Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. szept. 2., vasárnap A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében Magyar vezetek távirata a YBX-ka (Folytatás az 1. oldalról) belföldi felhasználás azonban a tervidőszak első évében gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél, ami a nemzeti jövedelem 8,2 százalékát ki­tevő behozatali többlet ré­vén vált lehetővé. 1972-ben — a kellő időben fogana­tosított intézkedések hatásá­ra — a belföldi felhasználás mérséklődött, és a némzeti jövedelem 1,5 százalékát ki­viteli többlet formájában használtuk fel. A két év alatt együttvéve azonban a belföldi felhasználás össze­ge még így is 3,1 százalék­kal nagyobb volt a nemzeti jövedelem összegénél. Az 1973. első félévi adatok alap­ján idén — a múlt évhez ha­sonlóan — szintén kiviteli többlettel lehet számolni, vagyis fokozatosan megvaló­sul a termelés és a felhasz­nálás egyensúlyának biztosí­tása. A terv azzal számolt, hogy a belföldi felhasználáson be­lül a fogyasztás aránya 75 —77 százalék, a felhalmo­zásé pedig 23—25 százalék lesz. Az első kétévi tényle­ges arány (75:25) megfelelt a tervezettnek. Emögött azonban nagyfo­kú ingadozások, komoly problémák húzódtak meg. A fogyasztás-felhalmozás aránya 1®T1-ben 72:28 volt, 1972-ben pedig 78:22. A fo­gyasztás ugyan évről évre növekedett, mégpedig a két év alatt az előirányzatot megközelítő mértékben, a nö­vekedés üteme azonban mér­séklődött: az MTI. évi 5,1 százalékról 1972-ben 3,4 szá­zalékra. 1973-ban — az első félévi adatok szerint — a fogyasztás növekedési üteme nagyobb lesz a tavalyinál. A felhalmozás 1971-ben 27 szá­zalékkal nőtt. Abban az év­ben erőteljes volt a beruhá­zási tevékenység és a kész­letfelhalmozás is, mégpedig nagymértékű importnöveke­déssel párosulva. A szükséges intézkedések után 1972-ben a felhalmozás az 1971. .évinek háromnegyedére csökkent. Ez lényebében a kész­letfelhalmozás mérséklődésé­ből adódott, a beruházás gyakorlatilag stagnált. Az 1973. év első félévének adatai még nem utalnak a felhal­mozási tevékenység élénkülé­sére. Látnunk kell azonban, hogy a fogyasztás és a ter­melés rendszeres növelése, egészséges fejlődés nem va­lósítható meg a felhalmozás tartós stagnálása melletil. A népgazdasági ágak ter­melésének növekedési üteme és szerkezeti változása a tervben kifejezett szándékok­nak megfelelően alakult. Az ipar termelése 1971—1972- ben 6 százalékkal nőtt, 1973 I. félévében pedig 7 százalék­kal. Az ötéves terv az ipari termelés kb. 6 százalékos nö­vekedésével számolt. A leg­több ipari ágazat fejlődése és strukturális változása is megfelelt a terv előírásai­nak, gyorsabban azok az ágazatok fejlődtek, amelyek valamely kiemelt köz­ponti programhoz kapcsolód­tak. Korszerűsödött az ener­giatermelés és -felhasználás, ami a szén szerepének csök­kenésében és a kőolaj, vala­mint a földgáz jelentőségé- r 'k növekedésében jutott ki- í iezésre. A szénhidrogének ; ínya az alapenergia-hor- t '/.ók felhasználásán belül i )70-ben 45.3 százalék, 1972- ben 54,4 százalék volt, és 1973. I. félévében tovább nőtt. A fejlesztési progra­moknak megfelelően az ipari áílagot meghaladóan fejlő­dött" a bauxitbányászat és az s'umíniumkohászat. A gép­iparon belül — az úr*, jár­műprogrammal összefüggés­ben — erőteljesen fokozta a termelését a közlekedési esz- kős55ket gyártó ágazat (1971- ben 6,9 százalékkal, 1Q72­ben 9,1 százalékkal, 1973. I. félévében 6,8 százalékkal.) Gyors volt a fejlődés a mű­szeriparban és a híradástech­nikai termékeket gyártó vállalatoknál. A számítás- technikai program keretében 1972-ben megindult és 1973- ban folytatódott a program gerincét képező elektronikus logikai gépek termelése. A gyártmánystruktúra fi­gyelemre méltó változása mel­lett azonban nem elég gyors az áttérés a gépiparban a gaz­daságosabb termékek terme­lésére és a követelmények­nél lassúbb a termékek cse­rélődése. Az ipar leggyorsabban fejlődő ágazata — a tervvel összhangban — a vegyipar volt (1971-ben 12,7 százalék, 1972-ben 10,7 százalék, 1973. I. félévében 14,3 százalék). A vegyiparon belül nőtt a mezőgazdasági rendeltetésű vegyiitermékek, a különféle műtrágyák és növényvédő szerek aránya. Jóval több motorbenzint termeltünk, mint korábban, az átlagos oktánszám emelése mellett. Az átlagot jóval meghaladó­an emelkedett a műanyag­alapanyagok termelése (1972- ben az 1970. évinek 1,8-szo- rosa volt.) A termelési szer­kezet folyamatos változásá­val egyidejűleg dinamikusan fejlődött az exportban jelen­tős hányadot képviselő gyógyszeripar is. — A tervezettnél lassab­ban fejlődött az építőanyag­ipar termelése. A növeke­dés 1971-ben 2,9 százalék, 1972-ben 3,3 százalék, 1973. I. félévében 4,1 százalék volt. A cementtermelés néhány évi akadozás után 1972-ben 9 százalékkal, 1973. X. fél­évében további 17 százalék­kal nőtt. Ebben az évben is ugrásszerűen emelkedett a falburkolócsempe-termelés. — A könnyűipar termelé­se 1971-ben mérsékelten emelkedett (3;9 százalékkal), 1972-ben a növekedési ütem gyorsait (5y8 százalék), 1973. I. félévében pedig 12,1 szá­zalékos növekedés mellett a könnyűipar az ipar egyik legyorsabban fejlődő ágazata volt. Az idei nagymértékű növekedésben fontos szere­pük volt a belkereskedelem fokozódó rendeléseinek, a növekedés anyagi megalapo­zottságát pedig a végrehaj­tott renkonstrukciók bizto­sították. A könnyűiparon be­lül 1973. 1. félévében az egy évvel korábbihoz képest a köt-szövőipar termelése 21,3 százalékkal, a cipőiparé 1.7,1 százalékkal, a textilru­házati iparé 16,5 százalékkal nőtt. A TV. ötéves terv az épí­tőipar feladatát az építési kereslet és kínálat között hosszú idő óta fennálló fe­szültségek felodásában hatá­rozta meg. Ennek érdekében a terv az építőipari terme­lés jelentős (évi 7—8 száza­lékos) növelését irányozta elő. 1971-ben a kivitelező épí­tőipar termelése a tervet meghaladóan, 10 százalék­kal nőtt. 1972-ben a növeke­dési ütem — a beruházások mérséklésével összefüggésben — 4 százalékra csökkent, és ez év első felében 3 száza­lék volt. A kivjtelező építő­iparon belül az állami épí­tőipari vállalatok 1971-ben 10 százalékkal, 1972-ben 5 százalékkal, 1973. I. félévé­ben 4 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel aze­lőtt. A kereslet és a kíná­lat közötti feszültség az épí­tőiparban jelentősen csök­kent. Az építőipari vállala­toknál június végén az eluta­sított építési igények az éves termelési előirányzatnak 1970- ben 22,6 százalékát, 1971- ben 17,9 százalékát, 1,972-ben 5,1 százalékát. 