Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. október 24., szerda PHAM VAN DONG PRÄGÄBAN 0 A CSKP Központi Bizott­sága és a csehszlovák kor­mány vendégeként kedden hivatalos és baráti látogatás­ra a csehszlovák fővárosba érkezett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. A dele­gációt Pham Van Dong, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK mi- rWo-elnöke vezeti. HUSÁK JUGOSZLÁVIÁBAN 0 Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kedden a kora reggeli órákban repülőgépen i háromnapos hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Husák Joszip Broz Tito meghívásának tesz ele­get. FOLYTATÓDOTT AZ ÜLÉS 0 A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának kongresz- kzusí termében kedden reg­gel plenáris ülésen folytatta tanácskozásait a LEMP or­szágos konferenciája Gáspár Sándor nyilatkoznia A VIII. szakszervezeti vi­lágkongresszus befejezése al­kalmából Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára nyilatkozott a kongresszus jelentőségéről. A VIII. szakszervezeti vi­lágkongresszus munkáját kedvezően értékeiéin — mon­dotta. Négy év alatt nagyot fej­lődött a szakszervezeti világmozgalom szervezeti ereje, amit a részvétel számai is jól kifejeztek. De kongresz- szusunlcnak a világ dolgozói­ra gyakorolt politikai hatása messze túlmutat e megnöve­kedett szervezeti kereteken, s azt hiszem, számunkra ez a fontosabb. — A kongresszus jól érté­keltette a világban végbe­menő és a dolgozó embere­A feafMtasaU a Rák, az écíesanyák és az utódok védelme Dr. Szabó Zoltán előadása A Magyar Vöröskereszt or­szágos elnöksége, a Békés megyei Tanács V. B. és a Gyu­lai város Tanács V. B. közös rendezésében kedden Gyulán kétnapos országos népesedés- politikai tanácskozás kezdő­dött. A tanácsk ozásra az or­szág minden tájáról több mint 300 orvos, vöröskeresz­tes aktíva, párt-, tanácsi dol­gozó érkezett. A városi tanács dísztermében rendezett an­két elnökségében helyet fog­lalt dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, dr. Medve László, az MSZMP KB al­osztályvezetője, Ortutay Zsu­zsa, a Magyar Vöröskereszt aleínöke, Hantos János, a Vöröskereszt főtitkára, to­vábbá a megye vezetői. A kétnapos országos ta­nácskozáson dr. Szabó Zol­tán „Népesedéspolitikánk időszerű kérdései” címmel tartott vitaindító előadást. A párt és a kormány a különböző gazdasági és tár­sadalmi szervek segítségével felmérte a népesedéspolitikai helyzetet, s meghozta a szük­séges intézkedéseket, — mon­dotta a miniszter. — Ez azon­ban önmagában nem elég. A népgazdaság hiába hoz nagy anyagi áldozatot a gyermeke­ket nevelő családok megse­gítésére. ha nem talál az in­tézkedés kellő visszhangra, megértésre. Á társadalom széles kö­rű összefogása hozhatja meg a kívánt eredményt. A gazdasági szervek vezetőinek jó hozzáállása kedvezően be­folyásolja a helyzetet. Külö­nösen nagy feladatok várnak a Magyar Vöröskereszt aktí­váira, a párt-, a tanácsi szervek, a tömegszervezetek vezetőire. — A legfontosabb a nők, az édesanyák és az utódok védelme, — mondotta dr. Szabó Zoltán, — majd így folytatta: csak egészséges édesanyák képesek egészséges gyermekeket nevelni. Kiemelt feladat tehát a családterve­zés, az egészséges életmódra nevelés. Már most meg kell teremteni annak feltételeit, hogy 1974 szeptemberében az általános és középiskolák­ban megkezdhessék a család- tervezés oktatását. Ehhez egyebek között meg kell szervezni a pedagógusok ez irányú szakmai képzését is. Felhívta a figyelmet arra is a miniszter, hogy a lakás­építésnél, a lakáselosztásnál, az üdültetésnél és számos más területen előtérbe kell kerülniük a több gyermekes családoknak. Ezt határozat­tal nem lehet elintézni: eh­hez a társadalom jó hozzá­állása. a gazdasági és szak­mai vezetők megértése szük­séges. Segítsék a kismamát már szülés előtt is, de akkor is, amikor a gyermekgondo­zási szabadságról visszatér — mondotta befejezésül dr. Szabó Zoltán. Egészségvédelmi értekezlet Miskolcon Tegnap — október 23-án — megyei egészségvédelmi értekezletet tartottak az SZMT épületében. Jelen vol­tak a tsz-ek és a jelentősebb ipari üzemek munkásvédel­mi megbízottai. Az értekez­let a munkahelyi ártalmak megelőzésével foglalkozott. Előadást dr. Métneki János, az Egészségügyi Minisztéri­um Felvilágosító Központjá­nak igazgatója és Kárpáti Judit, az Országos Munka­egészségügyi Intézet mun­katársa tartott. Az előadók tájékoztatták a hallgatókat az egészségvé­delem fontosságáról, az üze­mekben és a mezőgazdaság­ban fellépő munkahelyi ár­talmakról. A témával kap­csolatos filmet is vetítettek. két közvetlenül is érintő fej­lődési folyamatokat. — Egyetlen előző alkalom­mal sem kapott még ilyen nagy figyelmet a szocialista országok szakszervezeti moz­galma. mint a várnai kong­resszuson. Ez a megállapítás érvényes a beszámolókra és a vitára egyaránt. Ennek egyetlen magyarázata van: a szocializmus vonzereje ma a legerőteljesebb a világban, — annak ellenére, hogy a tő­kés propagandisták sokféle módon igyekeztek lejáratni a szocialista országokat. De ez nem sikerült, mert a világ dolgozói számára a szocializ­mus az egyetlen ésszerű és célszerű perspektíva. Az em­beriség számára ez a jövő, a világ minden táján. — A kongresszus .jelentős a magyar szakszervezeti moz­galom további , tevékenysége és harca szempontjából is. Szakszervezeti munkánkat to­vább kell tökéletesítenünk, hogy még jobban elősegítsük a munkáshatalom. a szocia­lizmus fejlődését hazánkban. hogy ez az életforma még vonzóbb legyen mindenki számára. — Keresnünk kell a szocia­lista építés gyakorlatában olyan eszközöket és formákat, amelyekkel még eredménye­sebbé tehetjük közreműkö­désünket a munkáshatalom erősítésében, a demokratiz­mus tökéletesítésében, a • munka- és életkörülmények javításában, a szocialista bé­rezés elvének még jobb ér­vényesítésében. Az élet abban igényel tő­lünk hathatósabb mun­kát, hogy a dolgozó em­ber, de főleg a munkás ne csak tudja, hanem érezze is, hogy övé a ha­talom. A tulajdonosi közérzet erő­teljesebbé válik, megsokszo­rozza a munkásosztály alko­tó energiáját, növeli felelős­ségét és erősíti szocialista erkölcsiségét. — A várnai világkongresz- szuson e munkánkhoz is erőt, biztatást kaptunk osztálytest­véreinktől — fejezte be nyi­latkozatát Gáspár Sándor. Kurt Schmid, a SWISSAIR, a svájci légitársaság latin­amerikai főképviselője, akit hétfőn elraboltak Buenos Aires-i otthonából. chilei junta gaztette A chilei ellenforradalmá­rók folytatják az ellenálló hazafiak módszeres megsem­misítését. A Santiagától öt­száz kilométerre délre levő Concepciónban a helyi parti­zánmozgalom négy tagját vé­gezték ki a fasiszta hatósá­gok. Ugyanitt egy katonai törvényszék félnapos tárgya­láson 14 személyt ítélt el — kettőt közülük életfogytiglan — a junta elleni tevékenység miatt. Dr. Pál Lénárd akadémi­kus, a Központi Fizikai Ku­tató Intézet igazgatója a bé­keerők moszkvai világkong­resszusára delegált magyar küldöttség helyettes vezető­je. A békemozgalom jelen­legi helyzetéről, a moszkvai kongresszusról és a magyar delegáció szerepéről, felada­tairól adott interjút. — Napjainkban, első­sorban a szocialista or­szágok következetes bé- kepolitikája eredménye­képp beszélhetünk a nemzetközi feszültség enyhülésének időszaká­ról. Mindinkább érvé­nyesül a népek és kor­mányok törekvése a köl­csönös megértésre és együttműködésre. Mik a békeharcosok feladatai a jelen körülmények kö­zött? — Az új helyzet új, ösz- szetettebb feladatokat állít a nemzetközi békemozgalom elé. A békés egymás mel­lett élés térhódításával elő­térbe kerülnek a nemzetközi együttműködést előmozdító társadalmi akciók; a béke­harcosoknak gazdasági, tu­dományos, kulturális és más kérdések egész sorával kell foglalkozniuk a jövőben. To­vább kell, erősíteni a töme­gek békevágyát, növelni a békéért való összefogást, s egyben — a nemzetközi an- tiimperialista egységfront ré­szeként — harcolni a még meglevő válsággócok felszá­molásáért, olyan légkör ki­alakításáért, amelyben lehe­tővé válik a nemzetköz; el­lentétek tárgyalásos úton va­ló megoldása. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, rugalmas kezdeményezései, az erővi­szonyok eltolódása a béke­szerető erők javára megindí­tották az enyhülés folyama­tát. Befejeződött a vietnami háború, fordulat következett be • a szovjet—amerikai vi­szonyban, kontinensünkön létrejött egy sor — a jelen­legi európai realitásokat tük­röző — szerződés. A nemzetközi békemozga­lom nem lehet tétlen, a szo­lidaritásnak ki kell terjed­nie a világ valamennyi olyan területére, ahol igazságos ügyért tömegek, népek har­colnak. Támogatni kell min­den olyan tervet, kezdemé­nyezést, amely arra irányul, hogy mielőbb létrejöjjön va­lamennyi haladó, békeszere­tő, demokratikus erő anti- imperialista egysége. — Miben van a béke­erők küszöbönálló moszk­vai kongresszusának sa­játossága? Milyen jelen­tőségű lehet a kongresz- szus a békemozgalom további fejlődésére és a feszültség enyhülésére? — A világkongresszus már nevében is tükrözi egyetemes jellegét: a békeszerető erők világkongresszusa a nemzet­közi biztonságért, a leszere­lésért, a nemzeti független­ségért. a békéért. Ügy vél­jük, az új helyzet, a béke­mozgalom új sikerei és fel­adatai nemcsak indokolttá, hanem halaszthatatlanná is teszik a világ békeszerető erőinek ilyen széles körű ta­lálkozóját. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a moszk­vai találkozó — ibely az elő­jelekből ítélve a béke-világ- mozgalom történetének ed­digi legnagyobb demonstrá­ciója lesz — az enyhülés folyamatát figyelembe véve, elő fogja segíteni az im­perialistaellenes erők össze­fogását, a nemzeti békemoz­galmak megújulását, hozzá fog járulni a nemzetközi helyzetben elért pozitív vál­tozások megszilárdításához, a nemzetközi élet további eny­hüléséhez. Aktív részvételünk a kong­resszuson biztosított. Meg­győződésem, hogy ennek szellemében eredményes munkát végezhetünk, s je­lentős lépést teszünk a bé­ke megszilárdítása érdeké­ben. SHHpn TíiuínMAl«.: íbii Történelmi visszapillantás MÜNCHENTŐL GLEIWITZIG 7.---- Ahogy a francia diplomaták láttak... E urópa népei sokkal ke­vésbé voltak megértőek a német fasizmussal szemben, mint a hivatalos diplomácia, az imperialista kormányok. Ausztria és Csehszlovákia sorsa, a német „önkéntesek” bevetése a Spanyol Köztár­saság ellen felnyitotta az emberek szemét, szerte Európában antifasiszta han­gulat lángolt fel a tömegek között. Ezt a hangulatot is­merte fel az angol ellenzék és Duff-Cooper, Churchill, Eden és Morrison vezetésé­vel parlamenti tüntetéseket rendezett Hitler és .a fasisz­ta politikát támogató Cham- berlain-kabinet ellen. Mind­ez nem gátolta a francia és az angol kormányt abban, hogy tovább folytassák a négyhatalmi tömb összeko­vácsolására irányuló tevé­kenységüket és ennek érde­kében még arra is hajlan­dók voltak, hogy szinte bo­csánatot kérjenek Hitlerék- től a parlamenti incidensek miatt. Így tájékoztatta erről Bonnet a francia I külképvi­seleti szerveket: „Ami Nagy-Britanniát ille­ti, felhoztam Ribbentrop úr­nak, hogy a német—brit kap­csolatok rendezése milyen fontos szerepet játszhatna az általános európai megbéké­lésben, amely egyik alapfel­tétele minden francia—német vállalkozásnak. A külügy­miniszter azon volt, hogy a jelenlegi helyzetért teljesen a brit kormányra hárítsa a felelősséget. München után mind a kormány, mind a brit sajtó látszólag megértő magatartást tanúsított Né­metország irányában, de ez a magatartásuk rövidesen megváltozott; Németország megütközve figyelte a Duff- Cooper, W. Churchill, Eden, s Morrison urak vezetésével lezajlott parlamenti tünteté­seket, Londonnak a/ fegyver­kezésre vonatkozó készülő­déseit, s az újságok cikkeit. A kormánynak nem volt módjában, hogy a német sajtó visszhangját elhallgat­tassa. Újból hangsúlyoztam a francia—angol szolidaritás alapvető és megingathatat­lan voltát, újra elmondtam, hogy igazi megbékélés addig nem állhat be Franciaország és Németország között, amíg az angol—német feszültség nem enyhül... E beszélgeté­seknek nem volt értekezlet jellegük ... (De) szükség volt ezekre akkor, amikor egy oly megállapodást készültek aláírni, amely nemcsak a két ország közötti kapcsolatok kérdését szabályozza, hanem hozzá akar járulni a fonto- sabob európai hatalmak kö­zötti. kapcsolatok általános megbékéléséhez". Georges Bonnet tárgyalá­sait kiegészítette Coulondre berlini nagykövet „nem hi­vatalos” beszélgetése Weiz­säcker, német külügyi ál­lamtitkárral. A „személyes eszmecsere jellegű” megbe­szélésen már sokkal nyíltab­ban vetették fel a kérdése­ket, mint a külügyminiszte­rek hivatalosabb színezetű tárgyalásain. A beszélgetés lényegét Coulondre így je­lentette Bonnet-nak. „Elöljáróban hangsúlyoz­tam, hogy az angol—német kapcsolatok milyen fontos szerepet játszanak az euró­pai feszültség enyhítésében, s a francia—német együtt­működés kérdésében, majd megkérdeztem az államtit­kárt, mivel magyarázza e vi­szony jelenlegi feszültségét? Vajon csakugyan csak a saj­tó kérdése az egész, ahogy azt dr. Göbbels nekem mondta? Göbbels dr, felelte az államtitkár, ezzel a ma­gyarázattal a saját mester­ségéhez maradt hű. De a magyarázat egyébként is meglehetősen pontos. Véle­ményem szerint nincs sem­milyen komolyabb ok a két ország közötti egyenetlenségi­re. Nem annyira lényeg, mint inkább módszer kérdése az egész”. A Coulondre által elmon­dottakhoz, főleg ez utóbbi mondathoz felesleges bármi­féle bővebbb kommentárt fűzni. Az álláspontok közös lényege a szovjetellenesség, amely végigvonul azokon az okmányokon, amelyeket a francia külügyminisztérium jónak látott nyilvánosságra hozni a Sárga Könyvben. A Szovjetunió elleni harc ér­dekében mindkét fél hajlan­dó volt feláldozni a közép­európai kisállamokat, hogy Németországnak felvonulási területet biztosíthassanak a keleti hadjárat megindításá­hoz; legfeljebb más-más módszerekkel képzelték el a közép-eurónai területek, nyersanyagforrások, gyárak igénybevételét a „keresztes­hadjárat” céljaira. Anglia és Franciaország diplomatái nem felejtették el Francois- Poncet jelentését: Hitler cél­ja, hogy „állandósítsa Nyu­gaton a békét, hogy szabad kezet nyerjen Keleten”. Barbarits Miklós (Folytatjuk) / to váb ricell2 tök ^eteslten i1 állami rangon Eseményekről rivislen

Next

/
Thumbnails
Contents