Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
1973. szept. 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 r A minőségben „verhetetlenek” Diósgyőri siker Pozsonyban öt évvel ezelőtt merült fel belül az ilyen termékek annak gondolata, hogy a szocialista országok rendszeresen rendezzenek olyan tanácskozásokat, ahol az édesipar gondjainak megvitatása mellett az egyes országok gyárainak termékeit is bemutatnák, s a legjobb termékeket díjaznák. Nem kis dolgot feszegettek azok — magyar és jugoszláv szakemberek — akik a tanácskozások megszervezését sürgették, hiszen a szocialista országok édesiparában 300 ezer ember dolgozik, termékeik pedig milliókhoz jutnak el. Az első édesipari konferenciára és termékversenyre, amelyet „csokoládé-olimpiának” neveztek el, 1970-ben, Belgrádban került sor. Legutóbb Pozsony adott otthont a nemzetközi versenynek, és tanácskozásnak. Milyen tapasztalatokkal, eredményekkel jöttek haza? Kovács György, a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregysége vezetője szerint mindenképpen érdemes volt elmenni Pozsonyba. A Magyar Édesipart a tanácskozáson 19 tagú delegáció képviselte. Ebben a gyártó ipar és a minőségvizsgáló intézetek képviselői kaptak helyet. A konferencia rendkívül eredményes volt, sok-sok hasznos tapasztalattal járt. Különösen érdekelték az ország és a megye szakembereit a diabetikus tés kalóriaszegény készítmények gyártásával összefüggő tapasztalatok. Egyrészt azért, mert az Amolett-keksszel már a magyar ipar is ért el sikereket, másrészt azért, mert az egész Magyar Édesiparon gyárt '.sa az V. ötéves tervben Diósgyőrbe kerülne. Amennyiben a terv megvalósul. Diósgyőrben egv teljesen új üzemrész épül erre a célra. A nemzetközi zsűri elé egyébként 300 termék került: Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, az NDK, lio- mánia, a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária gyárainak kiválóságai, összesen 27 arany, 29 ezüst és 28 bronzérmet osztottak ki. Legsikeresebben a házigazdák, majd Magyarország szerepelt. Hazánk 5 arany, 5 ezüst és 5 bronzérmet hozott el. Ebből a Szerencsi Csokoládégyár egy ezüstérmet szerzett, a diósgyőri gyáregység két termékcsoportjával 1 aranyat és 1 ezüstöt kapott. — Aranyérmet kaptak csokoládéfiguráink — mondja Kovács György — ezüstöt karácsonyi függelékeink. Sikerünkben, úgy érzem, nemcsak a kiváló minőségnek, hanem a szép csomagolásnak is része van. Csomagolásterveink saját grafikusműhe- lyünkben készülnek. Egyébként általános tapasztalatunk volt, hogy minden szocialista ország fejlesztette • választékát, s a csomagolástechnikát is. Akadt olyan ország, amely a csomagolásban előbbre tart, a minőségben azonban mi egyelőre „verhetetlenek” vagyunk. A harmadik nemzetközi tanácskozásra és csokoládé-olimpiára egyébként valószínűleg Moszkvában kerül sor, 1975- ben. Uj berendezések A December 4. Dróíniűvekben nemrégen helyezték üzembe a képen látható modern iker-drótluizógépet Fotó: ifj. Hollósy E. Hnllsriékbálázó-gép A diósgyőri, az ózdi ős a dunaújvárosi marlinkemeneckbe sok ezer tonna vashulladékot adagolnak acélgyártás közben. Fontos tényező az adagolásnál, hogy az rövid idő alatt, kevés liő- és anyagveszteséggel történjék. Ehhez az is szükséges, hogy az acélhulladékot korszerűen dolgozzák fel és készítsék elő. A Kohászati Alapanyagelíátó' Vállalat miskolci gyáregységében működik már egy csehszlovák könn y ű 1 e m e zh u 11 ad é k - b á 1 ázó g cn, amely .