Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 11., csütörtök Fifmjegyzet j Nincs idő Egy kocka Kosa Ferenc új filmjéből Csoóri Sándor és Kosa Fe­renc írta, s az utóbbi ren­dezte is az új, színes magyar filmet, a Nincs időt, mely­nek operatőre ezúttal is, mint a Kósa-filmekben álta­lában, Sára Sándor volt. A felirat tanúsága szerint az 1929-es esztendőben játszó­dik a történet, mely feldol­gozásával azoknak a hősie­sen helytálló kommunisták­nak kivan emléket állítani, akik vállalták a halált, a má­sok számára esetleg pusztán oktalan önpusztítást is, csak­hogy kitartsanak elveik, esz­méik mellett. A karácsony napi börtönbelí ünnepség és a köztörvényesek között' tartott politikai foglyok éhségsztrájkja fut párhu­zamosan egymás mellett, s a börtön igazgatója, valamint Bábeli a főfegyőr magatartás- formája közé fonódik a cse­lekmény. A politikaiak elv­ből kezdeményezett éhség- sztrájkja jó ürügy valami­féle leszámolásra, mely ter­mészetéből adódóan nem mentes a kínzásoktól és a gyilkosságoktól sem, de épp ezek vezetik1 el az egyik, a kommunisták közé besúgónak betelepített, köztörvényes bűnözőt ahhoz a ponthoz, amikor szót tud érteni ve­lük. A fasizálódó Magyarország belső viszonyairól ad döbbe­netes erejű képet Kósa ,Fe- renc Nincs idő-je, mely csák­Federico Fellini filmjének címe tulajdonképpen ennyi: Róma, de nemcsak a film- köztudatban használatossá lett cím miatt írtuk Fellini Rómájának, hanem azért is, mert olyan sajátos lát tatás­ban kapjuk Rómát, ahogyan azt csak Fellini képes látni és láttatni. Ilyen Rómát talán láthat­nak mások is, de észrevenni és láttatni csak Fellini tudja. Látszólag egymástól függet­len képsorok, apróbb-na- gyobb történések első látásra kuszának tűnő láncolata ez a film. saiátos szerkesztési móddal mutatva be az is­mert. világváros ismeretlen vonásait, a sok-sok kuriózum mögött mégis a hétköznapo­kat. a mindennapi Rómát és annak lakóit érzékeltetve. Az utcai vendéglők forgataga, zsúfoltsága, hangossága, a há­borús évek Rómájának kül­területi kabarészínpada, a vissza-visszatérő gyermekkor, az egvházi iskola szorító le­vegőjében is megszülető gyer­mekesínyek. vagy a későbbi bordélyházak élete mindmeg­annyi emlék átfogalmazása külön-külön filmköltemé­úgy, mint eddigi filmjei, a forradalom, a forradalmiság kérdését vizsgálja sajátos kö­rülmények között egy börtön belső életének, a rabok gon- dolkodásvilágának és maga-, tartásformájának kibontásá­val. Mert nem kétséges, hogy a humanitárius szempontok­tól vezérelt, mindkét oldalra veszélyesen, liberális Udvar­éival, a börtönigazgiatóval szemben, a fasiszta Babella főfegyőrrel szemben milyen tisztán állnak a hősök, s a hozzájuk közelítő gyilkos is. Az a köztörvényes elítélt, aki ugyan ölt. de emberi méltó­ságát így 'is meg tudta őrizni. Kósa Ferenc filmje szigorú együttgondolkodást igényel, s nem tartozik a könnyed, szórakoztató filmalkotások közé. Kitűnő a szereplőgár­dája, akik közül külön meg kell említenünk a Kallós Ist­vánt alakító Konyorcsik Já­nost, a Jakit alakító Bencze Lászlót, a Gádort megfor­máló Juhász Jácintot. Emlé­kezetes alakítást nyújtott Ud­varéi szerepében Lohinszky Lóránt is. Sára Sándor ope­ratőri munkája ezúttal is tö­kéletes összhangban van a film eszmeiségével. Cs. A. nyekké, és az egésznek egy füzérbe sorakoztatása már igen markánsan érzékelteti, miként látja Fellini Rómát, miként veszi észre belülről a turisták előtt ismeretlen ! életmozzanatokat, s miként félti is azt a nagyon szere­tett várost, a nagy múltú kul­túrát a. jelen nyerseségétől, annak betöréseitől. A film egyik legcsodásabb képsora a föld alatti antik Rómában felfedezett freskók, építészeti, szobrászati remekek pusztu­lása a levegő beáramlása után. S egy gúnyos vágás, egy éles fintor: az egyházi divatbemutató. S már csak a száguldozó motorosok sora kell. hogy megmutassa: ilyen arcnélkülivé válhat minden, ami szép volt. Fellini Róma szerelmese. Üj filmjének kerete is: Fel­lini filmet akar készíteni Ró­máról. így születnek a sok szeretettel és féltéssel készí­tett. sajátos fogalmazásé, na­gyon egyéni hangú képsorok, így gazdagodhat élményben ismét az igényes mozilátoga­tó. Fellini munkáinak kedve­lő,je, tisztelője. (benedck) A művelődés presztízse A hagyományokért és a „hagyományok’' ellen H étfő délután bizonyára sokan meghallgatták a rádióban azt a doku­mentumműsornak beillő ri­portműsort, amely arra ke­reste a választ, hogy ma Ma­gyarországon mit értünk presztízs alatt, mi számít an­nak. A városi és falusi fia­talok, idősebb emberek szó­laltak meg, s e vallomások nyomán igen érdekes, sokszí­nű, nem utolsósorban el­gondolkoztató képet kaptunk az emberek gondolkodásmód­járól, az egymás mellett élő különböző szemléletmódok­ról. Tulajdonképpen olyan dol­gokról volt szó. amelyek lé­tezéséről tudunk, olyan szem­léletekről és életmódról, me­lyek megléte nyílt titok. Mindössze néha megtörténik, hogy szemérmesen hallga­tunk róluk, mintha nem akar­nánk háborgatni a falusi stá­tusszimbólumokat. Mert a vá­rosiakról — az autóról, a ku­tyákról -V- azért gyakrabban esik szó. Igen. az olyan gyakorta emlegetett státusszimbólu­mok mellett még van egy sor másik is. Mint például a háromszobás, nagyablakos családi ház, mely nem tulaj­donosa kényelmét szolgálja, hanem tehetőségük fitogta- tását, hiszen életük a konyhá­ban, s a nyári konyhában zajlik. S megvannak még azok az egész falura szóló nagy lakodalmak is, melyek jóval túlnőnek a család anya­gi helyzetén, de a menyasz- szonytánc bevétele, a „ki tán­col többet össze a faluban” hajhászása nagyon sok he­lyen kötelező. Ahogy az egyik fiatal lány mondta a ripor­ternek: bár önmaga elítéli, a falu szemléletével nem mer szembeszállni. Nem, mert fél a ki tagadástól, a kiközösítés­től, a pletykától. Arról viszonylag kevesen vallottak, hogy prezstízsnek a művelődést tekintik, az ön­művelést és a kulturált élet­módot, s ez bizony elgondol­kodtató, . Elgondolkodtató, mert önkéntelenül felveti a kérdést, vajon valóban nincs-e presztízse ma falun és városon a művelődésnek, vajon valóban ezek a hagyo­mányok. ezek az idézőjelbe tett hagyományok uralják-e az emberek szemléletét. S bár valljuk, hogy a művelődés­nek, a művelődési házaknak egyre nagyobb a presztízse, a szerepe az emberek és á kisebb-nagyobb közösségek életében, azért azt sem ta­gadhatjuk, hogy ezeknek a státussszimbólumoknák is megvan a maga vonzereje. És ebben az esetben élesen el kell határolnunk azokat a ha­gyományokat, a már említet­tektől, amelyeknek ápolására, tovább éltetésére föltétlenül szükség van. Mert bizonyos hagyományok megmenté­se az utókornak — szokások, népművészet — feltétlenül szükséges, ha nem akarunk szegényebbek lenni, de né­hány hagyományt nem árta­na elfelednünk. Azokat első­sorban. amelyek nem belül­ről fakadnak, hanem a fitog- tatáshoz. a ki vagyok, mi va­gyok mutogatáshoz nyújtanak táptalajt. És jó lenne már azt is elérni, hogy a falun épülő szép, korszerű ottho­nok valóban otthonok legye­nek. Olyan otthonok, ame­lyek az emberi élet, a kultu­rált élet feltételeit biztosít­ják, a megtermelt javák él­vezetét nyújtják. Ehhez persze elsősorban az szükséges, hogy az emberek szemléletmódja változzék, alakuljon tovább. S e folya­mat felgyorsítása elsősorban a művelődési házakra hárul. A művelődési házakra, ame­lyeknek programjai meggyor­síthatják a már emlegetett folyamatot, ha olyan légkört tudnak teremteni a környe­zetük közösségében, mely nemcsak sugallja, hanem ta­nítja is a kulturált életet, az okos hagyományápolástép az új szokások teremtését. Ha jó, érdekes programokkal és rendezvényekkel a művelő­dés, a színvonalas szórakozás feltételeit teremtik meg. S egyáltalán, ha a művelődés­nek a presztízsét növelik. Ü ** nmagukban persze ezt a hatalmas szemléletvál­toztatást nem képesek a művelődési házak elérni. Arra van szükség, hogy a kö­zösség irányítói, a hangadói azok legyenek, akik már a művelődés presztízsét vallják, a kulturált, korcs hagyomá­nyoktól mentes szemlélet- móddal rendezik be életüket. Nem kis feladat, hiszen a szemléletmód, az életmódvál­toztatás mindig is a legne­hezebbek közé tartozott. De önmagunk ellen vétünk, ha ezt a folyamatot nem pró­báljuk felgyorsítani. Csutora« Annamária Műsoron a Cid Nem mindennapi élményt kínál az érdeklődőknek a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ felol­vasó színpada. Október 15-én este hét órai kezdettel mu­tatják be a Miskolci Nem­zeti Színház művészeinek közreműködésével' a nagy francia klasszikus drámaíró, Comeillé alkotását, a Cid-et. A felolvasó színpad idei har­madik bemutatóját Hegedűs László rendezte, a szöveget Ábrahám István. Kulcsár Im­re, Szil] János. Markaly Gá­bor. Koroknay Géza. Zoltán Sára és Lenkey Edit tolmá­csolja. A bemutató előtt Kor- dos László tart bevezetőt. II júsúoi hangverseny idény Borsod megyében évek óta fokozott gondot fordítanak a fiatalok komolyzene-ismere­teinek bővítésére. A kitartó munka eredménye, hogy az Országos Filharmónia rende­zésében az idén már 23 tele­pülésen — így például Ozdon, Lenin városban, Kazincbarci­kán, Szerencsen, Tibolddaró- con, Mezőcsáton és Albert- telepen — kerül sor négy elő­adásból álló, ifjúsági hang­versenyre. A koncerteket a Miskolci Szimfonikus Zene­kar, a Budapesti Fúvósötös és a Rádió Gyermekkórusa adja. A műsorban megemlékez­nek Csajkovszkij halálának 80-ik évfordulójáról és Czi- gány György vezetésével „Já­ték és muzsika 60 percben” címmel vetélkedőket tartanak a zeneszerető általános és kö­zépiskolás diákok részére. A hangversenyek iránti érdek­lődésre jellemző, hogy eddig mintegy 6 ezer bérletet adtak el. Figyelem! Közérdekű közlemény! Értesítjük a megye mezőgazdasági üzemeit és állami vállalatait, hogy vállalatunk alkatrész-osztálya 1973. november 1-től tartja éves elszámoltató leltárát. Kérjük vásárlóinkat, szükségleteiket MÉG OKTÓBER HÓNAPBAN SZEREZZÉK BE, mert a leltár alatt a kiszolgálás szünetel. B.-A.-Z. megyei AGROKER Vállalat alkatrész-osztály A Fejér megyei Bauxitbányák felvételre keres: föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött segédmunkásokat, csilléseket, bányagépkezelőket, segédvájárokat, vájárokat. A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet és a meg­előző munkahelyi egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Székesfehérvárról autóbusz-közlekedés van. Felvé­tel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést és napi há­romszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. Felhívjuk kedves vevőink szíves figyelmét, hogy vállalatunk mezőgazdasági és szerszámgép, LEN-KENDER-RUHAZATI RAKTÁRAIBAN1 1973. október 8—18. között év végi leltározást tartunk A leltár alatt az árukiadás szünetel. Alkatrész-, műtrágya- és növényvédőszer-kiszolgálás zavartalan. B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER, Miskolc, Besenyői u. 14. Az RUTQKER aanlata: október 1-től 20-ig 20—40 százalékos árengedménnyel vásárolhat személygépkocsijához ÜLÉSHUZATOT az alábbi vidéki szaküzlctckbcn: DEBRECEN, Hatvan u. 35. MISKOLC, Zsolcai kapu 7. GYŐR, Aradi vértanúk u. 9. / Fellini Rómája

Next

/
Thumbnails
Contents