Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T973. október 14-, vasárnap . Versmondó verseny ÜNNEPI TÁRLATOK A FŐVÁROSBAN Budapest egyesítésének 100. évfordulóját, valamint a budapesti művészeti heteket számos kiállítás is köszönti a fővárosban. Ezek közül kerestünk fel kettőt. Megyék népművészeti kiállítása, 1973 Első eset a 100 éves főváros történetében, sőt az országéban is, hogy az egész magyar vidék népművészete egyszerre mutatkozzék be közös kiállításon, együtt kínálja a magyar népi kultúra legszebb darabjainak megismerési lehetőségeit az ország szívében. A Magyar Nemzeti Galéria termeiben, ahol a Néprajzi Múzeumnak lesz majd otthona. most sorra, teremről teremre más megye művészetében, népének művészi képzelő erejében, díszítőmotívumaiban, használati tárgyainak praktikus, egyben gyönyörködtető megjelenítésében lelheti örömét a népművészetet kedvelő látogató. Nekünk, borsodiaknak külön öröm. hogy mindjárt, a bejáréinál, még a megyék termei előtt, a megyaszói református templom mennyezetének kazettáit láthatjuk. Az 1735-ből való festett táblák miskolci mesterek munkái, s az ő művészetüket hirdetik immár csaknem két és fél százada. Borsod gazdag anyaggal szerepel. Igaz, más megyék is sokszínűén képviseltetik magukat, és különösen a szomszédos területeknél erősen meglátszik az egymásra hatás, illetve az, hogy a köz- igazgatási határok nem jelentenek népművészeti területi határokat. A borsodi tárlat domináló eleme a matyó hímzés, de megtaláljuk a régi miskolci kerámia, a mező- csáti kerámia emlékeit, hajdani miskolci asztalosok remekműveit. Természetesen nagy örömmel járhatjuk más megyék kiállításait is. Rendkívül sok a hímzéses anyag. De a bútorok, a különböző használati tárgyak — némelyikről a ma embere már alig-alig tud valamit — sőt, a népi műves- ség és ipar kezdeti szakaszait P. Katiéknál nem is olyan régen nagy volt az öröm. Akkor, amikor megjött az értesítés: Kati megkapta a megpályázott ösztöndíjat. — Anyu tudta meg hamarább, ő otthon volt, amikor a postás a papírt hozta... Mondta is: kenyérkereső lett a lányom . .. A miskolci Kossuth Gimnázium harmadik osztályos tanulójának havi háromszázötven forintos ösztöndíjat szavazott meg a megyei diákszociális bizottság, az iskolai diák-szociális bizottság döntése alapján. S a segítség jó helyre ment: Kati nemcsak szorgalmas, igyekvő tanuló, akinek közösségi munkája is elismerést érdemel, hanem anyagi helyzetük is nehéz. A váltókezelő édesapa fizetéséből négy gyereket nevelnek a szülők. — Nekem legfeljebb két cipőm van, de megesik, hogy egy. A legszükségesebbre futja csak... Néha rosszul érzem magam a többiek között ... Ha megérkezik az ösztöndíj — az első félévi ösztöndíjat egyben kapják meg a tanulók — valami szép, divatos ruha lesz belőle Katinak. No és valami ajándék jelző látnivalók is igen meg- kapóak. Például a pásztorkalapokat árusító hajdúsági vásáros sátor. Vagy a dunántúli halászok szerszámai, a kékfestők műhelyei. Mind-mind néni-nemzeti kultúránk múltját idéző értékes darabok, s nemcsak egyszerű látnivalók a kiállításon, hanem összességükben soha nem látott bőségben és választékban reprezentálják népművészetünket. Órákon keresztül nézelődhetünk e termekben. És ha átfedések is vannak egyes megyék között, a választék így is roppant széles, sokszínű. Talán egy gondolat hozzáfűzhető még a látottakhoz: vajon nem sorolhatnák-e a népművészethez bizonyos ipari jellegű tevékenységek emlékeit, például a kovácsmunkákat és hasonló népi alkotásokat. Lehet, hogy az országos kiállítás területi határai szorították ki ezeket? Egészében a tárlat szép köszöntése a százesztendős fővárosnak. A megyék összefogása és az egész országnak ilyetén felmutatása a több száz éves népművészet tisztelgése a százéves főváros előtt. II. nemzetközi kisplasztikái biennale Harmincöt ország zászlaja leng Budapesten, a Hősök terén, a Műcsarnok bejáratánál, jelezve a részvevő országok számát. Ennyi ország küldte el a II. nemzetközi kisplasztikái biennáléra szobrászművészeinek, a kisplasztika neves mestereinek alkotásait. Hatszáznál jóval több mű található a Műcsarnok 11 termében. . A kialakult hagyományoknak megfelelően egy magyar mester gyűjteményes kiállítása nyitja a sort. Ebben az évben Medgyessy Ferenc emlékkiállítása látható az első teremben, és a tárlat felöleli a 15 éve halott mester 33 szobrát és 39 rajzát. E rajzokkal teljesebb a Med- gyessyről kialakult kép, értékes bevezetője a biennálé- nak. Vele egy teremben láthatók az élő magyarok. Korányi Jenő, Kis István, Kiss Sándor, Kovács Ferenc, Mikishugának, aki Kati szerint igencsak szeret ajándékot kapni. De hát eddig Kati ritkán tudta megajándékozni. Legfeljebb a nyári keresetéből. de abból a füzetekre, könyvekre kellett a nagyobb rész. * P. Kati persze nincs egyedül. ö, O. Marika, B. Márta és a többiek a Kossuth Gimnáziumban harminchétén, a megye középiskoláiban több százan részesei az új középiskolai ösztöndíjnak. Annak az ösztöndíjnak, amelyet az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács kezdeményezésére alapítottak, s amely különbözik a korábbi társadalmi ösztöndíjtól. Az ugyanis egységesen kétszáz forintot jelentett havonta, míg ez tanulónként változó. Ki hogyan érdemli meg, ki hogyan szorul rá. Kétszázötven forinttól háromszázötven forintig terjedhet. — Ha elsőseinket számítjuk, 83-an pályázták meg diákjaink közűi az ösztöndíjat. A diák-szociális bizottság állította össze az ajánlását. s ennek alapján született a döntés. Mi 92 500 forintot oszthattunk szét — mondta kus Sándor és Vilt Tibor alkotásai képviselik hazánkat. A további termekben az éló kisplasztikái művészet legszélesebb skálája mutatkozik meg. A legkülönbözőbb anyagok, fém, kő, fa, üvegplasztik, műanyagok, és ezek kombinált felhasználásai, hagyományos, íiguratív megoldások, nonfiguratív plasztikákkal váltakoznak — kis számban megtalálhatók még a mozgó, vagy tetszés szerinti formába beállítható térplasztikai munkák is. Jóllehet, a részvevők száma mind az országokat, mind a kiállító művészeket tekintve jóval magasabb a két év előttinél, a kiállított anyag mégis kiegyensúlyozottabb, kevesebb benne a rossz értelemben meghökkentő. Tagadhatatlan, hogy látunk olyan kiállított darabokat, amelyeket, ha nem itt találkozunk velük, talán nem sorolnánk a plasztikai alkotások közé, ezek azonban a kisebbséget jelentik, s a nonfiguratív művek legtöbbje is — térhatásánál fogva — roppant megkapó. A figuratív alkotások között a többség embercentrikus. Az embert ábrázolja mindennapjaiban, nemritkán annak szorongásait tükrözi. Érdekesek az egyes ázsiai országok szinte aprólékosan cizellált finomságú, nemritkán misztikus vallási témát idéző, többnyire fémből készült plasztikái. A japánok, hinduk és a mongolok munkái között találtunk ilyeneket. A roppant nagy anyagot bemutató tárlat természetesen sokféle véleményt válthat ki, fogadtatása bizonyára nem egységes. A kiállított művek is rendkívül sokféle művészeti felfogást, irányzatot és többféle világnézetet is képviselnek. A legkülönbözőbb országokból érkezett művek igen nagy hányadán bizonyos szorongás kivetülése érezhető. Máshol magányosság, bezártság, ridegség. Talán ez a sokfajta nyelvű, nemritkán nagyon nehezen, többszörös áttétellel érthető plasztika-sokaság mégis egy nyelven szól: a szorongás, a félelem ellen, az egymás melletti békéért. Benedek Miklós Rozmaring Elemér, a Kossuth Gimnázium oktatási igazgató- helyettese. S azt is elmondta még, hogy az iskolai diák-szociális bizottság tagjai igen felelősségteljesen foglaltak állást, hogy az arra legméltóbbak és leginkább rászorulók kapják meg a támogatást. Olyanok, akiknek ez nagy segítség. S szempontjaik között nemcsak a tanulók szociális helyzete szerepelt, hanem az is, milyen a szorgalmuk, tanulmányi eredményük a tervezett pályaválasztásnak „megfelelő” tantárgyakból, milyen a magatartásuk és a kollektívához való.viszonyuk. * Az ösztöndíj, persze, nem az egyetlen diák-szociális juttatás, hiszen a kollégiumi felvétel — nyolcvan kollégistája van a gimnáziumnak —, az ingyenes menza, a tankönyv-. a kirándulás-segély mind-mind nagyon sok segítséget jelent a diáknak és a szülőknek. A gimnáziumban pedig több mint 11 ezer forintot terveztek a segélyezésre. — Igaz, viszonylag kevés olyan gyermek van, aki naMÄNDOKI GYÖRCMT: Lakatlan lélek Zlzwsn a síéi, mert Eiczenó kendőt kötött a lány-idő, sóhajt hozzá a karcsú kert, s megnyugszik lassan, íme, mert eső neszez, — és nagydarab tájak terjednek hallgatag, és erdők, völgyek, vadnyomok, s lakatlan lelkű otthonok. Suttog a fű a surranó nedvek nyomán, és hull a szó szisszenve, fájva, mert kopár arcunkra kín fiit és korán, s a táj párásán ránklehel, s csak néz, neszez, és elvisel. gyón nehéz körülmények között tanul. De éppen ezért fontos, hogy könnyítsünk helyzetükön, segítsük őket... Az új ösztöndíjak is olyan szándékkal adódtak, hogy egy kis terhet levegyenek a nehéz helyzetben élő gyerekek szülei válláról. Hiszen ők valamennyien kétkezi dolgozók... — Nekem ruhagondom nincs. Ami kell azt megkapom. — B. Márta — idén érettségizik majd — másra szánta az ösztöndíját. — Könyveket veszek, mert szeretnék tovább tanulni, sárrá nem futja. Pedig a könyveket nagyon szeretem, s amikor csak tehetem, a mindennapi utazás alatt, olvasok. Persze, az is meglehet, hogy egy részéből valami más lesz, ami éppen szükséges... * Oktatásunk ingyenes. A taníttatás mégis nagy megterhelés a családoknak. A könyvek, füzetek, az iskolai felszerelések, a középiskolások jobb ruhája sok pénzbe kerül. Van, ahol kevésre futja a családi költségvetésből. Az egyre gyarapodó segítségnek ezért örvendhetünk. Hiszen a munkások gyermekeit segítjük, akik valamennyiünk javára kamatoztatják majd tehetségüket. Csuíorás Annamária Csohány Kálmán tusrajza A vér a világon mindenütt vörös a címe a Kárpáti Gyógy rendezte filmnek, amelyet szerte a világon ezer kópiában hozarak forgalomba. A fihn a magyar és a bolgár Vöröskereszt, illetve a Vöröskeresztes Társaságok Ligájának koprodukciójában készült. Tersánszky Józsi Jenő címmel Janovics János készített emlékfilmet a néhány éve elhunyt nagy íróról. Borhy Anna filmjének címe és hőse Huong, egy fiatal vietnami lány, aki Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, majd mérnökként tért haza, de kilenc nappal utána, A költészet napja tiszteletére, munkásfiatalok részvételével országos versmondó versenyt rendez a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet. A versenyen kizárólag 30 éven aluli munkásfiatalok vehetnek részt. A versmondók két szabadon választott verssel jelentkezhetnek, de ezek közül az. egyiknek SZOT-díjas költő versének kell lennie. A győztesek arany, ezüst, bronz oklevelet és ajándékot, a legtöbb pontot elért megye vándorserleget kap. A decemberi elődöntőkre október 31-ig lehet jelentkezni a szakszervezetek megyei tanácsainál és az építők megyei bizottságainál. A verseny döntőjére 1974. április 6—7—8-án kerül sor Salgótarjánban, ahol a megyei és budapesti elődöntőkön a legjobb eredménjd; elért fiatalok vesznek részt. A megyei elődöntőkről 5— 5, a budaipesti elődöntőkről 15 fiatal jut be az országos döntőbe. nem sokkal a fegyverszünet előtt, bombatámadás áldozata lett. JevpatoriSba, a Feketetenger mellé kalauzol el A ■fiatalok városa című szovjet film, az NDK-t pedig a nagy festőről készült, Albrecht Dürer című film képviseli. Négy színes rajzfilm is szerepel a programban: A legnagyobb barát szovjet, a Tyúkvilág bolgár, a Homokóra és a Két vár, román filmesek munkája. Az októberi kisfilmműsort a Világmagazin 103. száma egészíti ki. Pályázat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Kazincbarcika városi Bizottsága, a Kazincbarcikai városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a Napjaink irodalmi és kulturális lap szerkesztősége tehetségkutató VERS- ÉS NOVELLAPÁLYÁZATOT hirdet Kazincbarcika várossá nyilvánításának 20. éves évfordulója tiszteletére. A pályázaton részt vehet minden, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, s hazánk szocialista városaiban (Ajkán, Dunaújvárosban, Komlón, Oroszlányban, Százhalombattán, Tatabányán és Várpalotán) élő, dolgozó és tanuló fiatal, aki még nem töltötte be a 30. életévét. Beküldési határidő: 1974. március 1. A pályaműveket maximum 10 gépelt oldal terjedelemben, négy példányban kell beküldeni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Kazincbarcika városi Bizottsága (3701 Kazincbarcika) címére. A pályázat jeligés. A beküldött pályaművekhez lezárt borítékban mellékelni kell a pályázó nevét, lakcímét és személyi adatait. Kérjük, hogy a beküldött pályaműveken gépelt laponként tüntessék fel a jeligéket. Az eredmén3’hirdetésre Kazincbarcikán 1974. májusában, az ifjúsági hónap keretében kerüi sor. A díjazott pályaművek szerzői pénzjutalomban részesülnek, s a kiemelkedő pályaműveket a Napjaink is bemutatja. _ A pályázat dijai: Novella kategóriában: I. díj: 2500 Ft, II. díj: 2000 Ft, III. dij: 1500 Ft. Verskategóriában: I. díj: 2000 Ft, II. díj: 1700 Ft, ' III. dij: 1400 Ft. A novellák elbírálásánál előnyben részesülnek azok a pályaművek, amelyek az ifjúság munkahelyi, iskolai kapcsolatait, szocialista közösségi életét mutatják be. A pályaműveket a Napjaink című irodalmi folyóirat szerkesztősége értékeli. * mm Ösztöndíj, menza, tankönyvsegély Akik megérdemlik és rászorulnak Októberi kisfilmek