óránként huszonöt, 2—3 tonnás vasbálát képes préselni. A másodikat a napokban kezdik szerelni a vállalat rákoskeresztúri gyáregységében. A Vállalat tervezi a következő ötéves tervben a martinkemencékbe közvetlenül nem adagolható, nehéz, szénacél-hulladékok bálázását is. hidraulikus présollókkal. Ugyancsak 1975-től valósítják meg az acélforgács-brikett gyártását. így, összességében körülbelül egymillió tonna, korszerűen feldolgozott vashulladék áll majd a hazai acélipar rendelkezésére. A korszerű vashulladék-feldolgozás hasznos az acéliparnak és a vállalatnak is. Az acélművek hidegbetét-költsége 15—20, a berakási ideje 20—30 százalékkal csökken, ez pedig 250—300 ezer tonna plusz acélt jelent a népgazdaságnak. A vállalatnál a berendezések fizikai munkát, küszöbölnek ki, megszüntetik a rendkívül balesetveszélyes láng- vágást;, nem lesz több mérgezés a lángvágásnál keletkező ólomgázok következményeként. Mind. a vállalatnak, mind az országnak szállítóeszközt takarít meg a korszerűen feldolgozott vashulladék-bálák egyszerűbb rakodása és szállítása. 4 Harcsán újra „jól pénzel” a tehén A Bodrogköz Árpád-kori településén, a hagyományőrzésben jeleskedő Karcsún portánként legalább két tehenet fejnek, de nem ritka az olyan háztáji istálló sem, ahonnét naponta háromnégy tehén indul a legelőre. A községi csordában 1200 szarvasmarhát őriznek, ebből 850 a tehén. A közös gazdaság, a Dózsa Termelőszövetkezet Biharom-tanyai szakosított telepén pedig most 240 tehenet gondoznak, de hamarosan benépesül az istállókban mind a 422 férőhely. A szarvasmarha-tenyésztésben is hagyományokat folytat a község. Régtől elismert az itteni gazdák jószághoz értése, de ennyi tehenet még sohasem tartottak Karcsún, mint most. Ez annál inkább figyelemre méltó, mert közismert, hogy a korábbi értékesítési aránytalanságok miatt országszerte csappant a tfehéntartási jkedv. A karcsai gazdák közű' azonban akkoriban sem sokan adtak túl tejelő jószágukon, amikor másutt szabadulni igyekeztek tőle. Amióta pedig a tej felvásárlási órát kedvezőbbre igazították, még inkább megbecsült a tehén a közös gazdaságban és a háztájiban egyaránt. Fertőzéstöi mentes áiiomány Az is lényeges, hogy az egész állomány mindenféle fertőzéstől mentes. A mentesítést egyidejűleg hajtották végre a nagyüzemi gazdaságban, s a háztájiban.. Nem ment ez zökkenők nélkül, mert 215 tehenet kellett kicserélni. Hol a leadás akadozott, hol az új tehenek beszerzése, mert nem kaptak elegendő, s megfelelő tenyészállatot utánpótlásnak. Különösen a szakosított telep feltöltése lassult meg emiatt. Itt ráadásul a közben beállított új állomány- rész, — amely már mentes volt a tuberkulózistól — brü- cellózisos lett, emiatt újra kellett kezdeni a cserét. A hagyományos magyartarka állományt hat különböző helyről tudta végül összevásárolni a szövetkezet. Az új környezethez hamar hozzászoktak a tehenek, hála a szakszerű gondozásnak. A szakosított telepen ugyanis valamennyi gondozó képesített szakmunkás. A két vezető száktechnikus levelező tagozaton most végzi az agráregyetem negyedik évfolyamát. A szövetkezet főállattenyésztője pedig agrármérnöki képesítésű. A karcsai Dózsa Tsz tehát gondosan tartja magát a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa által közösen kiadott irányelvekhez a szakember- ellátás vonatkozásában is. A szakmai hozzáértés haszna már mérhető: az itteni első évben a tehenek 600— 800 literrel több tejet adtak egyenként, mint a korábbi helyükön. A cél 3000 liternél több tej fejése tehenenként. évente. Ehhez kitartó, céltudatos munka szükséges az elkövetkező fejlesztési időszakban, de a feladat reális, mert megvan hozzá a szükséges anyagi és szakmai elöfeltéteL Előretekintő fejlesztés — A múlt évben minden anyagi tartalékunkat a tehenészet megerősítésére szántuk — mondja Megay Oktáv, aki korábban főagronó- musként dolgozott Itt, néhány éve p.edig már a szövetkezet elnöke. — Számot vetettünk azzal is: ha talán ezt az összeget, s a hozzá társított szellemi tőkét a szántóföldi növénytermesztésben használjuk fel, rövid távon gyorsabban térült volna meg a befektetés. De ha nemcsak egy-két évre tekintünk előre, hanem a közös gazdaság hosszú távú egyen-' letes fejlődését kívánjuk megalapozni, a nyomunkba lépőknek is növekvő igényeikhez mért megélhetést akarunk biztosítani: ezt a mi vidékünkön csak az állattenyésztés korszerűsítésével érhetjük el. Mi, szakvezetők a magunk bőrén tapasztaltuk, milyen erő a helyi hagyomány a mezőgazdaságban, s mennyire számolni kell vele. alkalmazkodni kell hozzá a fejlesztési tervekben is. Hiába hasznos elvileg valami, ha az érdekeltek nem barátkoznak meg vele. Hadd említsek erre egy jellemző példát. A bodrogközi talajon jó termést hoz az édes kömény. Nem messze tőlünk több község határában —Ci- gándon, Tiszacsermelyen. Ri- csép — már az 1930-as évek óta eredményesen dolgoznak ennek a fűszernövénynek a termesztésével. Azt gondoltuk; érdemes nálunk is próbálkozni vele. Bevetettünk egy táblát. Amikor elérkezett a kapálás ideje, a tagjaink, akik pedig nem bújnak a legizzasztóbb dolog elől sem, most húzódoztak a számukra idegen munkától. „Inkább megkapálunk tízszer annyi tengerit” — mondták. Okultunk az emlékezetes leckéből. Ezért választottuk az itteni gazdálkodási hagyomány folytatását, de úgy akarjuk folytatni, hogy az valóban gazdaságos, kifizetődő legyen. A háztájiról is gondoskodnak Ezért igazította a Dózsa Tsz egész gazdálkodását a legígéretesebb állattenyésztési üzemághoz. Ezt szolgálta a vetésszerkezet átalakítása is. A megfelelő takarmányalap megteremtésére a pillangósok vetésterületét az eddigi 10 százalékos arányról 20 százalékosra növelték, a kukoricáét pedig — a fő abraktakarmányét — a szántóterület hat százalékáról 33 százalékra terjesztették ki! A leghatékonyabb módszerek alkalmazása érdekében belépett a szövetkezet a kukorica iparszerű termesztési rendszerébe, az úgynevezett! CPS-rendszerbe, 750 hektár- i nyi területtel. A takarmánytermő terület ; megnövelésekor számításba j vette a szakvezetés a háztá- j i szar vasm arh a-ten .vesztéshez szükséges széna és abrak megtermelését is. Pillan- ; gós takarmányból az előző I évben ledolgozott munkana- j pok arányában juttatnak a ' tagoknak. j S hogy az ismét jól kifizetődő tej átvételénél se legyen semmi fennakadás, a termelőszövetkezet a maga kezelésébe vejte a Tejipari Vállalattól a községi tejbe- gyüjtő állomást még a múlt esztendőben, az idén pedig közmegelégedésre a bizalmi átvételi rendszerre tért át. Berecz József Az üzemi és a munkahelyi demokrácia jelentőségére igen sok tényező utal. A munkahelyi demokrácia elvileg többet jelent az üzemi demokráciánál, mert nemcsak a termelő üzemekben léié:-» emheri kapcsolatokra, viszonyokra, jogszabályokkal is alátámasztott jogokra és kötelességekre utal. hanem az intézmények, egyszóval valamennyi munkahely demokráciájára is. Viszont az üzemi demokrácia is először mindig egy adott munkahelyi egységen belül mint munkahelyi demokrácia jelenik meg. A két különböző el nevezés ellenére azonban tartalmukban szinte teljesen azonosak. Szocialista viszonyaink között a dolgozó ember elsősorban munkahelye lévén kapcsolódik és kapcsolható tudatosan a kisebb és nagyobbs kollektívához és ezeken keresztül a társadalomhoz. Ezáltal az egyén a munkahelyi kollektíva, közvetve pedig az egész társadalmat is formáló, alakító erővé válik. A munkahelyi demokrácia tehát alapvető eszköz arra, hogy a dogozók munkájukkal összefüggésben alakítsák emberi kapcsolataikat, munka- és létfeltételeiket, hatást gyakorolva szükebb es tágabb környezetükre. Szoros a kapcsolat a szocialista, a párt, a szakszervezeti, az üzemi, a munkahelyi demokrácia között. Kölcsönösen feltételezik, kiegészítik egymást és hatnak egymásra. De lényeges eltérések is vannak közöttük. Például az üzemi demokrácia keretén belül az illetékes gazdasági vezető feladata, hogy bevonja a dolgozókat a különböző munkahelyi döntések előkészítésébe. Az üzemi <.* munkahelyi demokrácia fórumain az üzem, illetve munkahely valamennyi dolgozója részt vehet. A szakszervezeti demokrácia fórumain viszont csak a szakszervezet, a pártdemokráciában pedig csak a párt tagjai, tisztségviselői vehetnek részt. A pártdemokrácia, a szakszervezeti és a munkahelyi demokrácia között több irányú kapcsolat jön létre a munkahelyeken, ha a munkahelyeken működő parlalapszervezetben érvényesül, fejlődik a pártdemokrácia. Ez példaként, ösztönzőleg hat a szakszervezeti és munkahelyi demokráciára. A munkahelyi demokratizmus szélesítésének feltétele a munkahelyeken működő pártalapszervezet belső életének egészséges fejlődése, a pártdemokrácia érvényesülése. Figyelemre méltó kapcsolatot jelent az is. bogi’ a munkahelyi pártszervezet tagjai — mint munkavállalók is — részt vesznek az üzemi, a munkahelyi demokrácia fórumain: továbbá a párttag munkavállaló saját pártszervezetének különböző pártfórumait — taggyűlés, vezetőségi ülés, pártcsoport értekezlet — is felhasználhatja a munkahelyi demokratizmus erősítése, bővítése érdekében. A párlalapszerrezefek 5JLS!“ munkahely gazdasági vezetőire és társadalmi szervezeteire. Az egészséges kritikai szellem kialakítása, a társadalmi aktivitás növelése, a párttagság példamutató részvétele a munkahelyi. üzemi demokrácia fórumain jelentős hatást gyakorol munkatársaikra és a vezetőikre egyaránt. A pártalapszervezetek munkájának eredményességét jelentősen befolyásolja a pártcsoportok tevékenysége. A pártcsoportok tagjai ott élnek a munkahely, a munkahelyi kollektívák kellős közepén. Közös a gondjuk* együtt érik el a sikereket, vagy érik őket kudarcok, hasonlóak problémáik is. Éppen ezért pártcsoportokban ezernyi lehetőség adódik a munkahelyi demokratizmus elősegítésére. Ennek legjobb, leghatásosabb formáit, módszereit, lehetőségeit mindig az adott munkahely sajátosságaihoz, igényeihez igazodva kell felkutatnia a pártáíapszervezet vezetőségének és a pártcsoportoknak. Ez adja a párta!apszervezetek egyik igen fontos feladatát. Azt, ami a szemlélet formálásával függ össze. Nem elég ugyanis csak megismerni a dolgozók véleményét, hanem magatartásukat, gondolkodásukat megfelelően befolyásolni is szükséges De nemcsak a munkások szemléletét kell formálniuk, hanem a munkahely vezetőiét is. Gyakorló gazdasági vezetők részéről olykor elhangzanak ilyen vélemények: „el kellene dönteni végre, hogy egyszemélyi felelős vezetés, vagy népszavazás van-e a munkahelyen? Á munkások bevonása a vezetésbe megoldhatatlan feladat, mert arra csak a magasan képzett szakemberek képesek.” Az ilyen és hasonló, nézeteket, az ezeket tükröző vezetői magatartást nem lehet semmilyen határozattal, utasítással, rendelkezéssel megváltoztatni. Csali türelmes, határozott és következetes nevelő, felvilágosító munkával érhető e1 eredmény; megértve egyrészt, hogy a dolgozók bevonására a vezetésbe egy sor kérdésben igenis megvan a lehetőség. Olyanokban például, mint a műhelyek munkáját közvetlenül érintő szervezési tennivalókban; bizonyos személyi kérdésekben; a munkahelyi körülmények kialakításában; a jutalmak szétosztásában; a szociális programok megvalósításában stb. De megértetve a dolgozókkal azt is, hogy a munkahely irányításával összefüggésben vannak és lesznek olyan kérdések is, amelyekben- elsősorban a szakemberek és nem a kollektívák véleménye a döntő. A beleszólás jogát és lehetőségét, tehát mindig a realitásoknak megfelelően ke'l mindkét fél számára megmutatni, mert ellenkező esetben a félmegoldások, a formalitás válik uralkodóvá, ami sem a munkásnak, sem a vezetésnek nem jó, és előbb-utóbb oda vezet, hogy a munkahelyi demokráciát senki nem veszi komolyan. A pártalapszervezetek feladatai közé tartozik, hogy fellépjenek az erőszakos, a munkások önérzetét, igazságát sértő, lekicsinylő vezetői magatartás ellen. De határozott harcot kell folytatniuk a demagóg vélemények, a megalapozatlan követelések, a vezető-ellenes hangulatkeltések eilen is, és a vezetőket meg kell védeniük minden igazságtalan támadástól. A demokratizmus közvetlen formái között megkülönböztetett figyelmet érdemel a termelési tanácskozás, a kollektív szerződésben foglaltak érvényre juttatása; a munkaversenv- mozgalom támogatása; a szocialista brigádok vezetőivel, illetve tagjaival folytatott tanácskozások: a dolgozók rendszeres tájékoztatása. A termelési tanácskozások rendszere népszerű a dolgozók körében. Javulás tapasztalható a tanácskozások előkészítésében, ugyanakkor sok a formalitás is bennük. A munkahelyi ••. ♦ ^ s7-OIgál0 fel' J terelek kozott elsődleges szerepe van az alapos, a célirányos, a mozgósító hatású tájékoztatóknak a munkahely, az üzem. a vállalat helyzetéről, terveiről. Véleményt alkotni csak ismeretek, információk birtokában lehet. Ezért nem szabad megengedni, hogy a tájékoztató adathalmaz felsorolása nehezen érthető szakmai előadás, elvont, semmitmondó elméletieskedés legyen. A dolgozók informálása mindenekelőtt az őket érintő legfontosabb adatokat tartalmazza, a tennivalók pontos, érthető, egyértelmű megfogalmazását jelentse.. Mindenekelőtt azért, hogy a dolgozók értsék munkahelyük és benne a maguk feladatát, szerepét, hfeiyét a gyár. a vállalat, vagy a hivatal, az ágazat és a népgazdaság egészében Kőszórás Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa 1 Httelfi demokráciáról
