Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-12 / 188. szám
1973. aug. 12., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG ö Káderutánpótlás a íiatalok köréből Szakszervezeti szerveink az utóbbi években céltudatosan törekedtek arra, hogy a fiatalok köréből biztosítsák a káderutánpótlást. Az MSZMP KB 1970. évi határozata jelentős feladatokat szabott meg a szakszervezeti mozgalom számára is az ifjúság ne. velésében, aktivitásuk növelésében. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának erre vonatkozó intézkedési terve jó] segíti az ifjúságpolitikai feladatok megvalósítását. Az eltelt évek során megnőtt a 30 éven aluli szak- szervezeti tisztségviselők szá. ipa. Az aktivisták közül 20 százalék fiatal, akik évente, képzésben részesülnek. Fel- készültségük elismerésre méltó, mert az iskolában szerzett képzettségen kívül többségük képes áttekinteni a társadalmi események összefüggéseit, megértik a napi problémákat, és hatáskörükben szívós munkával törekednek azok megoldására. A szakmai felkészültség tekintetében a fiatalok zöme a követelményeknek, a kornak megfelelő szinten áll. Termé. szetesen segítséget igényelnek a szakszervezeti munka végzése során, mert ebbeli jártasságuk, koruknál fogva sem lehet teljes. Szükséges, hogy az idősebb tisztségviselők segítsék a funkcióban levő fiatalokat. A vezető-, irányítókészség sem adódik azonnal. Ennek megszerzéséhez is gyakorlat kell. Mindezekkel együtt megállapíthatjuk, hogy fiatal szakszervezeti kádereink többsége megállja helyét. Képesek a reájuk bízott területek munkájának irányítására, összefogására. A káderpolitikai, elvek gya. korlat! végrehajtása során tapasztalható még formalitás, meg nem értés is. Egyfelől az iskolai végzettséget egyenlőnek veszik a szakmai felkészültséggel, másfelől félnek a fiatalítástól, a fiatalok funkcióba állításától, mondván, hogy nincs kellő tapasztalatuk. Megállapítható, hogy megyénk szakszervezeti szervei •— bár itt-ott vannak problémák — nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az ifjúság arányának megfelelő részben kapjon helyet a vezetésben, méghozzá a jól dolgozó, a mozgalmi munkában részt vevő fiatalok soraiból. örvendetes, hogy ezért a mozgalmi munka megszerettetésére törekednek a fiatalok körében. Ehhez igénybe veszik a szakszervezeti csoport és a szocialista brigádok nevelő tevékenységét. A szakszervezeti bizalmiak között a fiatalok aránya 25 százalék. Javult az arány a vezető testületekben is. A látható javulás ellenére elmarad azonban a fiatal tiszt, ségviselők aránya a fiatal szakszervezeti tagok arányától, ami valamivel több mint 30 százalék. Ennek okai között szerepel a már említett tény a fiataloktól való idegenkedés. De azt is figyelembe kell venni, hogy mire egy fiatal megszerzi a kellő ismereteket, vonatkozik ez elsősorban a magasabb szervekben betöltött funkciókra, elmúlik 30 esztendős. Az arányok további javítására a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa úgy foglalt állást, hogy szakszervezeti szerveink az időközben történő változásoknál lehetőleg fiatalokat kooptáljanak soraikba. A szakszervezetben jelenleg kellő figyelmet fordítanak a káderek képzésére, ezekre jó terveket készítettek, amelyekben megfelelő helyet biztosítanak a káder- tartalékként szereplő fiataloknak. A jelenlegi, vállalati tisztségviselői oktatási rendszert a fiatalok vonzónak tartják. Segíti a szakszervezeti ismeretek terjesztését, a fiatalok képzését a tömegpolitikai oktatás is. Néhány vállalatnál a KlSZ-oktatás- ban is kapnak a fiatalok szakszervezetről szóló előadást. A szakszervezeti szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak á tisztségviselő fiatalok helyzetének erkölcsi, anyagi megbecsülésére, élet- körülményeinek javítására. A rendelkezésre álló anyagi eszközökkel segítik például a fiatalok lakásproblémájának megoldását. Az SZMT ifjúsági bizottsága rövid fenállása óta igen eredményes munkát fejt ki, mert összefogja, koordinálja, segíti a többi ifjúsági bizottságok tevékenységét. Az SZMT és a KISZ megyei bizottságának megállapodása is jól szolgálja az ifjúság körében végzendő munkát. Az ifjúsággal kapcsolatos szakszervezeti .kádermunkában szép eredmények születtek, a jövő nemzedékkel való foglalkozást a továbbiakban is elsőrendű feladatként kell kezelni. B. L í A választók javasolták lit, óvoda, tanácsadó A tanácsokon, a választások óta rendszeresen munkálkodnak a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok megvalósításán is. Ezeknek a javaslatoknak nagyobb része természetszerűleg egyezik a község fejlesztési terveivel. Mi valósult meg eddig a javaslatokból, a tervekből Hídvégardón? Fokozott érdeklődés Nem lehet véletlen, hogy Farkas János tanácselnök mindenekelőtt a lakók nagy aktivitását, a közügyek iránti fokozott érdeklődését hangsúlyozza. Az idei tanácsválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken, választógyűléseken minden eddiginél többen vettek részt, többen mondták el véleményüket, kérésüket. Ezek közé tartozott — egyebek között — a védőnői lakás, a tanácsadó helyiség kérdése. Gondként, igényként Ez a gond azonban — szinte már csak napok elteltével — megszűnik. A tanács a község belterületén megvásárolt egy épületet, ezt átalakíttatta, rendbehozatta, a célnak megfelelően. Csupán az átépítésre, az épület rend- behozatalára több mint százezer forintot fordítottak. A munkát az Edelényi községi Tanács építőrészlege vállalta, és hamarosan be is fejezi, így Hídvégardó újabb, közérdekű létesítménnyel gyarapszik. A jelölő gyűléseken az új óvoda szükségességét is hangsúlyozták. Az óvoda valóban Szükséges, megvalósítá. sára azonban egyelőre nincs mód. De csak egyelőre. A következő évek tervei között viszont már szerepel az óvoda megépítése is. A társközségek Mint megyénk minden más, közös tanácsú községében, Hírdvégardón is arra törekednek, hogy a lehetőségek szerint megfelelően ellássák a közigazgatásilag ide tartozó, kisebb falvakat is. Bód- valenke a közelmúltban kapott művelődési otthont, könyvtárat, Becskeháza szintén művelődési otthont. Az idei jelölő gyűléseken Tornaszentjakab lakói főként az útépítést sürgették. Ez a falu is nagyon szép környezetben van, dombok- hegyek között, de éppen a dombok-hegyek miatt az utak rosszak. Az idén viszont Tornaszentjakab egykilométemyi hosszú, új utat kap. Az önállóságra figyelve Mint említettük, Hídvégardón. nagy aktivitással zajlottak le a jelölő gyűlések, választógyűlések. Egyebek között szóba került az is, hogy a tanácsok önállóságától többet vártak. Az eddig tapasztaltaknál nagyobb lehetőséget éreznek az önállóságban, és a jövőben törekedni kell majd ennek minél eredményesebb kihasználására. Az új tanácstörvény óta eltelt, viszonylag rövid idő nyilvánvalóan kevés ahhoz, hogy a törvényben foglaltak megfelelő módon kiteljesedjenek. Meghatározóként szerepel számos összetevő, személyi, tárgyi, anyagi összetevő is. Tény azonban, hogy a helyi tanácsok önállósága gyakran téma más községekben i6. A hídvégardóiak példája is lehet újabb adalék a biztatáshoz: föltétlenül szükséges gyakrabban is foglalkozni a tanácstörvénynek ezzel a fontos részével. (Pt) Befejezéséhez közeledik Hcjőcsabán az új cement- és mész- műi cementlárolók építése. A csúszózsalus építési módszerrel épülő 8 darab siló végleges magassága 34 méter Fotó: Kozák Péter A kis gazdasszony A SZÉP háromszobás edelényi családi ház ablakából gyerekzsivaj hallatszik az utcára. A kopogtatásra általános iskolás korú kislány nyit ajtót, szól a gyerekeknek — halkabban vigadjanak, vendég érkezett —. majd széket húz a konyhaasztal mellé. — Azonnal befejezem — mondja és a fazékba rakja a megtisztított zöldséget. — Húslevest főzök ebédre. Az egész család szereti. Második fogásnak petrezselymes krumplit gondoltam, uborkasalátával. A kislány. Bodnár Erika szeptemberben hetedikes lesz. Érdekes lenne végighallgatni élménybeszámolóját a vakációról. Nem beszélhet izgalmas táborozásról, utazási kalandról Neki más emlékei maradnak a nyárról. Erika három teljes hónapig játssza önfeledten a gazdasszony szerepét. Számára nem is munka az, amit csinál, hanem játék. így sokkal érdekesebb. A konyhában félhomály van. Erika így védekezik a legyek ellen — Ha mindig rend van, twzlaság, akkor nem jönnek be — állapítja meg. — Ügye, most is elfogadható ez a konyha? — Igazán jó háziasszony vagy. — Pedig mellette sok mást is meg kell ám csinálnom. Kinn is. benn is helyt kell állni. Éppen most fejeztem be az etetést. Huszonhat csirke, 8 kacsa, 10 tyúk és egy süldő sertés ellátása tartozik a kislány „kinti” teendői közé. — Mindig éhesek ezek az állatok, meg víz is csak kell nekik ilyen melegben. De, ha van egy kis időm, kimegyek gyomlalgatni a kertbe. Fontos nekünk ez a kert, nem kell a boltba szaladgálni minden apróságért. Most is csak kimegyek salátának ''a- ló uborkáért... Igaz, Jutkát, a húgomat is küldhetném, de ő csak hadd játsszon. Itt vannak a barátnői. Jutka még kicsi, most megy harmadikba. — Neked is vannak barátnőid, Erika? — Három is van. Délután találkozunk, amikor szüleim hazajönnek a munkából. Ebédelünk, elmosogatunk édesanyámmal, aztán játszani szoktam. Tollasozni, ker- getőzni. Beszélgetünk is erről, arról. Tegnap például arról beszélgettünk, ki milyen új ruhát szeretne magának. Én egy nadrágot és egy blúzt kérek.. Anyukám tud varrni, így olcsóbban jutunk hozzá. Én is tudok neki segíteni. Megtanultam gombot fel- varrni, stoppolni, kötni, horgolni. Egy kötényt és egy kendőt már varrtam is magamnak ... — Hát te akkor már majdnem minden házimunkához értesz. — Mosni is segítek anyukámnak és vasalni is. Persze, ezt még gyakorolni kell, mert szebb az, amit anyuka csinál. De fejlődtem már ezen a nyáron, ezt már észrevettem ... Csak még inget, nadrágot vasalni kell megtanulnom. Az elég nehéz. Talán a jövő nyáron már azt is meg tudom csinálni. Tavaly például nem tudtam még húslevest és gulyást főzni, tésztát sem tudtam gyúrni. — Szép barnára sültél. Hol szoktál napozni? — Tornadresszben kapáltam. Ott észre sem veszi az; ember és már barna is. — Mit szoktál kapálni? — Szőlőt. Nekünk is van egy darabka és nagymamámnak is, Mártonjában. Nem nehéz munka, mert homok a talaja. Míg beszélgetünk, Eriks tesz-vesz a konyhában, am ilyenkor kizárólag az ő birodalma. Időnként bekuk* kant a szobába, ahol a „ki1 esik” játszanak. Mindéi" mozdulatának van valanü célja, látszik, hogy tökéletc. sen megfigyelte édesanyj3 háziasszonykodását. Időköz’’ ben megfő a leves, elkészül petrezselymes burgonya, máe csak az uborkasalátát ke'’ kiszedni a sóléből és elkfa szíteni. Háromnegyed ketüa Édesanyja negyedóra múlvy érkezik a varrodából, apj51 vagy félóra múlva a hány; bói. y. — Addig megterítek ebéca hez. ?FEHÉR abroszt terít asztalra, négy tányért rak r: A kanalak és kések a tánvé§ rok jobbjára kerülnek, a vi~ lák balra Papírszalvéta" vesz elő, félbe hajtogatja • Igazán szépre sikerült... Éévay Györgyi «“■ Miért bontották le? Miért bontották le maguk? Senki nem válaszol. Az öreg Krajczár fenyőgyujtos- sal tüzet vesz a kályhából, és a pipájába ejti. — Miért is bontottuk le. miért is hordtuk szét, János? — néz csak ezután Baloghra. Az meg csak néz vissza rá és úgy kérdi, mintha valami restellkedés lenne hangjában: — Hát miért? Tényleg, miért? — Itt mérnökök mérték ki. hol lesz a legalkalmasabb helye az istállóknak — elmélkedik pipája mellett az öreg Krajczár. — Ide rendelték a dombra. Azt mondták, ez a legalkalmasabb hely. Okos ember volt az uraság és okos emberek voltak mérnökei is. — De miért bontották le, hordták széjjel? — kérdezi Nagy András most már dühösen. — Miért tették ezt maguk akkor, ha most nekünk kemény munkával újra fél kell építeni azt, ami egyszer már megvolt, jó helyen volt és jól szolgált? — Miért, miért? — kérdezi szinte önmagától az öreg Krajczár Mihály. — Hát bosszúból, az uraság ellen, meg azért, hogy kellett minden. Mert a demokrácia csak földet adott. Házat, ólat nekünk kellett építeni. — De hót maguk nem gondoltak a jövőre? — szólalt meg most egy félénk hang a homályból. — Csak arra gondoltunk — dörrent rá Balogh János hangja. — Csak a jövőre... — De akkor maguk el voltak tájolva — veti közbe Nagy András. — Maguk akkor nem tudták, mi következik? Válasz nem érkezik, csak egy újabb kérdés az öreg Krajczár kihűlt pipája mellől: — Ki tudta volna közülünk, hogy valamikor ez is a szövetkezeté lesz? Sokáig senki sem szólt. Aztán Balogh Jani bácsi feláll a hokedliről, és ezt mondja: — Olj’an az ember értelme is, mint egy lapát föld útja. Fölfelé törekszik, meg húzza a napfény is és sok időnél? kell eltelni, amíg igazán megfényesedik. Az eddig fázós emberek olyan feszesen, mereven ülnek a fal melletti lócákon, hogy szinte katonaruha kínálkozik rájuk. A brigád vezető szólal meg. Azt mondja, amit tegnap mondott, meg amit ma reggel, meg amit holnap is mondani fog: — Menjünk, emberek! A kubikosok ki£-ts* északi szélben megállnak egy pillanatig. Nagy András nézi a sárga agyagot, aztán leugrik saját állásáról. Az öreg Balogh az összeeszkábált rövid létrán megy még lejjebb. A legfelső álláson László Mihály megkopj a tenyerét, és kezébe igazítja a lapát nyelét.
