Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. szept. 28., péntek Vízparton Lenkey Zoltán rajza Ma premier lesz a Miskolci Nemzeti Színházban. Hegedűs László rendezésében mutatja be a színház Lehár Ferenc nagyoperettjét, A víg özvegyet. (Főbb szereplők: Várhegyi Márta, Szili János, Csorba Ilona, Káli Mariann, Ábrahám István, Fehér Tibor, Komáromy Éva, Kozma Pál.) A produkció karmestere Kalmár Péter. A kilencedik előadáson, október 11-én érdekes jubileumhoz érkezik a dirigens: akkor áll majd a miskolci színházban kétezredik alkalommal a zenekar élére. Egy héttel utána pedig a háromezredik színházi vezénylését jubilálja. Ennyiszer állt pályakezdése óta színházi zenekar élén. Miskolcra jövetele előtt, a főiskola után a békéscsabai színháznál kezdte munkáját és ott öt év alatt kilencszáz- kilencvenháromszor vette kezébe a dirigensi pálcát. Ezt követően jött Miskolcra 1959 augusztusában. — A víg özvegyet egyszer már vezényeltem Miskolcon, 1960-ban, de akkor csak átvettem. Saját betanításban most fegom dirigálni először, — mondja, amikor a bemutatóról beszélgetünk. 1959 augusztusában, a hajdani Kamaraszínház akkor nagyon hangulatos udvarán találkoztunk először. Akkor kezdték meg a felkészülést a vasgyári sok esztendei vendégjáték, kényszerű vendégszereplés utolsó előadására, s annak ő volt a dirigense: Kálmán Imre Cirkuszhercegnő jének vezénylésével mutatkozott be. (Ez az előadás sajnálatos módon hiányzik a Magyar Színházi Intézet összeállításából. Vajon miért?) ö azzal kezdte itt a pályáját, amivel az együttes a vasgyártól búcsúzott. S azóta? Kis noteszt vesz elő. Pontes statisztikát vezet minden szerepléséről: — Eddig összesen ötvennégy produkciót Vezényeltem, abból nyolc volt az ismétlés, illetve olyan, amivel már találkoztam és negyvenhat az új. Számomra új. Ősbemutató viszonylag kevés akadt. A víg özvegy lesz most az ötvenötödik olyan predukció, amit én dirigálok. Sorjáznak az emlékek. Mik voltak a legizgalmasabbak? — A legizgalmasabbak talán a próba nélküli beugrások voltak, de nem kevésbé izgalmas volt számomra néhány más produkció is. Például a Bál a Savoyban, a Pompadour, a Hawai rózsája és a Potyautas, vagy az elmúlt évad nagy sikerű új magyar drámájának, a Dániel és a krokodiloknak zenekísérete, az 1960-as balettelőadások, a Seherezáüe, a Be- lero, nieg az ugyancsak 1960- as operastúdió fiatal énekesekkel. Érdekes és izgalmas feladatot jelentettek az ünnepi műsorok, amelyekre éppenúgy kellett készülnünk, mint a szériába kerülő előadásokra. Csak a legutolsót említem, a Polo- veci táncok ünnepi-alkalmi bemutatását. Kalmár Péter az operetteken és zenés vígjátékokon kívül prózai darabok kísérőzenéjét is nemcsak bemutatta, hanem részben összeállította, mint többek között a Tizenkét szék esetében, rész-, ben pedig maga komponálta, mint például a Noé bárkája című darabnál. Színházon kívül is sokszor szerepelt a város művészeti életében. A korábban megszüntetett vasas szimfonikus zenekart, majd a vasutas szimfonikusokat vezényelte rendszeresen, s természetesen részt vett a betanításban is. Többször vezényelt a diósgyőri vár koncertjein, valamint az aggteleki barlangkoncerteken. Vendégkarmesterként a Szolnoki Szigligeti Színházban huszonnyolc elő- I adáson vezényelte Kálmán I Imre A bajadér című operettjét. — A tizenötödik miskolci évadomat A víg özveggyel kezdhetem Miskolcon, — mondja. — Külön öröm, hogy erre a produkcióra az utóbbi évek legnagyobb létszámú zenekarát vezényelhetem, s hogy a Hegedűs László rendezővel való együttműködés a zenei lehetőségek kiteljesedését teszi lehetővé. Jó lenne egy igazán jó Lehár-előadást teremtenünk, — s ehhez most, úgy érzem, megvannak a lehetőségek. Ez utóbbiról ma este majd — gondoljuk — többet megtudhatunk, (bm) A Borsod »megyei Levéltár kiadásában, a Borsodi Levéltári Füzetek sorozatban jelent meg a Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Levéltárban című kötet, Román János munkája. A területi levéltárakban őrzött kéziratos térképek nyilvántartásba vétele 1955- ben kezdődött. Az országos (katalógusok közreadását 1966-ban kezdték el, és azok sorában található a Miskolci Állami Levéltárban, illetve a Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Állami Levéltárban kezelt kéziratos térképek katalógusa. Most a Borsod megyei Levéltár ezek anyagának felhasználásával összeállította és közreadta a miskolci anyalevéltárban és a sátoraljaújhelyi fióklevéltárban kezelt kéziratos térképek összevont helymutatóját. A térképek eredeti rendeltetéséből és jellegéből következően a helytörténeti kutató azokat elsősorban agrártörténeti kérdések megoldásához veheti segítségül. Ez a segítség? azonban mind a feudális, mind a kapitalizmus kori agrártörténet legjelentősebb időszakaira nézve mutatkozik, nevezetesen a Mária Terézia-féle úrbéri reguláció és az 1850 után a parasztbirtok kialakulása folytán lefolyt úrbéri tagosí- tási, elkülönözési peres eljárások kérdéseiben. > A kötet több száz helyileg feltalálható, kéziratos térkép legfontosabb adatait közli, és segíti a könnyebb fellelhetést a helytörténeti kutatók számára. Fotómásolatban tíz mai borsodi település határtérképét is közli, közülük hetet a XVIII., hármat a XIX. századból. A kéziratos térképek általában határtérképek, vagy határrészek térképei, és elsősorban birtokviszonyok kutatásához nyújthatnak segítséget, ,a helységek belterülete azonban — éppen a határtérkép jellege miatt — olyan méretben és kimunkáltságban' szerepel, hogy település-földrajzi, településtörténeti szempontból kevésbé használható. A térképeken a helységek földrajzi neveinek sokaságát találja a kutató, azok feldolgozása, gyűjteményes kiadásra előkészítése a levéltár publikációs terveiben szerepel. A MISKOLCI VEGYESIPARI VÁLLALAT Lakáskarbantartó és Szolgáltató Üzeme (Miskolc, Katalin u. 1. sz.) rövid határidőre vállai: vízvezeték-szerelést 'és javítást, csempézést, hidcgpadló-burkolást, különféle menetes és special csillárszögek belövését, egyéb lakáskarbantartási, lakatos- és asztalosmunkáltat. Barkácsüzemünk, vasárnap kivételével 8 órától 19.3# óráig áll a lakosság szolgálatára, asztalos és lakatos szakmákban. Telefon: 34-762. IV- ÉS LÁNGHEGESZTÉS! FIATALOK, SZEREZZETEK SZAKMÜNKÄS- BIZONYlTVÁNYT! A „FÉMMUNKÁS” VÁLLALAT KECSKEMÉTI GYÁRA 1973. OKTÓBER 15-ÉN szerkezetlakatos, valamint hegesztő szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséhez , 1 éves laRíslyaraet indít Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése 1974. októberig, 6 általános iskola. Jelentkezési határidő: 1973. október 6. A szakmunkásképzés a gyár területén történik, a 607. és 623. sz. Szakmunkásképző Intézetek bevonásával. A szakmunkásvizsgára való előkészítést, annak költségeit a gyár fedezi. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Bérezés: a szakmunkásképzés ideje alatt kiemelt órabérben, megegyezés szerint. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is magas kereseti lehetőség. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán, Kecskemét, Izsáki u. 2—6. Társadalmi tettek az iskolákért Mezőkövesdi és edelényi követők EGYRE TÖBB üzem, vállalat áll azok sorába — az idei tanévben is, — akik társadalmi munkával, pénzbeli segítséggel támogatják az iskolákat, akik hozzájárulnak gyermekeink korszerű tanulásához. Az egyik legutóbbi örvendetes hírt Mezőkövesdről hallottuk: a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet közel 100 ezer forintnyi társadalmi munkával segített a város 3-as számú Általános Iskolájának. — Természetesen, mi nem is tudjuk pénzben lemérni azt az emberi megértést, se- gíteniakarást, amelyet az építőipari szövetkezettől kaptunk, mondta . Elek Gyula iskolaigazgató. — Nemcsak a gyerekek, a nevelők, hanem a szülök nevében is köszönettel fartövünk mindnyájuknak. A mezőkövesdi 3-as számú Általános Iskola irányítása alatt hosszú évek óta működik a vfáros egyetlen kisegítő gyógypedagógiai iskolája. Az elhanyagolt, korszerűtlen épületben bizony mostoha körülmények között tanult a 40 gyermek, akiket pedig nagyon is körültekintő neveléssel kell hozzásegíteni további tanulásukhoz. Az építőipari ksz pártszervezete felisnjerte a korszerű oktatás fontosságát, elhatározta, hogy rövid időn belül segít az iskola nehéz helyzetén. A segítőszándék gyors, alapos munkával találkozott: alig egy hónap alatt a szövetkezet újjávarázsolta a régi iskola épületét. Közfalakat húztak, festettek, ablakot mázoltak, — nagy felelősséggel dolgoztak idősebb és fiatal szakmunkások egyaránt. Két tantermet, tornaszobát és nevelői szobát alakítottak ki a gyógypedagógiai iskolában. Az újjáépített szertárak is hozzájárulnak az oktatás korszerűsítéséhez. Az építőipari ksz odaadó munkájának eredményeként Mezőkövesd egy nagy gondja oldódott meg. Az Edelényi Gimnázium diákjai is szép ajándékot kaptak. A Mákvölgyi Bányaüzem edelényi részlegénél dolgozó 4 tagú szocialista brigád értékes társadalmi munkával segített a gimnáziumnak. Az edelényi bányák KlSZ-vezetőinek kezdeményezésére a fiatal brigád — Ruszkai György vezetésével — a gimnázium iskolai könyvtárának alapberendezését készítette el. Munkaidő után este kilencig, tízig dolgoztak, hogy mihamarabb elkészüljön a több mint 150 méter hosszú polc- rendszer, s berendezhessék az 5500 kötetes iskolai könyvtárat. A GIMNÁZIUM részéről B. Tóth Illés elmondta, hogy példás társadalmi összefogással létesült a könyvtár. A berendezéshez szükséges nyersanyagot a Borsodi Szénbányák Vállalat adta, avas- anyagot kedvezményes áron kapták az Ózdi Kohászati Üzemektől. Az Edelényi Faipari Ksz a munkagépeket kölcsönözte a társadalmi munkához. A négy lelkes szocialista brigádtag pedig önfeláldozó munkával, fáradtságot nem kímélve valósította meg a gimnázium vágyát. (M—a) Az őszi megyei könyvhetek előtt A könyvbarát munkacsoport tanácskozása Tegnap, szeptember 27-én, délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront Borsod megyei elnöksége mellett működő művelődés-politikai társadalmi munkaközösség könyvbarát munkacsoportja tanácskozott Miskolcon, a Hazafias Népfront székházában. Az értekezlet első témája az őszi megyei könyvhetek előkészítése volt, amelyről Liffa László, a MÉSZÖV képviselője tartott beszámolót. Az őszi könyvhetek országos megnyitóját az idén megyénkben, Mezőkövesden rendezik nieg, október 14-én. A könyvhetek alatt számos író—olvasó találkozót szerveznek a megye községeiben és falvaiban. A szövetkezeti könyvesboltok is felkészültek a forgalomra; támogatják a könyvheti rendezvényeket. Megyénk íróin kívül több költő és író kapott meghívást a találkozókra, többek között Fábián Zoltán, Végh Antal, Bihari Sándor és Fekete Gyula is. U1VU5U IiepOLl; eredményeiről, a továb feladatokról és teendőlcri A mozgalom kezdete ól négy év alatt az olvasd kultúra fejlesztése terén m gyénkben is szép eredm nyék születtek. Növekedett könyvtárak költségvetése, j vultak a tárgyi feltételek ennek következtében jele tősen nőtt az olvasók szám A felszabadulásunk 25. é fordulójára szervezett Sz falu, száz könj’.vtár mozg lom eredményeként tize nyolc községi könyvtárat éj: tettek és korszerűsítettek megyében. Fejlődik a sza szervezeti könyvtárhálózat Az elmúlt évben huszonh iskolai könyvtárat avatt; megyénkben. A mozgalo rendezvényei nagyban hozz járulnák az olvasóvá nevel eredményességéhez- az író Olvasó találkozók társadalr eseménynek számítanak megyei _ gyermekkönyvhét, es olvasótáborok az ifjús, nevelései segítik. A tanácskozás második A tanácskozáson végül fá- napirendi pontjaként Hubay jékoztató hangzott el a tokaji László, a megyei könyvtár írótábor tapasztalatairól és a igazgatója számolt be az további tervekről. » t Ma este: A víg özvegy Vezényel: Kalmár Péter Régi térképek Segítség a kutatóknak
