Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-14 / 241. szám

1973. október 14., vasárnap mfMBi ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Egyszemélyes munkahely az út mentén Mitől fél az üzem vezető? Senkinek sincs joga ahhoz, hogy bárkit is megsértsen önérzetében, emberi méltósá­gában. Különösen súlyosan ítélendő meg az ilyesmi, ha annak szereplője felelős be­osztású ember. — Arra akarnak kényszerí­teni, hogy mondjak fel! Súlyos szavak. Oláh Ist­vánná mondja ezt abban a szikvízüzemben, amely Bod- rogkeresztúron, a falu bejá­ratánál, közvetlenül az út mentén található. A rozoga kis házikó egyik végében termelik a szódát, a'másikban pedig egy fod­rász fogadja vendégeit. Az épület rég megérett rá, hogy lebontsák. — Sor Is kerül erre — mondja Fehér László, a Bod­rogikeresztúri ÁFÉSZ elnöke — de hogy mikor, még nem tudnám megmondani. Addig is... ... addig is dolgozik itt, e fedél alatt az áfész egysze­mélyes üzeme, amely — bár­mennyire is állítják az ellen­kezőjét — egészségügyileg igencsak kifogásolható. Nyir­kos, hideg falak, a padlón, a kövön állandóan víz áll, hull a vakolat, amolyan odú ez nem pedig munkahely. Aki betér ide, alig várja, hogy kívülre kerüljön, mert hisz odakinn, most ősszel is, lé­nyegesen nagyobb a meleg, mint az üzem falai, között. Ezen a helyen töltött el 14 évet Oláh Istvánná, aki most keserűen mondja el és írta meg szerkesztőségünknek is: méltatlanul bánnak vele. Három éve van a nyugdíjig, s ahelyett hogy segítenék, örökösen kifogásolják mun­káját. S milyen hangon?... Legutóbb 1973. augusztus 7-én kézbesítettek számára egy levelet, amelyben a leg­nagyobb meglepetésére arról értesítik, hogy megrovásban részesítik. Az indoklásban (szó szerint) ez állnyo­matékosan felhívjuk a fi­gyelmét, ha beteg, kezeltesse ki magát betegségéből és azután vállaljon a jelenlegi munkakörébe munkát Amennyiben nem beteg, kö­telessége a szikvíz állandó jellegű igényszerű biztosítá­sáról gondoskodni. Ameny- nyiben vállalt kötelezettségé­nek nem hajlandó maradék nélkül eleget tenni, kényte­lenek leszünk munkaviszo­nyát közérdekből (!) rtieg- szüntetni.” S mindezt 14 év utón. S azért, mert időnként beteg, amelyet — feltehetően — ebben a nyirkos üzemben szerzett. Vitathatatlan, hogy a mun­kát mindenkinek kötelessége tehetségéhez és tudásához mérten, maradéktalanul el­látni. A csaknem másfél év­tized alatt Oláh Istvánnéra sem volt különösebb panasz. Amit bizonyít az is, hogy dicséretet, jutalmat is kapott ez idő alatt. Furcsa módon azóta tart ez a másfajta meg­ítélés, amióta többet bete­geskedik, s időnként szóvá tesz gondokat, bajokat. Olya­nokat, hogy például hosszú időn át hibás volt az auto­mata kapcsoló, h.ogy a be­rendezés csövei szivárogtak, mert nem volt előírt, rend­szeres karbantartás. (S ha netán baleset történik, kié a felelősség? Merthogy — időn­ként most is akad hasonló panasz.) Vagy talán az a hi- ,ba, hogy kikéri magának a durva hangot, a megalázó bánásmódot? ... Vagy netán azért is felelősségre kell von­ni, mert lebetegszik és az orvos táppénzre veszi?... Műszaki könyvnapok Leninvárosban A műszaki könyvnapok idei rendezvénysorozata októ­ber 16-án, kedden kezdődik Leninvórosban. Erre az alka­lomra a TVK és a Tiszai Erőmű szakszervezeti bizott­sága, a TVK műszaki könyv­tára, a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat és a Der- kovits Gyula Művelődési Központ könyvtára gazdag programot állított össze. Töb­bek között előadásokat, könyvismert et őket:, ki á 11 í t ás t és könyvvásárt tartanak a város üzemeiben, vállalatai­nál, s az oktatási intézmé­nyekben. A műszaki könyv­napok rendezvénysorozata a TVK gépgyárában sorra ke­rülő előadással veszi kezde­tét. Miskolci utcarészlet Üzem- és munkaszervezés 4 vizsolyi tsz tervei m<mm 1»' Vontatók és teherautók szállítják megállás nélkül a morzsolt kukoricát a vizsolyi tsz nemrégiben üzembe helyezett szárí­tójához. Képünkön: elevátor segítségével „etetik” a beren­dezést. Fotó; Laczó József NAGYÜZEM a vizsolyi termelőszövetkezet. S jó­módú. Dolgos, szorgos em­berek közössége, akikben van bátorság az új utak ke­resésére. — Hogyan? — teszi fel önmagának is a kérdést a párttitkár Pleszkó József. — Mindenekelőtt úgy, hogy igyekszünk megteremteni a feltételeket a gazdálkadás- hoz. Ennek a lényege pedig a munka és üzemszervezés. A pártszervezet figyelme — sok egyéb tennivaló mel­lett — most erre koncentrá­lódik. E témakörben sűrűn értekezik az elnök és a párt- titkár, a tsz és a pártvezető- ség. Mindig van mondani, „igazítani” való a terveken és elképzeléseken, hogy mire döntésre keiül á sor, csak árnyalati finomításokkal vál­jék véglegessé a határozat. Amit a korszerű munka- és üzemszervezés érdekében tenni akarnak, ehhez a ja­vaslat már készen áll. A he­lyi körülményeket figyelem­be véve mindenekelőtt adott­ságaikat összegezték.Igv ala­kult ki a tsz tagsága által is jól ismert, sokat vitatott, s végül is egyetértőleg támo­gatott elképzelés. E szerint a cél: kialakítani a terme­léshez, a munkához a nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési ágazatot. Ezeknek élén egy-cgy felelős .»vezető állna, aki — mint egy ipari üzemben az osztályvezető — a hozzájuk tartozó részterü­letekért felelős. A két fő ágazat vezetője ugyanakkor egy egyszemélyi felelős irá­nyító hatáskörébe tartozna. Az így elhatárolt, de egy­mástól pillanatra sem füg­getlen munkaterületek nagy­fokú önállósággal, anyagi és erkölcsi felelősséggel, mi több, azzal az elsőrendű igénnyel dolgozhatnak, hogy minél több kerüljön a tsz kasszájába. Ez a kassza ma sem üres. A jövedelem gondosan ki­munkált tervek alapján szü­letett, s sok hasznos tapasz­talattal járt. A párttitkár idézi is az adatokat, ténye­ket. — A legfőbb jövedelmi forrásaink közé tartozik a liba- és kacsanevelés, vala­mint a szarvasmarha-hizla­lás. Nem panaszkodhatunk: törzsállományunk minőségi­leg is kifogástalan. Az istál­lókban 1065 szarvasmarhát nevelünk és gondozunk, ugyanakkor a kac6ahizlalást megszüntettük, s ehelyett naposkacsa nevelésére és ér­tékesítésére rendezkedtünk be. Ez gazdaságosabb, jöve­delmezőbb, amellett a piac igényei is ezt követelik meg. Jó jövedelmi forrás a liba­hizlalás is. Az árut Debre­cenbe szállítjuk, a BARNE- VÁL veszi át. S HA MINDEHHEZ hoz­zászámítjuk még a serle-s- állománvt (.1112 db) és a juh­állományt (263 db), akkor érthető igazán a párítitkár által megfogalmazott fela­dat: — A régi módon és mód­szerekkel iTK.y nem lehet dolgozni. Ezzel a tagság is egye* ért. és sürgetik a vál­toztatásokat. A nagyértékű, nagy fel­adatokat jelentő és jövedel­mező állattenyésztés elkép­zelhetetlen' a korszerű nö­vényt ormesz'i nétKÜl. Ép­pen ezért jelentős, hogy a tsz messzemenően törekszik a tartalékok kiaknázására, amit — nagyon helyesen — csak a kor követelményei­nek megfelelő üzem- es munkaszervezéssel lát elér­hetőnek. Csakhogy... Legyen akár komputer se­gítségével is kidolgozott sé­ma a munka- és üzemszer­vezésre. ha a számításból kihagyják az embert — fa­batkát sem ér az egész. Tud­ják ezt jól Vizsolvoan is, ahol erre különösen nagy gondot fordítanak. — A megfelelő embert, a megfelelő helyre! — fogal­maz a titkár. — Nem köny- nyű a megoldás, hiszen a mezőgazdasági üzemekben a szakemberhiány köztudomá­sú ... Ebben a termelőszövetkezet­ben egyébként — s ez lé­nyeges dolog — példamuta­tóan törődnek az emberek­kel, megbecsülésükkel és az­zal, hogy aki egyszer „ide beteszi a lábát” ne kíván­kozzék máshová. A tsz vezetősége már tár­gyalta (rövidesen jóvá is hagyják), hogyan lehetne kézzelfoghatóbban, anyagi­akban is emelni a tsz-hez hű tagok megbecsülésének a fokát. Tervezik, hogy le­gyen korpótlek, amit 1974; január 1-ei vezetnének be. Eszerint, a tsz-ben eltöltött ötéves munkaviszonnyal ren­delkezőknek a mindenkori ’árandóságon felül havonta 200 forinttal több legyen a fizetése. Tíz év után még több, s így tovább, ahogy azt ma.id elhatározzák. VÁLTOZNAK tehát a vi­zsolyi tsz-ben is az élet- és munkakörülmények. S hogy a jövőben még jobban emel­kedjék a gazdálkodás szín­vonala. ehhez nyújt majd hathatós segítséget a helye­sen végrehajtott üzem- és munkaszervezés. T. F. Van stpegyujteményeü » Töho Tűnt félmillió tujts- í * -1 4 < van vnrkuafcc-K- I vizi «SUT C másutt í,'"*?':* u**hilűat<f A s^akvitők sérült tcu- ke x^bc-csTá-Mu- tetien. . '• áissir- ’•ffijoramx-zá*. i >ssi«s h&iavi ( csontváz«: k kéf.rítve, dobozokban. ' k. n egy olyan v-v oió- , ki Y ávűjtwoényt, amely „ . i n egyedülálló. Elő f “ti*4- i Különböző csontbe- j Ugí-cgctartalmazz« ac.’-J rincferdü-cscpontyivnek- J - kezdve a foggyöke” * R -i adasof rurinkopo máig. LaLam az égés rét e; v 1 d .1 gégész >bábar Fist« bá- ‘ ' ián i.az, lélí.ő kezek kő .(,!, a:» mindenkitől cl- z; ve, elfelejtve. Vásárhe­lyi Is v i életrajzából. ■— Titkos reményem az '"■vlt, hogy egyszer majd i bükk. Herman Ottó Múze­umban helyezhetem el gvűjtamén.-.'emet. Sajnos, a bábéi:ban elpusztult gyűj­teményt már nem tudom, de azóta wmét lenn. mit bemutatnom. Miért nincs ott? Élete | beix uiiv.in mellőzték, ered­ményeit elferdítették. Ka már bebizonyosodott.' hogv ■ Ibei £ ekt az he i*-es, akkori legalább most ne MejtsüKK eh hogv i volt “gv tudósunk a!?: ti-1 ult •közottödk, a liUafü cd ! hegy. Then. Kármán Jsvtsn ' j | «3 JÜBi uc-iy az T-Ouir> : - | nyoginentea területen — h rriivroT - • vr i *- O. ' -SU­poronty, «ni « tzu lárvákat ei-ousztitotía \ > - :;a — gyö*relrnesfK váll tartózkodás. I Far*4i hat ev a rég; I történet, a biológia; .<• •;<> | lemről Írt Arról, hogy •<. I az .-mberi beavatkoz.-- i • I mán kiesik egy szem a | tarr.ie-.zet végtelen hír. a I bé annak követkeunt - | nyest felmérni k-hetenan. I - Számolj utána . Egy I róka éveav — csvth ián ? uUrVtcain :;éf;vuz>r * pi:I*;.7VÍ': f"i. Jí-IóHL | 1200 Ciaiau u udvéay. 5/.- I reu» :-\ : s ^ponilüttctí r tgymíiUé 2-iv .vő ;M • rahor ila í;í:K ’r, K;i0. ; Kw.m vegyes ra!..:rn.í >’* i'O -.’Veszt e'i <■€ ' uOC ?k. yrju- tne**, ’.o^v ä róka ok- íü'uxi lülövcsu menuyt ^Ar- ukoz egy Psmtelfrés. r.öiozas ■ • Szívaii 'gazolja ase- I t-og n'.t-zo’ karú-'- amcl«-- \ Cv-ir -. íc 'fVam.! | m gátoljd. Már c.-.uk né- i n-.ry damb von azokból a I r .gsdozó madarak’tio: amo- | lyeknel; ló C'udn’ -ka ; r-jzé-- volt. és sajnos, a ró- | kák ■!--> erirser, i.iegLr.gyat- I koztak Az e yensúl? :sl- | t o ' üt- Húsz éve. heg” fel- Í hivő.-: :u t-mlicrek figyel­1 noV érv másik wsze vre. i a. után fo’ytateín a mun­kát. — - -Azt Trtönrfr«, sok a f.-iuHiteié. Mi t olt űz ü. ct <i i-isár; Ingyenes jevittis­— \«r, volt üzlet, ieg- fuljcbc propaganda, egy­szerűen társadalmi nun- k inak tékinietíe-m. T'elker- :-:k r képviseljük a ,< -■­./--'»ka: i. L ;v h. c. vett igénybe u feíkész.i'.lés, kük*: r.-% l: t ,% «gych-K** k • 1« t <;-é:-.dt?nem hoz. r Öt nr.p... tartott •> várá” őszintén s/élva még m - i f elég sok 6 restanciám miatta. Eg'' érzem, er.nji- vd te. re^iam várusnrnnAk.- Vérire u-tScgi icg, ink mm'.-; i coe., M.—r-ü- rifiben :n rr munkája. kereslte reiisiireT — Evl akár s«r*5 kór- íiéern-k is t.akmt v »t tói. C'or. nt, ar ai szem'.é z- tet Máé Sete?.;. Hé. nardltr- í-ek maszek, snikmoi. ...» jutna eszébe ilyet kérdez- re. A gyári liMgezók if á szánd Uiatnák, hogy e. tá satítlmi, f> kör.-.'tss:-gi, . ag» a pú'rmunlía helye'! meny­nyi mindent elvégezhem:' ne v jJsxert.’í>,kl':e:i. \ any ? ílua körű!. Szerencsé”? nem szokás ezt számolgatni. Én mkább az.t kérderném. nőért Vigyek egysdük nántre a . ózdi ki-tp£>r<'soK s-vzőtt? . .. Tóth István Szétnéztünk ebben az üzemben, ahol mi lesz télen, ha a Bodrog felől az égre nyíló ajtót döngeti a szél, s bekívánkozik a hideg? Mert hályha ugyan van, de minek? Oldala behorpadva, ajtaja köröskörül rozsdás, egy pöc­cintésre elválna a kályha­testtől. Ebben fűteni? Lehe­tetlenség. Pedig küszöbön a fűtési idény. Ettől is eltekint­hetnének itt, ahol csak dide­regve lehet - dolgozni már most is. — A víz, ami kicsepeg a gépből, megfagy majd a lá­bam alatt. Szóltam is Hau- berger kartársnak, ki jön tüzelőt, mire ő azt felelte: majd kap, de csak azért, hogy szét ne fagyjanak a szódásüvegek... Ehhez nem kell kommen­tár. Ha egy egyszerű asszony ezt így le meri írni és szóban is megismétli, abban van va­lami. Annál is inkább, mert az áfész elnöke sem tagadta, hogy Hauberger kartárs és Oláh Istvánné között van nézeteltérés... De miért van? Ha pedig van, miért nem tisztázzák ezt, s minden egyebet ott, olyan fórumok előtt, amely­nek ehhez joga, hatásköre van. Mert tisztázni való bő­ven van. S ha sor kerül rá, szeretnénk hinni, hogy em­beri módon, megértéssel és méltányosan teszik mindezt. Mert az, hogy „no, majd most én megmutatom”, mélysége­sen hibás, elítélendő módszer lenne. Még akkor is, ha Oláh Istvánnénak — esetleg — sok mindenben nincs igaza. De ezt mondják meg neki. Beszéljenek vele. segítsék — a tények nyelvén — hozzá ahhoz, hogy lassa: miben té­vedett és miben nem. De té­vedését az áfész vezetősége is ismerje el. Ezzel csak nö­velné tekintélyét, amelyet egy rosszul alkalmazott szó, vagy magatartás is megcsor­bíthat. — Több baj van vele (már_ mint Oláh Istvánnéval), mint három bolttal — mondja az elnök is. Ez a vélemény is jelez va­lamit. Nevezetesen azt, hogy rendbetenni ennek a nyugdíj előtt álló asszonynak az ügyét, egy kicsit már terhes is. Szó se róla, könnyebb egy fenye­gető hangú megrovást meg-1 fogalmazni, mint részleteiben is a tények mögé nézni, s ott is elsősorban az embert látni.* Bárki legyen az, aki ilyen hangvételű levelet kap, ugyanazt mondja és érzi, amit Oláh Istvánné: — Arra akarnak kénysze­ríteni, hogy mondjak fel!... ' Hogy ennek még a látszatát is elkerülje az áfész, ren-’’ deznie kell az ilyen jellegű ügyeket (ha netán van más is), mert e nélkül a munka­helyi közérzet felér egy ki-1 adós büntetéssel. 9 1 Bevezetőben azt írtuk: Sein- ; kinek sincs joga, hogy bárkit» is megsértsen önérzetében,. emberi méltóságában. Külö- , nősen súlyosan ítélendő meg az ilyesmi, ha annak szerep- ; lője felelős beosztású ember, i Ehhez még csak annyit: ha , 14 év után egy asszonynak — aki nem tagadja, hogy neki is vannak hibái — attól kell félnie, hogy elveszti munkahelyét, enyhén szólva érthetetlen. Amiért — termé­szetesen — az áfész vezető­ségét, ha nem is egyértelmű elmarasztalás, de dicséret sem illeti meg. Tóth Ferenc . mennyi vei eittsl- .javítási iiüíjf-e:, ül sérii-e a i'.Jejt'zés? N<rr. Munkával kc~< m kény eremet, naponta ntizvnkéf órát is do!«:>- rh Ugyanolyan rpunVas- ibarnek érzen: mag„iu, inti'a a maróiíf.épen öo.!- znők. Kevesebb a szá­ll időm, <;•»- igaz. öt éve ár a nyaralásról :s le­o-aduink. Az ’gazuág ;v •- hogy unokák vannak, i fiatalokat is sovf+jük. \ csak kelten lennénk tesepemrne», nem kí'Junu nyírt hajtanom. — Svhm azt te ríják, így w órás oa-nj/st - a’ annyit keres, nmenj üt akar .., — Igen. ez err. Ijore1 gy többsége azt nis.-.i ?g belefújni az úrábr, t ána kedvünk szerint 'gnyomhat jo k cera a ­t. Arról o’ós’e roteitoi ükaJkeznek, hogy eg\- y órával útin ritkán f,;' poi is elbilftiHlünk. lig rendbehozzuK Ha ,v - írnítanám ourts» eiTjwt. 15 foriiii. kőiül jönne a tiszta órabéren!, Fz- ! koránisern akaion. azt it&ni, iiogy V ír: , ,h ínk.bc(p nincsenek lel’:, '.éretlen emberek, üy ves- dőV. üt ilyenek másutt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents