Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-04 / 232. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 4., csütörtök 1 Fitmjegyzet | A „Saturnus” csapdájában Egy kocka a filmből Valami öt esztendeje pergett a magyar mozik vásznán Vilen Azarov rendező kétrészes filmje, A „Satur- nus” nem válaszol. Annak idején a háborús kémfilmek kedvelőinek körében igen nagy sikert aratott az izgalmas történet. A szovjet felderítőtisztnek a német fasiszták kémiskolájában, majd a fasiszta hadseregben végzett kalandos munkáját tízezrek nézték izgalommal. Ott búcsúztunk annak idején a bátor szovjet felderítőtől, amikor az a visszavonuló fasisztákkal " tartott, hogy német területről küldje jelentéseit a szovjet elhárításnak. A most műsorra került A „Snturnus” csapdájában című, ugyancsak kétrészes film, az előzővel azonos módon Vilen Azarov rendező alkotása, lényegében Krilov- nak, a bátor szovjet felderítőnek további útját kíséri nyomon, s bár a film az előző értelemszerű folytatása, mégis önálló alkotás, amely az első rész ismerete nélkül is maradéktalanul élvezetet ad a kalandos kémtörténetek nagyszámú kedvelőinek. Márpedig a szovjet felderítőnek német földön a háború után is jócskán kijutott az izgalmas kalandokból, munkáját a Gehlen-szerve- zetben folytatja, s onnan küldi információit Moszkvába. Az izgalmat kedvelő fiatalabb és idősebb nézőknek egyaránt ajánljuk. Ibm) A tojás Félicien Marceau — korábban a Nemzeti Színházban is sikerrel bemutatott — színművéből Jean Herman rendezte A tojás című új francia filmet. Emile Magis — akit Guy Bedos alakít kitűnően a filmben — saját „szisztémájára” alapozva bebizonyítja, hogy a világ, „az a bizonyos világ”, amely olyan mint a tojás, hazugságokra épül. Hazudik, aki belül van a tojásban, s hazudik az is, aki be akar jutni. Csak az a fontos, hogy kívülről milyennek mutatjuk magunkat, a tények minket igazoljanak. S bár a filmben történik bűntény — minden, ami lepereg a filmvásznon a bűntény előtti események felidézése — alapvetően másról van szó, mint krimiről. Egy magatartásforma, méghozzá alapjaiban immorális magatartásforma, jellemi taglalása. az etikai értékrend és viselkedésnorma „élve boncolása” a célja az írónak és a rendezőnek egyaránt. Groteszk, az ember belső gondolatait, legbensőbb énjét Is feltáró tükör, amely végigkíséri a főhőst. Hiszen a záró képsor után nem Tehet kétségünk: Magis kamatoztatja majd „tanulságait”. A tojás nem tartozik a könnyed filmalkotások közé. Bár a csak szórakozni vágyó néző is figyelemmel tudja | követni az eseményeket, de a film valós megértése összpontosított figyelmet, együtt- és ellene gondolkodást kíván. Mert sem Marceau, sem Herman nem azonosul ezzel az etikával, ezzel a világgal, ezzel a filozófiával: csupán nagyon éles tükörben mutatják meg a jelenség tényét, az etikai forma meglétét — figyelmeztetően! A minden áron biztonságra törekvést, az érzelmek nyílt kiárúsítását fényképezik le megdöbbentő nyíltsággal: egy kispolgári és polgári életfelfogás végletes kibontásaként. E ehhez a kegyetlenül éles tükörhöz kitűnő színészek állnak rendelkezésre. Guy Bedos mellett feltétlenül említést érdemel Rose szerepében Bernadelte Lafont, Hor- tense szerepében pedig Marie Dubois. De a többi szerep megformálásában is kitűnő típusokat