Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

1973. október 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 I Megkérdeztem egy dán farmer!, aki évente százezer darab rántani való csirkét szállít le, hogy mi­lyen sűrűn szoktak csirkét vágni saját fogyasztásra. Kzinle, megdöbbenve nézett ram: ugyan kérem, az én feleségemnek ilyesmire nincs ideje, betelefonálok a szö­vetkezetbe. Azzal kinyitott egy hűtőszekrényt, ami ak­kora volt, hogy akár besé­tálhattam volna az. ajtaján. Olt sorakoztak tucatszám a csirkék, a hűsok és minden, ami a háztartásban kell. Később azután a részlete­ket is megtudtam. A tanyá­kon lakó farmereknek ház­táji gazdaságuk nincs. A sa­ját fogyasztási szövetkezetük látja el őket minden szük­ségessel, mégpedig úgy, hogy a tanyák között kí­gyózó országúton v időnként végigmegy egy kocsi, amely mindenhová leadja a meg­rendelt tételeket. Ahhoz, hogy „be lehessen telefonál­ni”, a következők szüksége­sek: szakosított nagy hűtő- házak, ahol a feldolgozó üzemből kikerült árut tárol­jak. Kisebb hűtőházak, ahol már ..keverik” az. árut. Hű­tőautók a szállításhoz és mélyhűtő szekrények a ház­tartásokban. Ezt. az egészet nevezik hű- t alánénak. Arra törekszik minden civilizált nép, hogy ezt a láncot kiépítse. Hogy állunk vele mi pillanatnyi­lag? Hansűlyoz.om, hogy pil­lanatnyilag, mert hazánkban a fejlődés rendkívül erőtel­jes, a helyzet szinte hónap­ról hónapra javul. A hűtőlánc legerősebb sze­me nálunk a legelső lánc­szem. Egységes vállalati ke­zelésben van tíz hatalmas hűtőházunk, nagyobbrészt újak, modernek. Tavaly pél­dául kettő készült el. A mélyhűtésre váró áruk nagy­üzemi előállítása erőteljes. Természetesen van sok ki­sebb hűtőház is, közvetlenül a feldolgozó üzemek, a ke­reskedelem. sőt állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek kezén. Sajnos azonban a hűtőhá­zak fejlődését a lánc többi szemel nem követték azo­nos ütemben. A gond már a második lépcsőben kez­dődik, a szállításnál. Or­szágutakon látni magyar rendszámmal modern hűto- kamionokat, ezek azonban többnyire az exportcikkeket szállítják. Mert a hazai fo­gyasztásra szánt árukat szál­lító hűtőautó-park kicsi. Sajnos előfordul, hogy még húsárut is ponyvás teherau­tón szállítanak, gondolván, hogy majd csak kibírja azt a kevés időt. A már csoma­golt tejről már jobb nem is beszélni. Az üzletek közötti szállí­tást úgynevezett termosz- gepkocsik végzik. A név is kifejezi, hogy ez egy hatal­mas doboz, kitűnő hőszige­teléssel. de hűtőberendezése nincs. Ha megrakják a do­bozt hűtött áruval, az el­méletileg hidegen marad ad­dig, amíg az üzletbe ér. Csakhogy közben legalább húsz üzletnél megáll. Min­den helyen kinyitják az aj­tót, és az út végén a kocsi­ban levő, meg a külső leve­gő hőmérséklete alig külön­bözik. Ez a megoldás tehát nem tökéletes. Harmadik láncszem * ma­ga az üzlet, ahol a hűtött árut a vevőknek felkínál­ják. Itt a fejlődés valóban óriási. 1956-ban a boltokban niég csak mintegy ezer da­rab hűtőszekrény volt — nem számolva persze Szokat, amelyeket darabos jéggel kellett megrakni. Ma már 50 ezer darab úgynevezett hűtőpult működik a boltok­ban. a tíz köbméteres hűtő­kamrától a 600 literes hűtő­szekrényig. Az üzletek felé­ben a helyzet kielégítőnek mondható; egy alapos vizs­gálat is csak 3 százaléknyi olyan boltot talált, ahol sem­miféle hűtőgép nem volt. A lírlv/et mégsem licit 'Ti megnyug­tató. A KÖJÁL igen szigo­rúan előírja, hogy például a húst és a tejet nem szabad ugyanabban a hűtőszekrény­ben tartani. Igen ám, de nincs mindenütt kettő. Az újabb hűtőszekrények be­szerzésére a kereskedelem­nek kevés a pénze. Ha pe­dig lenne, gyakran nincs hely az üzletben, ahová be­állítsák. Vagy — különösen vidéken — kimarad az áramszolgáltatás, s akkor bemelegszik a hűtőszekrény. Sokféle problémát kell még megoldanunk. Az utolsó láncszem a „fri­zsider”, a háztartási hűtő- szekrény. Könnyű szép szá­mokkal dobálózni, mert ma már hazánkban 100 konyha közül 46-ban ott áll vala­miféle hűtőszerkezet. Éven­te negyedmillió újat vásá­rolnak. Ismerkedjünk meg azonban néhány alapfoga­lommal. Nemzetközi megál­lapodás alapján ma már csil­lagokkal jelölik a hűtőszek­rényeket. Egycsillagos, amelynek mélyhűtő részében mínusz hat fok a hőmér­séklet, kétcsillagos, ahol 12 fok, és háromcsillagos, amely mínusz 18 fok alá hűt. Ez az igazi. A háromcsillagos re­keszben a mirelitáru hó­napokig eltartható, sőt ha a háziasszony júniusban be­rakja a kertben szedett mál­nát, akkor azt. karácsony­kor is feltálalhatja a csa­ládnak. A szakemberek panasz­kodnak, hogy a vevők ál­talában a kisebb frizsidere­ket veszik meg, mert arra gondolnak, hogy azt az egy zacskó tejet, csomag vajat, 20 deka parizert, vagy fél kilogramm húst el tudják helyezni a 40 literes szek­rényben is. Igen ám, de a hűtőgép új igényeket tá­maszt. A családfő például rájön, milyen kellemes do­log az, hogy vacsora utón, odahaza kinyit egy ajtót és kiszedi a finomra hűtött üveg söröket. És alig telik el egy kis idő. bebizonyoso­dik. hogy a hűtőszekrény ki­csi. Azután arra is panaszkod­nak a szakemberek, hogy minálunk a háziasszonyok nem takarékoskodnak az idejükkel. Minden apró- cseprő holmiért, mindennap leszaladnak a boltba. Ahe­lyett, hogy egész hétre be­vásárolnának és ezt a hűtő- szekrényben tárolnák. Ez kétségkívül igaz. És erről megint eszembe jut a dán paraszt. ^ két és fél, há- Lgydnif» romezer fo­rintos hűtőszekrényeken csil­lagot általában hiába ke­resnénk. Ezek legföljebb ar­ra alkalmasak, hogy egyik liapről a másikra tárolják az ételt. Régebben lehetet t kap­ni háromcsillagos hűtőszek­rényt. kevesebb mint ötezer forintért. Igaz, ennek a mélyhűtő része csak 12 és fél literes, de az is jó volna, ha lenne. Ám ennek gyár­tását beszüntették. Van te­hát javítanivalónk a hűtő­lánc minden szemén, örü­lök az elért eredményeknek és bízunk a további hala­dásban. Fölöeáki Béla lexikológusok megyei tanácskozása A megyei Gyógyszeripari Központ, a KÖJÁL és a nö­vényvédő állomás toxikológiai tanácskozást rendezett teg­nap, kedden délelőtt a nö­vényvédő állomás miskolci központjában. Jelen voltak a megye különböző térülőié­in dolgozó toxikológus gyógy­szerészek. az ö munkájukat irányító, koordináló szakem­berek és a növényvédő állo­más vezetői. A növényvédő szerek tárolásával, felhasz­nálásával, az óvó-, tiltó ren­delkezések betartásának el­lenőrzésével kapcsolatos szer­teágazó munkáról volt szó. A toxikológusok szerepe, feladata évről évre nö. Hi­szen 1955-ben mindössze 2 és tél millió, forint értékű növényvédő szert. mérgét használt fel a borsodi mező­gazdaság. 1972-ben már 102 millió forint értékű szert szórtak ki a földekre es a becslések szerint jövőre már eléri a 120 millió forintot a felhasználandó szerek érté­ke. A mérgekre szükség van. alkalmazásuk hozzájárult ah­hoz, hogy tíz év alatt 22 mázsával nőtt a búza hek­táronkénti termésátlaga. A toxikológusok tanácskozá­sán elillan,gzott, hogy a me­zőgazdasági üzemek ma már az előírásoknak megfelelő körülmények között tárolják, e veszélyes mérgeket. A fel­használásnál is betartják az óvórendszabályokat, minde­nütt. szakképzett méregkam- ra-kezelők dolgoznak. Érmek köszönhető, hogy az elmúlt egy év alatt nem történt ha­lálos kimenetelű foglaíkozási baleset, bár kisebb-nagyobb mértékű mérgezések előfor­dultak. Ezeknek az «letek­nek a megelőzése érdekében a jövőben még szélesebb körben kell. tudatosítani a növényvédő szerek helyes ke­zelését, még szigorúbban kell felelősségre vonni a szabály- sértőket. A toxikológusok: a tanács­kozás befejeztével megtekin­tették a megyei növényvédő állomás korszerű laboratóriu­mait Távirászverseny Miskolcon Az évenként ismétlődő megyei gyors távi rászverseny t ez idén október 21-én. va- ságnap 9 órakor • rendezik meg az MHSZ Borsod me­gyei székhazában. "Hogyan bonyolítják le a megyei gyorstávirászversenyt, s. mi ennek a lényege? Mindenekelőtt a gyorsaság és a pontosság az, amely a leggazdagabban g.vümölcsóz- het Ez u két erény iierúl előtétbe akkor is. amikor a versenyzők ötös betűcsopor­tokat, számokat „vesznek” fejhallgató segítségével, aztán akkor is. amikor azl döntik el, hogy egy perc alatt ki tud többet leadni a megadott Szövegből. A versenyt egyébként négy kategóriában rendezik meg — korra való tekintet nél­kül A nemes versengésre mintegy 40 résztvevőt vár­nak a megye MHSZ rádiós klubjaiból, kollektív adóál­lomásairól. szakköreiből. A megyei verseny első hat helyezettjeit díjazzák, ezen­kívül az 1. és 2. helyezettek II. 'osztályú minősítést sze­reznek. A legjobbak képviselik to­vábbá a megyét a novembe­ri területi, majd későbbi idő­pontban az országos verse­nyen. Munkában az útépítő gépsor a lillafüredi úton. Sok helyen veszélyeztette már a bizton­ságos közlekedést a hepehupás, kátyús út. Most új aszJaltburkolatot terítenek a régi út­ra. Ezek után gyorsabb, jobb lesz, ezen az útszakaszon a közlekedés Fotó: Sz. Gy. A ni, a fiatalok az ipari szövetkezetekben A Borsod megyei KISZöV elnökségének ma tartandó kibővített ülésén a nőkkel, valamint az ifjúsággal kap­csolatos párt- és kormány­határozatok végrehajtásáról tárgyalnak. • Milyen képet mutatnak az elemzések? Mindenekelőtt azt. hogy a határozatok meg­valósítása nyomán tervsze­rűbbé. eredményesebbé vált a nők ügyével való törődés. Fejlődés van a nők politikai, társadalmi, közéleti és gaz­dasági tevékenységében. Az utóbi időben több nő került különféle ve­zető testületekbe. Így pél­dául a szövetkezeti veze­tőségek 23,2, a döntőbizott­ságok 34,9, • az szb-k tagjai­nak 33,5 százaléka nő. A vizsgált 30 szövetkezetben az előző évi 1796-tal szemben 2435 nö vesz részt a külön­féle politikai, állami, szak­mai oktatásban. E vonatko­zásban is bőven van tenni­való, hiszen a háztartásokból a szövetkezetekbe kerülő nőknek mintegy fele szak­képzetten. Mind több szövetkezetben fordítanak nagyobb figyel­met a nők bérezésére, a ko­rábban fennálló aránytalan­ságok megszümetésere. Saj­nálatosan akadnak azonban szövetkezetek, amelyekben a nők átlagos jövedelme stag­nál, a kívánatosnál alacso­nyabb. örvendetes, hogy több szövetkezetben megszüntették a nők túlóráztatását. A sá­toraljaújhelyi Hegyalja Ru­házati Szövetkezetben pedig a nők éjszakai foglalkoztatá­sát. Egy sor helyen fokozot­tabb gondoskodással védik a terhes anyákat. A bodrogke­res?, túri Kerámia Szövetke­zetben például a dolgozó * nőket a terhesség 4. .hónap­jától délelőtti, gólyaműszak­ban foglalkoztatják, s van, ahol munkaidő-kedvezményt Í biztosítanak számukra. • A szövetkezetek példás < módón segítik a gyermek- * elhelyezési gondok enyhíté­sét. Két év alatt az említett 30 szövetkezetben csaknem 400 ezer forinttal támogatták a gyermekintézmények fej­lesztését. E célból 15 szövet­kezet tagsága 220 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Különösen kiemelke­dik a Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet tagjainak 82 ezer forint értékű ilyen tevékeny­sége. A nők érdekvédelme, a nők gondjainak segítése a termelésben is érezteti elő­nyös hatását. Így például a nők egvharmada vesz részt a szocialista brigádmozgu- lomban, s a részvevők szá­ma egy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt. Különösen eredményes ez a sárospataki Ruházati, a Hegyalja Ruhá­zati, a miskolci Háziipari, a Borsod megyei Fodrász, a sátoraljaújhelyi Faipari, a miskolci Vasipari Szövetke­zetben. Az erkölcsi és anyagi elismerésben azonban még bőven van tennivaló, vi­szonylag kevés nő kap pél­dául kiváló dolgozó kitünte­tést. • „Ifjúságpolitikai munka a szövetkezetek többségében fellendülőben van” — olvas­hatjuk a tájékoztatóban. Ez öszefüggésben van a fokozot­tabb törődéssel. Egy sor szö­vetkezetben dicséretre méltó törekvés van korszerű tan­műhelyek létesítésére. A re­konstrukciós program szerint 10 év alatt korszerű kis- és középüzemmé fejlesztik az ipari szövetkezeteket. Ez. mind a nők. mind az ifjúság, mind a középkorúak szama­ra biztató jövőt jelent. ' A munkásfiatalok 65,4 szá­zaléka szakképzett. A szak­munkás-fiatalok 40—45 szá­zaléka pályakezdő. Ez önma­gában is jelzi a gondokat, s a tennivalókat. Az értékelés alapján a szövetkezetek két­harmadában már tudatosab­ban. elismerésre méltoam gondoskodnak az ifjúságról, az életigények folyamatos megoldásáról. Többek között a Borsod megyei Fodrász, a sátoraljaújhelyi, valamint a tokaji Vasipari, a mezőköves­di Járási Építőipari Szövet­kezet vezetősége a KISZ- szervezettel együtt gondos­kodik a fiatalok továbbtanul - láisanak biztosításáról, az er­kölcsi. az anyagi megbecíta- lés fokozásáról. Gondot okoz, hogy ar. ifik­nek csaknem fele bejáró dol­gozó. A gondok megoldásá­ban, a fiatalok lakáshoz jut­tatásában a Mezőkövesdi já­rási Építőipari Szövetkezet ért ei példamutató ered­ményt. Az ifjúsági lakasak- cióban eddig 26 dolgozol jut­tatott lakáshoz, s az OTP- akcióban 16 dolgozó lakás­gondja megoldásában segít. A miskolci Háziipari Szövet­kezet házasságkötéskor 3 ezer forint kamatmentes hi­telt ad, az ózdi Építőipari Szövetkezetben a közgyűlés döntése szerint 5 ezer forint­tal támogatják az építkezni szándékozó fiatalt. A Hegyal­ja Ruházati Szövetkezet 5 évi törlesztésre 16 ezer fo­rint kamatmentes hitellel se­gíti a szövetkezetben dolgo­zó házaspárok építkezését. A szövetkezetek többségé­ben a vezetőség megfelelő­en foglalkozik a fiatalok po­litikai. szakmai fejlődésével. Ennek hatására megkétszere­ződött a politikai, az állami oktatásban, a szocialista bri­gádmozgalomban részvevők száma. Javult a fiatalok po­litikai szervezettsége, a KISZ-szervezetek tömegbe- folyása, több új KlSZ-szer- vezet jött létre. Fokozódott a fiatalok munkafegyelme, társadalmi tevékenysége, s ragaszkodása a szövetkezet­hez. • Az elnökség korántsem véletlenül tűzte napirendre egyszerre a nőkkel, az ifjú­ság érdekvédelmével kapcso­latos tennivalók megvitatását. A két gond sok vonatkozás­ban kapcsolódik, hiszen a csaknem 6 ezer nö nagy ré­sze egyben fiatal is. Tenni­való mind a szemlélet vál­toztatásában. mind intézke­désekben bőven van. A kezdet azonban igen biztató. Csorba Barnabás % íjászaiéi a lillafiredi át

Next

/
Thumbnails
Contents