Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-07 / 209. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG <t1973. szept. 7., péntek „Kamaratárlat” milliós nézőtábornak A grafikus műtermének megszokott csendjét a televízió stábjának nyüzsgésé veri fel. A művész, Pető János műtermének sarkában ül, s látszólag fesztelenül beszélget D. Fehér Zsuzsával, a Televízió képzőművészeti osztályának vezetőjével, az ismert művészettörténésszel, aki e filmben a szerkesztő-riporter szerepét tölti be. Éppen ő beszél: — Pető János minden munkájában az embert kutatja, az embert járja körül. Fiatal létére sokat tud az emberről... Aztán arról beszél, hogy Pető képein mindig beszűrődik egy kis irónia, a léptékben megnövekedett tárgyak különös értelmet nyernek. A képeken a megismerés mellé a fantázia is társul, sok bizarr összefüggés fedezhető fel, ami álláspontot jelöl, mondanivalót húz alá, tükröt tart az emberek elé: ilyenek vagytok. Eck T. Imre rendező a felvétel szünetében elmondja, hogy negyven percesnek szán. jak a Pető Jánosról készülő filmet. Az első napi munka befejezése után II. Fehér Zsuzsával beszélgetünk a készülő riportfilmről. — Hogyan esett a választás Pető Jánosra? — Az elmúlt év novemberében Petőnek Budapesten volt kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében. Már akkor gondoltam, hogy A Tv Galériája sorozatban bemutatjuk. Régóta ismerem, figyelem munkásságát. Meglátásom szerint a fiatal művészek közül leginkább nála áll az érdeklődés középpontjában az ember. Igazságokat tud kikövetkeztetni az emberből, túl tud mutatni a helyzetképen, véleményt, állásfoglalást tud kifejteni. — Ez a most készülő film A Tv Galériája sorozatban szerepel majd? — Nem egészen. Nem a régi formájú galéria-a^ást akarjuk folytatni. Lényeges változás. hogy Pető Jánost, illetve munkásságát nem egyenes adásban, hanem műteremlátogatás keretében filmről mutatjuk be. Saját otthonában, alkotó környezetében vallhat így a művész. Talán köny- nyebb is így megnyilatkozni. Az adás majd A Tv Galériája sorozatba illeszkedik, de más megoldással. A korábbi formában is a nézők kilencven százaléka nem láthatta a kiállítást. A mostani formában viszont Pető János műtermének „kamaratárlatába'’ pillanthat be a több milliónyi közönség. — A televízió képzőművészeti adásainál nem nehezítő, zavaró körülmény-e a színek hiánya, illetve, hogy a nézők többsége még az esetleg színes adást is csak fekete-fehérben veheti, s ezen túl, mi a képzőművészeti adások alapvető célja? — A színek hiánya, az ebből adódó sokféle gond a televízió szinte mindenfajta adásánál jelentkezik, de természetszerűen fokozottan érvényesül a képzőművészeti adásokban, ahol a szín a főszereplő. Én sajnálom a színeket az adásokból, de attól tartok, egy évtized múlva oda jutunk el, hogy sajnáljuk majd, mennyire mások a színek az adásban, mint a valóságban. A kérdés m;isodik felére azt válaszolhatom, hogv a televízió képzőművészeti adásainak célja: kedvet csinálni a nézőknek, az embereknek arra. hogy kapcsolatot keressenek a képzőművészettel. Röviden: célunk az igény felkeltése. — Mj a képzőművészeti osztály legfőbb feladata? — Fő feladatunk kettő. Egyrészt magát a művészeti alkotást, illetve a művészetet megmutatni, másrészt aztér- telmezni. Jóllehet, munkánk nagy részét film segítségével végezzük, tevékenységünk mégsem film és nem vetített képes előadás, nem olyan dramaturgiára épülő műsor, amely a játékhoz közelít, hanem valami más kell, hogy legyen. Természetesen nem alakult még ki ez a valami más. Egyik alapvető gond és a kialakulás akadálya a megfelelő televj'ziós személyiségek hiánya a képzőművészetben. A másik pedig a képzőművészeti életben jelentkező végletes nézetek, nivellálási nehézségek, forrongó állapotok terhe. S ezekből nagyon nehéz pontosan és politikusán kikövetkeztetni, mi az, ami hasznosan, didaktikai haszonnal tárható a nagyközönség elé. — A vázolt feladatok és az említett nehézségek csak hangsúlyosabbá teszik a televízió képzőművészeti ízlésnevelő és ismeretterjesztő szerepét. — Figyelembe véve a képzőművészetek és a közönség találkozási pontjainak a számszerűleg mozgalmas kiállítási élet ellenére is tapasztalható ritkaságát, a televíziónak feltétlenül az a feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a legszélesebb közönségrétegek és a művészetek között. És ha ezt a hidat meg tudja építeni, úgy már tett valamit. Tagadhatatlan, hogy részben kevesebbet tud nyújtani, mint a közvetlenül látott, tapasztalt tárlat, de ezt a kevesebbet bőségesen ellensúlyozza, hogy már kiválasztó módszerével értékel is és ezzel ele- j ve olyan többletet ad a néző- j nek, amelyet a közvetlen tárlatlátogatásnál nem lehet megoldani. • Másnap reggel Pető János műtermében folytatódik a munka, felfénylenek a reflektorok, a kamera aprólékosan becserkészi a falakra, paravánokra rakott grafikai lapokat, majd folytatódik az előző napon abbahagyott interjú felvétele. Ismét a műterem sarokban ül a művész és D. Fehér Zsuzsa, csattan a csapó, a rendező int: — Tessék! És folytatódik a beszélgetés. A napokban találkozunk a képernyőn Pető János műtermével. Benedek Miklós TEMETŐ Czinke Ferenc tusrajza A téma: Csokonai Irodalmi pályázat A tizennégy éven felüli olvasók részére irodalmi pályázatot hirdet Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ és a megyei könyvtár miskolci járási központja. A tíz-tizenöt gépelt oldalas pályaműveket 1973. november 10-ig küldhetik be a pályázók a következő címre: Megyei Könyvtár Központi Járása, 3501 Miskolc, Felszabadítók útja 11. A pályázatokat három témakörből készíthetik az érdeklődők. A témák a következők: Csokonai diákéve Sárospatakon és találkozása On. gán barátjával, Puky Istvánnal — Csokonai táj- és természetszeretete — Csokonai hazafisága. A legjobb dolgozatokat 800, 600. 400 forintos jutalomban részesítik. Uj tanév a pataki képzőben A Sárospataki Tanítóképző Intézet szeptember 10-én. hétfőn délelőtt fél 12 órai kezdettel tartja az 1973/74- es tanévnyitó ünnepségét. Ez' alkalommal kerül sor az első éves hallgatók eskütételére is. Az első évfolyamra nappali tagozaton tanítói szakra 126, óvónői szakra 28 hallgatót vettek fel. összesen a nappali tagozaton tanítói szakon 291-en. óvónői szakon pedig 48-an tanulnak majd. A levelező tagozaton 34 új hallgatója 'Van a tanítói és 58 az óvónői szaknak. Levelező tagozaton a három évfolyamon 152-en tanítói szakon, 117-en pedig óvónői szakon tanulnak. FIATALOK, SZEREZZETEK SZAKMUNKÄSBIZO- NYÍTVÁNYT! A „Fémmunkás” Vállalat kecskeméti gyára 1973. szeptember hónapban SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ 1 ÉVES TANFOLYAMOT INDÍT. Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése, 1974. szeptemberig. 8. általános iskola. A képzés a gyár területén történik, a folyamatos részvétel kötelező. A tanfolyam költségeit gyárunk fedezi, vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. Kecskemét, Izsáki út. 6. Határidő: szeptember 15. Mi lesz a döntési alap? A tanulók egész személyiségét vizsgálják I Jr« Lpll tanulnunk Ljia HLll kérdezni — mondta vasárnap délután a televízió Pedagógusok fórumának előadásán a Művelődésügyi Minisztérium egyik képviselője. Újra kell tanulnunk kérdezni, mert arra a kérdésre, hogy „milyen tanuló vagy?” most már bizony meglehetősen bónyo- 1 ült lesz a felelet. Legalább- is a gimnazisták és a szakközépiskolások részéről. A választ mindenesetre nem lehet megadni egyetlen szómmal — az átlagosztályzattal. Az átlagszámítás ugyanis ebben a tanévben megszűnik a már említett két iskolatípusban. De nemcsak kérdeznünk kell újra tanulni. Amint azt nagyon igazan állították a már emlegetett televíziós .műsorban. értékelnünk is másképp kell majd. Részletesebben. alaposabban — talán bonyolultabban is. — konkrétabban, a tanuló egész személyiségének, tehetségének. szorgalmának és helyzetének figyelembevételével. A csak általánosságban tájékoztató — mondjuk — 4,2 helyett ezután azt kell mondanunk, hogy — ismét csak a nélda kedvéért — tehetséges, fogékony, szorgalmas, különösen a természettudományos tárgyak érdeklik. A legjobb eredményt ezekből a tárgyakból éri el. Esetleg még azt is hozzátehetjük, hogy azért a humán jellegű tárgyakból is igyekszik jó eredményt elérni. f)p PÍilíl a tanévtő1 UL CliWl kezdve újra kell tanulnunk értékelni, dönteni is. Dönteni például a diákszociális juttatások, az ösztöndíjak ügyében. Az egyetemeken, a szakmunkás- képző intézetekben és az általános iskolában ugyan nem változik a „formula”, hiszen megmarad az átlagosztályzat is, de a gimnáziumban és a szakközépiskolában igen. A gimnáziumi és a szakközépiskolai diákszociális juttatásoknál ugyanis a szociális helyzet mellett az átlagosztályzatot is figyelembe vették a döntéseknél, s erre már ebben a tanévben nincs mód. S semmiképp sem lenne helyes, ha épp ezeknél a kedvezményeknél, juttatásoknál számolnának a hivatalosan már eltörölt átlagosztályzattal. De hát akkor hogyan döntenek. hogyan tudnak dönteni, hiszen a szociális helyzet önmagában nem lehet mérvadó? A kérdést feltettük Merényi Józsefnek, a Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztályvezető-helyettesének is. S a válasz így hangzott: a kollektíva, az ifjúsági szervezet véleménye alapján. S ebben a véleményben az foglaltatik benne, amiről már szóltunk akkor, arpikor a tanuló értékeléséről volt szó. A tanuló egész személyisége kerül a mérlegre: képessége, tehetsége, érdeklődési köre, szorgalma és a kollektívában vale magatartása. No, és természetesen továbbra is szerepet játszik a tanuló szociális helyzete. A diák,szociális J*}: ságok helyzete mindenesetre nem lesz könnyű, s munkájukat korántsem lehet majd mechanikusnak nevezni De meggyőződésünk, hogy igazságosabb döntések születnek majd, mint az egyszerű átlagosztályzat figyelembevételével. Bár az is igaz, hogy a tanuló egész személyiségéről mondani véleményt felelősségteljesebb és nehezebb feladat lesz. De a diákszociális bizottságok már mostantól ennek szellemében döntenek az ösztöndíjak, különböző juttatások esetében, s ez a mérvadó a kollégiumi, diákotthoni felvételi kérelmek elbírálásánál is. A javaslattevőknek és a döntést kimondóknak tehát sokkal többet kelL adniuk a konkrét véleményre. a konkrét tények értékelésére, azaz a tanuló egész személyiségére. A pedagógiai „berkeken” belül — az iskolában, a kol- _ légiumban — várhatóan nem ’ okoz gondot ez az új értékelés- és döntésmód. De külső intézmények — termelőszövetkezetek, üzemek esetében — sem lehet más a döntési alap, minf az iskolákban. Közismert ugyanis, hogy jó néhány üzem, termelőszövetkezet adományoz ösztöndíjakat a középiskolai tanulóknak, s a kitételek között eddig bizonyos szintű átlag- eredmény szerepelt. Ettől a tanévtől kezdve viszont itt is arra kell törekedni, hogy ne az átlagosztályzat, hanem a tanulói személyiség, tehetség alapján ítéljék oda az ösztöndíjakat. Bizony ara szükség lesz meggyőzésre, szemléletformálásra is. De az egységes megmérettetésre és döntésre feltétlenül szükség van. Csutorás Annamária A Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregysége azonnali belépéssel alkalmaz: vizsgázott híddaruvezetőket állandó foglalkoztatásra, valamint nyugdíjas, autogénvágó bizonyítvánnyal is rendelkező lakatosokat autóroncsok bontására. Cím: Kohászati Alapanyagelökészitő Közös Vállalat miskolci gyáregysége, Miskolc, Repülőtér. Telefon: 17-898. Jelentkezés a munkaügyön. A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT (Miskolc, József Attila u.^O. sz., bejárat a Tüzér utca felől) azonnali belépéssel FELVESZ GÉPKOCSIVEZETŐKET, AUTOBUSZ-VEZETOKET, KALAUZOKAT, KOCSIKÍSÉRŐKET és SZÁLLÍTÓMUNKÁSOKAT Legalább 2 éves gépkocsivezetői gyakorlattal rendelkezőket kérésük alapján autóbusz-vezetőknek képezzük át. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, III. emelet 312. szoba.