talált a rendező. Igv összességében — ha a film egvben nagy szellemi j erőtomát is igényel — jó | alkotást ajánlhatunk a gyermekkorból már kinőtt filmnézőknek. Mert a film megtekintésé) egv bizonyos életkoron alul azért nem ajánljuk. (es. a.) Tipizálás miatt megvételre felajánlunk 1 DB JÓ KARBAN LEVŐ RTC—706-OS TÍPUSÚ 7,4 T. SKODA GYÁRTMÁNYÚ TEHERGÉPKOCSIT. Ár megegyezés szerint Cím: BORSOD MEGYEI FINOMMECHANIKAI VAUALAT, Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos utca 85. Ügyintéző: Nagy István, anyag- és áruforgalmi csopoil- vezető, telefon: 25. A Rákóczi-préstől a permetező helikopterig Szőlészeti és borászati pincemúzeum a pataki várban A sárospataki^“-^; működő történeti múzeum, — amely közvetlenül a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik, s megyénk legnagyobb, s a legtöbb látogatót vonzó múzeuma — országos feladatkörének betöltése mellett mind több részt vállal a környék gazdag néprajzi és sajátos gazdaságtörténeti emlékeinek tudományos feltárásában, megőrzésében, s a nyilvánosság számára való bemutatásában is. Az idei múzeumi hónapra a pataki vármúzeum kölünleges érdeklődést keltő kiállítással készül. A vár északi szárnya alatt húzódó pincehelyiségek restaurálásával a muzeológusok megteremtették a legstílusosabb környezetet a méltán világhírű tokaj-hegy- aljai szőlőművelés és borászat történeti fejlődését bemutató, állandó jellegű kiállításra. A több évszázados boltívek alatt már ott sorakoznak a Hegyalja jellegzetes településeiről felkutatott, összegyűjtött szőlészeti, borászati tárgyak, eszközök. A sort egy hatalmas, több tonna összsúlyú Rákóczi-prés nyitja, amelyen a vaskos tölgyből készített présgerendát még roppant tömegű kőnehezék szorította a kisajtolandó szőlőre. A prés — a rárótt felirat tanúsága szerint — kijavítása után Erdő- bényéről került Tolcsvára, ahol még korábbi évszázadnyi működése után további évitizedeket szolgált. A látogatók végigkövethetik a prések, s a préselési technika fejlődését a régi idők óriásától a modern feldolgozásban használt, automatizált gépi préselésig (az utóbbit persze már csak fotódokumentáción láthatják.) IlíFvaniovteljes áttekinLbVdn,bV tést pd a gyűjtemény a szőlőművelés és a borászat eszközeiről. Látható, hogy milyen ember- nyűvő, nehéz szerszámokkal kellett, — s a kis gazdaságokban kell még ma is — előkészíteni, megművelni a szőlő talaját. Mert a köves, kötött talajt csak az erősre edzett, súlyos „kétágúval” lehetett megkapálni — míg a nagyüzemi szőlőültetvényeken a talajmunka nehezét át nem vállalták a speciális gépek. S bizony, nem könnyű a kiállításon látható háti permetezőkkel sem sor- ról-sorra haladni. Ma már ezt a meghatározó fontosságú növényvédelmi munkát, — amelynek idejében vajó gyors elvégzésétől fertőzés- veszélyes időben a termés sorsa függ — egyre nagyobb területeken a fürge mozgású, mindenhová odaférő helikopter végzi Tokaj-Hegy- alján is. Viszont ma is a hagyományos gönci hordókban érlelik a nemes penésszel borított falú hegyi pincékbén az utánozhatatlan „bukéjú”, za- matú szamorodni és aszúborokat, amelyeket Petőfi „ékesszavú apostoloknak” titulált nevezetes hegyaljai úti levelében. S megtudhatják a látogatók majd a szakszerű útbaigazításokban sem szűkölködő pincekiállitáson, hogy mi az a „fennálló”, a „félmetszés”, a „csobolyó”, a „kármentő”, — s a kádármesterség egyéb jeles termékei. , A múlt emlékei után betekinthetnek a legnagyobb hegyaljai szőlő- és borgazdaság, a borkombinát tevékenységének, eredményeinek dokumentumaiba is a látogatók, tanulmányozhatják, hogy a világ milyen tájaira jutnak el ma a tokaji borvidék palackba zárt „nagykövetei.” Még alakulóban a nagyszabású kiállítás végső rendje. Ilyenkor, rendezés • közben látszik igazán, milyen sok ember összehangolt munkája szükséges egy igényes múzeumi kiállítás létrehozásához. A helyszínen dr. Janó Ákos igazgató és Petercsák Tivadar muzeológus szakirányításával jó né- hányan buzgólkodnak a boltívek alatt. Temérdek tennivalóját serényen, ötletesen végzi Urbán József, a berendezés technikai kivitelezője. Az időrágta öreg préseket Mezey Tamás faragó népművész orvosolja. A két fiatal grafikus. Frank Zsófia és Papp Attila alig látszik ki a szemléltető térképek, feliratok, metszetek készülő, s rendezésre váró garmadájából. Mindannyian — együtt a név szerint nem említett technikai közreműködőkkel, a múzeum valamennyi dolgozójával, — akkor szusz- szánnák majd jóleső felsza- badultsággal. a derekasan végzett munka tudatában, ha minden végleges helyén áll majd, — s jöhetnek a látogatók a nataki vármúzeum új részlegébe. Berecz József Csohány Kálmán tusrajzn Megjelent a Napjaink Mintha egy kicsit mérleget akarna készíteni októberi számával a Napjaink szerzői gárdája: több olyan cikket, eszmefuttatást is talál fiz olvasó a most megjelent októberi kiadásban, amely valamely nyári rendezvény eredményeit összegzi. így — többek között — a rejteki olvasótábor kapcsán közli érdekes észrevételeit Mózsi Ferenc, aki azt eleveníti fel, hogy hogyan is sikerült végül a tábor célját, törekvéseit megvalósítani. Péntek Imre pedig a balmazújvárosi olvasótábor tapasztalatait összegzi — s az észrevételek a megjegyzések bizonyára hasznosaknak bizonyulnak majd a jövőben. Baesák Gábor írása — Munkásirodalom és osztálytudatosság — még a tokaji írótáborhoz kapcsolódva Kertész Ákos Makra című regényéből közöl igen érdekes gondolatokat. S ebben a számban köszönti az irodalmi lap — Berecz József írásával —a kilencszáz- éves Tokajt i.s, Tokaj időszámítása címmel. Az októberi szám ezúttal több szépirodalmi anyagot közöl. Különösen szívesen hívjuk fel a figyelmet Ora- vec János Kenyér kendőben kenyérteremtőknek című irodalmi riportjára. Az októberi számban Kalász László és Serfőző Simon verseit olvashatják az érdeklődők, a képzőművészetet Ré- kassy Csaba, Lenkey Zoltán. Würtz Ádám és-Feledy Gyula képviseli rajzaival. (Csuiorás) Vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek figyelem! Már mo6t biztosítsa 1974. évre ZIL típusú TEHERGÉPKOCSIK, KÜLÖN FŐDARABOK (motor, sebességváltó, kormány, első-, hátsóhíd) KÜLÖN KISFÖDARABOK (önindító, dinamó, hengerfej, szervószivattyú, vízszivattyú stb.) AUTÓDARUK (130G/4030 tip.} RAKTERÜLETEK (130—130G—555 bili. típusú nagyjavítását, középjavítását, El. sz. műszaki szemléjét Igénybejelentését kérjük legkésőbb 1973. október 22-ig típusbontásban, írásban, telefonon vagy személyesen bejelenteni! XTII. sz. Autójavító Vállalat vállalkozási és kereskedelmi osztálya 4003. Debreceiji Balmazújvárosi út. 14. Telefon: 110-14 (42 mellék)
