Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-14 / 189. szám
1973. aug. 14., kedd É5ZAK-MAGYARORSZAG 3 \ Gelefi híradás íalasíó, búza, bárány Tervek és távlatok Tizenhét juhásza van a Gépek a kőbányában A cementgyár építése. szükségessé teszi a Tapolcán levő kőbánya rekonstrukcióját Is. Képünkön : az új kőtároló előkészítésén dolgozó gépek láthatók Foto: Kozák Péter Szolgáltatás és árutermelés Gelejen, a mezőcsáti járásnak ezen a legsikabb vidékén található a megye egyik legérdekesebb profilú termelőszövetkezete. A nagyüzemi gazdaság elnevezése is rendhagyó. Dél-borsodi Halászati Szövetkezet címen tartják nyilván. Nem azért, mintha a halászat, a „hal- termelés'’ lenne a lő üzemág. Egy „házasság” révén jutottak a névhez, amikor néhány esztendeje a geleji Petőfi Tsz egyesült; .a mezőcsáti Szőke Tisza Halászati Tsz-szel, A geleji tsz nagy, mesterséges halastavában, a geleji víztárolóban már akkoriban több halat adott az ország asztalára, mint a dél-borsodi Tisza-szaltasz halászai. Az öreg folyó halállománya azóta tovább csökkent, s egyre kevesebb zsákmány akad a 16 tiszai halász hálójába. Az évi 12 vagonos halhús-,.termelés” zömét a ge- lcji tároló adja. • — A Tiszára, mint általában folyóinkra sajnos, nemigen számíthatunk —• mondja dr. Demeter József, a tsz elnöke. — Örülünk, ha sikerül a halászoknak behozniuk az évi 3,5 vagonos, azaz 350 mázsás zsákmányt. De azért elmond egy meglepő érdekességei is a halfogási statisztikából: több a kecsege, mint az előző években. A Tiszának ebből a legértékesebb és legízlete- sebb halából, a valóságos csemegének számító kecseséből az elmúlt év első felében csaknem 120 kilót, az idén már csaknem 500 kilót sikerült kifogniuk a szövetkezet halászainak. Egyes napokon olyan jó volt a fogás, hogy nemcsak a szövetkezet két halászcsárdájába, hanem a diósgyőri halüzletbe is jutott a kecsegéből. A geleji halgazdaságot különben érdemes lenne fejleszteni. korszerűsíteni. A jelenlegi halastó korszerűtárfcuiiám, zavarta j a munkál Ötévi folyamatos üzemelés után júliusban kezdték meg a tiszalöki duzzasztómű hajózsilipjeinek felülvizsgálatát. illetve nagyjavítását. Ez a munka az idén különösen nagy gondosságot igényel, mert a kiskörei vízlépcső duzzasztásával hajóz, ható lett a Tisza egészen Dombrádig. Az új vízhűtőn — amelyen ezer tonnánál j nagyobb uszályok is vontathatok — az elkövetkező években jelentősen megnövekszik a forgalom. Ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében tevő hajózsilip revíziója során I minden alkatrészt átvizsgál- j nak, a hibásakat újakkal i cserélik ki. A nagy fontosságú munkát ! augusztus elején váratlan akadály zavarta meg. A Tiszán levonuló kisebb árhullám elöntötte a már víztelenített hajózsilipet, emiatt több napig szünetelt a szerelés. A nagyjavítási munkák az j áradás miatt elhúzódtak és a hajózsilipet csak szeptem- ! bér ele.iér nyitják meg. Ek- j kor indítják el Tokajból az | első, nagyobb terhelésű uszá‘ lyokari len. Nincs hozzá ívató és megfelelő teleltető. Drága pénzen kell az évi 400 mázsa ivadék-szükségletet megvásárolni. A fejlesztési tervek már készen vannak. Gelej mellett egy 60 holdas, semmire sem használható, sásos részen lehelne kialakítani az újabb halastavat, s szomszédságában az ívató tavakat és a teleltetöket. 3,7 millióba kerülne a beruházás, de gyorsan megtérülne. A 400 mázsa ivadékot például felényi költséggel tudnák biztosítani. A terv megvalósításának egyetlen akadálya, hogy pillanatnyilag az ilyen beruházáshoz nem adnak ártámogatást. Teljesen saját erőből pedig gondolni sem mernek rá. És a név ellenére nem is a hal a főprofil. A geleji határban ennél számottevőbb a növénytermesztés is. A határ, a földek minősége nem valami híres. Nem véletlenül nevezik a Tiszától Gelejig terjedő részt Kis- Hortobágynak. Valóban mindenben a Hortobágyra emlékeztet a szövetkezet területe. De azért még így is sikerült gondos munkával, jó gazdálkodással a 000 holdnyi kalászos területen a tervezett 14 helyett csaknem 19 mázsás holdanként! termésátlagot. elérni. A tervezett, 50 helyett 70 vagon gabonát adtak el az államnak. A határ túlnyomó része rét, azaz inkább legelő. Ezt a kétezer holdat is csak juhokkal érdemes hasznosítani. Ebből adódik az a furcsaság. hogy ebben a halászati tsz-ben található a megye legnagyobb szövetkezeti juhászata. Nemcsak méreteiben nagy ez a juhászat, hanem az eredmények is jók és évről évre javulnak. A betonelemgyárban dolgozik Ny. I. aki nap mint nap Mezőzomborról indul útnak műszakba. Halk szavú, szerény ember. Hirtelen nem is tudja, hol kezdje mondandóját, hallgat egy sort, aztán belevág ... — Először meg akartam írni. Aztán úgy gondoltam, könnyebben boldogulok az élő szóval, mint a tollal és a papírral. Ezért vagyok itt. Egy reggel, műszak után kopogott: a szerkesztőség ajtaján. Ügy döntött, csak a következő vonattal megy haza, mert nem hagyta nyugton, amiért jött. A helyi tanács elnökének munkájáról mondott véleményt őszinién és nyíltan. Keresetlenül. Ügy beszélt, ahogy érzett, ahogy a tények sugallták. Szavaiból egy faluját, lakóhelyét szerető lokálpatrióta alakja rajzolódott ki, aki az apró sikereknek éppúgy örül, mint a nagy tetteknek. S ezt a helyi tanácsnak és elnökének munkáján is lemérte. — A tanácsválasztási előkészítő jelölő gyűléseken nálunk is sok-sok javaslat, észrevétel hangzott el — mondja. — Jogos és kevésbé jogos egyaránt. A helyi vej zetök összegezték, aztán i sorba raktak a teendőket, szövetkezetnek, s ezek 3500 anyabárányt, azoknak szaporulatát és egy 160-as kostelepet gondoznak. Az állományt állandóan növelik, jelenleg is 900 darab, nagyon szép jerkével rendelkeznek. Évente több ezer tejesbárányt adnak el exportra. A gyapjú sem fizetett rosszul. Az anyákról átlagosan 4 kiló feletti gyapjút nyírtak, s 82 forintos kilónkénti átlagárat sikerült elérniük. A felfejlesztett, juhászat takarmányszükségletét a . gondos legelőgazdálkodással | tudják biztosítani. A külön- | ben szegényes legelőd egy részét öntözni is tudják. A mesterséges esőnek köszönhetik. hogy nemcsak a nyári legelőterületek javultak, hanem az előző évek 20 vagon szénája helyett most már több mint 60 vagon jó szénát sikerült, a legelőkről betakarítani. Ézenkívül 17 vagon széna jutott a háztáji állatállománynak is. A szép, nagy juhászat sem mentes azonban a gondoktól. Kevés a férőhely, a juh- hodálv, s még most, a nyár vége felé sem tudják biztosan, hol fog a jószág egy része áttelelni. Remélik azonban, hogy ezt a gondot is sikerül megoldani, s nem kell csökkenteni a szép állományt. Kár is lenne, ha visszafelé kellene lépni, mert ez a gazdaság adja exportra a legszebb bárányokat. majd a munkához, a kivitelezéshez fogtak. S amiben lehetett és szükség volt rá, abban a lakosság is segített. Egyszerűen, de jogos büszkeséggel beszélt róla, hogy a választást követően már megépült mintegy két. kilométernyi útszakasz, hadat üzenve a sárnak és a pornak. Mert ebből még ma is bőven kijut a mezőzombori- aknak. De ahogy a kezdet jól sikerült, a folytatással sem lesz baj. — Az elnök fáradhatatlan — jegyzi meg a vendég. — Nem sajnálja az időt, útnak indul, ha kell, kilincsel, de amit a falu érdekében elhatároztak. annak utána jár. így járt utána a nyersanyagnak is az útépítéshez. A közeli kőbányából kőzúzalékot szerzett, aztán jött a henger, és már készen állt az út... Aztán egy napon arra ébredtek a mezőzomboriak, hogy „új ruhába öltöztetik” az iskolát, amely évekig fakón. vakolatlanul adott otthont a diákoknak. Hozzákezdtek egy arborétum kialakításához is. amihez egy gyermekjátszótér is kapcsolódnék majd. E létesítmény a falu szélén fogadja a látogatókat. s nem is olyan sokara. Remelhetőleg így Gycpgazdálkodás és öntözés Megyénk mezőgazdasági üzemeinek nagyon fontos, a legtöbb helyen még megoldásra váró problémáiról, a gyepgazdálkodásról és a legelőöntözésről rendeznek nagyszabású tanácskozást augusztus 15-én. szerdán délelőtt 9 órai kezdettel Csabaion. A mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei előbb a csobaji községi művelődési otthonban vitatják meg a gyepgazdálkodás problémáit. majd a Tiszavidék Tsz rétjein, legelőin rendeznek számukra gyakorlati bemutatót. A tanácskozáson három szakelőadás is elhangzik. Kertész István, A korszerű .gyepgazdálkodás. Királyhegyi Imre A legelők szakszerű öntözése, Madarász János pe- j dig A rét-legelők komplex í növényvédelme címmel tart előadást. lesz, hiszen ebben a mezőzomboriak nagyon reménykednek. A terv megvalósításához ugyanis „külső” segítségre is szükség van. Egy holdnyi terület betelepítéséről van szó, amihez az erdészet tudna nagy segítséget nyújtani. A többit elvégzik a helyi lakosok. Mezőzomboron is nagyon jól tudják, hogy nem megy minden máról holnapra. Továbbra is gond, feladat az utak javítása, szükség van egy művelődési házra is, ami terveik között szerepel. Az ellátás színvonalának a növelését sem hagyják figyelmen kívül. Van ugyan egy önkiszolgáló élelmiszer- boltjuk, egy iparcikkeket árusító üzletük és presszó is akad. ahol szives a vendéglátás, de mindez még kevés. A 3 ezer lakost számláló községnek nemcsak igényei vannak, hanem teltrekész lakosai is. S olyan vezetőségük. élükön az elnökkel. Fenyvesi Andrással, aki nemcsak hivatalnak, hanem hivatásnak tekinti ■ azt a megbízatást, amelyet a választáskor a falu lakóitól kapott. S hogy ez a bizalom teljes, azt szerkesztőségünk vendége és az általa elmondottak is tanúsítják. Félidő az ipari NAGYÜZEMNEK számító létszám: több mint 11 ezer ember dolgozik a Borsod megyei KISZÖV-höz tartozó 48 ipari szövetkezetben. E kollektívák — tagjainak több mint a fele nő — 630 szolgáltató egységben javítanak, szépítenek, termelnek, építenek. Az ipari szövetkezetek munkái, eredményei szoros kapcsolatban vannak élet- színvonalunk emelkedésével, mindennapi, látszólag apró- cseprő gondjaink, nagyobb céljaink megoldásával. Így az eredmények, a sikerek egy kicsit az egész megye életét, s gondjait villantják fel. A szövetkezetek eredményei a teljes termelésben bizakodásra adnak okot. Bizakodásra, hiszen az országos átlagot meghaladva a szövetkezetek 13 százalékkal adtak, termeltek, szolgáltattak többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. S a 433 miljiós eredmény — az idén 25 éves. jubiláló szocialista szervezetben — a lepergett évek legnagyobb eredményének számít. Örvendetes, hogy ez év első felében egy sor jó jelenség mutatkozik, egészséges tendenciák bontakoznak ki. Korábban gyakran, s jogosan tették szóvá, hogy az üzemek szívesebben termelnek exportra, mint a hazai igények kielégítésére. Nos, ebben nagy változás mutatkozik, mivel a hazai kereskedelemnek készített áruk tömege 33 százalékkal nőtt. Az is jó dolog, hogy az árutömeg döntően az ipari szövetkezetek, s a kiskereskedelem közvetlen kapcsolata alapján készül, s jut el a vevőhöz. így rugalmasabban kielégíthetik az igényeket. Ezt igen jól tanúsítja, hogy az elmúlt, évben megrendezett miskolci helyiipari kiállításon bemutatott termékek jelentős része olt van az üzletekben, eljutott sok tízezer forint értékben a vásárlóhoz. Különösen nagy az „ugrás” a textiláruk termelésében, Ebből — elsősorban a Hegyalja Ruházati Szövetkezet. aktív közreműködése nyomán — kétszer annyi textiláru jutott el az üzletekbe, mint az elmúlt év azonos időszakában. SOK SZÖVETKEZET termel expóidra. Ebben 11 százalékos fejlődés mutatkozik. Jelentősen nőtt a Mezőkövesdi Cipész Szövetkezet jól szövet kezetek ben szervezett, jól végzett munkája nyomán a cipóexport. A mezőkövesdi szövetkezet 60 százalékkal több jéghoki- cipőt exportált, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A statisztika valamit néni tart nyilván. A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet — a statisztika szerint — tavaly 8—10 millió forint értékkel többet exportált. Ez a termelés ma is megvan. A különbség abban van, hogy a szövetkezet a gyümölcsládákat nem a külkereskedelemnek. Iranern a szállító gazdaságnak adja át. Az exportban ugyancsak változás az, — s megint a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet érdeme. — hogy az export bérmunkán kívül, vagy annak a rovására, a textilipari rekonstrukció eredményeképpen mind több hazai anyag felhasználásával készítik a ruházati termékeket. Általában jelentősen nőtt a termelékenység, s így a több- termelést; 82 százalékban a hatékonyabb munkával érték el. Az eredmények ellenére van bőven kívánni-, tennivaló. Bár a tizenhárom építőipari szövetkezet termelése 2 százalékkal nőtt az elmúlt évihez viszonyítva, de korántsincs meg a kívánt eredmény. Az úgynevezett méretes, az egyéni megrendelésre történő munkában — a MERUSZ, a miskolci Női Szabó-, a Szűcsipari Szövetkezet jó munkájának eredményeként — van javulás, 160 százalékkal nőtt a kiemelt tevékenységnek számító gépkocsijavítás. 34 százalékos fejlődés van — a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet munkája révén — a kelmefestésben, a vegytisz- tításban. SAJNÁLATOSÁN azonban. a szolgáltatás sem hozta meg összességében a kívánt eredményt. Az elmúlt évben az országosnál nagyobb. 35 százalékkal nőtt a lakáskarbantartás. Ez évben sajnos, igen nagymértékben visszaesett ez. A Borsod megyei KISZÖV elemzése minden különösebb instrukció nélkül megmutatja, hol. s miben kell az ipari szövetkezeteknek az év második felében még többet tenni, még jobban szolgálni a közösség ügyét. Csorba Barnabás (i>. *.) Jogos a büszkeség Az elnök dicsérete
