Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

1973. aug. 12., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 jr Eletszinvonal-politika és ösztönző rendszer Beszélgetés Gácsi Miklóssal, a DIGÉP vezérigazgatójával A Diósgyőri Gépgyárban az év első felében az utóbbi három év legkiemelkedőbb eredményét érték el. 7,3 szá­zalékkal termeltek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában, és ezt teljes egészében a termelékenység növelésével biztosították. A nettó árbevétel több mint 10, az. eszközarányos nyereség csaknem 20. az exportszállí­tás pedig 33,7 százalékkal nö­vekedett. S ami különösen érdekes: a gyár dolgozói 11,1 millió forinttal többet vit­tek haza, mint az elmúlt év azonos időszakában. A sike­reknek sok oka, forrása van, ezek mindegyike szoros kap­csolatban van azonban a vállalati életszín vonal-politi- kával, az erkölcsi, az anyagi ösztönzőrendszerrel. — A gyár — mondotta Gácsi Miklós vezérigazgató — a párt, a kormány ilyen célkitűzései, határozatai nyo­mán, s ezzel szoros össze­függésben, ezt kiegészítőén elkészítette vállalati életszín­vonal-politikáját is. Hosszú évek óta, 1967-től a gyárve­zetés munkájában alapbér- centriku.sság érvényesül. Azt jelenti, hogy minden évben a lehetséges bérfejlesztés legnagyobb arányát nem a mozgóbérekre, hanem az alapbérek fejlesztésére, nö­velésére fordítjuk. Ez politi­kailag, közgazdaságilag, a családok szempontjából is nagyon jó, létbiztonságot, nyugalmat ad. — Hogyan érvényesült ez a központi alapból, valamint a saját erőből történt bérfejlesztésben? — Az alapbérek növelése céljából úgy döntöttünk, hogy ez évben — a központi alapból kapott 7,4 százalékon kívül — saját lehetőségeink­ből még 4 százalékkal fej­lesztünk. Elmentünk a ter­veink szerint lehetséges opti­mumig'. Ezt, mint a félévi eredményeink is mutatják, a KB novemberi állásfoglalása alapján jól, korrektül hajtot­tuk végre. — A szakmunkások alap­bérét 8—15 százalékkal nö­veltük. Kétfajta differenciá­lást végeztünk. Mindenek­előtt igyekeztünk javítani a nők helyzetén. Megvizsgál­tuk, és tényként állapíthat­tuk meg, hogy a férfiakéhoz hasonlóan, a női dolgozók bé­re — azonos munkakörben, korban, szaktudásban — el­maradott volt. E gond meg­oldására a központilag előírt 8 helyett 10 százalékos fej­lesztést biztosítottunk. Ez szigorú vállalati döntés, elő­írás volt, ezt minden nőnek meg kellett kapnia. A továb­bi 2 százalékot a lenti, az ef­fektiv, a személy szerinti munka differenciálására ad­tuk. Volt aki a 10 százalék mellé még 4—6 százalék fej­lesztést is kapott, s akadt, akinek ebből a 2 százalékból semmi sem járt. Ezt a lenti vezetés döntötte el. Gyakor­latilag a nők bére 2—3 szá­zalékkal jobban nőtt a fér­fiakétól. A nők bére most már jobban megközelíti á férfiakét A gyár tízezres kol­lektívájához mérten kevés embert érintett, de kiemel­ten törődtünk a nehéz, az egészségre ártalmas munka­helyen dolgozók bérének nö­velésével. Mindez jó hangu­latot, észrevehetően jobb munkakedvet, alkotókészsé­get hozott. — Milyen változtatás­ra került sor az anyagi érdekeltségi rendszer­ben? — A prémiumot nálunk is, mint általában az üzemek­ben. igyekeztek, s igyekszünk ösztönzőként alkalmazni a fontos feladatok végrehajtá­sára, Volt azonban egy gyen. géje: nemegyszer 5, 6, vagy esetleg 8 fajta feladatot pre­mizáltunk. Voltaképpen min­denért fizettünk. Premizál, tűk a nettó árbevételt, a be­fejezett termelést, az expor­tot, a termelékenységet stb. Vegyük a művezetők, főmű­vezetők esetét. Negyedéven­ként 700—1000 forinttal szá­molhattak. Ha figyelembe vesszük, hogy ezzel az ösz- szeggel 7, vagy 10 feladatra ösztönöztünk, s mindegyikre 100—100 forint jutott, köny- nyen megállapíthatjuk, hogy vajmi kevés húzóhatása volt. Eljutottunk oda, hogy most a gyárban maximálisan két prémiumfeltétel van. A kol­lektívák, a gyáregységek, a főosztályok vezetőinél a szak. igazgatókkal közösen állapít­juk meg a prémiumfeltételt, döntünk az odaítélésben. — A DIGÉP-ben igye­keznek megteremteni a folyamatos termelést. Ho­gyan ösztönöznek erre? — A gyárra váró feladatok, a megrendelők igényeinek kielégítése érdeké.ben rendkí. vül fontos a folyamatos, a hajrák nélküli termelés. Er­re megfelelően ösztönzünk. Az a kollektíva, amely a ne­gyedévre jutó termelési egy- harmadát elvégzi az első hó­napban, a prémium 200 szá­zalékát kapja, a másodikra már csak 150-et. fi a harma­dikra 50 százalékos prémium jár. Igaz. ezzel már harma­dik éve foglalkozunk, de kü­lönösen ez év első felében remekül bevált. Egyaránt ta­lálkozik így a vállalati, a rendelői, a népgazdasági s a dolgozók érdeke. — Korábban a prémium- feltétel nem ösztönzött a túl­teljesítésre. Ez a maximális 100 százalékra vonatkozott. Ha kisebb volt az eredmény, nem járt, ha 100 százalékon felüli eredmény volt, akkor sem. Most differenciált lép­csőket állapítottunk meg. Ez azt jelenti, hogy a tervezett­nél nagyobb eredmény eléré­sekor maximálisan 160 szá­zalékos prémium js kifizet­hető. Korábban a negyedévi elmaradást később „helyre­hozhatták”. Most minden ne. gvedévet teljes egésznek ve­szünk a prémium tekinteté­ben, így senki sem számol­hat azzal, hogy az elmaradt prémiumot a következő ne­gyedévben esetleg megkapja. Nagyon jól bevált, korszerű érdekeltségi rendszer. — Kiterjesztették-e a prémiumrendszert a fizi­kai dolgozókra? — Igen. Gyárunkban elő­ször valósítottuk meg a fizi­kai dolgozókra vonatkozó prémiumos rendszert. Üj do­log, hogy a fizikai dolgozó is kaphat prémiumot, vagy ő is elvesztheti. Mi úgy szoktuk mondani, „együtt sírunk, vagy nevetünk”. Többek kö­zött a második negyedév­ben. a H-gyáregység egész, kollektívája jól dolgozott., így a fizikaiaknak ott 87 600 fo­rint prémium jut. — Ezt a módszert is fej­lesztjük, finomítjuk. Ez év­ben egymillió forintot fordí- ( tunk erre, s ha a folyamatos ’ termelésben sikerül a maxi­mumot elérni, az összprémi- um 1,6 millió forint lesz. Ha a gyár körülményei úgy ala­kulnak, ebben két éven belül szeretnénk a 3—4 millió fo­rinthoz eljutni. Azt tapasz­taljuk, hogy nagyon jó erköl­csi és anyagi ösztönző ez, hi­szen nem mindegy, hogy egy fizikai dolgozó egy évben 2 —4 ezer forinttal többet ke- reshet-e, mint korábban, il­letve a termelésben kevésbé jeleskedő társa. Jó mérő­módszer is, hiszen a folya­matos termelés érdekében ki­fejtett tevékenység alapján tudunk dönteni a szocialista cím, a kiváló dolgozó kitün­tetés odaítélésében is. — Életszínvonal-politikánk, a gyári ösztönző rendszer összefüggésben van azzal is, hogy ki kell gazdálkodnunk a központi alapból, saját erőből megvalósított bérfej­lesztést úgy, hogy a fejlődés a nyereségben meglegyen. Az év első felében a saját bér- fejlesztést már fedeztük, s 2— 2 és fél százalékban a köz­ponti bérfejlesztést. Ügy igyekszünk, úgy akarunk dol­gozni az év második felében, hogy a fejlesztés jelentős ré­szét ki tudjuk gazdálkodni — fejezte be nyilatkozatát Gá- csi elvtárs. Csorba Barnabás Mezőkeresztes határában épül az Aranykalász Tsz új gabonászarító üzeme. A 100 va- gonos tároló jelenleg szerelés alatt all, de 25-én átadják rendeltetésének. Fotó: Laczó József llj módszer A beruházásoknál pyakori probléma, hogy sok idót vesz igénybe egy-egy létesítmény megépítése. Ezért, a szakembe­rek szüntelenül kutatják azokat a lehetőségeket. módszereket, amelyekkel csökkenteni lehet az építkezések átfutási idejét. Jó példa erre a Tiszai Erőmű I. ütemének beruházása, ahol a ge­nerálkivitelező, 22-es S7. Állami Építőipari vallaiat kezdem enye- zésére új építési módot próbál­Már korábban elhatározták, hogy a leendő nagy erőmű köz­ponti irodaépületét nem az eddi­gi hagyományos módon, hanem egy tij módszerrel, az úgyneve­zett csoportos födémemeléses el­járással építik fel. Erre a mun­kára a Bolgár Építéstudományi Intézetet kérték fel. amely első­ként dolgozta ki az említett épí­tési módot, és eddig több or­szágban sikerrel alkalmazta. Mint azt Seres József, a 22-es Állami Építőipari Vállalat főépítésveze­tője elmondta, ők is messzeme­nően elégedettek az eredmény- nyel. A hét második felében ugyanis a bolgár szakemberek az utolsó födémet is a helyére emel­ték, arai azt jelenti, hogy telje­sítették megbízatásukat. Az új módszer egyik nagy előnye, hogy alkalmazásával jelentősen csök­kent az építkezés átfutási ideje. Mindössze három hetit vett igénybe a négyszintes irodaépü­let födémszerkezeteinek beeme­lése. Ezenkívül számottevő ered­ménynek könyvelhető el. hogy mindössze néhány szakember vé­gezte ezt a munkát, az e célra gyártott különböző elmés szerke­zetek segítségével. Mint érdekes­séget említjük meg, hogy a ha­gyományos építkezési mód ese­tén legalább 20—25 ács több hó­napos munkájára lett volna szükség a temérdek zsaluzás el­készítéséhez. Köszönet érte... AZ IDEI gazdag kalászos gabonatermés betakarítása as ország egész területén sikeresen befejeződött. A jó kalászos gabonatermés biztosítja az ország jövő évi kenyerét, a megfelelő tartalékolást, a növekvő állatállomány takarmányellátásának javítását és exportkötelezettségünk ma­radéktalan teljesítését. Üjabb bizonyítéka ez annak, milyen tartalékok vannak a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban, ha megfelelő összhangban érvényesül a műszaki-anyagi fej­lesztés, párosulva a tudomány eredményeivel, az emberi hoz­záértéssel, szorgalommal és felelősségérzettel. Az összehangolt, szervezett munka jól érvényesült a ga- bonabetakarítás előkészítésében és elvégzésében. A munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok és irányító szervek jól hasz­nosították az előző évek tapasztalatait, örvendetes, hogy je­lentősen javult a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a szolgáltató, felvásárló és feldolgozó vállalatok együttműkö­dése. Ez a munkák során a jobb műszaki-anyagi ellátásban, a terményátvétel zavartalanságában jól érvényesült. Tovább növekedett a termelőszövetkezetek és állami gaz­daságokban az előkészítés és a végrehajtás szervezettsége. A mezőgazdasági üzemek vezetői az anyagellátas, a munka- szervezés, az emberekről való gondoskodás javításával, nagy­mértékben megalapozták a gabonabetakarítás sikerét. Külön ki kell emelni a kombájnosok nagyszerű, fáradsá­got nem ismerő munkáját. Ebben a munkában élen jártak a szocialista brigádok, amelyek kiváló eredményeikkel, lelkese­désükkel és fegyelmezettségükkel példát- mutattak és ösz­tönzést adtak a gabonabetakarításban részt vevő minden dol­gozónak. Az idei gabonabetakarítás nagyszerűen bizonyította a nagy­üzemek kölcsönös segítőkészségét azzal, hogy a gabonabeta- karítást korábban befejező termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gépeikkel a szomszédos gazdaságok segítésére siettek. Ez nagymértékben hozzájárult a gabonabetakarítás gyors elvégzéséhez, a termés biztonságba helyezéséhez. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint a vállalatok munkáját hatékonyan segítették a társadalmi, az állami és az érdekképviseleti szervek, a közlekedés, a vasút, a rendészet dolgozói. Az összehangolt szervező, kivitelező munka és társadalmi összefogás eredményezte az idei gabonabetakarítás sikerét. Az idei gazdag kalászos gabonatermésért, a betakarítás gyors és sikeres elvégzéséért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik hozzáértő, áldozatkész, szorgal­mas munkájukkal hozzájárultak a jó eredmények eléréséhez. A GABONABETAKARfTAS szervezett, gyors és jó mi­nőségű elvégzése jelentős időelőnyt biztosít a következő me­zőgazdasági munkákhoz. Ennek az időelőnynek a jó kihasz­nálása a további munkasikerek fontos feltétele. Kevesebb burgonyát termesztenek Zemplénben I Magtárban van már a ki­váló minőségben betakarított gabona a sátoraljaújhelyi járás területén, s ugyanitt rekordtermést (gérnek a mintegy 8000 hektáron vetett kapásnövények, elsősorban a kukorica, napraforgó és a cukorrépa. Az azonban elgon­dolkoztató, sőt, egyenesen ag­gasztó. hogy a kapások kö­zül milyen kevés a burgonya vetésterülete, összesen 248 hektár, ami a tavalyi 550 hektárnyi terület felét sem éri el, pedig az is messze- messze elmaradt a korábbi évek burgonyaföldjeinek nagyságától. Annál inkább feltűnő a burgonyatermesztésben ta­pasztalható visszaesés, mert régen, sőt még néhány évvel ezelőtt is Borsod egyik legjobb burgonyatermelő vi­dékének számítolt a sátoral­jaújhelyi járás Különösen a Bodrogköz szállított sok ezer vagonnal a piacra, a közeli és a távolabbi városokba ko­rai újburgonyát és télire el­tehető étkezési burgonyát. Főképp Riese, Zemplénagárd, Révleányvár, Cigánd, Tisza- csermely, Tiszakarád, Viss, Kenézlő, Zalkod volt híres a jó minőségű burgonyájáról. Ma viszont elenyészően ke­vés az a terület, amelyen alig néhány termelőszövetke­zet burgonyával foglalkozik. Csupán Kenézlő tartja még a régi szintet az idei 129 hek­tárnyi területtel, utána Rév­leányvár 36 és Viss 21 hek­tárnyi burgonyaföldje érde­mel említést," mert a többi gazdaság alig néhány hektá­ron termeszt, vagy teljesen fel is hagyott vele. így ma már ott tartanak a zempléni községek, hogy a borsodi iparvidékre egyáltalán nem tudnak burgonyát szállítani, sőt maga a járás is behoza­talra szorul ebből az igen fontos tömegélelmezési cikk­ből. A szakemberek, a szövetke­zeti vezetők szerint — amint Zboray Béla, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály munkatársa elmondotta — a rossz vetőmag és a súlyos burgonyabogár-veszedelem miatt nem fizetődik ki a gaz­daságoknak a burgonyater- ( mesztés. A vetőgumó víru- sóssá vált, s az évek óta el- ! maradt kicserélés miatt el­fajzott, így nagyon alacso­nyak a termelési eredmé-! nyék. Régóta szükség lenne tehát a vetőgumó felfrissíté­sére, jobb fajtákkal való ki­cserélésére, mert csakis ez­által lehetne gazdaságossá tenni a burgonya termeszté- , sét. Ez országos gondja ma a mezőgazdaságnak, s mi- előbbi megoldásától függ a j burgonyatermesztés kívána- j tos fellendülése <h. J.) i A gabonabetakarítás befejező munkái közül a szalmabeta­karítást és a tarlóhántást, illetve az időszerű nyári talajmun­kákat és az istállótrágyázást még jelentős területen kell elvé­gezni. Ezek gyors befejezéséhez most megfelelő gépi erő áll rendelkezésre, így az őszi munkák megkezdéséig befejezhetők. Ez alapozza meg a jövő évi nagy termést. A gabonabetakarítás során elért időelőny jól felhasználható a küszöbön álló őszi munkák szervezett, előrelátó előkészí­tésére is. Ebben a munkában indokolt továbbfejleszteni azt a szervezettséget, amely a termelő, a feldolgozó, s felvásárló, a szolgáltató vállalatok és az állami irányító szervek között ki­alakult. Az erő- és munkagépek, a szárítóberendezések üzem­képessé tétele, az üzemanyag, az alkatrész, a vetőmag és egyéb anyagi eszközök időbeni biztosítása, az emberek fel­készítése és a róluk való gondoskodás feltételeinek megterem­tése az eddiginél is szervezettebb együttműködést, összehan­golt munkát igényel az őszi mezőgazdasági munkákban érde­kelt termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól, vállalatok­tól és állami szervektől. MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy a termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok, a felvásárló, a feldolgozó, az ellátó és a szol­gáltató vállalatok, az állami irányítás és az érdekképviseleti zervek dolgozói a gabonabetakarítás sikereire alapozva elő­relátóan. szervezetten készülnek fel a mezőgazdaságnak na­gyobb feladatot jelentő őszi munkákra. Az őszi fejadatok ma­radéktalan elvégzésével is biztosítják az élelmíizergpzdaság idei tervének teljesítését. Budapest, 1973. augusztus 12. DR. DIMÉNY IMRE mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents