Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-24 / 249. szám

1973. október 24., szerdo £ eSZAK-MAGYARORSZÁG -'3 ■ ■■ i * A szocializmus építése során mindig je­lentős szerepet töltött be a munkaver- seny-mozgalom. Különösen vonatkozik ez a szocialista brigádmozgalomra, amely napjainkban tovább erősödik és fejlődik. A brigádtagok számának növeléséről egyre job­ban a gazdaságosság, a tudati és erkölcsi követelmények maradéktalan teljesítésére térnek át. Ez a tartalmi változás annál is inkább indokolt,1 mivel a szocialista brigád­mozgalom így válik igazán a gazdasági te­vékenység bázisává, az új szocialista ember formálásának egyéb eszközévé. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom eredmé­nyei általánosan elismertek. Mar eddig is jelentős szerepet töltöttek be a népgazdaság- valamennyi területén. A szociálist ) brigádok célkitűzései magukban foglalják a e ma- sági, portikai és ideológiai köeküi • '■ ek nv.-gva'ósi:ásót. A pártszervezeteknek a.- ed­digiek tó' is nagyobb figyelmet kell fordíta­niuk a szocialista brigádok munkájának se­gítésére. Arra kell törekedniük, hogy az alapvető célkitűzések egységesen valósulja­nak meg, és ne szűküljenek le csak a gaz­dasági vállalások teljesítésére. A pártszervezetek nem elégedhetnek meg azzal, hogy közreműködnek a brigádok lét­rehozásánál és részt vesznek az értékelés, a jutalmazás munkájában. Arra van szük­ség, hogy a munka minden napján segítsék, ösztönözzék a kitűzött célok megvalósításá­ban a brigádokat. A helyi pártszervezet a gazdasági vezetéssel közösen biztosítsa, hogy a brigádok vállalása ne formális legyen, ha­nem — megismerve az üzem gazdasági ter­veit — konkrét feladatok megvalósítására irányuljon. Fel kell számolni az olyan — még esetenként előforduló — gyakorlatot, amikor a brigádvállalást csak „tudomásul veszik”, adminisztrálják, de nem adnak kel­lő segítséget annak meg valósi tásájioz. A párt­szervezetnek a szocialista brigádok segítésé­nél különös gondot kell fordítania a vállalá­sok folyamatos és rendszeres értékelésére. Az üzem sajátosságait figyelembe véve — ha lehetséges — el kell kerülni az olyan éri éke­lési gyakorlatot, amelyik egy-egy ciklusba korlátozódik. Ki kell alakítani azokat az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, amelyek al­kalmazása eleve feltételezi a rendszeres és folyamatos értékelések megvalósítását. A gazdasági feladatok jó teljesítésén kívül a szocialista brigádok igen fontos társadalmi, politikai tevékenységet, munkát is kifejtenek. Elismerésre méltóak azok a kezdeményezé­sek, amik a különböző gyermekintézmények létesítésére, korszerűsítésére irányulnak. A szocialista brigádok legtöbbje patronál egy- egy bölcsődét, óvodát, különböző játékokat juttat el az állami gyermekgondozó* intéze­tek lakóinak. A társadalmi és szociálpolitikai célok meg- válósílásán kívül fontos. tényezői a brigádok a politikai hangulat alakításának is. A bri­gádtagok a pártszervezetek segítségével rend­szeresen részt vesznek a politikai tájékozta­tókon, s a szervezett politikai oktatásban. Közülük évről évre többen kerülnek a párt­tagság soraiba, s a munkásőrségbe is. Poli­tikai állásfoglalásukkal, fegyelmezett maga­tartásukkal meghatározói a személyi állo­mánynak. A szocialista brigádok tagjai nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is kez­dik megvalósítani a szocialista módon való élés és gondolkodás követelményeit. Többsé­gük bátran szembeszáll a különböző polgári, kispolgári szemléletekkel. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt évek során kifejtett tevékenységével olyan szintet ért el. hogy az üzemek jelentős ré­szében szerepe ma már nélkülözhetetlen. Ehhez a felismeréshez mind a pártszerve­zet, mind a gazdasági vezetés is eljutott. A brigádvezetőket, a brigád tagjait rendszere­sen bevonják a legfontosabb döntések meg­hozatalába. Ez a felismerés sehol sem ala­kíthat ki azonban olyan nézetet, hogy a szo­cialista brigádmozgalom létrehozásával a vál­lalat terve automatikusan teljesíthető. Az igaz, hogy a tervek megvalósításában a szo­cialista brigádok fontos szerepet töltenek be, de ez nem egyedül rajtuk múlik. ■ pártszervezet és gazdaságvezetés csak akkor jár el helyesen, ha a szocialista brigádmozgalmat olyan eszköznek te­kinti. amely ösztönző és hajtóerő is a mun­kahelyi kollektívák mozgósítására, és példa- mutatásával megfelelően befolyásolja az üzem dolgozóit a gazdaság előtt álló fel­adatok végrehajtására, a helyes politikai és ideológiai légkör megteremtésére.' Csak így érhető el. hogy a szocialista bri­gádokkal együtt a dolgozók széles tömegei meggyőződéssel vegyenek reszt a közös cé­lokért folyó alkotómunkában. V. M. A megyénkre Adatok egyben Borsod társadalmi, politikai, gazdasági helyze­tének keresztmetszetét is adják. S ami a tettek mö­gött van. azzal büszkélkedni jogos: még akkor is, ha he­lyenként szorító gondokkal kell szembenézni. S ha csak vázlatosan összegezzük is eredményeinket, ezzel egy­ben a távlatokra is utalha­tunk. A lakosságnak mint­egy 45 százaléka a városok­ban él. A többség tehát fal­vakban lakik, ami — ter­mészetesen — nem mond el­lent annak, hogy a lakos­ság 70 százaléka az iparban dolgozik.-' Megyénk ugyanis ipari jellegű megye. Ez a szektor a döntő, a jellemző, ami persze nem csorbítja a mezőgazdaság szerepéi és sú­lyát gazdasági életünkben. Tagadhatatlan tény: Bor­sod a legjobban iparosított megye az országbén. A- ter­melés értéke évenle eléri a 44 milliárd forintot. S hogy miből adódik ez? Csak szénből * hétmillió tonnát adunk a népgazdaságnak. Az acéltermelésnek ugyanakkor — országosan — a 68 száza­lékát állítja elő két nagy­üzemünk, az Ózdi Kohásza­ti Üzemek és a Lenin Ko­hászati Művek. A gépgyár­tásnak is híre, neve van ha­tárainkon túl is. A 11 ezer embert foglalkoztató DIGÉP termékeinek 40 százalékát a Szovjetunióba exportálja, de szerszám- és kábelgépe­ket, szivattyúkat más orszá­gok is rendszeresen és fo­lyamatosan igényelnek és vásárolnak. Jelentős tényező Borsod­ban a vegyipar, amely dina­mikusan fejlődő, állandóan új és új profilokat, vegy­ipari termékeket kialakító és gyártó iparág. A három nagyüzem mindeddig bevál­totta a hozzá tűzött remé­nyeket. Abban hogy vegy­iparunk — közte a borsodi is — erőteljesen fejlődik, nagy része van a- Szovjet­uniónak. A kapcsolatok szo­rosak. megbonthatatlanul gyümölcsözőek. Tudvalévőén hozzákezdtünk az olefin­program végrehajtásához, amelynek megvalósítása a Szovjetunió támogatása nél­kül nem volna lehetséges. Ahhoz, hogy a Leninváros térségében, s ehhez kapcso­lódóan a Borsodi Vegyikom­binátban felépülő olefinmű világszínvonalon és gazdasá­gosad dolgozni tudjon, a Szovjetuniótól mintegy 3 millió tonna nyersolajat ka­punk. aminek ellenértéké­ként 150 ezer tonna etilént adunk vissza. Ennek a szál­lításához már épül 'az a cső­vezeték. amely Leninvárost Kalus városával köti össze. A műszaki segítésen túl egyéb vonatkozásban is nap mint nap érezzük a Szov­jetunió támogatását. Évente például 400—500 szakember tanul, szerez gazdag szak­mai ismereteket a Szovjet­unióban. Bármely ágazatát vesszük is a megye iparának, min­denütt dinamikus fejlődés 1anúi lehetünk. Amit jól il­lusztrál, hogy a IV. öt­éves tervben Borsod 53 mil­liárd forint értékű beruhá­zást