Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

É5ZAK-MAGYARORSZÁG 4, 1973. aug. 4., szómba* SZÍNHÁZI KOCKÁK Szokatlan dolog a kániku­la idején hírt adni a színház életéről. Általában csend szo­kott iiyéntájt eluralkodni a nézőtér és a színpad, de még a próbatermek és műhelyek felett is. A Miskolci Nemzeti Színházban azonban az idén rendhagyó az évadkezdés: bár a hivatalos nyitás még messze van, a munka gya­korlatilag mar megkezdő­dött. * A Csongor és Tünde pró­báit mar az előző évad vé­gén megkezdték, most váló­jában folytatják. Az Orosz György rendező irányításá­val folyó próbák igen jó ütemben haladnak, mint Sal- lós Gábor igazgató tájékoz­tatott, a szereplők mindegyi­ke teljes szövegtudással jött vissza szabadságáról, így az augusztus elsején elkezdett és azóta naponta délelőtt és este tartott próbákon már va­lóban a játék kialakításán dolgozhatnak. A színház ú.i tagja, Blaskó Péter — a Nemzeti Színháztól jött, Bu­dapestről — ebben a darab­ban debütál majd Miskolcon. Mint ismeretes, ez a darab szerepel majd a színház au­gusztus 24-i díszünnepségén, a százötven esztendős alapí­tást ünneplő jubileumon. A két címszerepet Blaskó Pé­ter és Páva Ibolya játssza, a további szerepekben Máthé Évát. Fehér Tibort, Simon Györgyöt, Szili Jánost, Somló Ferencet, Lenkey Editet, Ba­logh Zsuzsát, Hécze.y Évát, Kovács Máriát, Zoltán Sárát, Varga Tibort, Kanalas Lász­lót, Somló Istvánt, Botár' Endrét láthatjuk. * Megkezdődött: augusztus el­sején a bérletek árusítása is, s az eddigi tapasztalatok sze­rint a közönség nagy érdek­lődéssel fogadja a jubileumi évad műsortervét. A korábbi bérletesek mellett a szervező- iroda és a közönségszervező hálózat — természetesen — várja az új bérlőket is. ^ * Ismeretes, hogy régóta foly­nak az előkészületek a szín­ház százötven esztendős ju­bileumának megünneplésére. Az első előadást 1823. au­gusztus 24-én tartották Mis­kolcon a színházban, az or­szág első állandó kőszínhá­zában. A jubileumot előké­szítő intéző bizottság legkö­zelebbi, egyben előrelátható­lag utolsó ülését augusztus 7-én tartja, s ezen már az utolsó simításokat végzik a jubileumi programon. Az egész napos ünnepségsoroza­ton többek között ünnepi társulati ülést tartanak, amely a megemlékezést is szolgálja, s ennek szónoka dr. Simó Jenő művelődés­ügyi miniszterhelyettes lekz. Este ünnepi díszelőadást, tar­tanak a már említett Cson­gor és Tünde bemutatásával. * A teljes társulat első íz­ben augusztus 14-én találko­zik. Ez lesz a szokásos évad­nyitó ülést helyettesítő ösz- szejövetel. amelyen az igaz­gató az új tagokat is bemu­tatja. Ezt követően megkez­dik a további darabok pró­báit. A Csongor és Tündén kívül A víg özvegy című nagyoperett, a gyermekek ré­szére bemutatandó Csipke­rózsika és az első ősbemuta­tó, Szakonyi Károly Hong­kongi paróka című szatírá­jának próbáit tartják majd ettől kezdve. * A jubileumi díszünnepség nem .jelenti még a színházi évad kezdetét a nagyközön­ség számára. A korai idő­pont még nem is alkalmas magvasabb müvek élvezeté­re. A nagyközönség előtt a színház szeptember 21-én nyitja meg kapuit, akkor lesz a Csongor és Tünde bemu­tatása. Nem sokkal utána a nagyoperett, A víg özvegy, majd a gyermekdarab kerül közönség elé, s ezt követi október elején a magyar ős­bemutató, a Hongkongi pa­róka, amellyel a színház ok­tóber második felében a fő­városban, a budapesti mű­vészeti hetek programjában is szerepel. Lesz hát megint egy kis tömörülés az évad elején, de ez elkerülhetet­len. a repertoár kialakulása ezt szükségessé teszi. Nem is szólva még a színház egri kötelezettségeiről. Augusztus utolsó napjaiban egyébként felújítják az elmúlt évad egyik zenés .darabját néhány előadásban. * A színpad hátsó vasajtaján a minap még tábla függött: „Vigyázz! A színpad bontás alatt!” Mire e sorok megje­lennek, a színpad felújítása készen lesz, a próbákat ott lehet folytatni. Közel félmil­lió forintot költöttek erre a célra. Befejeződött a színház tetőzetének felújítása, több helyiség átfestése is. Telje­sen átalakították, korszerű­sítették többek között a szín­ház klubját. * Kint még nyár van. A színház tagjai közül sokan még a Mályi-tónál, mások szerte az országban és a nagyvilágban élvezik a pi­henőjüket, de a nyitó darab együttese, meg a műszaki gárda máris teljes erővel dolgozik, s fokozatosan, nap­ról napra mind többen kez­dik el az új évad munkálat. (bm) w bszak-magyarországi kőbánya Vállalat megyéidre ajánlja az alábbi kőbányaipari gépeket: 1 db felújított, felújítás után bejáratott 1 db használt 50%-os üzemképes RY—1 tip. baggert hegybonló szerelékkel, valamint 1 darab használt üzemképes: 4 SB 160 tip. Diesel-motort KV—7—35/11 tip. nagynyomású kompresszort Symons 3-as. tip kúpos törőgépet GANZ VI-os tip. pofás törőgépet GLESER VI-os tip. pofás törőgépet 60 tonnás vasúti hídmérleget MIRKÖZ tip. adagoló próbapadot E—2—N tip. 1000 mm-es csúcstáv, esztergagépet Érdeklődni lehet a vállalat termelési osztályán Telefon: Tárcái 7. Ügyintéző: Bobkó László Az önművelés műhelye Könyvtári órák Farkaslyukon — Itt voltál, amikor az osztályotok megnézte a könyvtárt? — kérdezi a fia­tal könyvtárosnő egy szőke kislánytól. — Akkor nem kell részletesen elmagyaráznom, mit hol találsz. A kislány, Varga Ági most iratkozott be a íarkaslyuki könyvtárba. Harmadikos. Máris otthonosan mozog a polcok között, válogat a sok­sok képeskönyvbén. Még csak néhány perccel múlt két óra, de a farkas- lyuki könyvtár máris bené­pesült. A kis asztalkák mel­lett a fotelokban fiatalok, gyerekek olvasgatnak. — A felnőttek később jön­nek, munkaidő után — mond­ja Preiszing Frigyesné, a könyvtáros. — Itt nyáron is nagy a forgalom, nem ritka, hogy negyven-ötven ember megfordul egy délután a könyvtárban. Farkaslyukon, a bányászok lakta településen tíz éve mű­ködik a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének könyvtára. A háromszáz beiratkozott ol­vasó tizenegyezer könyv kö­zött válogathat. Minden kor­osztály szívesen jön a könyv­tárba, ahol hangulatos kör­nyezet. otthonos légkör fo­gadja őket. Az asztalokat kis lámpák világítják meg, a fo­lyóirat-polcokon a legkülön­bözőbb újságok. A klubkönyvtár évente hat­ezer forintot kap könyvbe­szerzésre. —■ Mit jelent a bányász­falu életében a könyvtár? — Minden nemzedék meg­találja itt az érdeklődési kö­rének megfelelő olvasmányt — mondja a könvvtáros. — A szocialista brigádok vetél­kedőiéhez például összeáll í- tottuk az ajánlott irodalmat. Országos verseny folyik a bányaüzemek között, amely­nek eredményhirdetése a bá­nyásznapon lesz. A szociálisig brigádok a könyvtárban készülnek fel egy-egy vetélkedőre. Valósá­gos kis műhellyé alakul ilyenkor a klubkönyvtár. De a különböző rendezvényekre is szívesen jönnnek a fel­nőttek. Legutóbb csillagászati i smeret ter jesz tő el öa das t hallgattak. Egyik legkedve­sebb időtöltésük az irodalmi barkochba. —- Ilyenkor épp hogy csak elférünk a könyvtárban, olyan sokan gyűlnek össze — meséli a könyvtáros. — A kérdéseket maguk az olvasók állítják össze, ők is vezetik lo a játékot. Kellemesen,- hangulatosan telnek ezek az esték. Természetesen a fiatalok .is gyakran összegyűlnek a könyvtárban. Itt tartották, meg a VIT-vetélkedöt is. A legutóbbi író—olvasó találko­zón Bárányt Ferenc költőt látták vendégül. A helyi if­júsági klub is gyakran ellá^- to-gat a könyvtárba. Varga Ági kiválasztotta n könyveket, amiket hazavisz elolvasni. — Itt írd alá, szép, kerek betűkkel — mondja neki a könyvtárosnö. — Melyik a legkedvesebb olvasmányod? — fordulok a kislányhoz. — A Kincskereső lcisköd- mön. Már kétszer is elolvas­tam. Meg ‘láttam filmen, Öz- don. A tanító néni vitt el minket. — Es a könyvtárban mit csináltatok, amikor eljött az osztály? — Nézegettük a könyveket, és mindenki kiválasztotta, amelyik néki legjobban tet­szett, És elmeséltük a tanító néninek, miről szól a könyv, — Mi pedig az őrssel szok­tunk eljönni a könyvtárba —■ kapcsolódik a beszélgetésbe egy hetedikes kislány, Szö- vördi Margit. — Olvasunk is, meg beszélgetünk a köny­vekről. Most apukámnak is viszek könyvet, meri. nem volt .ideje eljönni. A könyv­táros néni majd ad egy szép regényt. — Gyakran fordulnak hoz­zám a felnőttek, ajánljak ne­kik könyveket — mondja Preiszing Frigyesné, —Köny- nyű dolgom van, mivel so­kan kérnek Hamingway-t, Mikszáthot, Móriczol. Leg­többször tovább tartunk nyit­va, hiszen az olvasók szíve­sen időznek a könyvtárban, Mikes Márta Elmélyült böngészés a meséskönyvek között Foto: Laczó József Húsz fokon forrt a víz... MA TÉMA TIE A AZ ÚTTÖRŐTÁBORBAN — Megértettétek a felada­tot? — Ha a halállomány éven­ként 80 százalékkal szaporo­dik, akkor három év múlva hány százalékos lesz a nö­vekedés. A második évben már a 180 százalék növek­szik nyolcvan százalékkal... A szürke, eltolható ajtó- redőny mögül kiszűrődő han­gok hirtelen elhallnak. Kis idő múlva ismét a tanár hangja hallatszik. — Próbáljátok megoldani. Gondoljátok még egyszer vé­gig, logikusan. Utána közö­sen is megcsináljuk ... A gyerekfejek az asztal fölé hajolnak. Vagy tízperc­nyi csend után ismét hallat­szik a kérdés: — Ki tudta megcsinálni? Vékony, barna kislány ma­gyarázta — mint később ki­derült, jól — hogyan is kel­lett megoldani ezt a felada­tot. Jó alapokkal — tovább A csanyiki KISZ-láborban ezen a nyáron — első ízben a tábor történetében — ma­tematikával és fizikával is foglalkoznak a pajtások. Az­az még pontosabban: ők, negyvenkilencen, azért jöt­tek el a táborba, hogy a ma­tematikával és a fizikával foglalkozzanak. Iskolájukban ugyanis őket találták méltó­nak arra, hogy a tanórán megszerzett