Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 17., szerda HONGKONGI PARÓKA Ősbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Sas Béni bizonyára igen sokunknak ismerőse. Aligha az ő alakja a legjellemzőbb Hómunkásból lett igazgatókra, de sajn'’,'ifr>san sok a Sas Béni, sokkal több. mint amennyit társadalmunk elviselhet, s ezért kell őt és a hasonlókat a szatíra görbe tükrében bemutatni. Sas Béni a központi alakja Szako- nyi Károly új, a Miskolci Nemzeti Színházban a minap bemutatott darabjának, amelyet a szerző szabálytalan komédiának nevez, s amely rendkívül éles vonásokkal rajzolja meg az ilyenfajta embereket, -jelzi ennek a tendenciának, a Sas Bénivé válásnak veszedelmeit. Diagnózist ad, s a kórképet, a benne szenvedőt a szatíra éles késével kívánja gyógyítani. Néhány éve igen nagy siker volt Miskolcon Szakonyi korábbi darabja, az Adáshiba. Űj színpadi művének méltatásakor — amelyet a miskolci színház számára írt, s ősbemutató előadásban láthattunk, de máris lekötötte a budapesti Nemzeti Színház — lehetetlen nem emlékezni a korábbi darabra. Abban is a kispolgári mentalitást állította pellengérre. a „bódogságot”, azt a magatartást, amely az ottani főszereolő Bódognak és csalánjának sainálatos jellemzője volt. Az az ártalmas kispolgári életmód és élet- szemlélet. amely azt a családot jellemezte, nagyrészt az új darabban is jelen van, de most már nem egy családra szorítkozik a mondandó, és nem egy családra ártalmas a magatartás, hanem veszedelmes társadalmi méreteket jelöl. Sas Béni, a munkásból lett igazgató magasan kvalifikált ember. Csakúgy, mint sok ezer, vagy tízezer társa ebben az országban. Mégis olyan módon él, amely hajdan neki is idegen volt. Jó tulajdonságai mellé felzárkózik a kispolgári önzés, a szerzés vágya, a karrierizmus, az érvényesülés utáni vágy. a kivagyiságban mindenkit megelőzés szándéka, versenyfutás a hasonszőrű törtetőkkel, s lassan ezek az elítélendő tulajdonságok kerülnek többségbe, válnak domináló elemmé nála.. Sas Béni olyan emberré lefcV mint akik napjaink gazdasági körülményei, lehetőségei között a nyugati fogyasztói társadalom normáira ácsingózást találják meg életkeretül, és nem a szocialista társadalom normái szerint élnek. Nem egyszerűen vígjáték a Hongkongi paróka. Sok benne a tragikomikus vonás, csakúgy, mint központi alakjában. Mert ha ki is nevetjük az erkölcsileg nagy vereséget szenvedett Sas Bénit és a munkásasszonyból, varrónőből lett igazgató-feleséget, akinek a nyaraló, a vál- i ■ ép-■'—■* státusz-szimbólum, mint a ,7onrV-o-^ból származó naró- Ica, az ő életmódjuk elszomorító. Bennük testesül meg gazdaságirányítási rendszerünk félreértelmezése, az ügyeskedők lavirozási lehetősén' enérz sora. amely ellen tenni kell. És különösen tenni kell. hogy a munkásság soraiból jött, és alapjában becsületes embereket megóvhassuk az effajta nyugatimádatba oltott polgárosodástól. a kisnolgáriságban való feloldódástól. A szerző mélyebb, de nemes indulatai jó tolmácso- lóra találtak az együttesben és a színpadra állító rendezőben, Illés Istvánban, aki érezte, hogy még a legcsábítóbb alkalmaknál is el kell kerülnie az olcsóbb vígjátéki lehetőségeket, a komédiái, vagy burleszk szituációkat, mert politikai szatírát úgy kell színpadra állítania, hogy az okosan politizáljon, leleplezzen eou torz. életformát a kristálytiszta ész és logika eszközeivel. Egy-két jelenetben talán felsejlett a komédiái neveltetés veszélye. egészében azonban sikerült Illésnek ezt a politikai szatírái hangulatot megteremtenie, s mindenkor megtalálni a közönséggel azt a kontaktust, amely elsősorban a néző informáltságára évül, mert tudja, hogv mindazokat a fonákságokat, amelyeknek görbe tükrét a színpad mutatja, a nézőtéren ..epTcnesben” igen jól ismerik. Ügy érezzük, rendező és darab jól találkozott. A megvalósulás értékes. A nyíltszíni kezdés, a színpad bedíszletezése, az egyes képeket átkötő díszletmunka és a két „díszletmunkás” beszélgetése, játéka filmszerűen pergővé teszik a váltásokat, kár. hogy egyik-másik jelenetben nem tudták biztosítani ugyanezt a nagy sodrást. A szűkszavú, de roppant célszerű díszleteket Székely László, a darabhoz illő ruhákat Gergely István tervezte. A játék alapjában három szereplőre épült. Sas Bénire, feleségére és szeretőjére. Sas Bénit Sallós Gábor játszotta, kitűnően érzékeltetve ennek a figurának minden kis- szerűségét, otthoni papucs mivoltát, felettesével szembeni alázatosságát, talajvesz- tettségét. Érződött Sallós alakításán, hogy ez az ember már nem munkás, még ha egy fáradt pillanatában fel is ködük benne, miként ci- pelgette a nehéz ládákat a gyárban, s ezt be is akarja mutatni, ugyanakkor idegessé lesz, ha a múltjára emlékeztető munkással szembetalálkozik. A munkáséletben már nincs talaja, a nyugati polgári életforma pedig szivárvány számára. Ezért tra-, gikomikus alak. Az otthoni melegséget más nőnél keresi, de nem tudjuk, vajon a rstő is nem státus- -szimbólum-e nála, mint más Sas Béniknél szokásos. Sallós alakításában ez a lebegő Sas Béni érződött leginkább és vált nagyon is nevetségessé, tragikus vonásai valamivel markánsabban érződtek. (Talán leginkább ott jelentkeztek, amikor a második képben minisztériumi főnökével beszél telefonon és valósággal dadogó, törpévé összezsugorodó kisember lesz a rangban magasabb előtt.! Máthé Éva játszotta a feleséget igen sok melegséggel, jól érzékeltetve az egykori munkásasszony praktikus és természetes észjárásának és az újgazdag vezető-feleség nagyravágyásának nagyon sajátos ötvözetét. A szeretőt Máthé Eta keltette életre, igen plasztikusan megmutatva e magányos nő társra, egyben társadalmi pozícióra vágyását. Mintegy a társadalom képviseletében jelent meg időnként a két díszletező munkás, Kulcsár Imre és Csapó János. Előbbi afféle dörzsöltebb, fiatalabb, az igazgató egykori gyári munkatársaként, szeretetre méltó vagány ságnal formálja az igazgató „élő lelkiismeretét”, utóbbi pedig csendes, rezignált, mindenbe belenyugvó öregként építi fel azt a nagyon hiteles munkásalakot, aki az ulcust, a gyomorfekélyt már ismeri, de a plázst, azaz a tengeri strandot még nem, pedig mint mondja, azt is nekik találták ki. E két figura igen sok társadalmi igazságot mond ki, s a két szereplő dicséretére szolgáljon a hatásvadászat teljes elkerülése. A játék egyéb szereplői között Csiszár András igen hitelesen, elegánsan épít fel egy Sas Bénihez hasonló, de szerencsésebben lavírozó újfajta úriembert, mellette Páva Ibolya formálja a szinte státusz-szimbólum cicababa feleséget megfelelően butácskára. A minisztériumi osztályvezető, afféle igazságtevő „régi munkáskáder”, Somló Ferenc emberi formálásában állt előttünk. Feleségének, akit Nádassy Anna játszóit, alig jutott több feladat kis jelenetében, minthogy ez asszonynak ebben a világban való járatlanságát jelezze. Lenkey Edit jól jellemzett vonásokkal állította 'elénk a megfelelően idomított titkárnőit. A vállalaton belüli purifikátor szerepe jutott a Markaly Gábor megszemélyesítette Zomborinak. Neurotikus alakja — ilyenné formálta a szerző és Markaly egyaránt — aligha lehetett alkalmas a társadalom igazságérzetének megszemélyesítésére. Néhány jó villanása ellenére, szinte kívül maradt e figura a darabon. (Szerző, rendező, szereplő Hibájából?) Jól sikerült politikai szatíra a Hongkongi paróka. Ráismerünk a jelenségekre és kinevetjük azokat. Ez a nevetés pedig öl, és nem baj, ha kipusztít olyan tendenciákat, amilyeneket a darab célba vett. S ha netán sokan nem magukra, hanem szomszédjukra ismernek szórakozás közben, az sem baj. Mert órájuk a másik szomszéd ismer rá. S ebben van a Hongkongi paróka művészi I ereje. Benedek Miklós Ferencsik, Stefan Ruha Megkezdődött a miskolci koncertévad * Világjáró művészek a pódiumon — Ez a hangverseny ünnep volt számomra. — Ezzel a mondattal fogadott Stefan Ruha hegedűművész a péntek esti hangverseny szünetében. Valóban ünnep volt. Nemcsak a zenészeknek, hanem annak, a zenét szerető közönségnek is, amely teljesen megtöltötte a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermét. Ez a terem — akusztikailag — nem kedvez túlságosan a zenének. Ennek ellenére maradandó művészi élménnyel gazdagodva tértek haza az 1973-as miskolci bérleti évad első hangversenyének hallgatói. A Magyar Állami Hang- versenj'zenekart Ferencsik János vezényelte. A műsort megnyitó Honegger-mű, a Monopartita, először hangzott el miskolci pódiumon. Az egész előadás, a teljes koncertprogram, az elhangzott ziene a karmester és a zenekar legjobb összhangjáról, diszpozíciójáról tanúskodott. Remek összjáíék, szuggesztív megjelenítés, tiszta hangzáskép. Sztravinszkij Hegedűversenyének előadásával szokatlan feladatot vállalt a zenekar. De a rendkívül kifinomult, szinte kamarazene jellegű kíséret eljátszása éppoly magas színvonalon állott, mint a szólót játszó művész interpretálása. Az inkább látványos, mint nagyszerű mű, Sztravinszkij neoklasszikus korszakának alkotása, a Hegedűverseny szólistája Stefan Ruha, romániai hegedűművész volt. . Másodszor járt most városunkban. Két évvel ezelőtt már volt alkalmunk képet alkotni virtuozitásáról, tiszta, szép, meleg tónusú hegedűhangjáról, igazi művészetéről. A kép most még me, >b. erőteljesebb színeket kapott. Az első ráadás Sosztako- vics Gavotte-ja volt. — S a második? — kérdeztem. — Ernest Bloch, a világhírű hegedűművész és tanár írt három ünnepi dalt, ezek közül játszottam az elsőt. — Hogyan választja ki, mi legyen a ráadás? — Tulajdonképoen stílus szerint -illenék. De sajnos, a zeneszerzők mostohán uántak a hegedűszólókkal. Keveset írtak. Csak egy példát mondok: milyen jó lenne, ha mondjuk Kadosa Pál írna egy hegedű-szólószonátát, hogy Sztravinszkij után lehessen játszani valamit. — A Sztravinszkij-versenymű régi repertorár darabjai — Már régen tudom a művet, de csak most mutattuk be együtt, ezzel a kitűnő zenekarral. A próbákon sokat tanultunk, nekem sem ártott Ferencsik mester kiváló útmutatása, nagyszerű intenciója. — Szombaton már Ismét Kolozsvárott várják főiskolás növendékei.., — Igen, de vasárnap már indulok a Szovjetunióba háromhetes vendégszereplésre, a marosvásárhelyi filharmonikusokkal. Aztán novemberben ismét Budapest, és még két vidéki város. Aztán Kubába indulok, ahol szóló- és zenekari estem lesz, onnan Nyugat-Németországba megyek ... Iao.wi.uen pedig Kolozsvárott is teljesíteni kell a „normámat”, hiszen tulajdonképpen a Kolozsvári Filharmónia szólistája vagyok. A péntek esti hangverseny befejezése Bartók Béla operája, A kékszakállú herceg vára volt. A Kékszakállút Faragó András, Juditot Szőnyi Olga énekelte. — Sokat játszottunk már itthon is, külföldön is — mondotta Ferencsik János. — Megismétlik a hangversenyt más városokban is? — Nem. Nem megyünk más városokba. Decemberig ugyan itthon vagyunk, de addig is sok munka vár ránk. Kezdődik a hajrá. Decemberben Romániába megyünk, januárban Nyugat- Németországuan koncertezünk három hétig, aztán február végétől április elejéig a Távol-Kelet lesz hangversenyeink színhelye. Japán, Ausztrália, Manilla és Singapore. Az a gyanúm, hogy magyar szimfonikus zenekar még nem, járt arrafelé. Varsányi Zsuzsa Jobb az alap- és középfokú könyv A MŰSZAKI KÖNVVNAPOK megyei megnyitója alkalmából megrendezett műszaki könyvkiállításon tételesen egymás mellé állított számadatok bizonyítják: műszaki könyvkiadásunk, a műszaki irodalom iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az üzemi műszaki könyvtárak olvasóinak száma egyenletes fejlődést, növekedést mutat 1969 és 1972 között, a kikölcsönzött műszaki könyveké pedig megduplázódott. Egyenletes emelkedést mutat a műszaki könyvek vásárlása is. Az érdeklődés nagy. Arról, hogy a Műszaki Könyvkiadó miként próbál eleget tenni az igényeknek, Makk Attilával, a könyvkiadó felelős szerkesztőjével beszélgettünk. — Általános vélemény, hogy hosszú a műszaki könyvek „átfutási ideje”. Így meglehet, hogy elavul a tartalma, mire a könyv megjelenik a boltokban ... — Bár kétségtelenül hosz- szú az átlagos másfél éves átfutási idő, az utóbbi években mégis javulásról adhatunk számot. A nyomdaipar rekonstrukciója már kezdi éreztetni hatását. A kiálló egyébként a szerkesztés munkájának gyorsításával igyekszik lerövidíteni az időt. Két esztendővel ezelőtt még hosz_ szabb átfutással kellett számolnunk. — Ettől függetlenül is igaz lehet viszont az elavulásról szóló általános vélemény. Hiszen a tudományos kutatók inkább a frissebb szakfolyóiratok cikkeire támaszkodnak ... — Épp ez a felismerés követeli meg a kiadótól, nogy a jövőben inkább hosszabb távra szóló, az alap- és középfokú műszaki irodalom felé forduljon. Ezt a tevékenységet a múltban egy kicsi, elhanyagoltuk, pedig népgazdasági szempontból indokolt ezek megjelentetése. Az üzemi munkában, a szakmunkások, a művezetők, a termeies folyamatában gyakorlatilag részt vevő technikusok ellátása irodalommal egyértelműen szükséges. Természetesen továbbra is adunk ki felsőfokú műszaki irodalmat. Mert sok olyan is van, amelynek megállapításai azért hosszú távra igazak. — Ezzel már kissé a Műszaki Könyvkiadó terveiről beszéltünk. Milyen szempontok alapján válogatnak a megielentetendő könyvek között? — A jövő évi tervünk már elkészült. S a már említett feladaton kívül a döntésnél, az irodalom kiadásának megválasztásánál igen erősen befolyásolták a döntést inari fejődésünk irányai. Így az olefin-, az alumínium- és a könnyűszerkezetes, illetve számítógépes országos p^.'inammal kapcsolatban több szakirodalom jelenik meg. Csak egy példát említenék: jövőre adjuk ki az NC alkalmazása a gyakorlatban című könyvet. Ez igen hasznos gyakorlati útmutató lesz. — Évente hányféle könyvet jelentetnek meg? — rí" - TVF*T hazai, illetve külföld! szerző munkáját. És természetesen a tankönyveket, mintegy ötszázat. Cs. A. / A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAi Miskolcon HIVATÁSOS SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPJÁRMÜ-VEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZ férfiak részére Felvételi követelmények: * betöltött 20 éves életkor, 8 általános iskolai végzettség, büntetlen előélet A tanfolyam Időtartama 3 hónap. Ezen idő alatt 1150 Ft havi illetményt biztosítunk A kiképzés költségeit a VOLÁN 3. sz. Vállalat fedezi 21 évet betöltött, tehergépjármű-vezetői jogosítvánnyal és 2 éves tehergépjármű-vezetői gyakorlattal rendelkezőket díjmentesen kiképezünk AUTÓBUSZVEZETŐNEK Jelentkezés időpontja: 1973. október 22-én. 8 óra Helye: VOLÁN 3. sz. Vállalat, Miskolc, József A. u. 70 Irodaház, ebédlőhelyiség (Bejárat a Szpndi utcai személykapu felől) A Fejér megyei Bauxitbányák felvételre keres: föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött segédmunkásokat, csilléseket, bányagépkezelőket, segédvájárokat, vájárokat, \ A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet és a megelőző munkahelyi egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Székesfehérvárról autóbusz-közlekedés van. Felvétel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést és napi háromszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. \