1973- ban 3,7 százalékát tették ki. A mezőgazdaság 1971-ben 9 százalékkal, 1972-ben 3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaság már évek óta rendszeresen kielégíti az or­szág kenyérgabona-szükség­letét. Nagyjából megoldott­nak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés és a ba­romfitenyésztés. A sertésál­lományra korábban jellemző nagymértékű ingadozás je­lentősen mérséklődött, A problémát jelentő cukorrépa- és zöldségtermelés, valamint a szarvasmarha-tenyésztés erőteljes fejlesztése érdeké­ben hozott intézkedések ha­tását az 1973. évi adatok már részben érzékeltetik. Idén nagyobb területen ter­melnek cukkorrépát, mint az előző években. Június végén a szarvasmarha-állomány 2,8 százalékkal, a tehénállo­mány 3,6 százalékkal na­gyobb volt, mint 1972, köze­pén. A búzatermésátlag és termésmennyiség minden ko­rábbit jóval meghalad. Az áru- és személyszállí­tásban a szállítóeszközök mennyiségi növelése mellett a műszaki színvonal emelése, a műszaki feltételiek javítá­sa volt a cél. A vasúti köz­lekedésben — összhangban az energiastruktúra-változás- sal — folytatódott a diesel- esítés, a villamosítás. 1972- ben a. villamosított vonalak hossza 1054 km-t tett ki, és majdnem elérte az 1975-re tervezett szintet (1100 km). A városi — és ezen belül is elsősorban budapesti — tömegközlekedést javító terv­célok közül ez ideig a Met­ro kelet-nyugati vonalának használatba vétele és a szent­endrei helyiérdekű vasút meghosszabbításán — va­lósul meg. A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában mind az áru-, mind a sze­mélyszállításon belül csök­kent a vasút- és nőtt a köz­úti közlekedés szerepe. A IV. ötéves terv azt mond­ta ki, hogy a lakosság reál- jövedelmének emelkedésében — a hatékonysági követel­mények teljesítése mellett — az eddiginél inkább legyen meghatározó szerepe a reál­bér növekedésének. A terv szerint öt év alatt a reálbér­nek 16—18 százalékkal, a reáljövedelemnek pedig 25 —27 százalékkal kell emel­kednie, ami éves átlagban 3—3,4, illetve 4,6—4,8 száza­lékos növekedésnek felel meg. Az elmúlt két évben a reálbérek tényleges emelke­dése elmaradt a tervezettől. 1971-ben és 1972-ben is 2,3 —2,3 százalék volt. 1972 no­vemberében az MSZMP KiB állástfoglalt az állami ipar­ban és építőiparban dolgozó munkások és művezetők bér­emelését illetően. Ennek ha­tására 1973. március óta fo­kozódott a bérkiáramlás és a II. negyedévben reálértéke mintegy 5 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit. A reáljövedelem 1971-ben lényegében a terv­nek megfelelően emelkedett (4,5 százalékkal), 1972-ben viszont mérsékeltebben (3,4 százalékkal.) A családok reáljövedel­mét nagymértékben befolyá­soló eltartottak — kereső- képtelen gyerekek, betegek, öregek — ellátásának terhét az állam részben magára vállalja. Az átvállalás mér­tékéről a pénzbeni társadal­mi juttatások összege tájé­koztat, melynek növekedését a terv évi 10—11 százalék­ban határozta meg. A pénz­beni társadalmi juttatások növekedése reálértékben 1971-ben 9,4 százalék, 1972- ben 10,8 százalék volt. A nö­vekedés 1973. I. felében gyor­sult és folyó árakon 19 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (reálér­tékben kb. 15 százalékkal). Az idei nagy növekedés részben azzal függ össze, hogy a központi áremelések ellensúlyozására emelték a nyugdíjakat és a családi pót­lékot is. A terv az 1971—1975. évek­ben a termelői és a fogyasz­tói árak viszonylagos stabili­tásával számolt, és ki­mondta, hogy á fogyasztói árak színvonalának átlagos emelkedése nem haladhatja meg az évi 1—2 százalékot. A tényleges emelkedés 1971- ben 2 százalék, 1972-ben 3 százalék, 1973. I. félévében 3,7 százalék volt. 1972-ben a tervet meghaladó áremelke­désben nagy szerepük volt egyes szeszes italok és építő- nyagok viszonylag jelentős (11, illetve 7 százalékos) ár­emelésének, valamint az 1971 júliusában végrehajtott lakbéremelésnek, amely utóbbinak terheit az állam teljes égészében magára vál­lalta. Ugyanakkor nagymérték­ben csökkentették a szappa- nak, a mosó- és mosogatósze­rek, egyéb háztartási vegyi­cikkek és a harisnyák árát. 1973. I. félévében a fogyasz­tói árszínvonal-emelkedés nagyrészt a tej és tejtermé­kek, a cigaretták és az ége­tett szeszes italok áremelésé­ből adódott. Az élelmiszer- árak növekedésének ellensú­lyozására a pénzbeni társa­dalmi juttatások növekedése mellett néhány ruházati és tartós fogyasztási cikk fo­gyasztói árának leszállítása szolgált, melynek eredménye­ként 1973. II. negyedében a ruházati és vegyesiparcik-, kék árszintje a tavalyinál», kisebb mértékben emelke­dett. A különböző bér- és ár­emelkedésekkel összefüggés­ben a tervidőszakon belül a központi szándékoknak meg-, felelően némileg változott zúf lakosság jövedelem-elosztása.“, 1971—'1972-ben a tervezett 143 000 lakással szemben, 165 500,lakás épült és így tel-“ jesíthető a IV. ötéves terv­ben elhatározott 400000 f la­kás felépítése. Az összes fel­épített lakáson béföl a ter­vezettől eltérően kevesebb volt az állami, és több a magánerőből épülő lakások száma, (1973. I. félévében a kivitelező építőipar 4 száza- léikkal több lakást adott át, mint a múlt év hasonló idő­szakában.) A lakosság áruellátása — a néhány cikkből előforduló átmeneti hiány ellenére — az ötéves terv eddig eltelt időszaikában általában ki­egyensúlyozott, kielégítő volt és követte a jövedelmi szín­vonal emelkedéséit. A keres­LE DUAN ELVTÁRSNAK, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első f» f]r ó ró n Í1 lf TON DUC THANG ELVTÁRSNAK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, l’HAM VAN DONG ELVTÁRSNAK, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének, Hanoi Kedves elvtársak! A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és kormánya, továbbá az egész magyar nép nevében forrón köszöntjük önöket, a Vietnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságát, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és a testvéri vietnami népet. Nemzeti ünnepükön nagy elismeréssel és csodálattal üd­vözöljük azokat a történelmi jelentőségű sikereket, amelyet a hős vietnami nép pártja vezetésével, a szocialista közös­ség és </ világ haladó erőinek cselekvő támogatásával ért el az imperialista agresszió visszaverésében, a vietnami hábo­rú befejezéséről és a béke helyreállításáról aláírt párizsi megállapodások létrehozásában, a békés építő munka felté­teleinek megteremtésében, a szocialista társadalom építésé­ben. Meggyőződésünk, hogy a szorgalmas vietnami nép, az in­ternacionalista összefogás segítségével, rövid idő alatt újjá­építi sokat szenvedett országát, begyógyítja a háborús sebe­ket és továbbhalad a szocializmus építésének útján. E ma­gasztos céljuk megvalósításában mindig számíthatnak a Magyar Népköztársaság és népe baráti támogatására. Számunkra és népünk számára emlékezetes maradt párt­ós kormányküldöttségük legutóbbi magyarországi látogatá­sa. Ez a látogatás jelentősen hozzájárult pártjaink, kormá­nyaink szorosabb együttműködéséhez, népeink barátságának elmélyítéséhez, a szocialista közösség egységének, a miág békéjének és biztonságának erősítéséhez. Kedves elvtársak: ezen ünnepélyes alkalomból szívből kí­vánjuk, hogy Vietnam testvéri népe érjen el újabb kima­gasló sikereket függetlenségének és szuverenitásának meg­őrzésében, Vietnam és Indokína békéjének biztosításában: a szocializmus építésében, országa újraegyesítéséért folyta­tott igazságos harcában. Budapest, 1973. szeptember 1. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, já Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Efkatasztotiák ________&e._____L_____ü m m pn$n Dpi Prágában hivatalosan be- I jelentették, hogy a nyugat­német kormány javaslatára elhalasztották Willy Brandt kancellár csehszlovákiai lá­togatását. Mint ismeretes, a nyugatnémet kancellár az eredeti terveknek megfele­lően szeptember 6—7-én ér­kezett volna Prágába a cseh­szlovák—nyugatnémet ál­lamiközt szerződés aláírására. A nyugatnémet kormány azonban azt követelte a cseh­szlovák kormánytól, hogy Prágában felállítandó nagy- követsége nyugat-berlini la­kosokon kívül nyugat-berlini intézményeknek is jogsegélyt nyújthasson. Ezt a követe­lést a csehszlovák kormány nem fogadhatta el. A bonni kormány ekkor indítványoz­ta a kancellár útjának elha­lasztását, s ezt a csehszlovák kormány tudomásul vette. Bányásznapi ünnepségek kedelem és az ipar kapcso- latának javulására utal, hogy a kereskedelem 1973-ra, a tervezett jövedelem-növeke­déssel összefüggésben, jóval több árut rendelt az ipartól, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor ebben az évben részben a választék bővítése érdekében jelentősen nőtt a fogyasztási ciitak-import is. A kiskereskedelem — össze­hasonlítható á rszin tem 7 — 1971-ben 7 százalékkal, 1972- ben 3 százalékkal, 1973 első félévében 6 száza!ókkal bo­nyolított le nagyobb forgal­mat az egy évvel azelőttinél. A tervnek megfelelően a ve- gyesiparcikkefk forgalma emelkedett a legdinamiku­sabban. A ruházati cikkek forgalmának növekedése vi­szont eddig jóval elmaradt a tervezettől. A szolgáltató- hálózat bővítése számottevő volt ugyan, a kívánalmak­kal azonban nem tartott lé­pést. Az adatok arról tanúskod­nak, hogy a népgazdaság az elmúlt két és fél évben álta­lában kielégítő irányban és mértéltben fejlődött, a. prob­lémákra, aránytalanságokra idejében felfigyeltünk. (Folytatás az 1. oldalról) Itt Éles Gábor, a Szerencsi járási Pártbizottság titkára köszöntötte a bányászokat; majd Szajkó József, a válla­lat igazgatója nyújtotta át a kitüntetéseket, A központi ünnepségein kívül az ásvány­bányászok Bodrogszegiben és Pálházán, is tartottak meg­emlékezést. A vállalatnál összesen 121-en kaptak kü­lönféle kitüntetést, jutalma­zásra több mint 50 ezer fo­rintot fordítottak, hűségjuta­lomként pedig 2 millió 110 ezer forintot fizettek ki. A SPORTFOGADÁSI és Lottó Igazgatóság holnap a Népstadion Prcss-termében rendezi a lottó augusztusi tárgy nyeremény-sor­solását. A húzáson a 31. játékhét szelvényei között összesen 1200 nyereménytárgyat sorsolnak ki. Főnyeremények: azonnal beköl­tözhető kétszobás öröklakás, két Zsiguli és hús-/, szabadon válasz­tott külföldi utazás. A sorsolási naptár szerint egyébként szep­tember 21-én Sátoraljaújhelyen húzzák majd a lottó esedékes nyerőszámait. Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Rudabányai Vasórcművei is tegnap este rendeztek a helyi kultúr- házban ünnepséget, ahol Bics István igazgató mondott beszédet, és adta át a kitün­tetéséltet. Az ércbányászok között 4 millió forint hűség- jutalmat osztottak ki. A huszonharmadik bá­nyásznapon — a hagyomá­nyoknak megfelelően — mindenütt gazdag kulturális és sportprogramra került sor. O. J. Georges Simenon író, a ív­ből nálunk is közkedvelt Maigret felügyelő filmsoro­zat és másik 214 történet szerzője most ünnepli Svájc­ban 70. születésnapját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents