Észak-Magyarország, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

ÉSZAK-MAG YARQRSZAG 4 1973. szept 2., vasárnap Tihanyi meditáció KONDOR BÉLA KÉPEI KÖZÖTT A Tihanyi Múzeum nyári kiállításai a magyar művé­szeti élet országos jelentősé­gű eseményei. Évről évre olyan mestereik munkái so­rakoznak az ódon termek­ben, amelyeknek megtekin­téséért érdemes odazarándo- kolnd az ország távolabbi ré­szeiből, aki pedig Tihanyban jár, nem hagyhatja ki sem­miképpen e tárlat, illetve tárlatok megtekintését. Az idén két művész nevét is olvashatjuk a múzeum aj­tajánál: Gortka Lívia kera­mikusművész gyűjteményes anyagát láthatjuk és Kondor Béla emlékkiállítását. Egy élő és egy halott művész. Kondor Béla, a kiváló gra­fikusművész az elmúlt tv decemberében 41 éves korá­ban elhunyt. Nyomasztó érzés járni a Tihanyi Múzeum jól ismert .termeit, ahol évről évre olyan művészi élményekkel szívhatja tele magát a láto­gató, amelyek hosszú időre, évekre emlékezetesek (pél­dául Borsos Miklós 1965-ös tárlatát mintha még ma is látnám és Varga Imre tava­lya kiállítását siem felejthe­tem). Nehéz elhinni, még V973. augusztusában is, Kon­dor Béla nyolc hónapja ha­lott. igen gyakran járt Miskol­con. Hosszabb-rövidefob ideig a,'-miskolci művésztelep ven­dége volt, nagyon sok alko­tása miskolci ihletésű. Rend­szeres szereplője volt a mis­kolci képzőművészeti tárla­toknak, s 1963-ban elnyerte a II. miskolci országos gra­fikai biennólé nagydíját, s mint ilyen, két év múlva, 1965-ben a III. miskolci or­szágos grafikai biennálén ón­álló gyűjteményes anyaggal jelentkezett. De nemcsak Miskolchoz fűzték kapcsola­tok, nemcsak itt voltak ki­állításai. Luganóban, Mia­miban, Párizsban, Székesfe­hérvárott, Szabadkán, Tokió­ban, Sao Paolóban, Becsben, Velencében és természetesen a legkülönbözőbb budapesti tárlatokon és önálló kiállítá­sokon szerepeltek művei. El­ső önálló kiállítása 1960-ban volt Budapesten, az utolsó nem sokkal halála előtt. Az egyik teremben látha­tók Kondor Béla kőlönbóző feljegyzései, naplótöredék szerű írásos vallomásai, vers­sorai. Mert verseket is írt, köteté is jelent meg. „Én folytonosan a jó halálra gon­dolok; mint 7 rézlemezbe mart jegy létezem névtele­nül” — olvasható a kinagyí­tott versrészlet a falon. Ez a „jó halálra” gondolás, a ha­lálra készülés, az önmagá­val való vívódás, az elmú­lás igen sok képén jelentke­zik. S olvasható egy másik idézet is: „Az életünk igaz­talan, ferde látomás. / Majd indulnak az árva, fogva tar­tott gépek / hétrét görnyed a mafla halál, végleg / tö­rött a kaszanyél. Elhagylak benneteket.” Elhagyott bennünket Kon­dor Béla. nagyon korán jött el érte a mafla halál, de éle­te most már érett művének ismeretében nem igaztalan, ferde látomás volt. 9 Váratlan, s az egész ma­gyar művésztársadalmat és a művészetbarátokat megrázó halála természetszerűen for­dította a fokozott figyelmet munkásságára. Dávid Kata­lin, kiállításának rendezője többek között azt írta róla: „Azok közé tartozott, akik határkövet jelentettek a ma­gyar művészet történetében, s ezt már indulása pillana­tában tudtuk róla. Első kiál­lítása után, amikor úgy il­lik, hogy a bemutatót köve­tő kritika a fiatal művész mesterére utaljon, már őt ne­vezték iskolát teremtő mes­ternek. S bár mindössze más-» fél évtizedet ölel fel mun­kássága, mégis: horizontja, mélysége olyan hatalmas és gazdag, hogy hitetlenül ál­lunk a szűkén mért évek száma és az alkotások nagy- szerűségének ellentmondása előtt. Akik látták napjait és éveit, tudják, és értik ezt: olyan fegyelem, olyan gigan­tikus erőfeszítés volt, amire rákényszerítette magát, hogy ha ebben a fizikum el is pusztult, felőrlődött, de e.z volt az egyetlen lehetősége a művek megszületésének. Az az élmény, amelyet át­élt, amelyen átvezetett ben­nünket, igazi művészetet te­remtett, megragadta a dol­gok egészét, hogy megnyis­sa a lét végtelenségét. Mű­veiben az esztétikai élmény már egyben értékélményt is magában ötvöz: a dolgok megítélésének képességét, az ember világának vállalását. Ez a belső magatartás tette kiforrottá az életművet, amelyre, úgy tekintünk, mint egyikre a legjelentősebbek közül.” Kilencvenhat alkotása lát­ható a tárlaton. Itt van töb­bek között egy 1968-ban ké­szített plakát-terve. Szomorú dolog, hogy ez a nagyszerű grafikai alkotás akkor lett sokszorosított plakát, amikor alsó felére már alkotójának emlékkiállítását nyomták rá hirdebésszövegként. Rézkar­cok, rajzok, festmények vált­ják egymást a termek fala­in. Biblikus témák, közép­kort idéző mozzanatok, az ember békéjét féltő, a pusz­títás ellen lázadó alkotások, illusztrációk és nyomasztó víziók tekintenek le ránk a falakról. Végletes ellentétek, romantikus pátosz, a káosz­ból rendet formálásnak az akarata. És sűrűn találko­zunk a képeken a pusztulás gondolatával.. Egyik legutol­só alkotása a Gyilkosság az olimpián című 19?2-es mun­kája. Az ismeretes tragikus eseménysorozat Kondor tirk- röztetésében korábbi gyilkos emlékekké!, asszociálódik. A tárlaton láthatók a ma­ga készítette népi hangsze­rek, faliszekrény, egyebek, mint életétől és művészeté­től elválaszthatatlan dara­bok. Szárnyasoitárok, és ér­deklődési körének egyéb mű­vészi alkotásokban fogalma:-: zott témái. • A vendégkönyv tisztelgő sorokkal telik meg. Csák szórványosan találni értetlen bejegyzéseket, holott kpráb- ban a meglehetősen vegyes látogatottságú tihanyi tárla­tokon nem volt ritkaság még a durva bejegyzés sem. Az emlékkiállítás anyaga, a fa­lakról letekintő művészi erő lenyűgözi a talán kevéssé műértőt is. Egy versében ezt írja Kondor Béla: ___de r emélnünk és gőzzel biza­kodnunk legigazabb/ élniva~ ló kötelesség.” Szorongások, remények, bizakodások kö­zött élt. Tette kötelességét: alkotott. És a sajnálatosan rövid élet után is olyan ki­forrott életművet hagyott ránk, amely egyik a legje­lentősebbek közül. Benedek Miklós Az új tanév művelődési lehetőségei Megyei viszonylatban is példásan szervezték meg a tanköteles gyermekek előké­szítését az iskolai életre a sátoraljaújhelyi járás közsé­geiben. Összesen 40 csoport­ban 483 hatéves korú gyer­mekkel foglalkoztak a neve­lők. Az új tanévben a tan­terv módosulása, az indokolt tananyagcsökkentés már fo­kozott mértékben szolgálja a közoktatás politikai irányel­vek érvényesítését, a neve­lési-oktatási feltételek javítá­sát. Több idejük lesz a ta­nulóknak a valóban szüksé­ges ismeretek gyakorlására, jobban érvényesülhetnek egyéni elképzeléseik az isko­lai munkában. Az új minőségű közokta­tási feladatok megoldásához a járás községeiben igyekez­tek jobb tárgyi feltételeket is teremteni. Bodrogköz leg­népesebb településén. Cigánd nagyközségben az egyik első osztály már egész napos is­kolai rendszerben működik a most kezdődő tanévben, s ehhez a megyei tanács egy új napközis csoport fenntar­tására, 20 tanulónak pedig menzai ellátására biztosítot­ta az anyagi fedezetet. Ugyan­itt, ebben a tanévben hat­millió forint költséggel fel­épül az új, hattantermes is­kola is. A megnövelt testnevelési óraszám az új nemzedékek egészségesebb testi fejlődését szolgálja. A bővülő lehetősé­gek tartalmas kitöltését több községben követésre érdemes helyi kezdeményezésekkel se­gítik; Nagyrozvágyon például a művelődési otthon nagyter­mét tornaszerekkel is felsze­relték, s időnként itt testne­velési órákat is tartanak majd. Vajdácskán egy régi épület átalakításával képez- ( tek ki testnevelési szakter­met. A pedagógusok lakáshely­zetének javítására is gondol­tak. Zemplénagárdon az új tanévben elkészül egy iker­lakás, nevelők számára. Olasziiszkán a tanács lakást vásárol egy nevelő részére. Tőrödnek a járásban az óvodák bővítésével is. Her- cegkúton 25 személyes óvoda, Pálházán ugyancsak új óvo­da kezdi meg működésiét. El­ismerésre érdemes példák jelzik, hogy sikerült kialakí­tani az óvodáskorú gyerme­kek javát szolgáló együttmű­ködést az intézmények és a helyi mezőgazdasági üzemek között is. Pácinban már ha­gyományt folytat a Dimitrov Termelőszövetkezet, amikor az új tanévben is vállalja 25 gyermek óvodai ellátási költ­ségeit. Bodroghalmon a Sza­bad Föld Termelőszövetke­zet ugyancsak 25 személyes óvodai csoportot működtet anyagi hozzájárulásával. B. J. Parázs István Őszi tárlat Sárga sötétül zöld-piros érik rozsda-üszők az őszbe petézik átitatódnák tempera-barnák cinke madár hoz réz-arany almát görget az ág kis gömbölyű felhőt elladikáznak délre a lejtők megjön a szél is lombteli bunda s mintha e sok fény mind kialudna. Tizennégy féle szabadegyetem Sok minden jelzi már az őszi közművelődési évad kö­zeledtét. így többek között az is, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatok megyei és városi szervezetei­nél megkezdődtek a szabad- egyetemek szervezései. A miskolci szervezet plakátjai kikerültek az utcára, s egy­re többen lapozgattak már bele abba a kis lilás borí­tású füzetecskébe is, amely részletesen ismerteti, hogy a tervezett 14 szabadegyetemi előadássorozatokon miről is hallhatnak majd az érdeklő­dőit, a részvevők. * Ezzel persze, azt is meg­mondtuk, hogy a különböző nyelvi tanfolyamokat és egyetemi előkészítőket nem számítva, tizennégy féle te­matikát állítottak össze, s egy-egy szabadegyetemi soro­zat 6—8 előadásból áll majd. A választás pedig nem könnyű. Mert igaz ugyan, hogy nem túlontúl magas a tervezett szabadegyetemi so­rozatok száma, de maguk a tematikák, az előadássoroza­tokba tömörített kérdések érdekesnek ígérkeznek. S?tu- lajdonképpen — legalábbis véleményünk szerint — sike­rült a miskolci szervezetnek nagyon átfogói ajánlást készí­teni e. Sí ismerve a, Tudomá­nyos Ismeretterjesztő^ Társu­lat jelen törekvéseit, elvi állásfoglalásait, nem utolsó­sorban pecbg az elmúlt esz­tendők tapasztalatait, el- mondhatjtrfp: vonzó és • igé­nyes programot kanálnak, f Közöttük egy egészen újsze- j rű szabadegyetemi formátns: S Jóg a filmkockákon címmel , nyolc nagy sikerű film segít- ,5 ségdvel a - jog és az emberi f együttélés ■ különböző terüle­tein • kívánják kalauzolni az érdeklődőiét. De a tervezett szabad­egyetemi előadásokon szó lesz a marxista filozófia ak­tuális kérdéseiről, korszerű esztétikai ismeretekről, idő­szerű gazdasági kérdésekről, korunk fizikájának néhány problémájáról és eredményé­ről, zeneesztétikai és zene­pszichológiái témákról, a ma­gyar népművészet különböző ágazatairól, néhány magyar irodalmi alkotásról, a mo­dern élet modern ártalmai­ról. Színes diaképeken ke­resztül megismerkedhetnek a hallgatók a világ néhány nagyvárosával, a kiskert­tulajdonosok gyakorlati kér­désekhez, problémáikhoz kaphatnak tanácsokat, illem­tani kérdésekkel foglalkoz­nak, barlangászat! ismerete­ket szerezhetnek és ismét lesz ifjúsági szabadegyetem is. Ez utóbbin a berlini VIT csakúgy téma lesz, mint az ifjúsági törvény végrehajtá­sa, vagy a filozófia néhány, napjainkban vitát kiváltó kérdése. * S ezzel még nem is sike­rült részleteiben ismertetni az egy-egy tematikán belüli, valóban izgalmas, érdekes, sokszínű előadás-összeállítá­sokat. Az viszont jó előjel, hogy a fenti jelzőkkel illet­hetjük, mert közismert, hogy az ismeretterjesztésen belül elsősorban a szabadegyetemi formák, az egymással kap­csolatot tartó előadássoroza­tok váhiak domiuálóvá. Az azonban, hogy a tervezett szabadegyetemi előadássoro­zatok közül melyek valósul­hatnak meg, csak később dől el. Hiszen a szabadegyete­mekre szeptember 1-tőP lehet jelentkezni a TIT miskolci szervezeténél. Törvénykönyv az iskolának Aj/ írj ianévL>n tép életbe az iskolai életet szabá­lyt UJ Iducrmil lyozó és meghatározó új rendtartás, mely első ízben szabályozza külön-külön a különböző isko­latípusok belső életét és az iskolák kapcsolatát a külvilággal. A korábbi rendtartás — bár tartalmazott iskolatípusokra vo­natkozó megkötéseket — nagyjából egységes volt, amit az is bizonyított, hogy együtt jelent meg. A most életbe lépő rend­tartásokkal kapcsolatban két fontos tényt kell megállapíta­nunk: az egyik az, hogy kísérleti jellegű, s csali két esztendő múlva döntenek a végleges, új iskolai rendtartásról. A má­sik nagyon fontos jellemzője, hogy keret jellegű. Azaz: csak az alapokat vázolja fel. Az új rendtartás — keretjellege ellenére is —■ több új s: nagyon fontos intézkedést hoz: egyrészt s elsősorban megha ­tározza az iskolában működő különböző szervezetek — ifjú-- sági mozgalom, szülői munkaközösség, tanári munkaközössé ­gek — feladatait és kötelességeit s ezzel nagyon pontosam körvonalazza az iskolai élet demokratizálódásának irányát én fő feladatait. Nagyon fontos például az, hogy az új rendtar­tás az osztályfőnököket felruházza azzal a joggal, hogy ösz- szehívhatják az osztályukban tanító tanárok értekezletét. De ugyancsak több joggal bírnak a szaktárgyi munkaközösségek vezetői is, akik szintén összehívhatják adott esetben a szak­tárgyat tanító nevelőket. Ezzel a lehetőséggel rugalmasabban tudnak reagálni a felmerülő problémákra, mintha a koráb­bi gyakorlatnak megfelelően a tantestületi értekezleteken kellene felvetni azokat. De több új iskolai törvényt is hozott az új rendtartás. Az iskolákban például tilos a dohányzás és a szeszes ital fo­gyasztása, a középiskolában kötelező a köpeny viselése vagy például az, hogy csak a tornafelszerelést lehet megkövetelni, de az egyforma öltözéket nem. Ugyancsak fontos a rendtar­tásnak az a kitétele, hogy a szülői munkaközösség a szülők­től nem kérhet pénzt, kiadásait az évi két rendezvény bevé­teléből kell fedeznie. Ugyanakkor természetesen továbbra is mozgósíthatják a szülőket az iskola érdekében végzendő tár­sadalmi munkára. Ez a rendelkezés nagyon egyértelműen célozza azt a régi követelményt, hogy a szülői munkaközösse­gek elsősorban a nevelőmunkában segítsék az iskola tevé­kenységét. Említettük már, hogy az új rendtartás szinte egyetlen ka­tegorikusan fogalmazó része a pedagógus etikával foglalko­zó fejezeté. S a rendtartás egyértelműen tiltja, hogy a peda­gógus bármiféle ajándékot is elfogadjon tanítványaitól vagy azok szüleitől. Bár ezt korábban is tiltották, ilyen kategori­kusan és határozottan még nem történt állásfoglalás ebben az egyébként gyakorta problémát jelentő témában. Ez a mos­tani tiltás viszont nagyon is egyértelműen mondja ki: a szo­cialista pedagógiával összeegyeztethetetlen az ajándékok el­fogadása. S ezzel tálén egy régóta Vajúdó, sok vihart és vi­tát kiváltó témára került fel végre a pont. rninrlpnt el lehetne és el kellene még mondani az owtv luiuunil új rendtartásról, örvendetes viszont, hosy a legfontosabb rendelkezésekről, oktatáspolitikai határozatod­ról egy külön kis füzetben tájeKoztatják a szülőket. C& A.

Next

/
Thumbnails
Contents