ismereteket újab­bakkal gyarapítsák. A matematika-fizika tábor július 27-én kezdődött, s holnap, vasárnap mondanak búcsút egymásnak a többsé­gükben szeptemberben nyol­cadikba menő gyerekek. S mert ezúttal nemcsak tábo­ri életről volt szó, hanem ta­nulásról is, a munkát egy felmérő dolgozattal kezdték. Általában sikeresen birkóz­tak meg a példákkal, s ha a maximális pontokat nem is sikerült mindannyiójuk- nak megszerezniük, általában nem vallottak szégyent. — Mi ezekre az alapokra építettük fel az anyagot — mondta később, a tízórai szü­netben Tóth Szabó Imre, aki Demkó Máriával együtt — mindketten szaktanárok — foglalkozik a gyerekekkel. — Arra törekedtünk, hogy ne numerikusán számoltassuk a gyerekeket, hanem a logikai megoldásokra vezessük rá őket. Külön élmény az egyetem A szünetben a gyerekeké volt a szó. Szinte versengve bizonygatták, milyen jól ér­zik magukat a Csanyikban. — Olyan érdekes példákat oldunk meg és nem is kell sokat számolni. Inkább gon­dolkodni. — Van olyan feladat is, ami nem tananyag az általá­nosban ... — Én otthon járok mate­matika-szakkörbe. de azért itt is sok újat tanultam. A felsővadászi Dudás Er­zsébet azután még azt is el­mondta, hogy édesapjának gyakran segít a számolásban. Majd Miskolcra a Földesbe szeretne jönni az általános iskola után, azután pedig ide, az egyetemre. És nagyon sze­reti a matematikát. — Voltunk az egyetemen is. Csodálatos volt... Szinte egyszerre lelken­deznek megint. S egymás szavába vágva mesélik az ér­dekesebbnél érdekesebb kí­sérletek sorát. — Húsz fokon forrt a víz... — Engem meg ráállítottak egy habszivacsra, bekapcsol­ták' az áramot. Ha hozzám értek, szikráztam __ — Az elektromos töltések miatt 1.. — Csak egy kísérletet is­mertünk. A kulcson a golyó átdugását. Azt otthon is csi­náltuk ... Takács Magda, Fábián Eri­ka, Papp Csaba, Boros Ba­lázs és a többiek telve van­nak élményekkel. — Lesz mit mesélnünk ... Tréfás vetélkedő és a tanulságok Persze nemcsak példákkal bíbelődtek a gyerekek. Bár az időjárás kezdetben nem volt épp kegyes, jutott idő kirándulásra, akadályver­senyre, vetélkedőre is. Pén­tek este például tréfás ma­tematika-vetélkedőt tartottak a kulturális rajok pajtásai­val. Ilyen nehéz kérdésekre kellett válaszolni, mint az, hogy hány vége van egy bot­nak, ha kettétörik? öt! Mert a botnak is vége van! Ez bizony mókás vetélkedő volt. De a győztesek könyvet és logikai játékot kaptak. A részvevők pedig csokoládét. Biztatásul — legalábbis így mondta Csirmaz Józsefné, a tábor vezetője. S arra is volt lehetőség — sokan jöttek tá­voli, kis településekről —, hogy Miskolc nevezetességei­vel is megismerkedjenek. — Befejezésül ismét írnak dolgozatot a gyerekek. Azt szeretnénk felmérni, mit tud­tunk velük elérni. A táborvezetőnő azután meg azt is elmondotta, hogy jó lenne találkozniuk a gye­rekek tanáraival is. Velük együtt megbeszélni, hogyan lehelne még jobb eredmé­nyeket elérni a gyerekekkel. — Tanulságos lenne. Ki-ki kontrollálhatná önmagát... Idén már aligha sikerül megszervezni ezt a beszélge­tést. De ha jövőre ismét lesz matematika-tábor, akkor va­lóban érdemes lenne erre is gondolni. Csulorás Annamária

Next

/
Thumbnails
Contents