Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

1973. október 11., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ezer ember dolgozik a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatnál. A gya­korlott, s a már nagy rutinű szakmunkásokon kívül szép számmal vannak fiatalok, olyanok, akikre már most lehet építeni, s olyanok, akik a jövő bíztató ígéretei. — Vállalatunknál — mondja Fancsali Tibor KISZ- t'tkár — ”64 harminc évtn aluli fiatal van. és jelentős közöttük a 22 éven aluliak száma. Hosszú évek óta gon­dot okozott, hogy a felszaba­dult fiataloknak több mint fele elment tőlük. Most meg­kerestük ennek okait, s az ifjúsági törvény szellemében végzett vállalati intézkedés eredményeként sikerült meg­találnunk a jó, a maradásra ösztönző megoldást. Az okok keresése, vizsgála­ta. a fiatalok megnyerése hosszú-hosszú hónapokon át tartó, igen nagy erőfeszíté­seket, sok vonatkozásban eredményt hozó intézkedése­ket, egyre erősödő jó ten­denciákat takar. E vállalat korábban okkal, néha ok nél­kül nem tartozott a népsze­rűek közé. S ez nem vonzza, hanem inkább taszítja a fia­talokat. Immár három éve a vál­lalat új politikai, gazdasági, társadalmi vezetőinek, s dol­gozóinak egységes akarata, törekvése nyomán mind jobban erősödik a vállalat tekintélye, nő a megrende­lők bizalma, s mind több az elismerés. Az összehasonlítást jól szemlélteti a sajóbábonyi eset. Korábban a vállalat két éven ál épített egy házat. Most? Az elmúlt év decem­berében kezdtek négy ház építéséhez, s ebből két da­rab 12—12 lakásos házat már át is adtak. Remekeltek a komplikált megoldásokat igénylő sárospataki Bodrog Áruházzal, dicséretet: kaptak a Habselyem Kötöttárugyár kazincbarcikai üzemének építéséért. Bátran, s meré­szen alkalmazzák az új épí­tőelemeket. így például a szerencsi ABC-áruházat — a nyékládházi MEZÖPANEL- üzem termékeiből — a közel­jövőben. két hónappal a ha­táridő előtt adják át. És Szerencsen is -sok emeletes ház őrzi a vállalat dolgozói­nak munkáját. / Mindez hogyan hat ki az ifjak gondolkozására? Több munkahelyen. több fiatallal beszélgettünk. Jóleső érzései mondták a vállalat politikai és gazdasági vezetői­nek : remekül halad a mun­ka, a megrendelő elégedett. Ide tartozik, hogy a megren­delőkön kívül a megyei ta­nács vezetői is elismeréssel szólnak a kollektíva mun­kájáról. S az anyagiak? A vállalat egy időben sajnálatosan vesz­teséges ivóit, öt éven át nem tudtak nyereségrészese­dést űzetni. Ez az állapot kihatott a bérekre, a közép­korú. az ifjú szakmunkások anyagi megbecsülésére. Az igazsághoz tartozik, hogy az elmúlt évb'en még néhány milliós veszteséggel számol­tak. A vállalat vezetői azon­ban örömmel jelenthették a megyei tanácsnak: nincs veszteség, ellenkezőleg. 730 ezer forint a nyereség. Ebben az évben itt is je­lentős bérfejlesztésre került j sor. A párt- és a kormány­intézkedések nyomán kapott, központi 6 százalékot a vál­lalat 4 százalékkal toldotta meg, így összesen 10 száza­lékos bérfejlesztést hajtott végre. Ez a vállalati 4 szá­zalékos fejlesztés igen bátor és merész lépés volt. Merész, hiszen a bérfejlesztést fedez­ni kell. ez a hatékonyság, a gazdaságosság tisztes fejlesz­tését követeli meg. Mi az eredmény? A veze­tők és a dolgozók jobb együttműködése, a nagyobb erkölcsi és anyagi elisme­rés olyan eredményeket ho­zott, amelyre a vállalat éle­tében eddig nem volt példa. Az építés nagyarányú volu­mene mellett az év első fe­lét: fi.7 millió forintos nye­reséggel