Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-24 / 249. szám
1973. október 24., szerdo £ eSZAK-MAGYARORSZÁG -'3 ■ ■■ i * A szocializmus építése során mindig jelentős szerepet töltött be a munkaver- seny-mozgalom. Különösen vonatkozik ez a szocialista brigádmozgalomra, amely napjainkban tovább erősödik és fejlődik. A brigádtagok számának növeléséről egyre jobban a gazdaságosság, a tudati és erkölcsi követelmények maradéktalan teljesítésére térnek át. Ez a tartalmi változás annál is inkább indokolt,1 mivel a szocialista brigádmozgalom így válik igazán a gazdasági tevékenység bázisává, az új szocialista ember formálásának egyéb eszközévé. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a szocialista brigádmozgalom eredményei általánosan elismertek. Mar eddig is jelentős szerepet töltöttek be a népgazdaság- valamennyi területén. A szociálist ) brigádok célkitűzései magukban foglalják a e ma- sági, portikai és ideológiai köeküi • '■ ek nv.-gva'ósi:ásót. A pártszervezeteknek a.- eddigiek tó' is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szocialista brigádok munkájának segítésére. Arra kell törekedniük, hogy az alapvető célkitűzések egységesen valósuljanak meg, és ne szűküljenek le csak a gazdasági vállalások teljesítésére. A pártszervezetek nem elégedhetnek meg azzal, hogy közreműködnek a brigádok létrehozásánál és részt vesznek az értékelés, a jutalmazás munkájában. Arra van szükség, hogy a munka minden napján segítsék, ösztönözzék a kitűzött célok megvalósításában a brigádokat. A helyi pártszervezet a gazdasági vezetéssel közösen biztosítsa, hogy a brigádok vállalása ne formális legyen, hanem — megismerve az üzem gazdasági terveit — konkrét feladatok megvalósítására irányuljon. Fel kell számolni az olyan — még esetenként előforduló — gyakorlatot, amikor a brigádvállalást csak „tudomásul veszik”, adminisztrálják, de nem adnak kellő segítséget annak meg valósi tásájioz. A pártszervezetnek a szocialista brigádok segítésénél különös gondot kell fordítania a vállalások folyamatos és rendszeres értékelésére. Az üzem sajátosságait figyelembe véve — ha lehetséges — el kell kerülni az olyan éri ékelési gyakorlatot, amelyik egy-egy ciklusba korlátozódik. Ki kell alakítani azokat az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, amelyek alkalmazása eleve feltételezi a rendszeres és folyamatos értékelések megvalósítását. A gazdasági feladatok jó teljesítésén kívül a szocialista brigádok igen fontos társadalmi, politikai tevékenységet, munkát is kifejtenek. Elismerésre méltóak azok a kezdeményezések, amik a különböző gyermekintézmények létesítésére, korszerűsítésére irányulnak. A szocialista brigádok legtöbbje patronál egy- egy bölcsődét, óvodát, különböző játékokat juttat el az állami gyermekgondozó* intézetek lakóinak. A társadalmi és szociálpolitikai célok meg- válósílásán kívül fontos. tényezői a brigádok a politikai hangulat alakításának is. A brigádtagok a pártszervezetek segítségével rendszeresen részt vesznek a politikai tájékoztatókon, s a szervezett politikai oktatásban. Közülük évről évre többen kerülnek a párttagság soraiba, s a munkásőrségbe is. Politikai állásfoglalásukkal, fegyelmezett magatartásukkal meghatározói a személyi állománynak. A szocialista brigádok tagjai nemcsak a munkahelyen, hanem a magánéletben is kezdik megvalósítani a szocialista módon való élés és gondolkodás követelményeit. Többségük bátran szembeszáll a különböző polgári, kispolgári szemléletekkel. A szocialista brigádmozgalom az elmúlt évek során kifejtett