Észak-Magyarország, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-03 / 231. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. október 3., szerda Az első hetek után MUNKÁBAN . A „NAGYÜZEM” A Miskolci Nemzeti Színház 150 éves jubileumának fényét emelendő, úgy döntött az ünnepséget előkészítő bizottság, hogy emlékalbumot is megjelentet. Ennek elkészítésére a Magyar Színházi Intézet kapott megbízást. Kétezer példányban meg is jelent a Miskolci Nemzeti Színház 1823—1973 című, 216 oldalas kötet. Külső kiállítása tetszetős, s benne a város tanácselnökének bevezetője után három fejezetben a miskolci színészet történetét találjuk, majd 355 képet, ezt követően egy adattárat, amely a színház államosítása óta bemutatott műsorát, a produkciók segítőinek — rendezők, karmesterek stb. — név- és címmutatóját, a színház igazgatóinak névsorát, a színészek szerepkatalógusát tartalmazza. Végül németül, franciául és oroszul rövid összefoglaló, s a kötet legvégén bibliográfia olvasható. A Fejezetek a miskolci színészet történetéből című leírás első része az épitéstör- ténettel, a második rész a miskolci színművészet történetével a XVIII. század végétől az 1823-as színháznyitáson át 1949-ig, az államosításig foglalkozik, míg a harmadik rész az államosított színház történetét summázza. Az utolsó néhány évtizedre jobban jelfigyel az olvasó, mert az ismertetett eseményeknek, produkcióknak, szereplőknek nagyrészt kor- társa is, és egyben a tanú szemével is nézi, miként látja a kötetet összeállító tudományos kollektíva az adott korszakot. (Magam is több, mint négy évtizede vagyok a színház állandó látogatója, s közel két évtizede krónikása és kritikusa. Az utolsó évtizedeknek magam is tanúja, részben részvevője lehettem. í'PPep ezért nem pusztán a hűvös hévülálló recenzor érdeklődésével böngésztem az albumot.) Amikor örömmel regisztrálom a színház történetét bemutató könyv megjelenését, a benne található fényképeket. adattári anyagokat, ugyanakkor a kortárs néző 'érzékenységével kell, hogy reagáljak néhány hiányosságra. Minősítési kérdésekben nincs módom vitázni, pusztán egy ilyen megállapításhoz szeretnék hozzászólni. Nevezetesen a Miskolc és Kger összevonásával kapcsolatos következtetésekkel nem lehet egyetérteni, a két színház összevonása Miskolc szempontjából korántsem lehet olyan hasznop. mint azt a történetírás szerzője feltünteti. A továbbiakban néhány ténybeli hiányosságra hívom fel a figyelmet. A történetírás megfeledkezik'róla, hogy Miskolcon operatársulat is működött. A felszabadulás után, az ötvenes évek legelején szerveződött és 1957. november 18-án szűnt meg, éppen a színház átépítése, illetve az operajátszás lehetetlensége miatt. Rövid néhány év alatt igen értékes produkciókkal hívta fel magára a figyelmet, amit nem lehet e jubileum kapcsán úgy elintézni, mint az a 24. oldalon olvasható, hogy a színház vezetői „ambícióval és műgonddal tűzték műsorra... az operaegyüites fennállása idején az operákat és baletteket’’. Ez. több szót kívánt volna. Ugyancsak figyelmen kívül hagyja a történetírás, hogy. az ötvenes évek elején megszületett a Kamaraszínház, amely — különösen a színház átépítése idején — a magvasabb színházi produkcióknak otthont nvújtott, és az oktalan bezárásáig eltelt több mint egy évtized alatt hosszú időre emlékezetes produkciók tucatjait kínálta a közöaségnek. (Például Megperzselt lányok, Koldusopera, Szerelmi házasság, A fösvény, Ezer év, Kisunokám, Szeptember stb.). O Az emlékalbum képanyaga 355 fotómásolatot, illetve fotót kínál. Bár a kötet minden anyaga az 1971—72-es évaddal zárul, a képek között négy*., olyan is van, amely már az 1972—73-as évadból való. Ha csak az államosítás óta eltelt időszakot vizsgáljuk, 197 fényképet találunk a különböző produkciókból. A képek mellett többségben aláírás segít a tájékozódásban, hogy mely darabból való a látott jelenet, és ha nem tömegkép, akkor kiket látunk rajta. Ugyanakkor azonban ezt a képaláírási rendszert nem következetesen vitte végig a kötet szerkesztője. Harminchét olyan képet találunk, amelyen, háromnál nem szerepelnek többen, de nem tudjuk, hogy kik. A 278-as és 279-es képek szövegét elcserélték, a 273-as számú képen pedig Gáti György látható a Vá- nya bácsiban, és nem Gáti József, mint olvasható. (Utóbbi sohasem volt a miskolci színház taeia.) 1944. decemberétől, tehát a felszabadulás utáni színbáznvitástól 1949. októberé!» az államosításig — egy oiakátnak a fotókópiáján kívül — env kénét sem találunk az albumban. Nehéz elhinni, hogy ne lehetett volna felkutatni. Az adattárban a színház műsorát 1949. októbertől 1972 júniusáig közlik. Az adattár bevezetésében van egy előzetes mentegetőzés, hogy néhány produkció szereplőit nem sikerült megállapítani, mert nem találtak plalcátot, amelyről az leolvasható. Nehezen elfogadható mentség. J • ■cm szerepel az adattárban ! a színház utolsó vasgyári be- ! mutatója, amellyel elbúcsúztak a kényszerű vendégszerepléstől, azaz az 1959. szeptemberében bemutatott Cirkuszhercegnő. „ Természetszerűen”, a színészeknél sem szerepel ez az előadás. Hiányoznak a színészlistából a felszabadulás, illetve az 1949 előtt itt működött művészek, pedig ha valahol, itt lehetett volna megemlíteni Ladányi Ferenc, Pécsi Sándor, Mezey Mária, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Rajz János, Bessenyei Ferenc, Honim Pál és még nagyon sok más színész ténykedését, itteni szerepeit. Régi újságok és egyéb kritikák a kutató rendelkezésére állnak, Miskolc- nak abban az időben volt színházi képeslapja is, a fel- szabadulás előtt sokszor több ilyen lap is megjelent, amelyek forrásul szolgálhatnának. Csak a plakátokra hagyatkozni kevés, tgy történhet, hogy Pákozdy János Koldusopera-beli Kikiáltó szerepe nincs feltüntetve, pedig ezzel ugrott ki, mert a forrásként használt plakáton annak a Puskás Tibornak a neve szerepel, aki a bemutatás időpontjában már nem is volt a színháznál. Vannak egyéb tévedések is a színészek szerepkatalógusában. Például Balogh Erzsébet egy- egy szerepét Balogh Emesének, illetve Balogh Zsuzsának könyvelték el. Máthé Eta négy, múlt évad beli szerepe Máthé Évának a javára íratott. Tímár József négy szerepéből csak három található a katalógusban. Nem lelhető fel az utalás Ruttkai Ottó Rettegi Fridolinjára, vagy Pászti Tibor A dohányon vett kapitány címszerepére. Hiányzik Kovács Anny Stellája a Szabad szélből. Csak így hirtelenjében eny- nvút. A hibák a lokálpatrióta színházbarátnak rosszul esnek, bosszankodik miattuk. De már ez jelent meg 2000 példányban. Ugyanakkor meg kell kérdeznünk, miért nincs egy népszerű kiadás, egy kevésbé díszes emlékkönyv, ami persze olcsóbb is. De eljutna a nagyközönséghez, azokhoz, akik őszintén érdeklődnek, .mindenféle hivatali kötöttség nélkül a színház iránt. . A klisék most már megvannak. A források is adódnak. Jó lenne, ha egy olcsóbb, javított kiadvány is megjelenhetne. Mert ez az emlékal- bum minden értéke ellenére is — és szépséghibáival együtt —tulajdonképpen protokolláris jelenség.^ Benedek Miklós A hét minden napján százak és százak veszik útjukat Miskolcon a Dolgozók Gimnáziuma felé. Sokan éppen munkából jönnek. Talán csak annyi idejük volt —• ha voít —, hogy bekapják ebédjüket, aztán összecsomagolták holmijukat, könyveiket, gondolatban végigfutották az aznapi órarendet és tananyagot, aztán elindultak. A villamoson, a buszon ismerősök, újdonsült, vagy régi osztálytársak ... A Hősök terén hosszú sorok, kisebb-nagyobb csoportok igyekeznek a Földesbe, úgy, hogy a Palóczy utcából a posta felé igyekvő gépkocsik vezetőinek ugyancsak óvatoskodniuk kell a tömegben . i. Segédmunkástól vezetőig » Nagyüzem ez, amely néhány hét után immár teljes erővel működik. Nagyüzem, amely sajátos körülmények között tevékenykedik. Nagyüzem, amelynek munkájára mindig érdemes odafigyelni. Hallgatói az élet sok területéről verbuválódtak. Van, aki napközben kis kézikocsival kerekezik végig a főutcán, s viszi-hordja a cukrászsüteményeket. más a pult mellett, vagy a fodrászüzletben igyekszik a vevők kedvébe járni, ismét más hosszúhosszú kilométereket tesz meg teherautóval. Vannak akik segédmunkásként dolgoznak valamilyen üzemben, vagy építkezésen, s vannak, akik felelős beosztásban irányítanak, intézkednek. Vannak, nagyon sokan vannak nőtlenek, hajadonok, de sqk családos, vagy családfenntartó is van közöttük. Van sok olyan tanuló, akinek otthon segíthetnek a szülők, a testvérek ugyancsak megköny- nyíthetik a tanulását, de van olyan is, aki senkire sem számíthat. Van olyan asz- szony, aki 19 éves fiával és 17 éves lányával együtt ül be az iskolapadba, hihetetlen szorgalommal és akarattal megbecsült osztályelső lett, évről évre magával ragadva gyermekeit, sőt az egész évfolyamot ... 64 osztály A város, sőt talán az oc- szág legnagyobb középiskolája a Dolgozók Gimnáziuma. Ma már három tagozatán (esti, levelező, ifjúsági tagozat) 64 osztály működik. (Tavaly 60 osztállyal indultak.) 1 S a 64 osztály csaknem 4000 hallgatót jeleht. Az idei megnövekedett érdeklődést jelzi, hogy csupán a levelezőknél 12 első osztály kezdte meg munkáját (ezenkívül az esti és az ifjúsági tagozat első osztályai). A megnövekedett érdeklődés, a hatalmas létszám pozitív, i^igy negatív jelenségnek tekintendő? Jó-e az, vagy rossz, hogy ennyien akarnak pótolni valam.it, amire — ügy érzik — szükségük van? Sokszor és sok helyen szó esik erről. Hallók Gyula igazgató és Fejes Éva igazgató-helyettes is kitér minderre. Feltétlenül pozitív jelenség szerintük is az érdeklődés megnövekedése, hiszen néhány évi stagnálás, sőt, visz- szaesés után következett be, s főleg annak hatására, hogy a felnőttoktatás jobban közüggyé lett. Közvéleményünk egyre inkább felfigyelt az utóbbi években kialakult, s egyre rosszabbodó helyzetre. És a különböző intézkedések, határozatok nem maradtak el. Egyetlen mondat csupán a KB 1972. júniusi határozatából: „Növelni kell a munka melletti tanulás társadalmi megbecsülését.” S ez az egyetlen mondat oly sok mindent magába sűrít! Ez az alapja és kiindulópontja a szem léiét változásnak, az érdeklődés növekedésének. Igen, össztársadalmi megbecsülés, támogatás szükséges, hiszen — és ez szinte már közhely — rohanó világunk művelt, gondolkodni, tenni tudó embereket kíván meg. És országunkban a 18 éven felüli lakosoknak csak 15,6 százaléka rendelkezik érettségivel! Kissé lehangoló adat!... Speciális módon... Gimnáziumi képzés ez is, mégis mas, mint a nappali tagozaton, ahol a rendes korú fiatalok népesítik be a padokat. A hallgatók kora itt különböző, az osztályok összetétele más, az órák száma kevesebb, a tananyag viszorft csaknem ugyanannyi. Ehhez speciális oktatási formát kell kialakítani... Ebben az iskolában felnőttek ülnek az iskolapadokban, szüiői munkaközösségek nincsenek, az igazgatóság mégis igyekszik kapcsolatot tartani a szülőkkel, munkahelyekkel, szocialista brigádokkal. Az iskolában nőtt a szakmunkások és a fizikai dolgozók aránya (a tavalyi 60— 62 százalékról 70 százalékra), kihez fordulnának hát elsősorban, mint az üzemekhez, munkahelyekhez! Az iskolának persze, vannak bizonyos pénzügyi lehetőségei, de ezek; korlátozottak. A Földes Gimnázium szemléltetőeszközeit, anyagát használhatják (mint köztudott, a Dolgozók Gimnáziuma a Földes épületében tevékenykedik), de olykor a kevesebb óraszám, a sűrített tempó másfajta szemléltetést kívánna. S bizony,, ilyenkor jól jönne egy-egy munkahely,, vagy szocialista brigád segítsége. Máskor egy-egy tanulmányi kirándulás létrehozásában, valamilyen felszerelési tárgy javításában, felújításában, vagy más ügyben jönne jól a támogatás. S támogatást jelent az is — nem is kicsit —, ha a munkahelyek a határozatok szellemében küldik dolgozóikat az iskolába, érdeklődnek tanulmányaik iránt, segítik őket. Az eredmény így nem maradhat el... Becze Károly Tízéves a Miskolci Szimfonikus Zenekar Ünnepi társulati ülés Értesítjük üzletfeleinket, hogy a Miskolc, Sajó-parti telepünkön október 1—10-ig leltározást tártuk A leltár ideje alatt mindennemű árnátvétei és eladás szünetel. (míeü) Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat Felhívjuk kedves vevőink szíves figyelmét, hogy vállalatunk MEZÖGAZDASÄG1 és szerszámgép, len-kender-ruhAzati raktáraiban 1973. október 8—18. között év végi leltározást tartónk A leltár alatt az árukiadás szünetel. Alkatrész-, műtrágya- és növényvédőszer-kiszolgálás zavartalan. B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGROKER. V Miskolc, Besenyői u. 14. Ünnepi társulati ülésen emlékeztek meg tegnap, október 2-án, délben a Miskolci Szimfonikus Zenekar megalakulásának tizedik évfordulójáról. Mura Péter igazgató-karnagy elevenítette fel az elmúlt egy évtized közös munkájának emlékeit, a zenekar megalakulásának előzményeit, s azokat a közös törekvéseket, amelyekért a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjai áldozatot, fáradtságot nem sajnálva tevékenykedtek. Arról 'szólt megemlékezésében, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar az országban elsőnek vállalkozott a koncertzenekar feladataira — vidéken. S szólt azokról az évekről is, amikor még a színházi feladatok mellett vállalták a zenészek a koncertek fáradtságát, a zenei kultúra terjesztésének, propagálásának nem könnyű feladatát. Az ünnepségen, amelyen jelen volt — többek között — Csótai János, a Miskolc városi Pártbizottság osztály- vezetője, Tok Miklós, Miskolc városi Tanácsának elnökhelyettese is, Tolnay Ferenc, a várbsi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is méltatta a zenekar immáron elévülhetetlen érdemeit. Hangsúlyozta beszédében. hogy a jubileum egyben az előretekintésre is alkalmat nyújt, s természetesen a megtett út felmérésére is. A város szereti a zenekarát, s ezt talán épp a jubileumi hangverseny sikere is bizonyítja. A jubileumi társulati ülésen a Miskolci Szimfonikus Zenekar harminchárom alapító tagja — olyan zenészek, akik mind a mai napig részesei a zenekari munkának — részére adták át a Művelődésügyi Minisztérium jutalmát. Ugyancsak jutalmat kapott Mura Péter, a zenekar igazgató-karnagya is. A zenekart Miskolc város fel- szabadulásának évfordulóján újabb elismeréssel tüntetik ki: a városi tanács végrehajtó bizottsága a Miskolci Szimfonikus Zenekar eddigi tevékenységét a város zenei díjával kívánja jut a1 ni a zni. cs. a Emlékezés — szépséghibákkal
