Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-14 / 163. szám
1973. július 14., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nagyjavítás után a TVK-ban A Tiszai Vegyikombinát legjelentősebb termelőegysége változatlanul a nitrogénműtrágya-gyár. Termelési értéke jóval meghaladja az évi egymilliárd forintot, ezenkívül a vállalati eredmény, illetve a nyereség nagy részét is ez a hatalmas gyár biztosítja. Még egy jellemző adat: naponta több mint négymillió forint értékű nitrogénműtrágyát állít elő. Az elmondottak alapján teljesen érthető, hogy a szakemberek fokozott jelentőséget tulajdonítanak az éves nagyjavításnak, amelyre a közelmúltban, július első felében került sor. Egy hétig tehát hiába lesték az emberek a véggázkémény sárga füstjét. A karbantartók vették birtokukba a gyár valamennyi üzemét. Az idei nagyjavításról dr. Alaitner István, a nitrogén- műtrágya-gyár vezetője a következőket mondta-: — Minden túlzás nélkül; ilyen jól előkészített, s kellően koordinált nagyjavításra még nem került sor a gyár kilencéves fennállása óta. Ügy is mondhatnám, hogy egyedülálló volt az iparág történetében. — Mi tette indokolttá, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, mindösz- sze hét napot irányoztak elő a mostani nagyjavításra? —- Mindenekelőtt tisztában voltunk a vállalat 1973. évi, megnövekedett feladatával. Megértettük, hogy ebből igen hagy rész a mi gyárunkra, a mi kollektívánkra hárul. Ennek kapcsán elegendő utalni arra, hogy a tavalyi négyszáznyolcvan egynéhány ezer tonnás tervvel szemben az idén több mint félmillió tonna ammonnitrátot kell legyártanunk. Aki járatos az iparágban, az tudja, milyen megfeszített munka szükséges az 506 ezer tonnás termelési előirányzat teljesítéséhez. Ezenkívül jól tudjuk azt is, hogy a népgazdaság évről évre mind több nitrogénműtrágyára tart igényt. Ezért is határoztunk úgy, hogy a nagyrevíziót a lehető leggyorsabban és kifogástalan minőségben végezzük el. — Ehhez természetesen megfelelő fcltételeköziil csaknem száz szakembert a leállás idejére kölcsönadtunk a karbantartó j gyáregységnek. Ok elsősor- j ban az általuk üzemeltetett berendezések revízióját vé- ' gezték, így kétszeresen is ér- j dekükben állt, hogy kifogás- ! talanul megjavítsák a rájuk bízott gépeket, berendezéseket. — Melyek voltak ezek a gépek, berendezések?-— Különösen két kulcsfontosságú területet szeretnék a temérdek feladat közül megemlíteni. Az egyik, a metánbontó vízmelegítő tornyának hűtőtoronnyá való átalakítása, a másik az ammonnitrát- üzem dolomit-oldási rendszerének teljes kicserélése volt. A munka határidőre történő elvégzése döntően meghatározta az egész nagyjavítás menetét. Ezúton is szeretném megköszönni a karbantartók, az üzemeltető személyzet, a gépgyár, a társfőosztályok, valamint a kivitelező vállalatok, így elsősorban a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozódnak áldozatos munkáját.' — A nagy revízió sikerét bizonyltja többek között az is, hogy az üzem indulást követő második napon már teljes kapacitással termelt a gyár valamennyi üzeme. Azóta is kifogástalanul működnek a berendezések, s remélhetőleg így lesz ez az év hátralevő részében is. Az első fél évet eredményesen zártuk: időarányos tervünket több mint 101 százalékra teljesítettük. Igyekszünk ezt a szintet ezután is megtartani. L. U A miskolci gabonasilónál tjszaka is dolgoznak az építik A Borsod megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktározási gondokkal küzd. Ezen enyhít majd az a húszezer tonna kapacitású gabonasiló. amelynek építéséhez a múlt hónap közepén kezdtek hozzá. A 75 millió forintos költséggel épülő hatalmas gabonaraktár 18 cellából áll majd. magassága pedig megközelíti az 50 métert. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vállalat korszerű technológiával.. csúszőzsaluzással készíti a silót. 840 négyzetméter alapterületen közel 45 ezer légköbméter kerül beépítésre. A munkálatok megállás nélkül, éjjel-nappal folynak. Ezt kívánja maga az építési technológia és az is. hogy a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat raktározási gondjai minél hamarabb megszűnjenek. Az építkezést mind a beruházó, mind a kivitelező vállalat jól előkészítette. Az anyagellátás folyamatos, a helyszínen betonkeverő gépek dolgoznak, betonszivaty- tyú, nagy teljesítményű toronydaru. valamint más gépek és berendezések segítik a munkát. Az éjszakai építkezéshez jól megoldották a nem mindennapi munkaterület megvilágítását is. Mindez lehetővé teszi, hogy 1 az építkezés csúszási sebes- j sége elérje a két métert na- j ponta. Az építők most már a negyven méteres magasságot \ „ostromolják”. Várhatóan e j hónap végére készül el a csú- j szózsaluzatos felépítmény. j O. J. Szamos Ferenc építésvezető hangosbeszélővel irányítja a magasban folyó munkát a földről A személyszállító lift Simkó László kőműves szocialista bri gátijának néhány tagját szállítja a munkaterületre Betonozási munka a siló tetején Szabados György felv. két kellett biztosítani. Hogyan sikerült mindezt elérni? — Egy sor berendezést, illetve alkatrészt már jó előre elkészítettek a gépgyár és öntöde dolgozói. De közrejátszott az a kedvező körül11 csapadéknak csak 10 százaléka jutott le a karszíta meny is, hogy már a márciusi részleges leállásnál megtettük a szükséges Intézkedéseket a nagyjavítás elő. készítésére. Azt talán már felesleges is megemlíteni hiszen annyira kézenfekvő eev ilyen szerteágazó munkánál —, hogy mindenre kiterjedő, óramű pontosságú nagvleállási programot állítottunk össze, éppen a feladatok sokrétűsége miatt. — Nem érdektelen azt pem megemlíteni, hogy a karbantartókon, s a társfőosztályok dolgozóin kívül mi, üzemeltetők is közreműködtünk a nagyjavításban. A műtrágyagyár minden egyes műszaki vezetője a helyszírien segítette, illetve irányította a különböző munkákat. Ugyanakkor, dolgozóink Hasznos és tanulságos hidrogeológiai megfigyeléseket végeztek a VITUKI jósvafői karsztvízkutató állomásának munkatársai. A karsztos vidékein 25 nagyobb forrás vízhozamát mérik rendszeresen, a Vass Imre és a Kossuth cseppkőbarlangoknál kialakított fúrásokban pedig a karsztvíz szintjének állását ellenőrzik. A vizsgálatok során érdekes adatokhoz jutottak. Az őszi. téli és tavaszi aszályos időjárásban a karsztvíz szintje az eddig észlelt minimumra süllyedt le. Emiatt több kisebb forrás megapadt, jelentősen csökkentek a vízhozamok és fel színi csapadék hiányában egyes cseppkőbarlangok járatai annyira kiszáradtak, hogy szinte már porzottak. A nagy szárazságban csak a mély karsztból táplálkozó források szolgáltattak kielégítő mennyiségű vizet. Az elmúlt hetekben a me- dárdi esőzésektől, a hirtelen lezúduló záporoktól és zivataroktól a száraz karsztvidék bő utánpótlást kapott, és júniusban 120, egyes helyeken pedig 150 milliméter csapadékot mértek. A nagy esőzések azonban nem hozták meg a kívánt változásokat — holott a szokásos időjárásban ilyen bő csapadék megsokszorozza a források hozamát, és kiadós árvizeket okoz a barlangokban. A jelenlegi mérések szerint a kansztvízszint még mindig az eddig észlelt minimumon, 30—40 méter mélységben jelentkezik. A nagyobb záporok előidéztek ugyan bizonyos emelkedést, de néhány nap múlva a vízszint újra csökkenni kezdett Ugyanezt tapasztalták a forrásoknál is, amelyeknek hozama alig változott, és szinte ugyanolyan mennyiségű vizet lövellnek ki, mint az aszály idején. Hasonló a helyzet a föld alatti barlangokban, ahol a felszínről le- szivárgó csepegő vizek épphogy átnedvesítették a járatokat. Ezeknek oka — amelyet mérésekkel is kimutattak —, hogy a bő csapadéknak csak egy kis része, mindössze 10 százaléka jutott le a karsztba, a többit a felszínen lévő dús növényzet felszívta, elhasználta. Így a medárdi esők Jósvafő környékén — a növényzet fejlődésén kívül — csak arra voltak elegendők, hogy megszüntessék a karsztíorrások további apadását CÉirrépa-termesziési együttműködés Szerencs körzetében A napokban adtunk hírt róla, hogyan segíti a Szerencsi Cukorgyár a szerződéses termelőket. Most újabb jelentős előrelépésről számolhatunk be: az érdekelt gazdaságok részvételével megalakult a Szerencsi Cukorrépatermesztési Együttműködés. A gazdasági társulás alapító tagjai: a Szerencsi Állami Gazdaság, a környék tizenegy termelőszövetkezete — Monoktól Tisza- dobig —, s maga a cukorgyár, amely egyben az együttműködés ügyvitelének intézését is vállalta. Az együttműködés létrehozásában kezdeményező részt vállalt a Termelőszövetkezetek Tokaj-hegyaljai Területi Sző. vétségé. Lehetővé válik az összefogás révén Szerencs körzetében a teljesen gépesített, iparszerű cukorrépa-termesztés elterjesztése, már a következő gazdasági évtől kezdve. Az együttműködés nyitott szervezeti forma, csatlakozhatnak hozzá további mezőgazdasági üzemek. Célja a cukorrépa-termesztés gazdaságosabbá tétele, a terméshozamok növelése — s ennek érdekében a legjobban bevált módszerek, termelési technológiák megvalósítása a társulásban részt vevő mezőgazdasági üzemekben. A társult gazdaságok és a cukorgyár munkakapcsolata kiterjed a cukorrépa-termesztéssel összefüggő vatameny- nyi tevékenységi formára. A gyár szakemberei a mező- gazdasági üzemek szakembereivel közösen dolgozzák ki a helyi adottságoknak, körülményeknek legjobban megfelelő termelési technológiát, amellyel biztonságossá tehető a népgazdasági vonatkozásban elsőrendű fontosságú cukorrépa-termesztés, s a ki. vánt mértékben fokozható a terméshozam. Az együttműködésben részt vevő gazdaságok öt évre szóló termelési és értékesítési szerződést kötnek a Szerencsi Cukorgyárral, vállalják a közösen kidolgozott termelési technika szakszerű megvalósítását. A termelési tapasztalatokat évente értékelik, s szükség szerint fejlesztik a technológiát Ennek fejében a cukorgyár megszervezi és elvégzi a cukorrépa-termesztésre kijelölt területek talajvizsgálatát, a talajadottságok ismeretében szakjavaslatot ad a tápanyagok visszapótlására, a vegyszerezésre, a talaj fertőtlení. tésre és egyéb növenyvédpl- mi munkák elvégzésére. Gondoskodik a megfelelő fajtájú, méretű és minőségű cukorrépa-vetőmagról a gazdaságok számára. Megszervezi és lebonyolítja az új gépek és termelési módszerek bevezetéséhez szükséges szakoktatást, ellenőrzi a gépek előírás szerinti üzemeltetések Közreműködik a cukorrépa szállításának megszervezésé, ben. Az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termelőüzemek között létrejött új együttműködési forma bizonyára kölcsönösen előnyös lesz a részvevők számára — s közvetlenül kihat a lakosság ellátására, mert több cukor kerül a szerencsi gyárból a boltokba. B. J. Igények és feltételek Kedvezmények a lakásépítéshez Legutóbb a Televízió Fórum műsorában Nyers Rezső elvtárs. az MSZMP KB tagja, a KB titkára válaszolt a hallgatók kérdéseire. Ez alkalommal Derek as Barna az iránt érdeklődött Bükkáb- rányból: — A falusi ki sla kásépí tök miért nem kaphatják meg azt a 30 000 forintot OTP- törlesztósre, amelyet a városi lakosság számára a gyermekek utón biztosítanak? — Való igaz, hogy a családi kislakást építőket nem illeti meg a szociálpolitikai kedvezmény, de ezt az sem kaphatja meg. aki a városban épít családi házat. Viszont falun is jár a szociálpolitikai kedvezmény, ha társasházat épít az állampolgár. Tehát nem a településtől függ annak megadása, hanem az építkezési (vásárlási) formától. A jogszabály szerint a családi ház építési formán kívül öröklakás-vásárlás esetén sem jár a kedvezmény. A jogszabályalkotók a kérdés eldöntésénél nyilván abból a sajátos helyzetből Indultak ki. hogy a családi ház építése olcsóbban kivitelezhető. többnyire házilagosan, vagy kisipari munkával. Az építési költség általában kevesebb. mert az építkezőnek nagyobb a lehetősége olcsóbb, esetleg bontott anyagok beszerzésére és felhasználására, továbbá a munkaerő-kérdést is olcsóbban megoldhatja. Egv családi ház, építésénél sokszor elég egy mesterember, ezenkívül a család és a rokonság segítségével — a tapasztalat szerint — hetek alatt felhúzható egy családi ház-. A teljesség kedvéért meg kell azonban mondani, hogv bár a családi házat építők nem kaphatják meg a szociálpolitikai kedvezményeket, de ennél az építkezési formánál felemelték a nyújtható .kölcsön összegét, ezen belül az alacsonyabb kamattal kapható kölcsön nagyságát. Végül szeretnénk hangsúlyozni. hogy a szociálpolitikai kedvezményt az. arra jogosultak nem kölcsönként, törlesztésre kapják — mmt ahogy az olvasónk kérdéséből megállapítható —. hanem ez egy olyan állami támogatás, amelyet az. arra jogosultaknak nem kel] visszatéríteniük. ennek összegével az építési költség csökken.