valósít meg. ami az or­szágos beruházások 26 szá­zaléka. Az általános afPS‘! gazdaságra is jellemzi. Ke­reken 600 ezer hektár az ,a terület, amely művelés alatt áll. Annak ellenére, hogy ennek 60 százaléka úgyne­vezett lejtős terület, a ter­méseredmények .kielégítőnek mondhatók. Amíg a sík vi­dékeken negyven mázsa volt kenyérgabonából az átlagter­més, adldig a lejtős helye­ken 31 mázsa hektáronként. A tokaji hegyeket messzi­ről látni. A Mádi Ásvány­bánya és Örlőmű kéményei, poros, épületei csak Szeren­cset elhagyva bukkannak elő a dombok közül. A to­kaji aszú világmánka, a hegyaljai borok híre és íze sok országba eljut. A kova­föld. a bentonit. a kx'arcit, vagy a perlit nemrég indult el világhódító útjára a szé­pen művelt szőlőkertek al­jából. de híre máris bejárta a környező országokat. Föld mélyét kutató szakemberek véleménye szerint Hegyalja kincse már nemcsak a bo­rospincékben érlelődik, ha­nem az ásványbányákból kc*- rül a napfényre, az őrlőmü­vekben zúzódik mikronnvi porszemekké, hogy aztán zsákokba rakva elinduljon hóditó útjára. Termelni és eladni — Évekkel ezelőtt az volt a feladatunk, hogy minél többet termeljünk. Most vi­szont lassan az a legna­gyobb gondunk, hogy . bizto­sítsuk a kapacitásunknak megfelelő piacot — mondja Szajkó József, az Országos Ásványbánya és örlőmű Vállalat hegyaljai üzemének igazgatója. Sűrűn gépelt kimutatáso­kat terít ki az asztalon. A számok és a szöveges in­doklás kapcsán kibontakozik a hegyaljai ásványbányász- kodás közelmúltja csakúgy, mint a holnap számos fel­adata. Azt mondja az igaz­gató: — Számszerű eredmé­nyeinkkel, az első hácom­Kukoricát 40 ezer hektáron termelünk, amiből szintén jók a hozamok. Csak bur­gonyából nem kielégítő a termés. A mezőgazdaságban megyénkben hagyományosan fejlett a szőlőkultúra. Tokaj- Hegyalja borai világhíresek. Általában elmondható eb­ben az esztendőben is. hogy a termés jó lesz, bár a mi­nőség nem várható olyan­nak, amilyenre a gazdasá­gok számítottak. Az állattenyésztésben is nagyot lépett előre a me­gye. A szarvasmarha-állo­mány 150 ezer darabra te­hető. Erőteljesen fejlődik a baromfitenyésztés, ami an­nak is köszönhető, hogy negyedévet tekintve, elége­dettek vagyunk. Egyenletes a termelés. 12 millió forint értékkel többet adtunk, mint amennyit tervünk előírt, jól­lehet. létszámunkat csökken­tettük. Ezt tehát elsősorban a termelékenység fokozásá­val értük el. Aztán szerényen hozzátet­te még azt is, hogy az el­múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva mintegy 10 millió forinttal nagyobb a nyereségük. E néhány mon­datból tehát kitűnik: Hegy­alján sokat tettek azért, hogy minél több és jó mi­nőségű ásvány kerüljön ki a föld mélyéből. Igen ám. csak­hogy ezeket a termékeket el. is kell adni. A nía ka­pacitásának lekötésére még van megíelelő piac, de Má­don egyre több szó esik a holnapról. — Egyszóval, milyen a pia­ci helyzetkép? — kérdezem az igazgatótól. Látványosság helyett gazdaságosság — Exportpiacunk elég mozgalmas. De a belföldi ke­reslet. egy-két kivételtől el­tekintve, sajnos, alig válto­zik. Ügy tűnik, nagyon tar­tózkodóak belföldi partne­reink, alig tapasztalni kez­deményező készséget. Éppen ezért nekünk is többet kell foglalkoznunk piacunk bőví­tésével. Vannak, akik azt mondják, a hazai piac telí­tett. Nézzünk határainkon túl. Én azt mondanám, csak az eddig felkutatott piac telí­tett. Célszerű és átgondol­tabb piacpropagandával min­den bizonnyal újabb lehe­tőségeket lehetne feltárni — válaszolja Szajkó elvtárs. Azután az exportról be­szélgetünk. Kétségtelen, en­nél a témánál sokat jelent és egyre jobban érvényesül a földrajzi tényező. Az ás­ványbánya és őrlőmű kap­csolatai elsősorban a kör­nyező országokkal, a szom­szédos. államokkal a legin­tenzívebbek. A földrajzilag távolabb fekvő piacokon (mint például a skandináv államok, vagy Nyugat-Né- metország) gyakorlatilag nincs fejlődés. Sokba kerül a szállítás. Éppen ezért Má­don arra törekszenek, hogy a mű előkészített termékei további feldolgozás során alapanyagul, vagy segéd­anyagul szolgáljanak. Egyre több szó esik a vállalatnál az exporttermékek gazdasá­gosságának vizsgálatáról és az exportkapcsolatok bővíté­séről. elsősorban a környe­ző országokkal. Azt mond­ják. a távoli piacok haj­szolása legfeljebb látványos dolog, de semmiképp sem tekinthető eredményesnek a gazdaságosság • szempontjá­ból. Sorra vettünk néhány ter­méket. Kitűnt, hogy a bel­földi bentonitpiac telített. Jelentős fejlődést nem ígér a holnap sem. A kaolin- őrlemény felhasználása fo­kozódott a papíripar dinami­kus fejlődésével, de az igé­nyeket az őrlőmű kielégítet­te. Perlitíelhasználásban alig van fejlődés. A kovaföld­piac, amely évek óta ígéret, úgy tűnik, továbbra is az marad ... A nyerstermékeket felhasználó kerámiaipar. tűz­álló- es cementipar igényei évek óta azonos szintűek. Ezek után nem csoda, hogy elsősorban a hazai piacku­tatáson kívül az exportpiac bővítésére törekszenek. Ésszerű fejlesztés — Ügy gondoljuk, terme­lési növekedést eredményez­het az előkészítési technoló­giák fejlesztése, illetve az, hogy ipari és építőipari kész­termékek gyártására rendez^ kedünk be. Tervezzük, hogy a pálhází üzemünkben fel­dolgozó üzemet létesítünk a perlitporok és a ma még meddőnek minősülő ^ nehe­zebb perlitek hasznosításá­ra, — mondja Saajko József igazgató. Olyan tervekkel is foglal­koznak Mádon, hogy a nyers­termékeknél fokozzák az-ap- ritolt áruk forgalmazását, mert ettől is az igények nö­velése várható. Számos mű­szaki és szervezési intézke­désre van kilátás, s ezek nemcsak megtakarításokat, az éló és holt munkával va­ló jobb gazdálkodást' ered­ményezik. hanem együtt jár­nak a termékek minőségé­nek javulásával,, az értéke­sebb őrlemények készítésé­vel. * A hegyaljai boroknak nagy hírük van a világban. A kovaföld, a perli!, a kaolin, a bentonit és „társaik” tu­lajdonságait talán szűkebb hazánkban sem ismerik megfelelően. Pedig kilenc bányában és három őrlőmű­ben csaknem másfél ezer ember fáradozik azon, hogy ezek a kincsek, amelyek ma már éppoly részei Hegyaljá­nak, mint az aszú, vagy a szamorodni, értelmesen és hasznosan szolgálják a ma­gyar termékek hírét, becsü­letét határainkon innen és túl. egyaránt. Paulovits Ágoston már felépült néhány, kom­binátnak is beillő telep. Így vált lehetővé — többek kö­zött —. hogy jelenleg éven­te 160 millió tojást termel­nek a gazdaságok, ami az ellátásban is. az árak ala­kulásában is kedvezően érez­teti hatását. Néhány évvel ezelőtt még nagy gondot je­lentett a sertéstenyésztés, eb­ből következően a sertéshús­sal való ellátás. A változás nemcsak a megyében, de or­szágosan is lényegbe vágó, s kedvező irányú. Borsod évente 40 ezer sertést ne­vel, hozzájárulva ezzel a mind magasabb színvonalon történő húsellátáshoz. Az adniuk önmagukért beszélnek. Jelzik azt az utat. azt a fej­lődést. amit megyénk az utóbbi években megtett, s egyben utalnak a távlatok­ra is. T. F. A Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyárában készítik az Ózdi Kohászati Üzemek részére az öntőüstöket. A 100 tonna folyékony vas befogadására alkalmas üstökből tizen­hetet készítenek az ózdiaknak és a pártszervezet a Kapacitás és piackutatás Az adatok, tények nyelvén Jegyzetek megyénk krónikájából

Next

/
Thumbnails
Contents