Észak-Magyarország, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4, * 1973. aug. 14., kedd Kitekintés szomszédainkra A soknemzetiségű szovjet fim (IV.) Sokoldalú eszmecsere A szimpoxionon ^ minden köztársaság filméle- tének egy-egy vezetője. Esz­téták, dramaturgok jöttek el, hogy a film bemutatása után vezessék a vitát az adott műről, válaszoljanak a külföldi kritikusok kérdései­re. Többségben bevezetőt is tartottak a vetítés előtt. Elmondták, hogy az adott köztársaságban mióta van filmgyártás, hány filmet ké­szítenek évente. Több köz­társaságban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt egyáltalában nem volt film­gyártás. Például Türkméniá- ban. A grúzoknál pedig az utóbbi három évben ugrás­szerű növekedés tapasztal­ható. Egyik filmük, amelyet bemutattak, a humor jegyé­ben született, ami a grúz al­katra jellemző. Tádzsikisz­tánban dolgozik például Ku- rajev, Mihail Romm tanít­ványa. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a közép-keleti köztársaságoknál a mohame­dán vallás hatását. Például a nők helyzete a különböző köztársaságokban nem egy­forma. Kazahsztánban fel- szabadultabb. Türkméniában a nő ma is másodrendű nem az állami törvények szerint, hanem a helybeli szokás alapján. A tadzsik hivatásos művészet pedig csak a har­mincas években alakult ki. Ilyen és hasonló módon mutatták be önmaguk film­gyártását az egyes köztársa­ságok. A mindennapi vita viszont rendkívül sok érde­kes kérdést produkált. A korábban már említett és akadékoskodónak ható, de minden bizonnyal tájékozat­lanságból fakadó kér dések az egyes köztásaságok film- művészettel kapcsolatban is szinte záporoztak elsősorban az olasz, a francia és az indiai küldöttek részéről. Ugyanakkor a filmek össze­állításában érződött egy olyan törekvés, hogy nem­csak a kiemelkedő művészi alkotásokat kívánják bemu­tatni, hanem az átlagot is, hiszen a szovjet filmművé­szetet nem lehet elbírálni kizárólag csak a művészfil­mek alapján. Elhangzott olyan őszinte vallomás is például az észtek részéről, hogy az ő filmművészetük közepes színvonalon mozog, s a rendezők sokszor unot- tak, és álirodalmiaskodás uralkodik el a filmjeiken. Naoy vilál Láltottola£ Lino Micciche egy megjegy­zése, amely a Partra szállni című film kapcsán olyan megállapítást tartalmazott, hogy az abban látott emberi magatartás egy cseppnyi szocialista morált sem tük­röz, csupa általánosságot tár fel és ilyen „lelkiző” nő Olaszországban, vagy bárhol máshol is akad. Egy osztrák kritikus viszont ugyanezt a filmet unalmasnak minősí­tette. A kazah kultúráról is so­kat hallottunk. A múlt szá­zadtól rendkívül erősen és termékenyítőén hatott rá az orosz kúltúra és külön érdé. kés megjegyezni, hogy Ka­zahsztán területén kilencven féle nemzetiség él. A kazah film kapcsán kifogásolta egy hindu küldött, hogy túl sok a kosztümös történelmi film, s a modern szovjet filmművé­szetről kevesebbet ismerhe­tünk meg. Azerbejdzsán filmművé­szetéről megtudtuk, hogy va­lós történelmi eseményekre támaszkodik filmművésze­tük, de míg korábban csak eseményeket ábrázoltak, most több figyelmet fordí­tanak a hősök jellemére, an­nak fejlődésére is. Több felszólaló a sorozat egyik legjobb filmjének mi­nősítette az ukránok Politikai biztosok című filmjét, mert abban a dovzsenkói hagyo­mányok folytatását érezte. Többen Jancsó Miklós Csil­lagosok, katonák című film­jével érezték rokonnak e történetet, amely olyan em­beri tartást, mutatott fel, amely a jövőre nézve is pél­da. Litvánia filmművészetével kapcsolatban elhangzott, hogy a szimpozionon szereplő filmjük az első történelmi témájú alkotás volt. S ez a bemutatkozás nagy vizsga volt stúdiónak és rendezőnek egyaránt. Érdemes megemlí­teni, hogy a litvánok készí­tették korábban a Senki sem akart meghalni című igen értékes filmalkotást. A most látott történelmi filmjük vem volt jellemző a litván film- művészetre. filmművésze- téről kitűnt, hogy mindössze évi két já­tékfilmet készítenek. és ugyanazok készítik a játék­filmeket, mint akik a do­kumentumfilmeket. A japán delegátus szerint az azonos jellegű rendezés érződik is a kirgiz filmeken. A vita közben Kirgizia filmművé­szetének képviselője nem fogadta el azt a többször felbukkant véleményt, amely szerint bemutatott filmjü­kön az amerikai western ha­tása érződik. A válasz sze­rint a kirgizek vándornépek, csak a külsőségek véletlen egybeeséséről lehet szó, nincs szándékukban a westernt kö­vetni. Benedek Miklós Nem jó egyedül. Minden­kinek ez a véleménye, aki egy szál maga, társ, vagy tár­sak, barátok, ismerősök nél­kül él, s nem is mindig tud­ja, hogyan változtasson sor­sán, helyzetén. Gyakran nem is talál kiutat egyedül, se­gítségre szorul, olyan támo­gatásra, amelyet csak a tár­sadalom adhat. S a társada­lom ennek az igénynek a kielégítését sem tagadja meg. Igaz, ez a fajta segítség- nyújtás még gyerekcipőben jár, a magányosok magá­nyossága mint gond, még ma is gyakran elkerüli a köz­vélemény figyelmét. Éprpen ezért dicsérendő, és helyesel­hető a csepeli példa nyomán a miskolci kezdeményezés, a magányosok klubjának meg­alakítása. E társadalmilag is fontos és lényeges lehetőség meg­teremtését a Vörösmarty Művelődési Ház vállalta. Ez év májusára megteremtették A TOKAJI UTCÁN Fotó: Laczó József a klub működéséhez az anya­gi, a szervezeti kereteket, és máris szép sikerekről szá­molhatnak be. Az első összejövetelre csak­nem kétszázan mentek el a megye minden részéből. Mindannyian olyan emberek, akik társtalanul, egyedül él­tek. Jelenleg 120 tagja van a klubnak, alak rendszere­sen fizetik a tagsági díjat, igazolvánnyal rendelkeznek, mert hogy ide csak ezzel lehet belépni, a klub életé­ben, munkájában részt ven­ni és közreműködni. A mű­velődési ház 'időről időre gazdag programot állít össze. Irodalmi műsorok, vetélke­dők, kirándulások, tánces­tek szervezésével igyekeznek messzire űzni a magányossá­got. Eddig 11 összejövetelt tartottak, s már akadt olyan, klubtag is, alti azóta társra talált, megnősült; (Folytatjuk) Magányosok klubja Miskolcon Diósgyőri vasasok Nyári esték a Bartókban Diósgyőr, Bartók Béljt Mű­velődési Központ. Ilyenkor, augusztusban sem csendes a ház: a nagyteremből friss ütemű népi muzsika szűrő­dik ki. Próbál a vasas népi- tánc-együttes. A művelődési központ elő­csarnokában körös-körül nagyméretű képek, tablók. Egy csepp víz A budapesti ismeretter­jesztő központ természettu­dományi vándorkiállítása lát­ható itt, Egy csepp víz cím­mel. A tablók az éltető víz szerepét mutatják be a ter­mészetben, az iparban, a me­zőgazdaságban. A legújabb szovjet és magyar kutatások eredményeiről számolnak be, a szemléltető rajzok, a sta­tisztikai számadatok érdekes eredményeket mutatnak. A kiállítás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy nyitva tartását meg kellett hosszabbítani. A Lenin Ko­hászati Művek és a DIGÉP szocialista brigádjai kérték a hosszabbítást, mivel mun­katársaik meséltek a kiál­lításról. Eddig mintegy 25Ö0 ember látta, köztük nagyon sok munkás, a munkásszál­lók lakói is. De a tablók előtt azok is megállnak, akik a könyvtárba jönnek. Augusztusban még egy ki­állítás nyílik a művelődési központban, Fegyverrel a fa­sizmus ellen címmel a Hor- thy-korszalc ellenállási moz­galmát mutatja be. Kapcsolatok a világban A Lenin Kohászati Mű­vek és a csehszlovákiai tri- neci vasmű dolgozói között már több éves, jó kapcsolat van. A szakmai, baráti láto­gatásokon kívül a két gyár szocialista brigádjai szoros kulturális kapcsolatot is tar­tanak egymással. — Az idén júniusban a diósgyőri vasas művész- együttes tánckara és népi zenekara kapott meghívást Csehszlovákiába — mondta Fülöp László, a művelődési központ igazgatója. — Az orlowai bányászváros fenn­állásának 750. évfordulója alkalmából lépett fel művé­szeti együttesünk. A csehszlovák testvérüzem dolgozói augusztusban visz­szaadják a látogatást. A tri- neci vasmű ötventagú fú­vószenekara és Steel Quin­tet együttese érkezik Mis­kolcra, alkotmányunk ünne­pére. Egy öttagú képzőmű­vészeti csoport is ellátogat városunkba, szeptemberben pedig a diósgyőri képzőmű­vészeket látják vendégül Csehszlovákiában. — A csehszlovák művész- együttes több koncertet ad itt-tartózkodása idején. Au­gusztus 19-én este önálló hangversenyük lesz a diós­győri várban, fellépnek a csanyiki munkás-paraszt ta­lálkozón is — sorolta az igazgató. — Augusztus 20- án délelőtt 10 órakor fúvós­zenekaruk térzenét ad a sportcsarnok előtt. Ellátogat­nak Tapolcára, Lillafüredre is, s a művelődési központ egy barátság-bált rendez tiszteletükre. Karikázó, Tapsos A nagyterem színpadán peng a sarkantyú, libben a sok tarka szoknya. A zene­kar tüzes talpalávalót húz, a fiúk, lányok sürögnek-forog- nak a zene ütemére. A vasas művészegyüttes népitánc-csoportja Dunaúj­városba készül, a vasas fesz­tiválra. A megfiatalodott együttes most kétéves, a fi­úk, lányok a DIGÉP és az LKM dolgozói. Az együttes művészeti ve­zetője, Kerekes Antal ko­reográfus elmondja, hogy au­gusztus 18-án utazik a cso­port Dunaújvárosba, ahová többek között Özdról, Sal­gótarjánból, Győrből is ér­keznek táncosok. A diós­győriek a fesztiválon egy­órás műsort adnak, a gá­laesten kívül több alkalom­mal is fellépnek. A vasas tánckar próbájá­ra eljött, a dunaújvárosi ta­lálkozó művészeti vezetője is, hogy kiválasszák azokat a számokat, amelyeket a mi­nősítőn bemutatnak. A há­romnapos fesztiválon több mint háromszáz fiatal vesz részt, s a hivatalos prog­ramon kívül vidámságban, szórakozásban sem lesz hi­ány. Az együttes sorra bemu­tatja a számokat, a Kariká- zót, a Nyírségi párost, a Pusztafalusit, Bodrogközi pá­rost. A gálaműsorban a Ka­lotaszegit is eltáncolják. Már csak néhány szakmai ta­nács maradt hátra, s az együttes felkészülten, szép műsorral a tarsolyában in­dulhat a fesztiválra. Mikes Márta A képernyő előtt Ismét új magyar tévéjáték Ha valaki egy kicsit is; jobban odafigyel a televízió mű­soraira, örömmel állapíthajta meg, hogy megszaporodtak az új magyar tévéjátékok. Az elmúlt héten ismét örülhettünk ennek — talán a legsikeresebbnek a közelmúltban bemuta­tottak közül. Galambos Lajos Orosz asszony című kisregé­nyét azonos címmel vitte képernyőre Esztergályos Károly, s a főszereplők között olyan kitűnő színészeket láthattunk, mint Sztankay István, Esztergályos Cecília és Mensáros László. A szerelem és az emberi kapcsolatok elemzésére vállalko­zik az Orosz asszony. Bandi orosz felesége, Tánya nem tud belenyugodni, hogy tétlenségre kárhoztatják, s hogy meg ne „fulladjon”, menekül. Előbb az erdőbe, s épp e menekülés miatt a különválásba. Tragikus lépés, hiszen mint később levelében írja, így is csak részember marad. Másik felét — a szerelmét — elhagyta azért, hogy dolgozhasson, kiteljesít­se önmagát. Lírai tragédia, mert éppen az ember egyik fő lényege, a szerelem köti béklyóba Tányát. Esztergályos Ká­roly kitűnően oldotta meg a kisregény adaptációját, és a már említett három színész alakítása sem hagyott kívánni­valót maga után. A péntek esti bemutatót minden bizony- nyál sokáig megőrizzük emlékezetünkben. * Új sorozat kezdődött a televízióban. Az Ötszemközt első adásában a házigazda Vitray Tamás dr. Palló Imrével, az Állami Operaház híres operaénekesével beszélgetett. A so­rozat kétségtelenül nagy lehetőségeket rejt magában, hiszen a négyszemközti beszélgetések (az ötödik szem a kamera szeme) sok minden olyanról tudósíthajták a nézőt, amelyek feltétlenül szükségesek egy ember megismeréséhez. Azt is el kell ismerni, hogy a beszélgető riporter meglehetősen ne­héz helyzetben van, hiszen egy órán keresztül kell fönntar­tania a nézők meglehetősen könnyen lankadó figyelmét. Minden elismerésünk Vitray Tamásé, aki mindezt megkísé­relte, de az is ide kívánkozik, hogy a kísérlet nem sikerült tökéletesen. Várható persze, hogy a sorozat további folyta­tásaiban levonják az első beszélgetés konzekvenciáit. És még valami; fő műsoridőben nem éppen a legszerencsésebb e sorozat sugárzása. Inkább későbbi időpontra való, mert viszonylag kevés nézőt tud a képernyő elé kötni. * A televízió másik, immár néhány hete tartó sorozata a Gondolatok a boldogságról ismét két adással jelentkezett. A kőfaragó Bellabás Tibort és egy vasútias családot, a Ba- lázs-íamíliát ismerhettük meg. Egyszerű, hétköznapi embe­reknek ilyentén megszólaltatása és bemutatása a televízió egyik legjobb kísérletei közé sorolható. * A hét tévéműsorában láthattuk még nagyon jó előadás­ban Gyurkovics Tibor meglehetősen közepesre sikerült tra­gikomédiáját, a Nagyvizitet. A remek színészi alakításokon kívül azonban nem sok marad meg bennünk, ami elsősor­ban a darab egyenetlenségeinek „köszönhető”. Szombat ké­ső délután viszont maradéktalan élményt nyújtott az a lí­rai requiem, amelyet Szabó Lőrinc A huszonhatodik év Cí­mű kötetéből állított össze Gáti József. Szabó Lőrinc ver­sein kívül föltétlenül nagy élményt nyújtott Gáti József csodálatos versmondása. Ugyancsak a hét eseménye volt, hogy a Kozincev-sorozatban a Lear királyt láthattuk. * Megdöbbentő volt viszont a Nyitott boríték e mostani, szerdai adása, ahol egy gyermekeivel pereskedő apa törté­netéről hallhattunk és láthattunk. Embertelen kapcsolatok­ról. Most, 1973-ban. Csutorás Annamária Még 5 napig tart a nyári vásár 30—40%-os árengedménnyel. Üjabb ruhák, kötöttáruk, fehérneműk, divatáruk és lábbelik érkeztek a miskolci és megyei boltjainkba. Használja ki az alkalmat, augusztus 18-ig nagyon olcsó áron vásárolhat a NTÄRI VÁSÁR cikkeiből. 5 BORSODI RUHÁZATI KISKER. VÁLL.

Next

/
Thumbnails
Contents