Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 205. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1973. szeptember 2. Mai számunk tartalmából* íávifat i mm (2. oldal) libanyi meditáció (4. oldal) Péter János Lengyelországba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra a Lengyel Népköz- társaságba utazik. A népgazdaság fejlődése az ötéves terv első félidejében Bálint József államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nyilatkozata Mint ismeretes, a Minisztertanács csütörtöki ülésén a többi között a népgazdaság első félévi fejlődéséről is tárgyalt. Az MTI munkatársa megkérte Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei félév eredményeit az előző két év adataival egybevetve vonja meg a IV. ötéves terv első félidejének mérlegét, vázolja a tervteljesítés főbb tendenciáit. Az 1971—1975. éveikre vonatkozó tervtörvény abból indult ki, hogy ebben az időszakban a gazdaságpolitika fő irányvonalaként a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelését kell tekinteni. Ugyanakkor a terv hangsúlyozta a munkatermelékenység emelkedéséneit, a fajlagos anyagráfordítások csökkentésének, a fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági életszínvonal és a nemzeti vagyon növelésének szükségességére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére, a terv a nemzeti jövedelem évri átlagos növekedési ütemét 5,5—6 százalékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nemzeti jövedelem évente átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett. Az 1973 első hathavi részadatok arra engednek következtetni, hogy a növekedési ütem ebben az évben is eléri, illetve meghaladja a IV. ötéves tervvel összhangban kidolgozott éves terv előirányzatát. A nemzeti jövedelem növekedése a tervidőszak első két évében csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók: száma 1972-ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973. első félévben az ipari létszám az előző évitől eltérően emelkedett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több, mint 80 százaléka származott a termelékenység számottevő, 5,3 százalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslétszámmal növelte termelését. A termelékenység emelkedésében nagy szerepük volt a beruházásoknak. korszerű termelőberendezések üzembe állításának és ezzel összefüggésben javult a bérráfordítások gazdaságossága. A IV. ötéves terv a termelés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és kiegyensúlyozottságát tételezte fel, vagyis azt, hogy a belföldi felhasználást a megtermelt nemzeti jövedelem teljes egészében fedezi. A (Folytatás a 2. oldalon) flllende elnök bejelentése „A kormányellenes reakciós tevékenység jelenleg két fő irányban folyik Chilében” — mondotta az Izvesztyija tudósítójának Jorge Montcz, a Chilei Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja. „A szélsőjobboldal, .mindenekelőtt a Haza és Szabadság nevű szervezet- polgárháború kirobbantására törekszik és minden erőszakos eszközt felhasznál a kormány megdöntésére. Másfelől a reakciós nemzeti párt és a jobboldali keresztény- demokraták úgynevezett „alkotmányos” vagy „száraz” fordulatot szeretnének megvalósítani”. Az első megállapítást példázza a terrorakciókkal kísért és immár hat hete tartó teherautó-tulajdonos sztrájk. A legfrissebb hírek szerint a szabotőrök képviselői és a népi egység kormányának tagjai pénteken — több napos szünet után — ismét kétórás eszmecserét folytattak, s a törvénytelenül sztrájkoiók ez alkalommal is zsarolni próbálták a kormányt. A tanácskozás eredményéről egyelőre nincs értesülés. AHende elnök a teherautó-tulajdonosok sztrájkjával kapcsolatban hangsúlyozta: a szabotázs napi hatmillió dollárjába kerül Chilének. Az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt lapja pénteken félmillió példányban. 40 oldalas különkiadásban jelent meg, abból az alkalomból, hogy 33 évvel ezelőtt adták ki a lap első számát. Megjelenése pillanatától az El Siglo az imperialist.'