zárták, és ez a ten­dencia érvényesült az év har­madik negyedében is. Az említett jelentős bér- fejlesztéskor igyekeztek anya­gilag elismerni a nagyobb szaktudást, a hűséget. Ter­mészetesen a bérfejlesztés ki hatott az ifik keresetének növekedésére is. A legifjabbak ügyére most kerül sor. Nyilvánvaló, hogy a kezdő kőműves és ács, az asztalos és lakotos a kellő tapasztalat, gyakorlat hiányá­ban nem mindig tudja elér­ni a kívánt teljesítményt. Elmarad a sikerélmény, a fiatal elbizonytalankodik, és a teljesítménybérben dolgo­zó esetében ez kihat a ke­resetre is. A félévi jó eredmények lehetővé tették — mondja Kiss Sándor igazgató —, hogy a fokozott erkölcsi el­ismerésen kívül anyagilag is jobban törődhessünk a lég­ii jabbakkal. Ez év augusztus 1-e óta „türelmi időt’’ adunk, s ez 22 éves korig tart. A teljesítménybérben dolgozó ifjú szakmunkásoknak — ha elérik, túlhaladják a 80 százalékot — óránként 1 fo­rint ifjúsági tanulási pótlé­kot fizetünk. A kezdő szakmunkások számára ez jelentős többlet­keresetei biztosít. Sokkal nagyobb ennek erkölcsi ha­tása. A fiatalok a vállalat vezetőinek, vezető szerveinek elismerését, segítő szándékát látjgk benne. S mi az ered­mény? Tovább javult a mun­kamorál, az ifik nagyobb ambícióval dolgoznak, és megszűnt a 22 éven aluli szakmunkások fluktuációja. Ez pedig mind az egyén, mind a vállalat jelene, s kü­lönösen jövője szempontjából nagy előnyt jelent. Csorba Barnabás Munkásvédeiem ízion Tűzálló köpeny vcdi a munkásokat az Ózdi Kohászati Üze­ntek folyamatos öntőművcbcn Fotó: Mizerák István Azt gondolná az ember, hogy a szép őszi idő kedvez a mezőgazdaságnak. Ami azt illeti, a kukorica, a nap­raforgó. a cukorrépa betaka­rítása ideális körülmények közepette folyik. Ki is hasz­nálnak minden percet a ter­melőszövetkezetek. Amilyen jó dolog a száraz, verőfényes ősz, legalább annyi re káros abban az értelemben, bogy a kőkeménnyé vált. talajt, sok helyütt már belek, sőt hóna­pok óta nem áztatta kiadós eső. Pedig nagy szükség len­ne rá, hiszen a betakart tár son kívül elérkezett az őszi mélyszántásnak és az őszi kalászosok vetésének ideje is. Jellemző a nagy szárazságra, hogy a halárban mindenütt hatalmas porfel­hők jelzik a közös gazdasá­gok földjein dolgozó erőgé­pek munkáját. S olyan óri­ási rögök keletkeznek az eke után. amelyek egyaránt megnehezítik a gép és az ember dolgát. Természetesen a nehézsé­gek ellenére a legtöbb ter­melőszövetkezetben szerve-? zetten, nagy ütemben foly­nak az őszi munkák, Szászi Bálint, a Mezőkövesdi járási Hivatal élelmiszergazdasági osztályának vezetője elmon­dotta kérdésünkre, hogy az idén 7650 hektáron kell az őszi búzát elvetni a járás tizenkét közös gazdaságában. A munkával általában min­denütt jól haladnak: októ­ber első napjaiban az elő­irt. mennyiségből mintegy 3800—4000 hektáron már földbe került a mag. A járás közös gazdaságai közül — az őszi búza vetését illető­leg- — a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz áll a leg­jobban. ugyanis a jövő évi kenyérnek való hetven szá­zalékát már elvetették. Szászi Bálint arról is be- j szélt, hogy a nagy sááraz- | ság miatt az őszi mélyszán- | tás, valamint a talajelöké- I szitás lényegesen nagyobb gondosságot, körültekintést igényel a traktorosoktól, mint a korábbi években, j Vannak olyan helyek is, j ahol kisebb erőgépek nem boldogulnak a száraz talajjal. J Ezeken a területeken . láijC-,. talpas traktorokkal, illetve] erőgépekkel szántanak. Ez ; persze, azzal