Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-04 / 181. szám
1973. aug. 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A pártszervezetek felelőssége Az üzem- és munkaszervezés helyzete Miskolc termelőüzemeiben Gyógynövények ezer hektáron Az MSZMP KB 1971. decemberi határozata felhívta a figyelmet az üzent- és mukaszervezés fejlesztésének alapvető jelentőségére, és kijelölte a legfontosabb tennivalókat is. E határozat nyomán a Miskolc városi Pártbizottság 1972. március 22-i határozatában — a helyi sajátosságokat is figyelembe véve — hoszabb távra meghatározta a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével kapcsolatos politikai feladatokat. Az üzem- és munkaszervezésre vonatkozó párthatározatok végrehajtásának tapasztalatait az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban értékelte. Megállapította, hogy a határozatok végrehajtása valamennyi területen megkezdődött, a feladat jellegéből adódóan azonban továbbra is összehangolt és kitartó munka szükséges. A vállalati pártszervek különböző formákban feldolgozták a határozatból adódó politikai feladatokat. Ez kedvezően hatott a munkások között végzett politikai munkára: sikerült elérni, hogy az üzem- és munkaszervezés ügye az üzemen belüli politikai munka homlokterébe került. A termelőüzemek pártszervei a határozatra gyorsan reagáltak. Tevékenységük nagy visszhangot váltott ki a munkások körében; különösen a munkájukkal ösz- szefüggő szervezési feladatok megoldása találkozott igényeikkel. Sok helyen konkrét javaslatokat tettek az anyagellátás, a belső anyagmozgatás, a munkorő- kihasználás javítására. A párt- és társadalmi szervek együttműködése a határozat végrehajtásában az üzemek, vállalatok többségénél jónak mondható. A nagy vállalatok pártszervei a gazdasági vezetést a szervezési tevékenységről már beszámoltatták. A kis vállalatoknál és szövetkezeteknél ezt a jövőben kívánják megvalósítani. A vállalati szervezési programok végrehajtásához a pártszervek elsősorban a fontos problémák „kiemelésével” járulnak hozzá. A szervezési tervek kialakításában és végrehajtásában a vállalatok nagy részénél biztosították a demokratizmus feltételeit. Néhány vállalatnál előfordult azonban, hogy a gazdasági vezetés nem kezdeményezte a dolgozók javaslatainak összegyűjtését, véleményük hasznosítását, illetve az elkészült szervezési intézkedési tervet nem ismertették a dolgozókkal. A szervezés színvonalának javítására irányuló munka a gazdálkodó egységek nagyságától, lehetőségeitől, a vezetés színvonalától függően nagyon eltérő. Azoknál a nagy vállalatoknál, ahol hagyományai vannak a szervezésnek, a párthatározat hatására a munka tervszerűbbé, célirányosabbá vált. A közép- és kis vállalatok többségénél a szervezés személyi, tárgyi feltételeinek biztosításán munkálkodtak. A felügyeleti szervek a vállalatok szervezési tevékenységéhez változó mértékben és formában nyújtottak segítséget:, konzultációkkal, konferenciákkal, a szükséges szakirodalom kiválasztásával, szervezési terv tartalmának részletes leírásával. Jellemző, hogy a vállalatok* többsége felügyeleti szervektől, a szervezési tevékenységükhöz kapott segítséget és annak formáját nem tarjták kielégítőnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a felügyeleti szervek a vállalatok szervezettségi helyzetét nem értékelték, és nem ismertették a vállalattal szemben támasztott szervezési követelményeket sem. A termelő vállalatok többségénél már elkészült és jóváhagysára került a középtávú szervezésfejlesztési terv. Azoknál a vállalatoknál, ahol a korszerű szervezés feltételei adottak, megalapozott szervezésfejlesztési tervek készültek. Néhány közép- és kis vállalatnál úgy készült el a szervezés- fejlesztési terv. hogy a korszerű szervezés feltételeit még nem sikerült megteremteni. A terv elkészítését alapos helyzetelemzés és értékelés nem előzte meg. Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók javaslatait és észrevételeit is összegyűjtötték, felismerték, hogy vannak olyan részterületek, ahol viszonylag rövid idő alatt, kevés ráfordítással érhetnek el jó eredményeket a belső anyagmozgatás gépesítésében, az alkalmassági vizsgálatok végzésében, a munkaerő átcsoportosításában, az önmeózás megszervezésében, a folyamatos munka feltételeinek biztosításában, stb. Egyes vállalatoknál, ahol a helyzetfelmérést és értékelést kellő mélységben nem végezték el, olyan szervezési célokat fogalmaztak meg, amelyek végrehajtása a lehetőségeket meghaladja, illetve a tervezett időben nem érhetők el. Egyes vállalatoknál a munkatermelékenység javítására, az állóalapok jobb ki- . használására, . az önköltség csökkentésére, az ügyviteli rendszer javítására nem fordítottak kellő gondot. A szervezettség színvonalának további javítása megköveteli, hogy a pártalap- szervezetek a munka min- den szakaszában érvényesítsék a párt irányító szerepét. Segítsék és ellenőrizzék a kormányzati és vállalati intézkedések sikeres végrehajtását. A Darányi Állami Gazdaság 1000 hektáron termeszt gyógy- és illóolajos növényeket. A betakarítás ideje júliusban kezdődött és augusztus közepéig tart. Az idén a kedvező időjárás hatására megkőtszer- itt a termés. A tervek szerint ez évben 130 mázsa olajat szállítanak a Háztartási Vegyipari Vállalat és a Kőbányai Gyógyszerárugyár részére. (B—S) Két aratás Harsányban Hz első kitűnően sikerült Mit ßeient a komplex talajvédelem7 Idefenn. a harsányi határban, a Bükk-hegység már dombokká szelídült nyúlványain élesebb, páradúsabb a levegő, mint alig néhány kilométernyire. a sík vidéken. Nem panaszként mondják, csak éppen megemlítik, hogy errefelé még gyakoribb az eső. Itt az erdőségek közelében gyakrabban és gyorsabban csap le a zivatar. Amikor reggel odaértünk, örömmel újságolták, hogy az előző két napi eső után. most végre már egy órája dolgozhat mind az öt kombájn. Derűs, felhőtlen volt ?z ég. És alig egy óra múlva sötétedni kezdett a Bükk csúcsai felől, s hamarosan sűrű zápor verte a határt. A szinte mindennapi zápor, mennydörgés ellenére a harsányi Petőfi Tsz már túl A kohászok segílii Jó másfél négyzetkilométeres területen óriási érc, koksz és vashulladék hegyek. Itt dolgozik, több mint félezer emberrel a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat miskolci gyáregysége. Az egység négy üzeme közül a leglátványosabb munka a vasfeldolgozóban ban. Váradi György üzemvezető némi büszkélkedéssel mutatja meg a májusban üzembe helyezett c„-hszlo- vák hidraulikus bálázó berendezést. Az automatikus vezérlésű nehézgép által összepréselt vastömbök súlya eléri a két tonnát is. Az ilyen előkészített hulladék nagyon keresett a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű martinkemencéi számára. Kiss Benjámin művezető szerint havonta mintegy 11 ezer tonnát is szállítanak már belőle a kohászati üzemekbe. A vashulladék gépi előkészítése mellett nagy szerepe van ebben a még nehéz fizikai munkát igénylő lángvágásnak, és hidegdarabolásnak is. Érdekes, a KOKÖV miskolci gyáregysége exportra is szállít, például az NSZK- ba és Belgiumba is. Tóth István, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy Újabb és jelentős beruházótokat szeretnének megvalósítani. A vállalat miskolci egysége mellett korszerűsítik a rákosi gyáregységet is. Ott éppen most építik a miskolcihoz hasonló, hidraulikus bálázó gépet. A több mint 45 millió forintos beruházással 1974. elejére végeznek. Az igazgató azt is elmondotta, hogy a további elképzeléseik között szerepel egy nagy teljesítményű, nehéz hulladék darabolására alkalmas berendezés beszerzése, elkészítése. Az első ilven daraboló olló megépítésére Miskolcon kerülne majd sor. A miskolci gyáregységben — mint Valkó Miklós egységvezető elmondotta — a beruházásokkal elsősorban nehéz fizikai munkát akarják megszüntetni. A korszerűsítések nagy népgazdasági célokat szolgáinak. A IV. ötéves tervidőszak végére a magyar vaskohászatnak évi 3,8 millió tonna acélt kell gyártania. A meglevő acélgyártó kemencék csak abban az esetben tudják ezt teljesíteni, ha még jobb, még gyorsabb az előkészítés, ha berakó kanalas daruk egyszerre az eddiginél nagyobb súlyú anyagot tudnak a kemencébe rakni. Gutman József A TVK fóliagyártó gépsora Iff Fotó: Szabados György íjisi verseny - julÉmsorsolnssnl Ebben az évben élenkebb újítási tevékenység tapasztalható a Diósgyőri Gépgyárban. A vállalat vezetősége, az iparjogvédelmi osztály, a társadalmi szervek jobban igénylik cs segítik az újító szakemberek alkotó tevékenységét. Ez a folyamat a kővetkező hónapokban még értékesebbnek ígérkezik. A Kulinyin MSZBT szocialista brigád versenyt kezdeményezett az újítók között, mivel nagy többségük szocialista brigádban dolgozik. Felhívást adlak közre az iparjogvédelmi osztállyal. Tanulmányozásra ajánlják azokat a feladatterveket. amelyekben megoldást vár tőlük a gyár műszaki vezetősége. Az elmúlt évben a DIGÉP újítói — a vcrsenyvállalások- ban rögzített felajánlások alapján — 1274 újítási javaslatot adtak be. Az elért gazdasági eredmény 11 454 ezer forint volt. A mintegy 780 brigád ez évi aktivitása ezt az összeget túl is teljesítheti, amellyel nagyban hozzájárulnak a gyártmányok fejlesztéséhez, a gazdaságossághoz. van az első aratáson, sőt, a második aratás zömén is. Már esztendők óta két aratást, különböző felkészülést, munkaszervezést kívánó két, nyári betakarítási csatát bonyolít le ez a gazdaság. Mint az előző években, az idén is az első betakarítási csata, a zöldborsó aratása bizonyult a nehezebbnek. A konzervipar részére termelt zöldborsó ugyanis a kalászosoknál is „kényesebb”. Vágása alig gépesíthető, s az idén az esőzések, a viharok miatt különösen sok dolguk akadt a kézi kaszásoknak. És ráadásul zsenge állapotban, nagy sietve kell learatni az egészet. Hogy kifizetődik-e a termelése? Choma Tivadar, a tsz elnöke pontos számításokat vesz elő, azokból magyaráz: — 521 holdon vetettünk zöldborsót, 493 holdról sikerült zölden, azaz zsengén betakarítani a termést. A hol- dankénti 12 mázsás terv helyett még így is. az egész területre vetítve 12.37 mázsás lett az átlagtermésünk. Mázsánként a tervezett 575 helyett. 599 forintos egységárat értünk el. A tervezett 3 millió 575 ezer forint helyett 3 millió 597 ezer forint volt borsóból az árbevételünk, s ehhez jön még a szárazon betakarításra váró 28 hold- nyi borsószem ára. A zöldborsótáblák tehát holdanként 7292 forintos bruttó bevételt adtak. Ezért holdanként 24—25 mázsa búzát kellett volna termelni. De mindez még csak az első része a zöldborsó hasznának. A borsó zöldtömegéből, hüvelyéből mintegy 330 vagon kiváló minőségű silót készített a tsz. A legkorábban betakarított borsótáblákon 115 holdnyi silókukoricát vetettek másodnövényként, ami újabb 120 vagon silót jelent. Silóértékben is mintegy 2500 —3000 forintot adott a borsó vetésterületének minden holdja. A silóból 900 számosállat részére tudnak némi sörtörköly-kiegészítéssel nagyszerű biztosítani. téli takarmányt Ha tehát nem termeltek volna zöldborsót, mintegy 350 hoidnyi területen kellett volna silónak való, vagy más takarmánynövényt termelniük. Márpedig itt a hegyekben — különös tekintettel a nagy állaialiományra — kincset er az a 350 holdnyi „megtakarítóit” terület. A befejezéshez közeledő második aratásról, a kalászosokról is érdemes szót ejtem. A kalászos terület .zömén vetőmagot, illetve sör- arpát termelnek, s nem is akármilyen eredménnyel. A vetőmagként termelt Auróra, a Hanna ja—12 és a Fertődi 293-as búzájuk összesen 12 vagonnal termelt többet a tervezettnél. A Tápláni fajtájú, igen jó minőségű, alacsony fehérjetartalmú sörárpa legszebb táblája csaknem 25 mázsás átlagtermést adott. És mindez itt, az erózió pusztításainak kitett, egykor vadvizes, dimbes-dombos határrészekben. Ezek a terméseredmények bizonyítják legjobban. mennyire érdemes volt megvalósítani az elmúlt években a komplex talajvédelmi programot, s érdemes továbbra is okszerű, talajvédő gazdálkodást folytatni, törődni a talajerő-utánpótlással, a helyes termelés és vetésszerkezet kialakításával. A zöldborsótermelés haszna még egyszer szóba kerül, hiszen azért is jó. hasznos ez a növény, mert az őszi búzák számára a legiobb elő- veteménynek bizonyul. És eondoljunk csak a „nagy kalapra”, a népgazdaságra ís> PTn v-ro <-'1- 71 V*'-,'lTTŰ‘TO hogy hűtőiparunk mintegy 40—50 vagon. Harsányban megtermelt zöldborsót tud nyugati piacokra exportálni. A hansánvj határ etrvik részét már az őszi vetésekhez készítik elő. de a másik rész tábláiról még betakarítani is bőségesen tudnak az elkövetkező hónapokban. .Tó termést ígér a napraforgó, a vetőmagnak termelt lucerna, vöröshere. a szarvasi kutatóintézet számára termelt elit tavaszi bükkönv és az Uffvari- csak vetőmagnak szánt 1R0 holdnyi hibrid kukorica is. (P. s.)
