Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-31 / 203. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. aug. 31., péntek Kína második emiere A kínai hírközlés a szerdai kommünikén kívül csütörtök délig nem adott ki újabb tájékoztatást a pekingi pártkongresszusról, így a megfigyelők elsősorban a 3300 szavas közlemény elemzésével foglalkoznak. A közlemény bejelenti, hogy. a kongresszuson Mao Ce-tung elnökölt, az azonban nem derül ki belőle: hogy Mao beszédet mondott volna. A közlemény szerint a Központi Bizottság politikai beszámolóját Csou En-laj tartotta. (Az előző kongresz- szuson Lin Piao volt az előadó.) A megfigyelők szerint Csou En-laj ezzel — a kong. resszus által is hitelesítve — Kína második emberévé lépett elő. A Központi Bizottság az ülésen ismét Mao Ce-tungot választotta meg a Központi Bizottság elnökének. Csou En-laj, Vamg Hung-ven, Kang Seng, Je Csien-jing és Li Te-seng lettek az elnök helyettesei. A kommünikében nevezik először nevén Lin Piao volt honvédelmi minisztert és Csen Po-tát, Mao egykori személyi titkárát azóta, hogy az előbbi 1971 őszén, az utób. bi 1970 őszén eltűnt a kínai nyilvánosság elől. bár köztudott, hogy belső csatornákon már ismertették az ellenük emelt vádakat. Lin Piaot és Csen-t örökre kizárták a pártból és Csen-t, aki úgy látszik életben van, összes funkcióitól is megfosztották. A közlemény, azonban a megbélyegző jelzők sokaságán kívül nem ismerteti az ellenük emelt konkrét vádakat, és nem említi név szerint a „pártellenes” Lin Piao- klikk többi tagját. A IX. kongresszus Mao utódlásának kérdését úgy rendezte, hogy Lin Piaot nevezte meg utódként. A mostani közlemény egyetlen személyt sem nevez meg, de az új .Központi Bizottság összetételével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy „nincs hiány utódokban”. fiz Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi Világszer. vezet hivatalosan tájékoztatta az Egészségügyi Minisztériumot az Olaszországban észlelt koleramegbetegedésekről. A tájékoztatás alapján . az Egészségügyi Minisztérium úgy rendelkezett, hogy magyar állampolgárok csak kolera elleni szabályszerű oltás alapján kiállított nemzetközi oltási bizonyítván y birtokában utazhatnak .Olaszországba. A védőoltást vidéken a KÖJÁL keretében működő oltóhely adja. Olaszországból érkező személyek Magyarország területére való belépésük alkalmával kolera elleni oltásukat igazoló nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt kötelesek felmutatni. Nemzetközi érvényű az az oltási bizonyítvány, amelyet legalább 5 nappal a beutazás előtt és 6 hónapnál nem régebben állítottak ki. Ennek értelmében: — ha a beutazó rendelkezik oltási bizonyítvány-’- nyal, de annak kiállítása óta 5 nap még nem telt el, az oltási bizonyítvány érvényességének bekövetkeztéig terjedő időben a beutazó karanténba kerül; — ha a beuíazó oltási bizonyítvánnyal nem rendelkezik. vagy oltási bizonyítványa 6 hónapnál régebbi keletű, Olaszország elhagyásától számított 5 napra kárán- i ténba kerül. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány megtárgyalta Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének és Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének augusztus 17-én Moszkvában folytatott tárgyalásairól szóló jelentést. A kormányfők az 1976— 80-as évekre szóló népgazdaságfejlesztcsi tervek koordinálásával összefüggésben megvitatták a magyar—szovjet együttműködés számos fontos kérdését. Megállapodtak, hogy a két ország illetékes szervei javaslatokat dolgoznak ki a sokoldalú együttműködés kiszélesítését szolgáló további intézkedésekre. Az őszinte, baráti légkörben lefolyt megbeszéléseket a Minisztertanács igen hasznosnak ítélte és a jelentést jóváhagyólag tudomául vette. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a népgazdaság 1973. első félévi és az év végéig várható fejlődéséről, valamint az 1974. évi népgazdasági terv kidolgozásának főbb elveiről. A kormány a beszámolót és a következő éves terv kidolgozására vonatkozó irányelveket elfogadta és úgy határozott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke a részletes tervet novemberben terjessze a kormány elé. Ä munkaügyi miniszter jelentést terjesztett elő az 1973. első félévi munkaügyi helyzet alakulásáról. A munkaerőhelyzet javult, tovább csökkent a munkaerőmozgás. Az ipari termelés emelkedésének túlnyomó része a munka termelékenységének növekedéséből származott. A szakmunkástanulók beiskolázása az 1973—74-es tanévre a tervezettnek megfelelően alakult, de néhány területen továbbra is hiány mutatkozik. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és utasította a felügyeleti szerveket, hogy ahol a béremelések munkás-alkalmazott aránya eltér az előirányzattól, tegyék meg a szükséges intézkedéseket és a béremeléseket a második félévben is elsősorban a munkások részére összpontosítsák. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését az 1973. első félévi termékforgalomról. Az anyag- és áruforgalom az első félévben kedvezően fejlődött, az anyagellátás kiegyensúlyozott volt. A Miqjsztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügyminiszter előterjesztését az 1974. évi költségvetési és pénzügyi tervezés irányelveiről. Az előirányzatok részletes kidolgozása, az ágazati minisztériumokkal és a tanácsokkal történő egyeztetés során arra kell törekedni, hogy a költségvetés egyensúlya tovább javuljon. Á Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének az 1976-— 1990 közötti évekre szóló hosszú távú népgazdasági tervezés munkarendjéről, módszeréről és programjáról szóló előterjesztését. A kormány, figyelembe véve a KGST 1972. évi XXVI. ülésszakának határozatát, amely szerint a tagországok egyöntetűen az 1976—1990. közötti időszakra dolgoznak ki távlati népgazdasági tervét, az 1971—1985 közötti időszakra szóló hosszú távú hazai tervmunkát 1990-ig kiterjesztette. A kormány úgy döntött, hogy az Országos Tervhivatal elnöke mind a, hosszú távú, mind az 1976 —1980. közötti időszakra vonatkozó V. ötéves népgazdasági tervet 1975-ben együtt terjessze a Minisztertanács, illetve az országgyűlés elé. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést terjesztett a kormány elé a tehéntej-felvásárlás, -feldolgozás és -forgalmazás tapasztalatairól. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására nőtt a szarvasmarhaállomány és a tehéntej termelése. Ennek alapján a kormány dlrendelte — változatlan fogyasztói árak mellett — a tejföl, a félzsíros tehéntúró és a vaj zsírtartalmának felemelését. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és uta- sítdtta az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy javítsák meg a tejtermékek forgalmazásának növeléséhez szükséges technikai feltételeket, továbbá az import mérséklése érdekében növeljék a takarmány-tejpor- termelé^. A kormány úgy határozott, hogy az általános kereskedelmi és vámtarifa-egyezmény (GATT) tárgyalásain magyar küldöttség vegyen részt, és a külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján jóváhagyta a küldöttség tevékenységének irányelveit. Magyarország csatlakozása a GATT-hoz lehetővé tette, hogy küldöttségünk a közeljövőben sorra kerülő tárgyalásokon az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján vehessen részt. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Békemozgalom a mai nemzetközi helyzetben II hidegháború korszakát az enyhülés időszaka A nemzetközi helyzetet szemlélve nem túlzás az a megállapítás, hogy a fejlődés mennyiségből minőségbe csapott át, azaz a hosszú évtizedeken át folytatott harc — benne a békemozgalom tömegpolitikai, mozgósító munkája — egymásra rakódott, egymásra épült rész- eredményei végül is minőségi fordulatot eredményeztek, amelynek jellegzetessége, hogy a hidegháború korszakát az enyhülés korszaka váltja fel. Elvi engedmények nélkül A szocialista országok és a tőkés országok megegyezései nem mentesek a kompromisszumoktól. Tettek engedményeket a szocialista , országok Is, de elvi engedményeket soha. Egyes esetekben az történt, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok nem érték el megállapodásaikkal a kitűzött célt, csak megközelítették, anélkül, hogy szem. elől tévesztették volna: * nem a maximális programot teljesítették, hanem annak egy részét. A szocialista közösség és mindenekelőtt a Szovjetunió — megalakulása óta — keresi az utat a békés egymás mellett éléshez. A történelem bebizonyította, hogy a békét rá kell kényszeríteni \ a tőkés rendre, mely azt reváltja fel mélte, hogy forró vagy hidegháborúval meg tudja fojtani a szocializmust. A szocialista országok gazdasági, katonai ereje azonban keresztülhúzta ezeket a számításokat, és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán jóváhagyott békeprogram alapján kibontakozott az évszázad legbiztatóbbnak ígérkező időszaka. Újdonság az emberiség történetében, hogy a világon különböző országokat, különböző társadalmi osztályokat és különböző világnézetű embereket nemzetközi méretekben egyesítő társadalmi békemozgalom jött létre. De létre kellett jönnie, mert röviddel a második világháború után, szer- feloszlatva a népek reményeit, új háborús veszély keletkezett. Létrejöhetett, mert a Szovjetunió elsődleges szerepe a fasizmus feletti győzelemben, a szocialista országok megszületése, az európai tőkés országokban megkezdődött demokratikus fellendülés, a kiszélesedő nemzeti felszabadító i mozgalom megteremtette a mozgalom 'életre hívásához szükséges politikai feltételeket. Wroclawban kezdődött A világ közvéleménye rádöbbent, hogy nem elég a szocialista országoktól várni a béke megóvását, az imperializmus megfékezését, mozgósítani kell magukat a népeket is. Először a szovjet, a francia és a lengyel értelmiség legjobbjai mozdultak meg és kezdeményezésükre 1948 szeptemberében Wroclawban összeült ötszáz európai értelmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új háború veszélye ellen. A részvevők között ott voltak az akkori Európa — köztük Magyarország — tudósainak és művészeinek legjobbjai, Picasso, Eluard Benda, Fagye- jev, Pudovkin, Ehrenburg, Nexő, Martin, Aragon, Taylor, Huxley/'Carlo Levi, So- lohov és Szimonov, a magyarok közül pedig Lukács György, Vedres Márk, Kállai Gyula, Szabó Ferenc, Czóbel Béla.^ Andics Erzsébet, Boldizsár Iván, Déry Tibor. Értelmiségi összekötő bizottság alakult, mely azonban tudatában volt annak, hogy' a béke nemcsak az értelmiség ügye, hanem az egész emberiségé. Kibocsátották a felhívást a párizsi béke-világkongresszusra. Jo- íiol Curie, a világhírű No- bel-díjas tudós, a konferencia előkészítő bizottságának elnöke kijelentette: „A mi békekövetelésünk nem pász- szív, nem a beletörődők Pacifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket;• Tanácskoztak a városi pártbizottságok első titkárai Az MSZMP Központi Bizottsága csütörtökre tanácskozásra hívta össze az ország 82 városa pártbizottságainak első titkárait. Részt vettek az értekezleten a budapesti és a megyei pártbizottságok titkárai, a Központi Bizottság osztályainak és a tömegszervezeteknek a képviselői. A tanácskozást Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg, majd Jakab Sándor, a KB pártés tömegszervezetek osztályának vezetője tartott vitaindító előadást a városi párt- bizottságok helyzetéről, munkájának fejlesztéséről, különös figyelemmel az időszerű és távlati politikai, várospolitikai feladatokra. Az előadást élénk vita követte. Békekonferencia Helsinkiben A békeerők moszkvai világkongresszusa előkészítésének jegyében nemzetközi békekonferencia nyílt Helsinkiben csütörtök reggel a nemzetközi békemozgalom, társadalmi szervezetek, közéleti -személyiségek részvételével. Az értekezlet ajánlásokat készít elő a közel-keleti válság megoldása érdekében a moszkvai kongresszus számára. A tanácskozást a finn békebizottság főtitkára, Mirjam Tuominen nyitotta meg. A vitaindító előadást Ro- mesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács főtitkára tartotta. A konferencián magyar küldöttség is részt vesz Kiss Károly, az Országos Béketanács alelnöke vezetésével. Ügyvédi érlekeziet Csütörtökön Debrecenben megkezdődött a II. országos ügyvédi értekezlet. A háromnapos tanácskozás mintegy ezer részvevője között ott vannak a magyar igazságügy, a jogásztársadalom vezető személyiségei ís. Megjelent dr. Boríts Gyula, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának alosztályvezetője. Miéel az akkori francia kormány azzal próbálta akadályozni a konferencia megtartását, hogy a küldöttek egy részének nem adott vízumot, az ülés párhuzamosan folyt Párizsban és Prágában. De megtartották a kongresszust és ezzel 1949 áprilisában létrejött a szervezett nemzetközi békemozgalom. A párizsi világkongresszus kiáltványa konkrét akcióprogramot tartalmazót?, körvonalazta a nemzetközi békemozgalom ma is időszerű feladatait. Ma is aktuális... A párizsi kiáltványt olvasva meglepetéssel állapíthatjuk meg, hogy szinte egy szó változtatás nélkül programja lehet a mai békemozgalomnak is, természetesen mintegy kitöltve a szabadon hagyott rovatokat, azaz beírva azokat a konkrét feladatokat, amelyek egybeesnek a kiáltványban megfogalmazott általános feladatokkal. Párizsban állandó nemzetközi bizottság alakult, ez bővült kj 1950-ben Varsóban Béke-világtanáccsá, hogy azóta is e néven működjék. Megalakultak a békebizottságok és a béketanácsok az egyes országokban, igy hazánkban is. Ha a békemozgalom megszületésének dátumaként az 1948. szeptemberi wroclawi értelmiségi összejövetelt tartjuk számon, akkor ezekben a napokban ünnepli negyedszázados fennállását a nemzetközi békemozgalom. És hogy méltán ünnepelhet, azt bizonyítják a nemzetközi helyzet változásai. A Béke-világtanács érdeme, hogy még mielőtt bármilyen részleges megegyezés született volna . a nukleáris és a termonukleáris fegyverek megtiltása, vagy akár csak a velük való kísérletezés ügyében, már kimondta e fegyverekre az erkölcsi tilalmat és ezzel az ítéletet Dr. Kárpáti László, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke nyitotta meg az értekezletet, Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter tartott bevezető előadást, amelyben összefoglalta a magyar ügyvédségnek az elmúlt évtizedben elért szakmai eredményeit, politikai fejlődését és beszélt a jogalkotás és a jogalkalmazás több időszerű teendőjéről is. mindazok felett, akik atom- és hidrogénbombával fényé-* gették az emberiséget. A nemzetközi békemozgalom mindig szálka volt a tőkés politikusok és a burzsoá sajtó szemében. A kommunistaellenes hisztéria nyugati légkörében nem is volt nehéz azzal érvelni, hogy ez a mozgalom nem egyéb, mint úgynevezett kommunis- ta-frontszervezet és kizárólag kommunista célokat szolgál. Ebben az érvelésben voltaképpen igaz, hogy: valóbán kommunista célokat szolgál. S meg lehet ijeszteni ezzel hiszékeny embereket, ha eltitkolják előttük, hogy a kommunista célok nem mások, mint az atomháború veszélyének elhárítása, a leszerelés, a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, a barátság a népek között. Akadtak más bajok és nehézségek is. A kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista pálfordulása egy ideig a mozgalmon belül akadályozta a normális munkát, s amióta nerp vesznek részt a Béke-világtanács munkájában, kívülről támasztanak akadályokat. Okozott bizonyos zavart az 1956-os magyarországi ellenforradalom, és az 1968-as csehszlovákiai ellenforradalmi kísérlet is. Ezeknek az eseményeknek hatására jelentkezett a moz. galomban az a jobboldali irányzat is, amely a béke-vi- lágmozgalom úgynevezett el nem kötelezettségét követelte. A békemozgalom természetesen nincs elkötelezve sem a szocialista, még kevésbé a tőkés országoknak; a béke, a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a társadalmi haladás elkötelezettje. Harci céljai ezért esnek egybe a szocialista országok által hirdetett és gyakorolt lenini külpolitikával. (Folytatjuk)
