kétségtelenül leterheltek pedagógusaink, véleménye szerint differenciáltabban a konkrét problémákhoz igazítva, azokra érzékenyebben reagálva kell megszervezni a családlátogatásokat, mert az elbeszélgetések, a nevelői ráhatás legalább olyan fontos, — ha nem fontosabb, — mint a bírságolás. A tanulóknak csak igen csekély része az. amelyik notórius mulasztó. De a probléma akkor Is jelentős, hiszen épp a leghátrányosabb helyzetű tanulók közül kerülnek ki ezek a gyerekek, ők lesznek a túlkoro- sak, a lemorzsolódók és a felmentettek, s énnen ezért nem lehetünk közömbösek. Cs. A. Fery Antal fameíszeici Szerencsen A QjprP'nr^i Bocskai István ^u.3Í\jhhúl Gimnázium a hatékonyabb esztétikai nevelés érdekében korszerűen kiegészíti a tantervi lehetőségeket képzőművészeti és népművészeti kiállítások rendezésével. Az iskola modern épületének tágas aulája alkalmas környezet a legigényesebb kiállítás számára is. Most a sze- rcnesi származású Fery Antal grafikusművész fametszeteinek válogatott tárlatával tiszteleg itt művészi útját is meghatározó szülőföldjének. Az élete hetedik • évtizedében járó művész állandó szoros kapcsolatot tart Szerenccsel, s a borsodi-zempléni tájjal, emberekkel. Emlékezetes hatású müvekben fejezi ki a szőkébb pátriájához való ragaszkodását. Ó készítette a szerencsi gimnázium Bocskai-fcjcs emblémáját, s méltán központi hely illeti a kiállításon a szerencsi Rákóczi-vár XVir. századi virágkorát idéző nagyméretű linóleummetszetét* ÍA metszethez egy 1661-es térkép alapján készített mérnöki rekonstrukció szolgált történeti hitelességű mintának.) Kifejező metszettel emlékezett meg a 900 éves jubileumát ünneplő Tokajról, s a monoki Kossuth Lajos emlékmúzeumot is megörökítette. A különféle évfordulókra készített emléklapjai az .igényes alkalmi grafikai műfaj szép példái. Előszeretettel vonzódik a legszemélyesebb jellegű grafikákhoz: gazdag képzelettel metszi ex libriseit. Egyebek között ő készítette Kodály Zoltán ex librisét is: ennek motívumai — a földet körülölelő lant, s a népballadék énekesmadara — híven jellemzik a könyvek nagy hírű tulajdonosát. Kedvvel készít egyedi üdvözlőlapokat, könyvjelzőket, művészi naptárillusztrációkat. Sokat merít a népművészet formavilágából. A fekete-fehér technikán kívül hatásosan alkalmazza a színes fametszettechnika változatosabb lehetőségeit is. Különleges a tehetsége a betűmetszéshez — lapjain a szöveg művészileg egyenértékű a képpel. Fery Antal iTSÄ vei nemcsak idehaza, hanem külföldön is megbecsülést vívott ki, a nemzetközi ex libris kiállítások elismert részvevője: Lipcse, Krakkó, Hamburg, Como, Helsingőr voltak külföldi sikereinek főbb színhelyei. S díjat nyert, a párizsi ex libris kiállításon is. Az idős művész mindig szívesen találkozik a fiatal nemzedékből valókkal. Szerencsi kiállításán a diákok művészettechnikai ismeretének gyarapítására két tárlóban szemléletesen bemutatja a fametszés eszközeit, a nyomódúcok készítési, felhasználási módját is. Ez az iskolai tárlat példásan szolgálja a fő célját, a művészeti nevelést. BERECZ JÖZSEF Magyar Viscosagyár Miskolc Tiszai pu. Állomásfőnöksége felvételt hirdet. Felvesz férfi munkaerőket: kocsirendező, váltóőri, és vonatkísérői munkakörbe. Továbbá alkalmazni tudunk női munkavállalókat jegyvizsgáló tanfolyam hallgatóként, (mely háromhónapos időtartamú) aminek elvégzése után a fenti munkakör- • ben lesznek foglalkoztatva. JjP&SIs az ország egyetlen vegyiszálgyára Feltételek: 18-tól 36 év életkorhatár, legalább 8 általános iskolai végzettség, (érettségizettek előnyben), dm vasútorvosi alkalmasság. — korszerű üzemek, a legmodernebb technológia; — biztos megélhetés, jó fizetés; — kitűnő munkahelyi körülmények: — jó szociális ellátottság: — korszerű munkásszállás, férfiak részére; — jó tanulási, kulturális és sportlehetőségek stb. Fizetés a fenti munkakörben a kiképzés után 2400—2700 Ft-ig. Juttatás: egyenruha, szabadjegy, (a családtagok részére is.) Jelentkezni lehet Miskolc Tiszai pu. állomás, felvételi irodájában munkanapokon 7.30-tól 16 óráig. jöJJGN DOLGOZNI NYERGESÜJFALURA, A MAGYAR VISCOSAGYARBA! A GYÁR FELVESZ: Szervezőintézet Miskolcon működő regionális szervezetéhez gyakorlott RENDSZERSZERVEZŐKET vegyipari szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, lakatosokat, csőszerelőket, és építőipari karbantartókat. alkalmaz. Követelmény: egyetemi, főiskolai végzettség, •JELENTKEZÉS: rendszerszervezői képzettség és gyakorlat. Nyergesújfalun (Komárom megye), Életrajzot, az eddigi tevékenység és a fizetési igény A Magyar Viscosagyár munkaügyi főosztályán. megjelölésével 1393, Bp. 62., postafiók 319 címre, „Regionális” jeligére kérjük megküldeni. Katolikus és református papok állami eskütétele Tegnap, november 15-én a Borsod megyei Tanácson a katolikusok és a reformátusok közül huszonhét új lelkipásztor, illetve magasabb tisztségbe lépő pap tette le az állami esküt Varga Gá- borné, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Tanács elnökhelyettese, az országgyűlés al- elnöke előtt. Az eskü szövegét Polonkai Imre, megyei egyházügyi tanácsos olvasta fel. Az eskü szövegének elhangzása után Varga Gáborné mondott beszédet,. Ezt követően Kovács József, szögligeti esperes, majd Tar Sándor, harsány! lelkész beszélt. Az ünnepség dr. Száva János főesperes kanonoknak, a megyei béke- tanács elnökének zárszavával ért véget. Uj vöröskereszíes alapszervezeíek Évek óta jól dolgozik a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vöröskeresztes mintaszervezete. Nemcsak a vállalat vezetőségével, hanem a dolgozók ezreivel is jó kapcsolatot alakítottak ki. így aztán nem csoda, hogy a vöröskeresztes mozgalom iránt egyre fokozódó népszerűség nyilvánul meg. Egy-egy véradás alkalmával például 5—600 dolgozó is jelentkezik térítésmentes véradásra. A vállalatnál jelenleg egy csúcs- és három alapszerve' zet működik. Éppen a fentebb említett népszerűség miatt, hamarosan újabb alap- I szervezeteket hoznak létre. EZ ismételten teret nyit majd a fejlődésnek, amit mi sem jellemez jobban, mint az. hogV öt évvel ezelőtt mindössze 40 tagja volt, ma pedig mintegy 1000 tagja van a BÁÉV vö- röskeresztes alapszerveinek.
