Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. október 17., szerda HONGKONGI PARÓKA Ősbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Sas Béni bizonyára igen sokunknak ismerőse. Aligha az ő alakja a legjellemzőbb Hómunkásból lett igazgatók­ra, de sajn'’,'ifr>san sok a Sas Béni, sokkal több. mint amennyit társadalmunk el­viselhet, s ezért kell őt és a hasonlókat a szatíra görbe tükrében bemutatni. Sas Bé­ni a központi alakja Szako- nyi Károly új, a Miskolci Nemzeti Színházban a mi­nap bemutatott darabjának, amelyet a szerző szabályta­lan komédiának nevez, s amely rendkívül éles voná­sokkal rajzolja meg az ilyen­fajta embereket, -jelzi ennek a tendenciának, a Sas Béni­vé válásnak veszedelmeit. Diagnózist ad, s a kórképet, a benne szenvedőt a szatíra éles késével kívánja gyógyí­tani. Néhány éve igen nagy si­ker volt Miskolcon Szakonyi korábbi darabja, az Adás­hiba. Űj színpadi művének méltatásakor — amelyet a miskolci színház számára írt, s ősbemutató előadásban láthattunk, de máris lekö­tötte a budapesti Nemzeti Színház — lehetetlen nem emlékezni a korábbi darab­ra. Abban is a kispolgári mentalitást állította pellen­gérre. a „bódogságot”, azt a magatartást, amely az ottani főszereolő Bódognak és csa­lánjának sainálatos jellem­zője volt. Az az ártalmas kispolgári életmód és élet- szemlélet. amely azt a csa­ládot jellemezte, nagyrészt az új darabban is jelen van, de most már nem egy csa­ládra szorítkozik a mon­dandó, és nem egy családra ártalmas a magatartás, ha­nem veszedelmes társadalmi méreteket jelöl. Sas Béni, a munkásból lett igazgató magasan kvali­fikált ember. Csakúgy, mint sok ezer, vagy tízezer társa ebben az országban. Mégis olyan módon él, amely haj­dan neki is idegen volt. Jó tulajdonságai mellé felzár­kózik a kispolgári önzés, a szerzés vágya, a karrieriz­mus, az érvényesülés utáni vágy. a kivagyiságban min­denkit megelőzés szándéka, versenyfutás a hasonszőrű törtetőkkel, s lassan ezek az elítélendő tulajdonságok ke­rülnek többségbe, válnak do­mináló elemmé nála.. Sas Béni olyan emberré lefcV mint akik napjaink gazda­sági körülményei, lehetősé­gei között a nyugati fogyasz­tói társadalom normáira ácsingózást találják meg életkeretül, és nem a szocia­lista társadalom normái sze­rint élnek. Nem egyszerűen vígjáték a Hongkongi paróka. Sok ben­ne a tragikomikus vonás, csakúgy, mint központi alak­jában. Mert ha ki is nevet­jük az erkölcsileg nagy ve­reséget szenvedett Sas Bénit és a munkásasszonyból, var­rónőből lett igazgató-felesé­get, akinek a nyaraló, a vál- i ■ ép-■'—■* stá­tusz-szimbólum, mint a ,7onrV-o-^ból származó naró- Ica, az ő életmódjuk elszo­morító. Bennük testesül meg gazdaságirányítási rendsze­rünk félreértelmezése, az ügyeskedők lavirozási lehe­tősén' enérz sora. amely ellen tenni kell. És különö­sen tenni kell. hogy a mun­kásság soraiból jött, és alap­jában becsületes embereket megóvhassuk az effajta nyu­gatimádatba oltott polgáro­sodástól. a kisnolgáriságban való feloldódástól. A szerző mélyebb, de ne­mes indulatai jó tolmácso- lóra találtak az együttesben és a színpadra állító ren­dezőben, Illés Istvánban, aki érezte, hogy még a legcsábí­tóbb alkalmaknál is el kell kerülnie az olcsóbb vígjáté­ki lehetőségeket, a komédiái, vagy burleszk szituációkat, mert politikai szatírát úgy kell színpadra állítania, hogy az okosan politizáljon, le­leplezzen eou torz. életfor­mát a kristálytiszta ész és logika eszközeivel. Egy-két jelenetben talán felsejlett a komédiái neveltetés veszé­lye. egészében azonban si­került Illésnek ezt a politi­kai szatírái hangulatot meg­teremtenie, s mindenkor megtalálni a közönséggel azt a kontaktust, amely el­sősorban a néző informált­ságára évül, mert tudja, hogv mindazokat a fonákságokat, amelyeknek görbe tükrét a színpad mutatja, a nézőté­ren ..epTcnesben” igen jól ismerik. Ügy érezzük, rende­ző és darab jól találkozott. A megvalósulás értékes. A nyíltszíni kezdés, a színpad bedíszletezése, az egyes ké­peket átkötő díszletmunka és a két „díszletmunkás” beszélgetése, játéka filmsze­rűen pergővé teszik a váltá­sokat, kár. hogy egyik-má­sik jelenetben nem tudták biztosítani ugyanezt a nagy sodrást. A szűkszavú, de roppant célszerű díszleteket Székely László, a darabhoz illő ruhákat Gergely István tervezte. A játék alapjában három szereplőre épült. Sas Bénire, feleségére és szeretőjére. Sas Bénit Sallós Gábor játszot­ta, kitűnően érzékeltetve en­nek a figurának minden kis- szerűségét, otthoni papucs mivoltát, felettesével szem­beni alázatosságát, talajvesz- tettségét. Érződött Sallós ala­kításán, hogy ez az ember már nem munkás, még ha egy fáradt pillanatában fel is ködük benne, miként ci- pelgette a nehéz ládákat a gyárban, s ezt be is akarja mutatni, ugyanakkor ideges­sé lesz, ha a múltjára emlé­keztető munkással szembe­találkozik. A munkáséletben már nincs talaja, a nyugati polgári életforma pedig szi­várvány számára. Ezért tra-, gikomikus alak. Az otthoni melegséget más nőnél kere­si, de nem tudjuk, vajon a rstő is nem státus- -szim­bólum-e nála, mint más Sas Béniknél szokásos. Sallós alakításában ez a lebegő Sas Béni érződött leginkább és vált nagyon is nevetségessé, tragikus vonásai valamivel markánsabban érződtek. (Ta­lán leginkább ott jelentkez­tek, amikor a második kép­ben minisztériumi főnöké­vel beszél telefonon és va­lósággal dadogó, törpévé összezsugorodó kisember lesz a rangban magasabb előtt.! Máthé Éva játszotta a fele­séget igen sok melegséggel, jól érzékeltetve az egykori munkásasszony praktikus és természetes észjárásának és az újgazdag vezető-feleség nagyravágyásának nagyon sajátos ötvözetét. A szeretőt Máthé Eta keltette életre, igen plasztikusan megmu­tatva e magányos nő társra, egyben társadalmi pozícióra vágyását. Mintegy a társadalom kép­viseletében jelent meg időn­ként a két díszletező mun­kás, Kulcsár Imre és Csapó János. Előbbi afféle dörzsöl­tebb, fiatalabb, az igazgató egykori gyári munkatársa­ként, szeretetre méltó va­gány ságnal formálja az igaz­gató „élő lelkiismeretét”, utóbbi pedig csendes, rezig­nált, mindenbe belenyugvó öregként építi fel azt a na­gyon hiteles munkásalakot, aki az ulcust, a gyomorfe­kélyt már ismeri, de a plázst, azaz a tengeri stran­dot még nem, pedig mint mondja, azt is nekik talál­ták ki. E két figura igen sok társadalmi igazságot mond ki, s a két szereplő dicsére­tére szolgáljon a hatásvadá­szat teljes elkerülése. A játék egyéb szereplői között Csiszár András igen hitelesen, elegánsan épít fel egy Sas Bénihez hasonló, de szerencsésebben lavírozó új­fajta úriembert, mellette Páva Ibolya formálja a szin­te státusz-szimbólum cicaba­ba feleséget megfelelően bu­tácskára. A minisztériumi osztályvezető, afféle igazság­tevő „régi munkáskáder”, Somló Ferenc emberi formá­lásában állt előttünk. Fele­ségének, akit Nádassy Anna játszóit, alig jutott több fel­adat kis jelenetében, mint­hogy ez asszonynak ebben a világban való járatlanságát jelezze. Lenkey Edit jól jel­lemzett vonásokkal állította 'elénk a megfelelően idomí­tott titkárnőit. A vállalaton belüli purifikátor szerepe ju­tott a Markaly Gábor meg­személyesítette Zomborinak. Neurotikus alakja — ilyenné formálta a szerző és Mar­kaly egyaránt — aligha lehe­tett alkalmas a társadalom igazságérzetének megszemé­lyesítésére. Néhány jó villa­nása ellenére, szinte kívül maradt e figura a darabon. (Szerző, rendező, szereplő Hibájából?) Jól sikerült politikai szatíra a Hongkongi paróka. Ráis­merünk a jelenségekre és kinevetjük azokat. Ez a ne­vetés pedig öl, és nem baj, ha kipusztít olyan tendenciá­kat, amilyeneket a darab célba vett. S ha netán sokan nem magukra, hanem szom­szédjukra ismernek szórako­zás közben, az sem baj. Mert órájuk a másik szom­széd ismer rá. S ebben van a Hongkongi paróka művészi I ereje. Benedek Miklós Ferencsik, Stefan Ruha Megkezdődött a miskolci koncertévad * Világjáró művészek a pódiumon — Ez a hangverseny ün­nep volt számomra. — Ez­zel a mondattal fogadott Stefan Ruha hegedűművész a péntek esti hangverseny szünetében. Valóban ünnep volt. Nemcsak a zenészek­nek, hanem annak, a zenét szerető közönségnek is, amely teljesen megtöltötte a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermét. Ez a terem — akusztikailag — nem kedvez túlságosan a zenének. Ennek ellenére ma­radandó művészi élménnyel gazdagodva tértek haza az 1973-as miskolci bérleti évad első hangversenyének hall­gatói. A Magyar Állami Hang- versenj'zenekart Ferencsik János vezényelte. A műsort megnyitó Honegger-mű, a Monopartita, először hang­zott el miskolci pódiumon. Az egész előadás, a teljes koncertprogram, az elhang­zott ziene a karmester és a zenekar legjobb összhangjá­ról, diszpozíciójáról tanús­kodott. Remek összjáíék, szuggesztív megjelenítés, tiszta hangzáskép. Sztravinszkij Hegedűverse­nyének előadásával szokat­lan feladatot vállalt a zene­kar. De a rendkívül kifino­mult, szinte kamarazene jellegű kíséret eljátszása éppoly magas színvonalon állott, mint a szólót játszó művész interpretálása. Az inkább látványos, mint nagy­szerű mű, Sztravinszkij neo­klasszikus korszakának al­kotása, a Hegedűverseny szólistája Stefan Ruha, ro­mániai hegedűművész volt. . Másodszor járt most váro­sunkban. Két évvel ezelőtt már volt alkalmunk képet alkotni virtuozitásáról, tisz­ta, szép, meleg tónusú he­gedűhangjáról, igazi művé­szetéről. A kép most még me, >b. erőteljesebb szí­neket kapott. Az első ráadás Sosztako- vics Gavotte-ja volt. — S a második? — kérdeztem. — Ernest Bloch, a világ­hírű hegedűművész és tanár írt három ünnepi dalt, ezek közül játszottam az elsőt. — Hogyan választja ki, mi legyen a ráadás? — Tulajdonképoen stílus szerint -illenék. De sajnos, a zeneszerzők mostohán uántak a hegedűszólókkal. Keveset írtak. Csak egy pél­dát mondok: milyen jó len­ne, ha mondjuk Kadosa Pál írna egy hegedű-szólószoná­tát, hogy Sztravinszkij után lehessen játszani valamit. — A Sztravinszkij-verseny­mű régi repertorár darabjai — Már régen tudom a mű­vet, de csak most mutattuk be együtt, ezzel a kitűnő zenekarral. A próbákon so­kat tanultunk, nekem sem ártott Ferencsik mester ki­váló útmutatása, nagyszerű intenciója. — Szombaton már Ismét Kolozsvárott várják főisko­lás növendékei.., — Igen, de vasárnap már indulok a Szovjetunióba há­romhetes vendégszereplésre, a marosvásárhelyi filharmo­nikusokkal. Aztán novem­berben ismét Budapest, és még két vidéki város. Aztán Kubába indulok, ahol szóló- és zenekari estem lesz, on­nan Nyugat-Németországba megyek ... Iao.wi.uen pedig Kolozsvárott is teljesíteni kell a „normámat”, hiszen tulajdonképpen a Kolozsvári Filharmónia szólistája va­gyok. A péntek esti hangver­seny befejezése Bartók Béla operája, A kékszakállú her­ceg vára volt. A Kékszakál­lút Faragó András, Juditot Szőnyi Olga énekelte. — Sokat játszottunk már itthon is, külföldön is — mondotta Ferencsik János. — Megismétlik a hangver­senyt más városokban is? — Nem. Nem megyünk más városokba. Decemberig ugyan itthon vagyunk, de addig is sok munka vár ránk. Kezdődik a hajrá. De­cemberben Romániába me­gyünk, januárban Nyugat- Németországuan koncerte­zünk három hétig, aztán február végétől április ele­jéig a Távol-Kelet lesz hang­versenyeink színhelye. Ja­pán, Ausztrália, Manilla és Singapore. Az a gyanúm, hogy magyar szimfonikus zenekar még nem, járt arra­felé. Varsányi Zsuzsa Jobb az alap- és középfokú könyv A MŰSZAKI KÖNVVNA­POK megyei megnyitója al­kalmából megrendezett mű­szaki könyvkiállításon téte­lesen egymás mellé állított számadatok bizonyítják: mű­szaki könyvkiadásunk, a műszaki irodalom iránt egy­re nagyobb az érdeklődés. Az üzemi műszaki könyv­tárak olvasóinak száma egyenletes fejlődést, növe­kedést mutat 1969 és 1972 között, a kikölcsönzött mű­szaki könyveké pedig meg­duplázódott. Egyenletes emel­kedést mutat a műszaki könyvek vásárlása is. Az ér­deklődés nagy. Arról, hogy a Műszaki Könyvkiadó mi­ként próbál eleget tenni az igényeknek, Makk Attilával, a könyvkiadó felelős szer­kesztőjével beszélgettünk. — Általános vélemény, hogy hosszú a műszaki könyvek „átfutási ideje”. Így meglehet, hogy elavul a tartalma, mire a könyv meg­jelenik a boltokban ... — Bár kétségtelenül hosz- szú az átlagos másfél éves átfutási idő, az utóbbi évek­ben mégis javulásról adha­tunk számot. A nyomdaipar rekonstrukciója már kezdi éreztetni hatását. A kiálló egyébként a szerkesztés mun­kájának gyorsításával igyek­szik lerövidíteni az időt. Két esztendővel ezelőtt még hosz_ szabb átfutással kellett szá­molnunk. — Ettől függetlenül is igaz lehet viszont az elavu­lásról szóló általános véle­mény. Hiszen a tudományos kutatók inkább a frissebb szakfolyóiratok cikkeire tá­maszkodnak ... — Épp ez a felismerés kö­veteli meg a kiadótól, nogy a jövőben inkább hosszabb távra szóló, az alap- és kö­zépfokú műszaki irodalom felé forduljon. Ezt a tevé­kenységet a múltban egy ki­csi, elhanyagoltuk, pedig népgazdasági szempontból indokolt ezek megjelenteté­se. Az üzemi munkában, a szakmunkások, a művezetők, a termeies folyamatában gyakorlatilag részt vevő technikusok ellátása iroda­lommal egyértelműen szük­séges. Természetesen tovább­ra is adunk ki felsőfokú műszaki irodalmat. Mert sok olyan is van, amelynek meg­állapításai azért hosszú táv­ra igazak. — Ezzel már kissé a Mű­szaki Könyvkiadó terveiről beszéltünk. Milyen szempon­tok alapján válogatnak a megielentetendő könyvek között? — A jövő évi tervünk már elkészült. S a már em­lített feladaton kívül a dön­tésnél, az irodalom kiadásá­nak megválasztásánál igen erősen befolyásolták a dön­tést inari fejődésünk irá­nyai. Így az olefin-, az alu­mínium- és a könnyűszerke­zetes, illetve számítógépes országos p^.'inammal kap­csolatban több szakirodalom jelenik meg. Csak egy pél­dát említenék: jövőre adjuk ki az NC alkalmazása a gya­korlatban című könyvet. Ez igen hasznos gyakorlati út­mutató lesz. — Évente hányféle köny­vet jelentetnek meg? — rí" - TVF*T hazai, illetve külföld! szerző munkáját. És természetesen a tankönyveket, mintegy öt­százat. Cs. A. / A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAi Miskolcon HIVATÁSOS SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPJÁRMÜ-VEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZ férfiak részére Felvételi követelmények: * betöltött 20 éves életkor, 8 általános iskolai végzettség, büntetlen előélet A tanfolyam Időtartama 3 hónap. Ezen idő alatt 1150 Ft havi illetményt biztosítunk A kiképzés költségeit a VOLÁN 3. sz. Vállalat fedezi 21 évet betöltött, tehergépjármű-vezetői jogosít­vánnyal és 2 éves tehergépjármű-vezetői gyakorlattal rendelkezőket díjmentesen kiképezünk AUTÓBUSZVEZETŐNEK Jelentkezés időpontja: 1973. október 22-én. 8 óra Helye: VOLÁN 3. sz. Vállalat, Miskolc, József A. u. 70 Irodaház, ebédlőhelyiség (Bejárat a Szpndi utcai személykapu felől) A Fejér megyei Bauxitbányák felvételre keres: föld alatti bányamunkára 18. életévüket betöltött segédmunkásokat, csilléseket, bányagépkezelőket, segédvájárokat, vájárokat, \ A felvételhez érvényes tüdőszűrő lelet és a meg­előző munkahelyi egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet: a vállalat munka- és bérügyi osztályán, Kincsesbányán. Székesfehérvárról autóbusz-közlekedés van. Felvé­tel esetén az igazolt utazási költséget megtérítjük. Korszerű munkásszálláson elhelyezést és napi há­romszori étkezést biztosítunk. Családlátogatás törvényesen biztosított költségét a vállalat kifizeti. \

Next

/
Thumbnails
Contents