Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
ÉSZAK-MAG YARQRSZAG 4 1973. szept 2., vasárnap Tihanyi meditáció KONDOR BÉLA KÉPEI KÖZÖTT A Tihanyi Múzeum nyári kiállításai a magyar művészeti élet országos jelentőségű eseményei. Évről évre olyan mestereik munkái sorakoznak az ódon termekben, amelyeknek megtekintéséért érdemes odazarándo- kolnd az ország távolabbi részeiből, aki pedig Tihanyban jár, nem hagyhatja ki semmiképpen e tárlat, illetve tárlatok megtekintését. Az idén két művész nevét is olvashatjuk a múzeum ajtajánál: Gortka Lívia keramikusművész gyűjteményes anyagát láthatjuk és Kondor Béla emlékkiállítását. Egy élő és egy halott művész. Kondor Béla, a kiváló grafikusművész az elmúlt tv decemberében 41 éves korában elhunyt. Nyomasztó érzés járni a Tihanyi Múzeum jól ismert .termeit, ahol évről évre olyan művészi élményekkel szívhatja tele magát a látogató, amelyek hosszú időre, évekre emlékezetesek (például Borsos Miklós 1965-ös tárlatát mintha még ma is látnám és Varga Imre tavalya kiállítását siem felejthetem). Nehéz elhinni, még V973. augusztusában is, Kondor Béla nyolc hónapja halott. igen gyakran járt Miskolcon. Hosszabb-rövidefob ideig a,'-miskolci művésztelep vendége volt, nagyon sok alkotása miskolci ihletésű. Rendszeres szereplője volt a miskolci képzőművészeti tárlatoknak, s 1963-ban elnyerte a II. miskolci országos grafikai biennólé nagydíját, s mint ilyen, két év múlva, 1965-ben a III. miskolci országos grafikai biennálén ónálló gyűjteményes anyaggal jelentkezett. De nemcsak Miskolchoz fűzték kapcsolatok, nemcsak itt voltak kiállításai. Luganóban, Miamiban, Párizsban, Székesfehérvárott, Szabadkán, Tokióban, Sao Paolóban, Becsben, Velencében és természetesen a legkülönbözőbb budapesti tárlatokon és önálló kiállításokon szerepeltek művei. Első önálló kiállítása 1960-ban volt Budapesten, az utolsó nem sokkal halála előtt. Az egyik teremben láthatók Kondor Béla kőlönbóző feljegyzései, naplótöredék szerű írásos vallomásai, verssorai. Mert verseket is írt, köteté is jelent meg. „Én folytonosan a jó halálra gondolok; mint 7 rézlemezbe mart jegy létezem névtelenül” — olvasható a kinagyított versrészlet a falon. Ez a „jó halálra” gondolás, a halálra készülés, az önmagával való vívódás, az elmúlás igen sok képén jelentkezik. S olvasható egy másik idézet is: „Az életünk igaztalan, ferde látomás. / Majd indulnak az árva, fogva tartott gépek / hétrét görnyed a mafla halál, végleg / törött a kaszanyél. Elhagylak benneteket.” Elhagyott bennünket Kondor Béla. nagyon korán jött el érte a mafla halál, de élete most már érett művének ismeretében nem igaztalan, ferde látomás volt. 9 Váratlan, s az egész magyar művésztársadalmat és a művészetbarátokat megrázó halála természetszerűen fordította a fokozott figyelmet munkásságára. Dávid Katalin, kiállításának rendezője többek között azt írta róla: „Azok közé tartozott, akik határkövet jelentettek a magyar művészet történetében, s ezt már indulása pillanatában tudtuk róla. Első kiállítása után, amikor úgy illik, hogy a bemutatót követő kritika a fiatal művész mesterére utaljon, már őt nevezték iskolát teremtő mesternek. S bár mindössze más-» fél évtizedet ölel fel munkássága, mégis: horizontja, mélysége olyan hatalmas és gazdag, hogy hitetlenül állunk a szűkén mért évek száma és az alkotások nagy- szerűségének ellentmondása előtt. Akik látták napjait és éveit, tudják, és értik ezt: olyan fegyelem, olyan gigantikus erőfeszítés volt, amire rákényszerítette magát, hogy ha ebben a fizikum el is pusztult, felőrlődött, de e.z volt az egyetlen lehetősége a művek megszületésének. Az az élmény, amelyet átélt, amelyen átvezetett bennünket, igazi művészetet teremtett, megragadta a dolgok egészét, hogy megnyissa a lét végtelenségét. Műveiben az esztétikai élmény már egyben értékélményt is magában ötvöz: a dolgok megítélésének képességét, az ember világának vállalását. Ez a belső magatartás tette kiforrottá az életművet, amelyre, úgy tekintünk, mint egyikre a legjelentősebbek közül.” Kilencvenhat alkotása látható a tárlaton. Itt van többek között egy 1968-ban készített plakát-terve. Szomorú dolog, hogy ez a nagyszerű grafikai alkotás akkor lett sokszorosított plakát, amikor alsó felére már alkotójának emlékkiállítását nyomták rá hirdebésszövegként. Rézkarcok, rajzok, festmények váltják egymást a termek falain. Biblikus témák, középkort idéző mozzanatok, az ember békéjét féltő, a pusztítás ellen lázadó alkotások, illusztrációk és nyomasztó víziók tekintenek le ránk a falakról. Végletes ellentétek, romantikus pátosz, a káoszból rendet formálásnak az akarata. És sűrűn találkozunk a képeken a pusztulás gondolatával.. Egyik legutolsó alkotása a Gyilkosság az olimpián című 19?2-es munkája. Az ismeretes tragikus eseménysorozat Kondor tirk- röztetésében korábbi gyilkos emlékekké!, asszociálódik. A tárlaton láthatók a maga készítette népi hangszerek, faliszekrény, egyebek, mint életétől és művészetétől elválaszthatatlan darabok. Szárnyasoitárok, és érdeklődési körének egyéb művészi alkotásokban fogalma:-: zott témái. • A vendégkönyv tisztelgő sorokkal telik meg. Csák szórványosan találni értetlen bejegyzéseket, holott kpráb- ban a meglehetősen vegyes látogatottságú tihanyi tárlatokon nem volt ritkaság még a durva bejegyzés sem. Az emlékkiállítás anyaga, a falakról letekintő művészi erő lenyűgözi a talán kevéssé műértőt is. Egy versében ezt írja Kondor Béla: ___de r emélnünk és gőzzel bizakodnunk legigazabb/ élniva~ ló kötelesség.” Szorongások, remények, bizakodások között élt. Tette kötelességét: alkotott. És a sajnálatosan rövid élet után is olyan kiforrott életművet hagyott ránk, amely egyik a legjelentősebbek közül. Benedek Miklós Az új tanév művelődési lehetőségei Megyei viszonylatban is példásan szervezték meg a tanköteles gyermekek előkészítését az iskolai életre a sátoraljaújhelyi járás községeiben. Összesen 40 csoportban 483 hatéves korú gyermekkel foglalkoztak a nevelők. Az új tanévben a tanterv módosulása, az indokolt tananyagcsökkentés már fokozott mértékben szolgálja a közoktatás politikai irányelvek érvényesítését, a nevelési-oktatási feltételek javítását. Több idejük lesz a tanulóknak a valóban szükséges ismeretek gyakorlására, jobban érvényesülhetnek egyéni elképzeléseik az iskolai munkában. Az új minőségű közoktatási feladatok megoldásához a járás községeiben igyekeztek jobb tárgyi feltételeket is teremteni. Bodrogköz legnépesebb településén. Cigánd nagyközségben az egyik első osztály már egész napos iskolai rendszerben működik a most kezdődő tanévben, s ehhez a megyei tanács egy új napközis csoport fenntartására, 20 tanulónak pedig menzai ellátására biztosította az anyagi fedezetet. Ugyanitt, ebben a tanévben hatmillió forint költséggel felépül az új, hattantermes iskola is. A megnövelt testnevelési óraszám az új nemzedékek egészségesebb testi fejlődését szolgálja. A bővülő lehetőségek tartalmas kitöltését több községben követésre érdemes helyi kezdeményezésekkel segítik; Nagyrozvágyon például a művelődési otthon nagytermét tornaszerekkel is felszerelték, s időnként itt testnevelési órákat is tartanak majd. Vajdácskán egy régi épület átalakításával képez- ( tek ki testnevelési szaktermet. A pedagógusok lakáshelyzetének javítására is gondoltak. Zemplénagárdon az új tanévben elkészül egy ikerlakás, nevelők számára. Olasziiszkán a tanács lakást vásárol egy nevelő részére. Tőrödnek a járásban az óvodák bővítésével is. Her- cegkúton 25 személyes óvoda, Pálházán ugyancsak új óvoda kezdi meg működésiét. Elismerésre érdemes példák jelzik, hogy sikerült kialakítani az óvodáskorú gyermekek javát szolgáló együttműködést az intézmények és a helyi mezőgazdasági üzemek között is. Pácinban már hagyományt folytat a Dimitrov Termelőszövetkezet, amikor az új tanévben is vállalja 25 gyermek óvodai ellátási költségeit. Bodroghalmon a Szabad Föld Termelőszövetkezet ugyancsak 25 személyes óvodai csoportot működtet anyagi hozzájárulásával. B. J. Parázs István Őszi tárlat Sárga sötétül zöld-piros érik rozsda-üszők az őszbe petézik átitatódnák tempera-barnák cinke madár hoz réz-arany almát görget az ág kis gömbölyű felhőt elladikáznak délre a lejtők megjön a szél is lombteli bunda s mintha e sok fény mind kialudna. Tizennégy féle szabadegyetem Sok minden jelzi már az őszi közművelődési évad közeledtét. így többek között az is, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatok megyei és városi szervezeteinél megkezdődtek a szabad- egyetemek szervezései. A miskolci szervezet plakátjai kikerültek az utcára, s egyre többen lapozgattak már bele abba a kis lilás borítású füzetecskébe is, amely részletesen ismerteti, hogy a tervezett 14 szabadegyetemi előadássorozatokon miről is hallhatnak majd az érdeklődőit, a részvevők. * Ezzel persze, azt is megmondtuk, hogy a különböző nyelvi tanfolyamokat és egyetemi előkészítőket nem számítva, tizennégy féle tematikát állítottak össze, s egy-egy szabadegyetemi sorozat 6—8 előadásból áll majd. A választás pedig nem könnyű. Mert igaz ugyan, hogy nem túlontúl magas a tervezett szabadegyetemi sorozatok száma, de maguk a tematikák, az előadássorozatokba tömörített kérdések érdekesnek ígérkeznek. S?tu- lajdonképpen — legalábbis véleményünk szerint — sikerült a miskolci szervezetnek nagyon átfogói ajánlást készíteni e. Sí ismerve a, Tudományos Ismeretterjesztő^ Társulat jelen törekvéseit, elvi állásfoglalásait, nem utolsósorban pecbg az elmúlt esztendők tapasztalatait, el- mondhatjtrfp: vonzó és • igényes programot kanálnak, f Közöttük egy egészen újsze- j rű szabadegyetemi formátns: S Jóg a filmkockákon címmel , nyolc nagy sikerű film segít- ,5 ségdvel a - jog és az emberi f együttélés ■ különböző területein • kívánják kalauzolni az érdeklődőiét. De a tervezett szabadegyetemi előadásokon szó lesz a marxista filozófia aktuális kérdéseiről, korszerű esztétikai ismeretekről, időszerű gazdasági kérdésekről, korunk fizikájának néhány problémájáról és eredményéről, zeneesztétikai és zenepszichológiái témákról, a magyar népművészet különböző ágazatairól, néhány magyar irodalmi alkotásról, a modern élet modern ártalmairól. Színes diaképeken keresztül megismerkedhetnek a hallgatók a világ néhány nagyvárosával, a kiskerttulajdonosok gyakorlati kérdésekhez, problémáikhoz kaphatnak tanácsokat, illemtani kérdésekkel foglalkoznak, barlangászat! ismereteket szerezhetnek és ismét lesz ifjúsági szabadegyetem is. Ez utóbbin a berlini VIT csakúgy téma lesz, mint az ifjúsági törvény végrehajtása, vagy a filozófia néhány, napjainkban vitát kiváltó kérdése. * S ezzel még nem is sikerült részleteiben ismertetni az egy-egy tematikán belüli, valóban izgalmas, érdekes, sokszínű