jár, hogy lé­nyegesen több időt vesz igénybe a löld megmunká­lása. A mostoha időjárás követ­keztében elég gyakori a íöl- ! deken dolgoso traktorok munka közben előforduló í hibáinak, töréseinek száma, i Ez azonban nem okoz jelen- | tősebb munkakiesést, mert mint az osztályvezető tájé­koztatott. elegendő tartalékal­katrész van a hibák kijaví­tásához. Ugyancsak jó dolog az is, hogy a korábbi évek­kel ellentétben, legalábbis ez ideig az üzemanyag-ellá­tás is zavartalan a mezőkö­vesdi járásban. — Nagyon sok termelő­szövetkezetben a vártnál jobb kukoricatermésre van kilátás '— újságolta Szászi Bálint, Mint mondotta, a becslések szerint járási szin­ten 18—19 mázsa körül lesz a holdanként! hozam, míg cukorrépából 170—180 má­zsás átlagtermésre számíta­nak. I,. I,. A minflfuimini életben sokféleképpen szoktuk csoport»- IIIIIliit Iliidül sitanj az embereket. Így például be­szélünk párttagokról és párlonkívüliekről: a különbségtétel ez esetben a politikai hovatartozás, a szervezeti kapcsolat, illetve az elkötelezettség alapján történik. Hazánkban a la­kosság mintegy hét és tél százaléka párttag. Borsod megye­ben is hasonló a helyzet. Ezek az emberek vállaltak es vál­lalják azt a nagyobb felelősséget és társadalmi elkötelezetí- seget. amely a Magyar Szocialista Munkáspárt tagsági köny­vével együtt jár. Ez különbözteti meg őket partonkívüli társaiktól. v Ezt a különbséget azonban nem szabad és nem lehel ab­szolutizálni. Hiszen a pártonkívüliség a mi körülményeink között nem jelenti az ellenzékiséget, a kommunistákkal való szembenállást. Ha a pártonkívüliek szervezetileg nem is el­kötelezetlek oly módon, mint a párttagok, túlnyomó több­ségük nemcsak híve. hanem harcosa és támogatója" a szo­cializmus ügyének. Tevékenyen közreműködnek a párt po­litikájának realizálásában és ezer szállal kapcsolódnak a szo­cializmus eszméihez és gyakorlatához. Ezért a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának meghatározó tényezője a köl­csönös bizalom! A pártonkívüliek ugyanakkor a párt számára a folyama­tos utánpótlás bázisát is jelentik. Évente sok ezer ember válik hazánkban pártonkivüliből a párt tagjává. Erre ter­mészetesen nem mindenki kész és alkalmas! Társadalmunk­ban még jelen vannak a polgári, kispolgári, sZocialista- ellenes nezelek. s az ezeket hordozó emberek. Ök nem le­hetnek a kommunista párt tagjai. Ugyancsak nem feltétle­nül érett erre az sem. aki egyébként becsületesen dolgozik, rendes, tisztessége^ ember, akár valamilyen társadalmi tiszt­séget, irányító posztot töltsön is be. Ezekért az erényekért méltán megillet bárkit az elismerés, a megbecsülés, de a párttagsághoz ennyi még nem elég! Arra. hogy ki alkalmas a pártba való felvételre, és ki nem. azt mindig valamely alapszervezet tagjainak kell konk­rétan eldönteniük. Sajnos, nem mindig sikerül valamely objektív mérce alapján állást foglalni a felvételeknél. Hogy milyen legyen ez a mérce, arra utalt a többi között a pari X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata egyértelműen megfogalmazta a tagfelvételnél követendő utat. Az idei esztendő eddigi tagfelvételeiben érvényesül e ha­tározat szelleme és kedvező tendenciák rajzolódnak ki. Kü­lönösen figyelemre méltó az egyenletes ütemre való törek­vés. es a munkások aranyának emelkedése.' Borsodban pél­dául Miskolcon, Leninvárosban, a BSZV-nál. az encsi. az ózdi. a szerencsi és a mezőkövesdi járásban. Ugyanakkor a felvételüket kérő személyek elbírálása és a követelmények értelmezése még nem mindig egyértelmű. Az év első felé­ben, például Ózd város területén cs az építőipari pártszer­vezetekben. Most aZ á legfölifösabby hogy minden pártszer­vezetben helyesen értsék az egységes elvek alapjan meg­szabott követelményeket, valamint ezeket a körülményeknek megfelelő differenciálással alkalmazzák. Egyénileg mérlegel­jek. hogy a pártba belépni szándékozók megfelelnek-e a párttagokkal szemben jogosan támasztható követelmények­nek. Mii vizsgáljon az alapszervezet a felvétel esetén? Mire törekedjen és milyen íranvban fejlessze tevékenységét a pártba belépni szándékozó ?v Az egyik legfontosabb feltétel, hogy az illető végez-e társadalmi tevékenységet valamilyen területen és milyen eredménnyel. Amennyiben ez'a tevékenység rendszertelen volt. mi aka­dályozta ebben, s.hogyan tud a jövőben a társadalmi, tevé­kenységbe bekapcsolódni ? ■Szükséges elemezni, milyen az illető közéleti szereplese. Van-e véleménye a közéletet érintő kérdésekben, s mi tük­röződik a véleménynyilvánításban? Milyen a felvételt kérő kiállása a párt politikája mellett? Fontos mérce még a fel­vételét. kérő, politikai iskolázottságának színvonala. A párt politikájával való általános egyetértésen túlmenően, miként viszonyul politikánk részkérdéseihez? Már a felvétel folya­matában kell ezt mérlegelve alakítani, hogy párttagként milyen oktatási formában tanuljon a jövőben. Nem közömbös. milyen nézeteket vall a pártba belepni kívánkozó az alapvető világnézeti, ideológiai kérdésekben. Ezért tájékozódni kell olyan irányban, hogy a tudományos marxista világnézet talaján nll-e?! Következésképp hogyan Viszonyul önmaga és családia a valláshoz, a szocialista ha- zafisághoz, az internacionalizmus elvéhez?! A vallásos világ­nézet. a nacionalizmus, a sovinizmus — s ezt világosan meg kell mondanunk — összeegyeztethetetlen a párttagság­gal! Az anyagi termelés területén dolgozó pari szervezetek a ki­választásnál tartsák szem előtt, hogy területükről döntő többségben fizikai dolgozók és kisebb mértékben műszaki értelmiségiek felvétele kívánatos. Ügy. hogy közöttük jelen­tős számban legyenek fiatalok es nők. A” szellemi éielbeíl működő pártszervezetek elsősorban a kiemelkedő szakmai, társadalmi, közéleti tevékenységet végző alkotó értelmisé­giek felvételét tartsák feladatuknak. A magasabb követelmények támasztásából fakad, hogy bármely pártszervezetnek csak annyi embert lehet és sza­bad felvennie a párjba, amennyi a párttaggá nevelés idő­szakában az előírt követelmények teljesítésével erre alkal­massá válik. Ez az egyetlen mérce és szabályozó elv akkor is. ha pártszervezeteink jelentős része esetleg hosszabb időn keresztül nem vesz fel új párttagot. Politikai hiba. ha sta­tisztikai indokokra hivatkoznak és nem arra, hogy az illető az egyik vagy másik követelménynek nem. vagy még alig felel meg. Erre már csak azért is ügyelni kell. mert az el­utasítással senkit sem szabad megsértenünk és eltaszíta­nunk a párttól! Tagfelvételi elveinket úgy kell érvényesí­teni. hogy tovább szélesedjék, erősödjék a párttal rokon- szén vezők tábora. Mosl nem a számszerű a párttagság szociális összetételének javítása, fegyelmének megszilárdítása, felkészültségének fokozása, a társadalom ér­dekében végzett önzetlen munkájának és példamutató em­beri magatartásának fejlesztése. Iír. Szabó Imre az MSZMP KB alosztályvezetője Szástsnak, veitek a kevesli járási» kov Iíéhí^i ^ ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents