Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 4., csütörtök 1 Fitmjegyzet | A „Saturnus” csapdájában Egy kocka a filmből Valami öt esztendeje per­gett a magyar mozik vász­nán Vilen Azarov rendező kétrészes filmje, A „Satur- nus” nem válaszol. Annak idején a háborús kémfilmek kedvelőinek körében igen nagy sikert aratott az izgal­mas történet. A szovjet fel­derítőtisztnek a német fa­siszták kémiskolájában, majd a fasiszta hadseregben vég­zett kalandos munkáját tíz­ezrek nézték izgalommal. Ott búcsúztunk annak ide­jén a bátor szovjet felderí­tőtől, amikor az a visszavo­nuló fasisztákkal " tartott, hogy német területről küldje jelentéseit a szovjet elhárí­tásnak. A most műsorra került A „Snturnus” csapdájában cí­mű, ugyancsak kétrészes film, az előzővel azonos mó­don Vilen Azarov rendező alkotása, lényegében Krilov- nak, a bátor szovjet felderí­tőnek további útját kíséri nyomon, s bár a film az elő­ző értelemszerű folytatása, mégis önálló alkotás, amely az első rész ismerete nélkül is maradéktalanul élvezetet ad a kalandos kémtörténe­tek nagyszámú kedvelőinek. Márpedig a szovjet felderí­tőnek német földön a hábo­rú után is jócskán kijutott az izgalmas kalandokból, munkáját a Gehlen-szerve- zetben folytatja, s onnan küldi információit Moszkvá­ba. Az izgalmat kedvelő fiata­labb és idősebb nézőknek egyaránt ajánljuk. Ibm) A tojás Félicien Marceau — ko­rábban a Nemzeti Színház­ban is sikerrel bemutatott — színművéből Jean Herman rendezte A tojás című új francia filmet. Emile Magis — akit Guy Bedos alakít ki­tűnően a filmben — saját „szisztémájára” alapozva be­bizonyítja, hogy a világ, „az a bizonyos világ”, amely olyan mint a tojás, hazugsá­gokra épül. Hazudik, aki be­lül van a tojásban, s hazu­dik az is, aki be akar jutni. Csak az a fontos, hogy kí­vülről milyennek mutatjuk magunkat, a tények minket igazoljanak. S bár a filmben történik bűntény — minden, ami lepereg a filmvásznon a bűntény előtti események felidézése — alapvetően más­ról van szó, mint krimiről. Egy magatartásforma, még­hozzá alapjaiban immorális magatartásforma, jellemi tag­lalása. az etikai értékrend és viselkedésnorma „élve boncolása” a célja az írónak és a rendezőnek egyaránt. Groteszk, az ember belső gondolatait, legbensőbb én­jét Is feltáró tükör, amely végigkíséri a főhőst. Hiszen a záró képsor után nem Te­het kétségünk: Magis kama­toztatja majd „tanulságait”. A tojás nem tartozik a könnyed filmalkotások közé. Bár a csak szórakozni vágyó néző is figyelemmel tudja | követni az eseményeket, de a film valós megértése össz­pontosított figyelmet, együtt- és ellene gondolkodást kíván. Mert sem Marceau, sem Herman nem azonosul ezzel az etikával, ezzel a világgal, ezzel a filozófiával: csupán nagyon éles tükörben mu­tatják meg a jelenség té­nyét, az etikai forma meglé­tét — figyelmeztetően! A minden áron biztonságra tö­rekvést, az érzelmek nyílt kiárúsítását fényképezik le megdöbbentő nyíltsággal: egy kispolgári és polgári életfelfogás végletes kibon­tásaként. E ehhez a kegyetlenül éles tükörhöz kitűnő színészek állnak rendelkezésre. Guy Bedos mellett feltétlenül em­lítést érdemel Rose szerepé­ben Bernadelte Lafont, Hor- tense szerepében pedig Marie Dubois. De a többi szerep megformálásában is kitűnő típusokat talált a rendező. Igv összességében — ha a film egvben nagy szellemi j erőtomát is igényel — jó | alkotást ajánlhatunk a gyer­mekkorból már kinőtt film­nézőknek. Mert a film meg­tekintésé) egv bizonyos élet­koron alul azért nem ajánl­juk. (es. a.) Tipizálás miatt megvételre felajánlunk 1 DB JÓ KARBAN LEVŐ RTC—706-OS TÍPUSÚ 7,4 T. SKODA GYÁRTMÁNYÚ TEHERGÉPKOCSIT. Ár megegyezés szerint Cím: BORSOD MEGYEI FINOMMECHANIKAI VAUALAT, Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos utca 85. Ügyintéző: Nagy István, anyag- és áruforgalmi csopoil- vezető, telefon: 25. A Rákóczi-préstől a permetező helikopterig Szőlészeti és borászati pincemúzeum a pataki várban A sárospataki^“-^; működő történeti múzeum, — amely közvetlenül a Ma­gyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik, s megyénk legna­gyobb, s a legtöbb látogatót vonzó múzeuma — országos feladatkörének betöltése mel­lett mind több részt vállal a környék gazdag néprajzi és sajátos gazdaságtörténeti em­lékeinek tudományos feltá­rásában, megőrzésében, s a nyilvánosság számára való bemutatásában is. Az idei múzeumi hónapra a pataki vármúzeum kölünleges ér­deklődést keltő kiállítással készül. A vár északi szár­nya alatt húzódó pincehelyi­ségek restaurálásával a mu­zeológusok megteremtették a legstílusosabb környezetet a méltán világhírű tokaj-hegy- aljai szőlőművelés és borá­szat történeti fejlődését be­mutató, állandó jellegű ki­állításra. A több évszázados bolt­ívek alatt már ott sorakoz­nak a Hegyalja jellegzetes településeiről felkutatott, összegyűjtött szőlészeti, bo­rászati tárgyak, eszközök. A sort egy hatalmas, több ton­na összsúlyú Rákóczi-prés nyitja, amelyen a vaskos tölgyből készített présgeren­dát még roppant tömegű kő­nehezék szorította a kisajto­landó szőlőre. A prés — a rárótt felirat tanúsága sze­rint — kijavítása után Erdő- bényéről került Tolcsvára, ahol még korábbi évszázad­nyi működése után további évitizedeket szolgált. A láto­gatók végigkövethetik a pré­sek, s a préselési technika fejlődését a régi idők óriásá­tól a modern feldolgozásban használt, automatizált gépi préselésig (az utóbbit persze már csak fotódokumentá­ción láthatják.) IlíFvaniovteljes áttekin­LbVdn,bV tést pd a gyűjtemény a szőlőművelés és a borászat eszközeiről. Látható, hogy milyen ember- nyűvő, nehéz szerszámokkal kellett, — s a kis gazdasá­gokban kell még ma is — előkészíteni, megművelni a szőlő talaját. Mert a köves, kötött talajt csak az erősre edzett, súlyos „kétágúval” lehetett megkapálni — míg a nagyüzemi szőlőültetvé­nyeken a talajmunka nehe­zét át nem vállalták a spe­ciális gépek. S bizony, nem könnyű a kiállításon látható háti permetezőkkel sem sor- ról-sorra haladni. Ma már ezt a meghatározó fontossá­gú növényvédelmi munkát, — amelynek idejében vajó gyors elvégzésétől fertőzés- veszélyes időben a termés sorsa függ — egyre nagyobb területeken a fürge mozgá­sú, mindenhová odaférő he­likopter végzi Tokaj-Hegy- alján is. Viszont ma is a hagyomá­nyos gönci hordókban érle­lik a nemes penésszel borí­tott falú hegyi pincékbén az utánozhatatlan „bukéjú”, za- matú szamorodni és aszú­borokat, amelyeket Petőfi „ékesszavú apostoloknak” ti­tulált nevezetes hegyaljai úti levelében. S megtudhatják a látogatók majd a szakszerű útbaigazításokban sem szű­kölködő pincekiállitáson, hogy mi az a „fennálló”, a „félmetszés”, a „csobolyó”, a „kármentő”, — s a kádár­mesterség egyéb jeles ter­mékei. , A múlt emlékei után be­tekinthetnek a legnagyobb hegyaljai szőlő- és borgaz­daság, a borkombinát tevé­kenységének, eredményeinek dokumentumaiba is a láto­gatók, tanulmányozhatják, hogy a világ milyen tájaira jutnak el ma a tokaji borvi­dék palackba zárt „nagykö­vetei.” Még alakulóban a nagyszabású kiállítás vég­ső rendje. Ilyenkor, rende­zés • közben látszik igazán, milyen sok ember összehan­golt munkája szükséges egy igényes múzeumi kiállítás létrehozásához. A helyszínen dr. Janó Ákos igazgató és Petercsák Tivadar muzeoló­gus szakirányításával jó né- hányan buzgólkodnak a bolt­ívek alatt. Temérdek tenni­valóját serényen, ötletesen végzi Urbán József, a beren­dezés technikai kivitelezője. Az időrágta öreg préseket Mezey Tamás faragó népmű­vész orvosolja. A két fiatal grafikus. Frank Zsófia és Papp Attila alig látszik ki a szemléltető térképek, felira­tok, metszetek készülő, s rendezésre váró garmadájá­ból. Mindannyian — együtt a név szerint nem említett technikai közreműködőkkel, a múzeum valamennyi dol­gozójával, — akkor szusz- szánnák majd jóleső felsza- badultsággal. a derekasan végzett munka tudatában, ha minden végleges helyén áll majd, — s jöhetnek a lá­togatók a nataki vármúzeum új részlegébe. Berecz József Csohány Kálmán tusrajzn Megjelent a Napjaink Mintha egy kicsit mérle­get akarna készíteni októbe­ri számával a Napjaink szer­zői gárdája: több olyan cik­ket, eszmefuttatást is talál fiz olvasó a most megjelent októberi kiadásban, amely valamely nyári rendezvény eredményeit összegzi. így — többek között — a rejteki olvasótábor kapcsán közli érdekes észrevételeit Mózsi Ferenc, aki azt eleveníti fel, hogy hogyan is sikerült vé­gül a tábor célját, törekvé­seit megvalósítani. Péntek Imre pedig a balmazújváro­si olvasótábor tapasztalatait összegzi — s az észrevételek a megjegyzések bizonyára hasznosaknak bizonyulnak majd a jövőben. Baesák Gá­bor írása — Munkásirodalom és osztálytudatosság — még a tokaji írótáborhoz kapcso­lódva Kertész Ákos Makra című regényéből közöl igen érdekes gondolatokat. S eb­ben a számban köszönti az irodalmi lap — Berecz Jó­zsef írásával —a kilencszáz- éves Tokajt i.s, Tokaj idő­számítása címmel. Az októberi szám ezúttal több szépirodalmi anyagot közöl. Különösen szívesen hívjuk fel a figyelmet Ora- vec János Kenyér kendő­ben kenyérteremtőknek cí­mű irodalmi riportjára. Az októberi számban Kalász László és Serfőző Simon ver­seit olvashatják az érdeklő­dők, a képzőművészetet Ré- kassy Csaba, Lenkey Zoltán. Würtz Ádám és-Feledy Gyu­la képviseli rajzaival. (Csuiorás) Vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek figyelem! Már mo6t biztosítsa 1974. évre ZIL típusú TEHERGÉPKOCSIK, KÜLÖN FŐDARABOK (motor, sebességváltó, kormány, első-, hátsóhíd) KÜLÖN KISFÖDARABOK (önindító, dinamó, hengerfej, szervószivattyú, vízszivattyú stb.) AUTÓDARUK (130G/4030 tip.} RAKTERÜLETEK (130—130G—555 bili. típusú nagyjavítását, középjavítását, El. sz. műszaki szemléjét Igénybejelentését kérjük legkésőbb 1973. október 22-ig típusbontásban, írásban, telefonon vagy személyesen bejelenteni! XTII. sz. Autójavító Vállalat vállalkozási és kereskedelmi osztálya 4003. Debreceiji Balmazújvárosi út. 14. Telefon: 110-14 (42 mellék)

Next

/
Thumbnails
Contents