előadás-összeállításokat. Az viszont jó előjel, hogy a fenti jelzőkkel illethetjük, mert közismert, hogy az ismeretterjesztésen belül elsősorban a szabadegyetemi formák, az egymással kapcsolatot tartó előadássorozatok váhiak domiuálóvá. Az azonban, hogy a tervezett szabadegyetemi előadássorozatok közül melyek valósulhatnak meg, csak később dől el. Hiszen a szabadegyetemekre szeptember 1-tőP lehet jelentkezni a TIT miskolci szervezeténél. Törvénykönyv az iskolának Aj/ írj ianévL>n tép életbe az iskolai életet szabályt UJ Iducrmil lyozó és meghatározó új rendtartás, mely első ízben szabályozza külön-külön a különböző iskolatípusok belső életét és az iskolák kapcsolatát a külvilággal. A korábbi rendtartás — bár tartalmazott iskolatípusokra vonatkozó megkötéseket — nagyjából egységes volt, amit az is bizonyított, hogy együtt jelent meg. A most életbe lépő rendtartásokkal kapcsolatban két fontos tényt kell megállapítanunk: az egyik az, hogy kísérleti jellegű, s csali két esztendő múlva döntenek a végleges, új iskolai rendtartásról. A másik nagyon fontos jellemzője, hogy keret jellegű. Azaz: csak az alapokat vázolja fel. Az új rendtartás — keretjellege ellenére is —■ több új s: nagyon fontos intézkedést hoz: egyrészt s elsősorban megha tározza az iskolában működő különböző szervezetek — ifjú-- sági mozgalom, szülői munkaközösség, tanári munkaközössé gek — feladatait és kötelességeit s ezzel nagyon pontosam körvonalazza az iskolai élet demokratizálódásának irányát én fő feladatait. Nagyon fontos például az, hogy az új rendtartás az osztályfőnököket felruházza azzal a joggal, hogy ösz- szehívhatják az osztályukban tanító tanárok értekezletét. De ugyancsak több joggal bírnak a szaktárgyi munkaközösségek vezetői is, akik szintén összehívhatják adott esetben a szaktárgyat tanító nevelőket. Ezzel a lehetőséggel rugalmasabban tudnak reagálni a felmerülő problémákra, mintha a korábbi gyakorlatnak megfelelően a tantestületi értekezleteken kellene felvetni azokat. De több új iskolai törvényt is hozott az új rendtartás. Az iskolákban például tilos a dohányzás és a szeszes ital fogyasztása, a középiskolában kötelező a köpeny viselése vagy például az, hogy csak a tornafelszerelést lehet megkövetelni, de az egyforma öltözéket nem. Ugyancsak fontos a rendtartásnak az a kitétele, hogy a szülői munkaközösség a szülőktől nem kérhet pénzt, kiadásait az évi két rendezvény bevételéből kell fedeznie. Ugyanakkor természetesen továbbra is mozgósíthatják a szülőket az iskola érdekében végzendő társadalmi munkára. Ez a rendelkezés nagyon egyértelműen célozza azt a régi követelményt, hogy a szülői munkaközössegek elsősorban a nevelőmunkában segítsék az iskola tevékenységét. Említettük már, hogy az új rendtartás szinte egyetlen kategorikusan fogalmazó része a pedagógus etikával foglalkozó fejezeté. S a rendtartás egyértelműen tiltja, hogy a pedagógus bármiféle ajándékot is elfogadjon tanítványaitól vagy azok szüleitől. Bár ezt korábban is tiltották, ilyen kategorikusan és határozottan még nem történt állásfoglalás ebben az egyébként gyakorta problémát jelentő témában. Ez a mostani tiltás viszont nagyon is egyértelműen mondja ki: a szocialista pedagógiával összeegyeztethetetlen az ajándékok elfogadása. S ezzel tálén egy régóta Vajúdó, sok vihart és vitát kiváltó témára került fel végre a pont. rninrlpnt el lehetne és el kellene még mondani az owtv luiuunil új rendtartásról, örvendetes viszont, hosy a legfontosabb rendelkezésekről, oktatáspolitikai határozatodról egy külön kis füzetben tájeKoztatják a szülőket. C& A.