Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
1973. szept. 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ismeretes, hogy a Hernád- menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó tagszövetkezetek jelentős része kedvezőtlen adottságok között gazdálkodik, anyagi lehetőségük többségben az egyszerű újratermelést sem biztosítja, ezért a termésfejlesztést saját eszközből megoldani nem tudják. E feszültség feloldását kedvezően befolyásolja a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését célzó rendelet, amely lehetővé tette, hogy az idén a krasznokvajdai, a fulókércsi, a selyebi, az alsóvadászi, a vilmányi és a felsődobszai termelőszövetkezetek a szarvasmarhaprogram megvalósításához jelentős állami támogatást kaptak. Ebből mintegy 1386 új férőhely épül, s a tervezett építkezés 70 százalékát már elvégezték. Az Örhalmi Tsz kihasználva a kedvező adottságokat, évről évre nagy területeken termeszt burgonyát. Idén 450 kataszt- rális holdon holland eredetű Desirée-t, illetve Gülbabát ültettek. Holdanként mintegy 140 mázsa átlagtermésre számítanak. Két kombájn és 10 burgonyaszedőgép takarítja be a termést. Képünkön: munkában a Massia NSZK-beli burgonyakombájn, amely naponta mintegy 300—350 mázsa gumót szed fel. Adatok a szövetkezeti iparról A szövetkezeti ipar fejlődését mutatja, hogy az építőipari szövetkezetek 1972- ben — folyó áron számolva — több mint 5 milliárd forint értékű építési munkát végeztek, tízszer annyit, mint 1952-ben. Különösen sokat javult a szolgáltatások fejlesztése. Például az ipari szövetkezetek autójavító tevékenysége a III. ötéves terv' idején évente 20—22. a je- * len tervidőszak első két évében pedig 37 százalékkal nőtt. Egyre bővül az országos hálózat, napjainkban már mintegy 80 szövetkezeti szerviz — a megyében például Ózdon — működik, s a fenntartó szövetkezetek tavaly több mint 300 millió forintos árbevételt könyvelhettek el. A lakosság részére nyújtott szolgáltatás értéke meghaladja a 150 millió forintot, kialakul az AFIT és a szövetkezetek közötti egészséges verseny. a a Válasz választóknak Kazincbarcikai jegyzetek a tanácsvAlassttÁsókat megelőző jelölő gyűléseken összesen 254 javaslat, észrevétel hangzott el Kazincbarcikán. Ebből közérdekű bejelentésnek minősül 145, a többi egyéni jellegű .kérés, kérdés vagy éppen panasz volt. A tanács illetékes osztályai ezek közül egyetlenegyet sem hagynak válasz nélkül. Kinek írásban, kinek szóban, de mindenképpen elmondják: mi az, ami megvalósítható, mi nem, illetve: egyáltalán van-e lehetőség rá, hogy amit a lakosság, a választók kérnek, megoldódjék. E válaszok precízek, pontosak, s arra mutatnak, hogy gondosan mérlegelt döntésekről van szó. Akad néhány teljesen indokolatlan, megalapozatlan kérés és javaslat is, ezekre sem általános, vagy éppen „megfoghatatlan” a reagálás, hanem konkrét és határozott. A nyílt beszéd, az őszinte hangvétel a jellemzője a városi tanács által elkészített, a „Válaszok a választóknak” című dokumentum, amely tételesen foglalkozik a legapróbbnak látszó üggyel is. A város felett, a pincesoron lakók például azt kérték, hogy Kazincbarcikának ezt a részét is kapcsolják be a helyi autóbusz-forgalomba. Annak ellenére, hogy az igényt indokoltnak lehet elbírálni, a megoldásra — egyelőre — nincs lehetőség, mert az ide vezető út mérete és teherbírása nem felel meg az előírt követelményeknek. Arra viszont most nincs elegendő anyagi erőforrás, hogy ezt az útszakaszt átépítsék, s a közúti járművek sf&mára is használhatóvá tegyék, Ruszó László a Sajó partján lakók nevében kérte és javasolta: építsenek vasúti felüljárót az utcájukhoz. Az indok: ha árvíz van, nem tudnak közlekedni, szinte megközelíthetetlen ez a terület. A tanács nyíltan és fjszintén közölte: a kérés teljesítése több millió forintrak megfelelő beruházást jelentene, amit a város nem tjd vállalni. Készül viszont egy tanulmányterv, amely- rek egyetlen célja és feladata: megoldani a jelenlegi áldatlan helyzetet, mégpedig telátható időn belül. A Kos- s#th Lajos utcán lakó válaszok az út burkolását sürge- !ik. A kérés jogos, ezt a takács is elismeri, de mint a avaslattevőnek válaszolták, rre most nincs mód. Az út lurkói ására kereken 2 millió 500 ezer forintra lenne szükség. Ez az összeg — egyelőre — hiányzik. így a kérés teljesítésére csak a következő 5 éves tervben kerülhet sor. Egyébként a város évente négymillió forintot költ utak javítására és fenntartására, ami jelentős tétel, hiszen ebből a pénzből mintegy 74 kilométeres útnak megfelelő hálózatot kell gondozniuk. Hihetetlenül sokrétű és szerteágazó feladatokra és tennivalókra, gondokra és problémákra irányították rá a figyelmet a választók a jelölő gyűléseken elmondott észrevételeikkel és javaslataikkal. A legváltozatosabb ügyek kerültek akkor napirendre, a szolgáltatások színvonalának a növelésétől a játszóterek és parkok létesítésén, karbantartásán át az óvodai férőhelyekig minden, minden... Volt, aki a zöldség- és gyümölcsellátásban a minőséget kifogásolta, mások a boltokban itt-ott előforduló udvariatlanságot hozták szóba, igen sokan a város tisztasága mellett kardoskodtak, mégpedig azért, mert a szemét elszállítása ' még nem mindenütt és minden tekintetben megoldott. A BVK készenléti telepén lakók a húsellátás miatt panaszkodtak, akadtak, akik a baromfit árusító pavilonok higiéniai követelményeire hívták fel a figyelmet. IGEN ERŐTELJESEN került szóba az egészségügyi ellátás. A pvc-lakótelepen élők a körzeti és gyermek- orvosi szolgáltatás miatt szólaltak fel, azért, mert gyakran változnak ezek a körzetek, s erről csak későn szereznek tudomást. Ezzel kapcsolatban a város főorvosa azt kérte: e lakótelep képviselői keressék fel személyesen, hogy konkrétan megbeszélhessék a kifogást és azt, milyen intézkedésekre nyílik lehetőség. Egyszóval Kazincbarcikán a közvélemény élénken odafigyel mindenre, szóvá is teszi mindazt, ami megoldásra vár. Csak elismeréssel lehet szólni arról is, hogy a bejelentések nem porosodnak a tanács illetékes osztályának, vagy előadójának asztalán, hanem a lehető legrövidebb idő alatt igyekeznek azokra válaszolni, t amiben . lehet, intézkedni Is. A paneles lakóépületek gázbiztonságáéit Rendelkezés jelent meg a többszintes panelos lakóházak gázfogyasztó berendezéseivel összefüggő biztonsági követelmények növeléséről, a gázrobbanás-veszély megelőzéséről. Eszerint az eddig felépült és átadott paneles lakóházakban a vezetékes gázzal működő készülékeket égésbiztosítóval kell ellátni legkésőbb 1975 végéig, vagy a berendezést olyan gázfogyasztói készülékre kicserélni. amely égésbiztositóval rendelkezik. Gondoskodni kell arról is, hogy az ,öt szintnél magasabb lakóépületek gázfogyasztó berendezésekkel felszerelt belső terű konyháinak szellőző kürtőit ■ ugyancsak 1975 végéig — központi működtetésű, s a helyiség levegőjét óránként négyszer kicserélő szellőztető berendezéssel lássák el. Az intézkedés hangsúlyozza, hogy panelos lakóépületben tilos a palackos propán-bután gáz alkalmazása, ezért azokban a körzetekben, ahol nincs vezetékes gázellátás, legkésőbb 1975 december végéig meg kell szüntetni a propánbután gáz alkalmazását. z ipar, a mezőgazdaság fejlődése már most is, de 'a jövőben még inkább több és több jól képzett szakmunkást igényel. Ennek megfelelően évente több ezer fiatal szerez szakmunkás-bizonyítványt és helyezkedik el a népgazdaság különböző területein. E szakmunkások többsége természetesen nagy tervekkel és reményekkel indul a munkáséletnek. Meggyőződéssel vallják, hogy megfelelő élet- és munkakörülmények fogadják, és a beilleszkedés során nem lesznek nagyobb gondjaik. Az, hogy milyen mértékben valósulnak meg terveik, elképzeléseik, nemcsak rajtuk múlik, nemcsak tőlük függ. Ami az anyagi jövedelmüket illeti, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban kedvezően alakult az elmúlt évek során. A párt és kormány határozata alapján egy sor-olyan intézkedés valósult meg a munkások jövedelmének fokozott növelésére, amelyek rendes megélhetési lehetőséget biztosítanak valamennyi fiatal szakmunkás számára is. Nagyobb a lehetőség arra is, hogy a differenciáltság elvének helyes alkalmazásával anyagilag is megbecsülést kapjon a jó szakmunkás, növelve egyéni boldogulását. A megfelelő bérbesorolás, a végzett munka minősége szerinti javadalmazás azonban még nem minden. Többre van szükség ahhoz, hogy az üzemekhez került szakmunkasok valóban jól érezzék magukat és hosszú távra odakötöd jenek. Nagyon sok múlik azon, hogy az üzemekbe kerülő fiatal szakmunkásokat hogyan fogadják. Ezek a fiatalok nem várnak valamiféle különleges megkülönböztetést, erre nincs is szükség egyetlen munkahelyen sem. Azt viszont igénylik — különösen a kezdeti időben —, hogy a tapasztalt munkások megismertessék velük a szakmai fogásokat, átadják gyakorlati tapasztalataikat. Az első „igazi” munkanap okozta bizonytalanság leküzdését segítik a régóta ott dolgozók, megértést, türelmet tanúsítanak az újakkal szemben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az első fogadtatás kihatással lehet a kezdő fiatalok egész életútjára. Jó, ha erre is gondol a művezető, az üzemágvezető, aki az első önálló munkával bízza meg őket. A fiatal szakmunkások beilleszkedésénél fontos feladat, hárul az ifjúsági és a társadalmi szervezetekre. Az üzemi, munkahelyi KISZ-szervezetek szervezzék meg segítésüket, vonják be őket az alapszervezet feladatainak végrehajtásába. Fokozatosan ismertessék meg velük a már kialakult szokásokat, vezessék be őket a munkáséletbe. A felnőtt társadalomba való beilleszkedésnek azonban ez csupán az egyik oldala. A szakmunkás-bizonyitványt szerzett fiatalnak sem lehet elfeledni, hogy az a szaktudás, amelyet az iskolán kapott, ma még jó, de néhány év után már kevés lesz. A modern technika alkalmazása és széles körű elterjedése mind az iparban, mind a mezőgazdaságban szükségszerűen megköveteli a továbbképzést, az új ismeretek elsajátítását Ezeknek az új ismereteknek a megszerzését viszont csak állandó tanulással és továbbképzéssel lehet biztosítani. A továbbtanulás nemcsak a szervezett formákon, hanem önképzésben is megvalósulhat Az üzemeknél létesített műszaki könyvtárak, klub-foglalkozások megfelelő segítséget nyújtanak minden fiatal szakmunkás számára, hogy állandóan bővítse ismereteit, helyt állhasson a növekvő követelmények közepette. pályakezdő fiatalok megfelelő fogadtatása nem kerül anyagi áldozatba. Mindössze arról van szó, hogy olyan emberi körülményeket kell teremteni, amelyek kedvezően befolyásolják a munkáséletbe induló fiatalok első lépéseit. Az idősebbeknek könnyebb a bizonyítás és ezt meg is teszik, de adjuk meg a fiataloknak, hogy ők is bizonyítsanak tudásukból éppúgy, mint emberi tulajdonságaikból. Végső soron mégiscsak olyanokká fognak válni, amilyenekké mi formáljuk őket v. M. A A szervezés a vezetés feladata és része Az 1972. évi állami költségvetés előii'ányzatainak teljesítésével kapcsolatban a pénzügyi tárca vezetője számot adott az országgyűlés és a széles közvélemény előtt az államháztartás helyzetéről, összességében megállapította, hogy arányosábban, tervszerűbben fejlődött a népgazdaság, a pénzügyi egyensúlyt erősítő intézkedések eredményesek voltak; eredményesebben gazdálkodtak a vállalatok. A pénzügyminiszter azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalatok befizetései elmaradtak a tervezettől — mintegy ötmilli- árddal —, ami azzal függ össze, hogy nem eléggé gyors a termékszerkezet korszerűsítése, a munka- és üzem- szervezés kibontakozása, és sok a tennivaló a beruházások előkészítésében is. Néhány helyen még holtponton A vállalati munka- és üzemszervezést illetően a költségvetési expozé némi előrehaladásról számolt be, de egyúttal azt is megállapította, hogy számos vállalat mindmáig csak az előkészítésnél tart, néhány pedig inkább csak formálisan látott hozzá. Afféle holtponton vannak, amely nem áll egyébből, mint meddő tanácskozásokból á* az általános szempontok megfogalmazásából. Sok helyütt csak addig jutottak, hogy létrehozták, vagy bővítették a szervező részleget, ami konkrét feladatok híján egyelőre csak többletterhet okoz. A munka- és üzemszervezés — hangsúlyozta a pénzügyminiszter — nem külön apparátus, hanem a vállalati vezetés feladata és része. A gyakorlat Az MSZMP KB 1971. decemberi határozata felhívta a figyelmet a szervezés fejlesztésének jelentőségére és kijelölte a legfontosabb teendőket. A vezetők ismerik és elismerik a szervezés alapvető szerepét. A vezetői tevékenységnek mindig alapvető része volt a szervezés, és a szervezés fejlesztésére vonatkozó párt- és kormány- határozatok sehol sem voltak meglepőek. A gyakorlatban ez mégsem egyértelműen jelentkezik. A szervezés alapvető szerepének elismeréséből következne, hogy a vezető maga is intenzíven foglalkozik az üzem- és munka- szervez,és legfontosabb kérdéseivel, jártas e kérdésekben, elvárja és számonkéri ezt az alsóbb szintű vezetőktől is. Kézenfekvő a kérdés: milyen legyen a munkamegosztás a vezető, valamint a szervezés funkciójának ellátásában részt vevő szervezési apparátus között? Munkamegosztás Abból a körülményből, hogy a szervezés a vezetés egyik alapvető funkciója, következik: minden szervezeti egység szervezettségéért annak vezetője felelős. Természetesen szervezési apparátus létesitésének szükségessége csak bizonyos vezetői szinttől felfelé vehető számításba. Ahol önálló szervezési részleg áll a vezető rendelkezésére, a vezető feladata a szervezési cél meghatározása. Ha a szervezési cél megvalósítása más, külső vagy belső munkatársak bevonását is megkívánja, e megbízások kiadása szintén a vezető feladata. A szervezőknek a célok ismeretében több alternatívás javaslatot kell késziteni, majd a vezető kötelessége dönteni és a végrehajtással kapcsolatos intézkedéseket kiadni. A döntést követően a szervezési szakembereknek sokoldalúan kell közreműködni a vezető intézkedéseinek végrehajtásában és az űj eljárások betanításában. A szervezőienek ezen túlmenően az esetleges akadályokat is figyelni és jelenteni kell. Tehát ne a célt meghatározó, döntést hozó, utasításokat kiadó üzem- és munkaszervezési részleg működjön. Társadalmi szervezetek közreműködése Hol a szervezők feladata a vállalati, illetve a gyári szervezeten belül? A sok műszaki és termelési jellegű szervezési feladaton kívül számottevő gazdasági és ügyviteli problémák is megoldásra várnak. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a műszaki és a gazdasági-szervezési feladatok elkülönítése egymástól napjaink szervezési gyakorlatainak talán a legnagyobb fogyatékossága. Jó megoldásnak találják, ha a szervezési osztály a vállalat igazgatójához tartozik, aki a feladatokat helyetteseivel, a párt- és tömegszervezeti szervek képviselőivel megbeszélve és ösz- szehangoltan határozza meg. így biztosított a műszaki és gazdasági kérdések egyensúlya. így biztosítható a rendszerszemlélet, a belső tartalékok, a kihasználatlan kapacitások fokozottabb hasznosítása. Eliteséi el, méitésse! Mm táüpfc a Mezőin aÉtsápk közölt pzikottik