tevékenységével olyan szintet ért el. hogy az üzemek jelentős részében szerepe ma már nélkülözhetetlen. Ehhez a felismeréshez mind a pártszervezet, mind a gazdasági vezetés is eljutott. A brigádvezetőket, a brigád tagjait rendszeresen bevonják a legfontosabb döntések meghozatalába. Ez a felismerés sehol sem alakíthat ki azonban olyan nézetet, hogy a szocialista brigádmozgalom létrehozásával a vállalat terve automatikusan teljesíthető. Az igaz, hogy a tervek megvalósításában a szocialista brigádok fontos szerepet töltenek be, de ez nem egyedül rajtuk múlik. ■ pártszervezet és gazdaságvezetés csak akkor jár el helyesen, ha a szocialista brigádmozgalmat olyan eszköznek tekinti. amely ösztönző és hajtóerő is a munkahelyi kollektívák mozgósítására, és példa- mutatásával megfelelően befolyásolja az üzem dolgozóit a gazdaság előtt álló feladatok végrehajtására, a helyes politikai és ideológiai légkör megteremtésére.' Csak így érhető el. hogy a szocialista brigádokkal együtt a dolgozók széles tömegei meggyőződéssel vegyenek reszt a közös célokért folyó alkotómunkában. V. M. A megyénkre Adatok egyben Borsod társadalmi, politikai, gazdasági helyzetének keresztmetszetét is adják. S ami a tettek mögött van. azzal büszkélkedni jogos: még akkor is, ha helyenként szorító gondokkal kell szembenézni. S ha csak vázlatosan összegezzük is eredményeinket, ezzel egyben a távlatokra is utalhatunk. A lakosságnak mintegy 45 százaléka a városokban él. A többség tehát falvakban lakik, ami — természetesen — nem mond ellent annak, hogy a lakosság 70 százaléka az iparban dolgozik.-' Megyénk ugyanis ipari jellegű megye. Ez a szektor a döntő, a jellemző, ami persze nem csorbítja a mezőgazdaság szerepéi és súlyát gazdasági életünkben. Tagadhatatlan tény: Borsod a legjobban iparosított megye az országbén. A- termelés értéke évenle eléri a 44 milliárd forintot. S hogy miből adódik ez? Csak szénből * hétmillió tonnát adunk a népgazdaságnak. Az acéltermelésnek ugyanakkor — országosan — a 68 százalékát állítja elő két nagyüzemünk, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek. A gépgyártásnak is híre, neve van határainkon túl is. A 11 ezer embert foglalkoztató DIGÉP termékeinek 40 százalékát a Szovjetunióba exportálja, de szerszám- és kábelgépeket, szivattyúkat más országok is rendszeresen és folyamatosan igényelnek és vásárolnak. Jelentős tényező Borsodban a vegyipar, amely dinamikusan fejlődő, állandóan új és új profilokat, vegyipari termékeket kialakító és gyártó iparág. A három nagyüzem mindeddig beváltotta a hozzá tűzött reményeket. Abban hogy vegyiparunk — közte a borsodi is — erőteljesen fejlődik, nagy része van a- Szovjetuniónak. A kapcsolatok szorosak. megbonthatatlanul gyümölcsözőek. Tudvalévőén hozzákezdtünk az olefinprogram végrehajtásához, amelynek megvalósítása a Szovjetunió támogatása nélkül nem volna lehetséges. Ahhoz, hogy a Leninváros térségében, s ehhez kapcsolódóan a Borsodi Vegyikombinátban felépülő olefinmű világszínvonalon és gazdaságosad dolgozni tudjon, a Szovjetuniótól mintegy 3 millió tonna nyersolajat kapunk. aminek ellenértékéként 150 ezer tonna etilént adunk vissza. Ennek a szállításához már épül 'az a csővezeték. amely Leninvárost Kalus városával köti össze. A műszaki segítésen túl egyéb vonatkozásban is nap mint nap érezzük a Szovjetunió támogatását. Évente például 400—500 szakember tanul, szerez gazdag szakmai ismereteket a Szovjetunióban. Bármely ágazatát vesszük is a megye iparának, mindenütt dinamikus fejlődés 1anúi lehetünk. Amit jól illusztrál, hogy a IV. ötéves tervben Borsod 53 milliárd forint értékű beruházást valósít meg. ami az országos beruházások 26 százaléka. Az általános afPS‘! gazdaságra is jellemzi. Kereken 600 ezer hektár az ,a terület, amely művelés alatt áll. Annak ellenére, hogy ennek 60 százaléka úgynevezett lejtős terület, a terméseredmények .kielégítőnek mondhatók. Amíg a sík vidékeken negyven mázsa volt kenyérgabonából az átlagtermés, adldig a lejtős helyeken 31 mázsa hektáronként. A tokaji hegyeket messziről látni. A Mádi Ásványbánya és Örlőmű kéményei, poros, épületei csak Szerencset elhagyva bukkannak elő a dombok közül. A tokaji aszú világmánka, a hegyaljai borok híre és íze sok országba eljut. A kovaföld. a bentonit. a kx'arcit, vagy a perlit nemrég indult el világhódító útjára a szépen művelt szőlőkertek aljából. de híre máris bejárta a környező országokat. Föld mélyét kutató szakemberek véleménye szerint Hegyalja kincse már nemcsak a borospincékben érlelődik, hanem az ásványbányákból kc*- rül a napfényre, az őrlőmüvekben zúzódik mikronnvi porszemekké, hogy aztán zsákokba rakva elinduljon hóditó útjára. Termelni és eladni — Évekkel ezelőtt az volt a feladatunk, hogy minél többet termeljünk. Most viszont lassan az a legnagyobb gondunk, hogy . biztosítsuk a kapacitásunknak megfelelő piacot — mondja Szajkó József, az Országos Ásványbánya és örlőmű Vállalat hegyaljai üzemének igazgatója. Sűrűn gépelt kimutatásokat terít ki az asztalon. A számok és a szöveges indoklás kapcsán kibontakozik a hegyaljai ásványbányász- kodás közelmúltja csakúgy, mint a holnap számos feladata. Azt mondja az igazgató: — Számszerű eredményeinkkel, az első hácomKukoricát 40 ezer hektáron termelünk, amiből szintén jók a hozamok. Csak burgonyából nem kielégítő a termés. A mezőgazdaságban megyénkben hagyományosan fejlett a szőlőkultúra. Tokaj- Hegyalja borai világhíresek. Általában elmondható ebben az esztendőben is. hogy a termés jó lesz, bár a minőség nem várható olyannak, amilyenre a gazdaságok számítottak. Az állattenyésztésben is nagyot lépett előre a megye. A szarvasmarha-állomány 150 ezer darabra tehető. Erőteljesen fejlődik a baromfitenyésztés, ami annak is köszönhető, hogy negyedévet tekintve, elégedettek vagyunk. Egyenletes a termelés. 12 millió forint értékkel többet adtunk, mint amennyit tervünk előírt, jóllehet. létszámunkat csökkentettük. Ezt tehát elsősorban a termelékenység fokozásával értük el. Aztán szerényen hozzátette még azt is, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 10 millió forinttal nagyobb a nyereségük. E néhány mondatból tehát kitűnik: Hegyalján sokat tettek azért, hogy minél több és jó minőségű ásvány kerüljön ki a föld mélyéből. Igen ám. csakhogy ezeket a termékeket el. is kell adni. A nía kapacitásának lekötésére még van megíelelő piac, de Mádon egyre több szó esik a holnapról. — Egyszóval, milyen a piaci helyzetkép? — kérdezem az igazgatótól. Látványosság helyett gazdaságosság — Exportpiacunk elég mozgalmas. De a belföldi kereslet. egy-két kivételtől eltekintve, sajnos, alig változik. Ügy tűnik, nagyon tartózkodóak belföldi partnereink, alig tapasztalni kezdeményező készséget. Éppen ezért nekünk is többet kell foglalkoznunk piacunk bővítésével. Vannak, akik azt mondják, a hazai piac telített. Nézzünk határainkon túl. Én azt mondanám, csak az eddig felkutatott piac telített. Célszerű és átgondoltabb piacpropagandával minden bizonnyal újabb lehetőségeket lehetne feltárni — válaszolja Szajkó elvtárs. Azután az exportról beszélgetünk. Kétségtelen, ennél a témánál sokat jelent és egyre jobban érvényesül a földrajzi tényező. Az ásványbánya és őrlőmű kapcsolatai elsősorban a környező országokkal, a szomszédos. államokkal a legintenzívebbek. A földrajzilag távolabb fekvő piacokon (mint például a skandináv államok, vagy Nyugat-Né- metország) gyakorlatilag nincs fejlődés. Sokba kerül a szállítás. Éppen ezért Mádon arra törekszenek, hogy a mű előkészített termékei további feldolgozás során alapanyagul, vagy segédanyagul szolgáljanak. Egyre több szó esik a vállalatnál az exporttermékek gazdaságosságának vizsgálatáról és az exportkapcsolatok bővítéséről. elsősorban a környező országokkal. Azt mondják. a távoli piacok hajszolása legfeljebb látványos dolog, de semmiképp sem tekinthető eredményesnek a gazdaságosság • szempontjából. Sorra vettünk néhány terméket. Kitűnt, hogy a belföldi bentonitpiac telített. Jelentős fejlődést nem ígér a holnap sem. A kaolin- őrlemény felhasználása fokozódott a papíripar dinamikus fejlődésével, de az igényeket az őrlőmű kielégítette. Perlitíelhasználásban alig van fejlődés. A kovaföldpiac, amely évek óta ígéret, úgy tűnik, továbbra is az marad ... A nyerstermékeket felhasználó kerámiaipar. tűzálló- es cementipar igényei évek óta azonos szintűek. Ezek után nem csoda, hogy elsősorban a hazai piackutatáson kívül az exportpiac bővítésére törekszenek. Ésszerű fejlesztés — Ügy gondoljuk, termelési növekedést eredményezhet az előkészítési technológiák fejlesztése, illetve az, hogy ipari és építőipari késztermékek gyártására rendez^ kedünk be. Tervezzük, hogy a pálhází üzemünkben feldolgozó üzemet létesítünk a perlitporok és a ma még meddőnek minősülő ^ nehezebb perlitek hasznosítására, — mondja Saajko József igazgató. Olyan tervekkel is foglalkoznak Mádon, hogy a nyerstermékeknél fokozzák az-ap- ritolt áruk forgalmazását, mert ettől is az igények növelése várható. Számos műszaki és szervezési intézkedésre van kilátás, s ezek nemcsak megtakarításokat, az éló és holt munkával való jobb gazdálkodást' eredményezik. hanem együtt járnak a termékek minőségének javulásával,, az értékesebb őrlemények készítésével. * A hegyaljai boroknak nagy hírük van a világban. A kovaföld, a perli!, a kaolin, a bentonit és „társaik” tulajdonságait talán szűkebb hazánkban sem ismerik megfelelően. Pedig kilenc bányában és három őrlőműben csaknem másfél ezer ember fáradozik azon, hogy ezek a kincsek, amelyek ma már éppoly részei Hegyaljának, mint az aszú, vagy a szamorodni, értelmesen és hasznosan szolgálják a magyar termékek hírét, becsületét határainkon innen és túl. egyaránt. Paulovits Ágoston már felépült néhány, kombinátnak is beillő telep. Így vált lehetővé — többek között —. hogy jelenleg évente 160 millió tojást termelnek a gazdaságok, ami az ellátásban is. az árak alakulásában is kedvezően érezteti hatását. Néhány évvel ezelőtt még nagy gondot jelentett a sertéstenyésztés, ebből következően a sertéshússal való ellátás. A változás nemcsak a megyében, de országosan is lényegbe vágó, s kedvező irányú. Borsod évente 40 ezer sertést nevel, hozzájárulva ezzel a mind magasabb színvonalon történő húsellátáshoz. Az adniuk önmagukért beszélnek. Jelzik azt az utat. azt a fejlődést. amit megyénk az utóbbi években megtett, s egyben utalnak a távlatokra is. T. F. A Csepel Vas- és Fémművek egyedi gépgyárában készítik az Ózdi Kohászati Üzemek részére az öntőüstöket. A 100 tonna folyékony vas befogadására alkalmas üstökből tizenhetet készítenek az ózdiaknak és a pártszervezet a Kapacitás és piackutatás Az adatok, tények nyelvén Jegyzetek megyénk krónikájából