.ellenes küzdelem, a rczipar államosításáért és az agrárreform megvalósításáért vívott harc élvonalában áll. Bányásznapi ünnepségek Kitüntetések, hűségjutalom A lyukóbányai ünnepségen Rácz János, a Miskolci Bányaüzem igazgatója adta át a kitüntetéseket — többek között — Üveges Pál vájárnak a Kiváló bányász miniszteri kitüntetést, valamint pénzjutalmat Lacző József felvétele Minden esztendőben szeptember első vasárnapján köszönti az ország népe a bányászokat. Az idén, a huszonhármad ik bányásznapi ünnepségekre Jtegnap került sor megyénkben. A két nagy szénbányászati vállalatnál, az üzemek székhelyén, Sajó- szentpóteren, Kurityánban, Qrmosbányán, Alberttelepen, illetve Farkaslyukon, Kínáidon, Bgercsehiben és Putno- kon került sor az ünnepségekre. A Miskolci Bányaüzem dolgozói Lyukóbányán tartották megemlékezésüket, ahol az ünnepség elnökségében helyet foglalt Kovács Kálmán- né, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának titkára, Monos Jánbs, a Borsodi Szénbányák igazgatója és Váczi László, a vállalat pártbizottságának titkára. A vendégeket Vincze Bertalan, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Rács János, az üzem igazgatója mondott ünnepi beszédet és adta át a kitüntetéseket, jutalmakat. A Borsodi Szénbányáknál összesen 846-an kapták meg a bányászati szolgálati érdemérem különböző fokozatát, tizenhat bányász részesült miniszteri kitüntetésben és száz munkás kapta meg a kiváló dolgozó vállalati kitüntetést- A bányásznapi jutalmazásra 285 ezer forintot fordítottak és közel 63 millió forintot osztottak ki a vállalat dolgozói között hűségjutalomként. Az Özdvidéki Szénbányák dolgozói közül az ünnep alkalmából összesen 298-an érdemelték ki a szolgálati érdemérem különböző fokozatait, hatan kaptak miniszteri kitüntetést, több mint másfél millió forintot fordítottak jutalmazásra és közel 25 millió forintot fizettek ki hűségjutalomként. Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Müvei központi ünnepségére Mádon tegnap délután került sor. (Folytatás a 2. oldalon) •v Uj tanév küszöbén Közel-keleti körútja során Kairóban tartózkodik Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Képünkön: a főtitkár (balról) Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszterrel tárgyal. »-imbert szokás, hogy új Jój feladatok előtt megpróbáljuk* összegezni: mit is kell lennünk a siker érdekében. Ilyenkor képzeletben felsorakoztatjuk egymás mellé a feladat nehézségeit, az újdonság előnyeit, s többségükben még azt is megpróbáljuk pontról pontra felvázolni, hogyan kívánunk győzedelmeskedni a feladaton. S bár a tanévkezdés esztendőről esztendőre újra jelentkező, hagyóHiányosan visszatérő feladat, mégis szükséges az erők felmérése, a feladatok számbavétele. Mert a tanévkezdés, visszatérő jellege ellenére sem jelenti ugyanazokat a feladatokat, ugyanazokat a tennivalókat. Egyrészt azért nem, mert évről évre újabb pedagógusok és tanulók is „belépnek” az iskola életébe, másrésit azért sem, mert oktatáspolitikánk egyre magasabb követelményeket támaszt az iskolával szemben. Mert igaz ugyan, hogy holnap ünneplő ruhás fiúk és lányok sorakoznak fel hasonlóképp ünneplőbe öltözött pedagógusaikkal együtt, de az ünnepi pillanatokat gyorsan felváltja a mindennapok munkája. As a munka, amely alapja minden más munkának: a tanulás. S ami ezzel eßyütt jár: a tanítás, az oktatás, a nevelés. Erről a hétfőn kezdődő 1973—74-es tanévről annyi szó esett már az elmúlt időszakban, amennyi más tanévekről ritkán. Nem véletlenül. hiszen közismert, hogy az MSZMP Központi Bizottságának oktatáspolitikai határozatát követően ebben az esztendőben valósul meg a legtöbb új intézkedés. Hogy csak az egyik legfontosabbat említsük, a régóta sürgetett tananyagcsökkentés is ebben, a holnap kezdődő tanévben válik i'alósággá. A tananyagcsökkentés, amely valóban egy sor ismeret elhagyását is jelenti, de azt is, hogy a tanulóknak — tanáraik segítségével — az eddigieknél jobb és tágabb lehetőségük nyílik az átfogó ismeretek, az alapvető ismeretek elsajátítására, az ismeretek logikai összefüggéseinek kibontására. Egy részről tehát valóban csökken az elsajátítandó lexikális ismeretanyag, másrészt viszont megnövekednek a követelmények az alapvető ismeretekkel szemben. Mert csak így valósulhat meg az, amit oktatáspolitikánk célul tűzött maga elé: olyan tanulók lépjenek ki az iskolák kapuin, akik képesek később — akár önállóan is — tudásuk gyarapítására, * * inderröl és az új tan- 'tl (’v feladatairól, persze, már sok szó esett. Legutóbb a tantestületi értekezleteken, ahol az iskolák pedagógusai már a konkrét tennivalókról is tárgyaltak. S bizonyára még sok szó esik majd ezekről a feladatokról az évközi tantestületi 'értekezleteken, s az óraközi szünetekben is. S az is biztos, hogy pedagógusaink szív- vel-lélekkel. munkálkodnak majd a még eredményesebb oktató-nevelő mhnka érdekében. A tanulók érdekében, a felnövekvő gene- ráció mind szélesebb ki- teljesítésén. “W VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKI
