Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

1973. szept. 7., péntek ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG *3 Játszó- és szórakozó helyek Újjáépül a Szaladság- park Nemsokára munkások je­lennek meg a Lenin Kohá­szati Művek szomszédságá­ban levő. egykor „virágzó” kultúrparkban. a Szabadság­parkban. A korábban méltán népszerű, de az utóbbi időben kissé elhanyagolt szabadtéri szórakozó és játszó komple­xumot ugyanis felújítják. A felújítás terve már elkészült, s így hamarosan megkezdőd­het az érdemi munka. A tervek szerint már a jö­vő esztendőben sor kerülhet az átadásra — a gyerekeknek és az ifjúságnak alakítanak ki különféle játszó- és szó­rakozó helyeket. Újjávará­zsolják a szabadtéri színpa­dot is, s így a Bartók Béla Művelődési Központ nyári rendezvényei is otthont kap­nak majd. De a tervekben a szabadtéri mozielőadások újbóli rendszeresítése, is. A felújítás — szinte teljes újjá­varázsolásról van szó •— csaknem hárommillió forint­ba-kerül. Az új ifjúsági parkot egyébként a két nagyüzem, a Uenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár közösen tartja majd fenn. A Diósgyőri Gépgyár kábelgyártó gyáregységében szovjet exportra készülnek a DKX—1 C STIROFLEX drótszigeteló gépek. Polgáry István géplakatos szakmunkás, (képünkön) szocialista brigádtag egy most elkészült, s a Szovjetunióba szállítandó gépen dolgozik A nyáron merült tel a gondolat, hogy az ózdi pél­dához hasonlóan Miskolcon, a Lenin Kohászati Müvek­ben is létrehozhatnának olyan üzemrészt, ' amelyben a terhes kismamák együtt dolgoznának, s könnyebb, mégis szükséges munkát vé­geznének. Az új létesítmény egyik fő szervezője, s meg­valósításának legnagyobb szorgalmazója dr. Adorján Imre nőgyógyász, az LKM üzemi főorvosa: — Régóta foglalkoztat ben­nünket a terhes nők helyze­tének. munkájának könnyí­tése. Szeretnénk elérni, hogy a kismamák ne érezzék ma­gukat feleslegesnek a mun­kahelyen. Azért, is fontos ez a feladat, mert a gyár két és fél ezer nődolgozójából évente 50—60 „kismamánk” van. s közülük több mint 40 fizikai állományú. — Milyen könnyítéseket kaptak eddig a terhes kis­mamát le? — Részben maradlak ere­deti helyükön, ahol a régeb­binél lényegesen könnyebb és kevésbé megerőltető mun­kát végeztek, részben pedig átmentek a kézbesítőkhöz. Ez viszont ismét hátrányos volt. hiszen az. emeletekfet naoonta többször végig kel­lett járniuk. De bárhol dől goztak. bármennyire Uöny- nvebb munkát végeztek is. ugyanazt a szénmonoxidos levegőt kellet! szívniuk, amit azelőtt. S ez állandó vérsze­génységet okozott a terhes nők érzékeny szervezetében. Továbbra is fennmaradt a balesetveszély, hiszen a gé­pek mellett járkáltak el nao mint nao. s nehézkessé vált mozgásuk kissé már akadá­lyozta őke» a közlekedésben. — A ..gólya" üzem elkép­zelése ma már határozat. Hantiam fogadta a zetösége az új vi ea valósításának tát? — Az. 1973. júniusi műsza­ki konferencián hangzott el a javaslat a „gólya” üzem létrehozásáról, amelynek cél­ja- javítani a nők gazdasági ps szociális helyzetét. A ja­vaslat helyeslésre és támo­gatásra talált. Különösen so­kat segített a gyár vezér­igazgatója. dr. Énekes Sán­dor. Káli Lajos szociális igazgató. Szarka Tibor, a szervezési osztályról és Szó­rná Jenő a munkásellátás­ról. Segítségük nélkül a ja­vaslatból nem lett volna ha­tározat. — Milyen elképzeléseik vannak a ..gólya" üzem mű­ködéséről? — Kijelöltünk a gyár te­rületén egy helyet, ahol a legkisebb a levegő szennye­ződése. Van a gyárnak egy fa épülete, amely télen is fűthető, több helyiséges, s pont alkalmas erre a célra. Csak a kijelölt helyre kell szállítani; s be kell rendezni. — Milyen munkát végez" nek majd a kismamák? — Segítséget kapunk a nőbizottságtól. Szabó-varró tanfolyamot kezdeményez­nek. s itt készülnek el a gyár dolgozói számára a legfonto­sabb munkaruhák, itt végzik el a kisebb-nagyobb igazítá­sokat. az esetleges alkalmi munkákat. A megyei Vörös­kereszt állandó felügyeletet, tart majd. s rendszeres elő­adásokon ismertetik meg a kismamákkal a legfontosabb egészségügyi tudnivalókat, a helyes táplálkozástól kezdve a* szülésig, a gyermek neve­léséig. — Mi a véleményük a kis" mamáknak az „újításról"? — Örömmel és igazán nagy lelkesedéssel fogadták. Elő­zőleg beszélgettünk velük, s egyöntetűen úgy vélekedtek: „már holnaptól munkába állnánk”! Természetesen fi­zetésük meghagyásával ke­rülnek át az új üzemrészbe, s úgy gondoljuk, ezzel a megoldással kedvező hatást váltunk ki. hiszen azonos kö- rülményű, helyzetű nők, azo­nos munkát végeznek majd egy helyen, távol a • zajos, poros, balesetveszélyes üzem­részektől. A javaslatot elfogadták, a terv elkészült. Most már csak a vezetőségen múlik, hogy néhány ezer forintos beruházás után — néhány varrógép bevásárlása —mi­kor kezdi munkáját a gyár kismamáinak nagy segítsé­get nyújtó új „gólya üzem”, amely az országban a máso­dik lenne. Monos Márta Mi van a kőkerítés mőoött ? Látogatás az Ózdi Húsipari Vállalatnál A községi vágóhíd (ahogy az idősebbek még ma is em­legetik) a legrégebbi üzemek közé tartozik, még a 30-as évek táján települt Ozdra. Ez látta el hússal több év­tizedig a város üzleteit, min­denki tudta, mj történik a magas kőkerítés mögött. Az 50-es éveket követően foko­zatosan „elcsendesedett” az üzem. Igaz. nagyobb, moder­nebb épületek emelkedtek a kerítésen belül, ennek ellené­re. ha időnként nem járná­nak zárt gépkocsik es mű­szakváltáskor emberek a ka­pun ki-be. sokan már azt is elfelejtették volna, hogy va­lamikor innen került a hús a város üzleteibe. A Borsod megyei Allatfor- galmi es Húsipari Vállalat ozdj üzeme régen túlnőtte egykori vágóhíd jellegét, egész megyénk áruellátásá­ban jelentős szerepet kapott. Az 1954-es évben megépült egy korszerű hűtőház. néhány évvel később új feldolgozó gépsorokat szereltek fel, majd a húsipari kutatóintézet ha­zánkban elsőkéi)! Özdon pró­bálta ki új típusú füstölöbe- rendezését. Az üzem profilja elsősorban az úgynevezett vö. rösáru, s kevesen tudják, hogy megyénkben egyedül Özdon készítenek virslit, a gyárvárosból került a kedvelt hentesáru megyénk legtávo­labbi csücskébe is. Az alig 90 embert foglalkoztató üzem termelési értéke az első fél­évben mintegy 25 millió fo­rint volt, közel 500 tonna töltelékárut, kolbászt, s egyéb 38—40 féle terméket készítet­tek. Kazincbarcikát. Jósvafót és az ózdi járást ez a kis üzem látja el hentesáruval. A korszerű technológiával dolgozó kis üzemben jól kö­vethető a gyártás folyamata. Nem túlzás, hogy egyik ol­dalon behajtják a marhát, a sertést, a másik oldalon pe- dig fogyasztásra készén jön ki a virsli és a szaialádé. amit jelenleg még kísérleti jelleggel gyártanak, de né­hány hónap múlva ebből a termékből is egész megyén­Készül a virsli az. ózdi húsüzemben Strohmaycr felvétele két Ózd látja el. Szabó Ber­talan, a húsüzem vezetője magyarázza a virsli készíté­sének módját. — Ü.i. a mai legkorszerűbb technológiával dolgozunk. Az Ízesített, gyorsított eljárással ériéit pépet félautomata gép tölti műanyagba, s kötözi. Ezután a füstölőbe kerül a virsli, ahol a füstöléssel együtt megfő. Mossuk, majd lehántoljuk a műanyagot, s daraboljuk. Nem minden há­ziasszony tudja, hogy a virsli fogyasztásra alkalmasan, megfőzve kerül az üzletekbe, s újra főzni nem szabad, csak mintegy ,80 fokos vízben felmelegiteni. Másodszori fő­zés esetén ugyanis összeesik. Ha műanyagban kerül forga­lomba á virsli, a melegítés elölt; kell a műanyagot eltá­volítani róla . .. — Ki tudják-e elégíteni az igenveket? — Rendelet határozza meg, hogy termelésünk 60 száza­lékát olcsó. 40 forint alatti termékekből kell biztosítani. A múlt. évben 65 százalék volt az olcsó áruk részaránya. Az úgynevezett 28 forintos lecsókolbászból az igényeket megfelel© alapanyag hiányá­ban nem mindig tudjuk ki­elégíteni, rendszerint 38 fo­rintos kolbásszal pótoljuk. Persze, az üzletekben nem mindig megfelelő a «hentes­áruk választéka. Nem kÖny- nyü egy héttel előre felmérni az igényeket, a keresletet. Az is előfordul, hogy indoko­latlanul óvatosan rendel a kereskedelem. Az idén újra megrendezik Özdon a .fedett piaci vásárcsarnokban .az őszi vasári-, attól btf is népszerű­síthetjük új. s olcso készít­ményeinket. Tóth István Több garancia A Videoton gyár, valamint a GELKA es a kereskedelmi vállalatok képviselni tegnap aláírták azt a szerződést, melynek értelmében a gyár a fekete-fehér televízió ké­szülékek garanciális szolgála­tát tovább bővíti. A gyár a készülékek javí­tása után meghatározott áta­lánydíjat. fizet a GELKÁ- nak. a szerviz viszont gon­doskodik a készülékek üze­meltetéséről — függetlenül az előforduló hibák számá­tól. Ily módon kel; anyagilag a muszeresze- érdekéltté te­szik abban, hogy a személy szerint elvállalt televíziók hibamentesen működjenek. nyár re" üzemrész gondola­Polgári légiforgalmiink büszkesége Megérkezett Ferihegyre i> MALÉV ű.j típusú nagy befogadóképességű utasszállító repülőgépe, a TU—151-cs. A TU—151 es három sugárba,jlómuves repülőgép. Sebessége óránként 900 kilométer, befogadóképessége 16i utas. Forrás az ßvas ziliz Iható-e a kút vize? Hozzászólások cikkünkhöz Lapunk augusztus 12-i szá­múban „Fonás az Avas al­ján” címmel, cikket közöl­tünk a Miskolc, Toronyalja utca 79. számú ház előtt le­vő, s egykor városszerte hí­res forrás elhanyagolt állapo­táról. Cikkünkben felhívtuk a figyelmet rá. hogy néhány éve. amióta a gondozásával megbízott ember meghall, senki sem .törődik a kút-tal, — környéke rendezetlen, az épület pusztulófélben van. Felvetettük: érdemes lenne ismét rendbehozni, esetleg társadalmi munkában vissza­állítani eredeti szépségét, megszervezi! i gond ózását, hogy ezzel is gyarapítjuk Miskolc idegenforgalmi vonz­erejét. A cikk megjelenését köve­tően telefonon, személyesen es levélben többen fejezték ki egyetértésüket a leírtak­kal, s tőlünk kérték a társa­dalmi munka megszervezé­sei. Egyúttal megkérdezték, iható-e jelenleg a forrás vi­ze. s egyáltalán szándékában van-e a tanácsnak a kút helyreállítása. Sokan a cikk után keresték fel, s nézték meg a forrást. Egy idős bácsi. Földi l^a- jos. Mélyvölgy út 11. sz. alat­ti lakos személyesen látoga­tott el szerkesztőségünkbe, hogy segítségét felajánlja. Mint elmondotta. 28 évig élt a forrás környékén, s 6 éve elkerült onnan, ma is szív­ügyének tekinti a kút rend- behozását. Korábban min; lakóbizottsági elnök hosszú ideig megszervezte a forrás rendben tartását, rendszeresen megvizsgáltatta a víz tiszta­ságát. Most is azt javasolta: miután évekig ..senki nem használta, s emiatt elszeny- nyezödhetett, először is a kút tisztaságát, a víz kihúzását kellene megoldani, hogy a ' KÖJÁL ulána megvizsgál­hassa. iható-e a forrás vize. Földi bácsi azt is felajánlot­ta. megkéri a Miskolci Tűz­oltóság valamelyik szocialis­ta brigádját a víz kiszivaty- tyúzására. s aztán maga vesz mintát a forrás vizéből. .. Egy másik olvasónk .— nem tudni miért küldte név­telenül a levelezőlapot — ki­egészíti a cikkben leírtakat. Azt. írja: „Ahogyan az Avasr templom óráját megjavította egy briggd . . . közlöm, hogy azt a: oral egy miskolci la­kos. bizonyos Újhelyi Miklós özvegye készíttette elhunyt férje emlékére. Sírja a Desz­katemetőben van elhanya­golt. gondozatlan állapotban, ■ló lenne, ha valaki — ha­sonló módon, mint az urat. — rendbehozalná! Levélírónk szerint a Magyar Rádió Miskolci Stúdiója lehelne a sírhely eavik patron usa an­nál is inkább. mivel az óra harang. játékát minden adás előtt és végén többször .látsz­sza. Ami a tanácsnak a forrás­sal kapcsolatos szándékai il­leti. egyelőre nem kaptunk tájékoztatást, s igy a társa­dalmi munka megszervezésé­re is csak később kerülhet sor. Az esetleges beérke’ö feli» lánlásokat természetesen addig is szívesén fogadjuk. Kismamák érdekéken „Gólya”-iizem az LKM-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents