Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
1973. július 8„ vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Emlékszem, a hatvanas években minden nyáron vissza-visszatérő probléma volt megyénkben a sörellátás. Pontosabban a sör és az üdítő italok gyakori hiánya.. . Ilyenkor, aratás idején — mely az üdülés főszezonja is — a krónikus sörmizéria sok helyen szinte „politikai üggyé” dagadt. Olyan értelemben, hogy a lakosság sörellátását, az üdítő italok választékának bővítését sürgető jelzések gyakran szerepeltek a pártszervezetek információs jelentéseiben is. — Gondolom, ezek a jelzések is hozzájárultak ahhoz, hogy az évi 1 millió 200 ezer hektoliter kapacitású Bocsi Sörgyár felépítése már a III. ötéves terv időszakában napirendié került. Együtt és általuk A több mint egy milliárd forintos nagyságrendű — s az életszínvonal-politikát is közvetlenül érintő — beruházás megvalósítására 1969- ben került sor. Ekkor kezdődött meg az építkezés. És nem sokkal később, 1970 szeptemberében megalakult a Bőcsi Sörgyár pártalap- szervezete is. Igaz, nem nagy létszámú, mindössze 5 fős „mini” alapszervezet, kéttagú vezetőséggel. De hát tulajdonképpen még sörgyár sem volt! Csak éppen hogy épült, épülgetett... Az ott dolgozó 31. sz. Állami Építőipari Vállalat embereinek keze munkájával, s egy kicsit már a pártszervezet által is, amely kezdettől fogva az egyik legbuzgóbb szorgalmazója volt e fontos beruházás megvalósításának. A Bőcsi Sörgyár és párt- szervezete tehát voltaképpen együtt, egymás által is született és fejlődött. Amilyen mértékben és ütemben haladt előre az építkezés, ahogyan közeledett a gyár üzembe helyezésének előkészítése — amennyire közvetlen gyakorlati feladattá vált az új gyár műszaki és munkásgárdájának megteremtése — úgy fejlődött a párt- szervezet létszáma és munkája is. A feladatok változása A pártmunka legfőbb tartalmát — mint minden üzemi pártszervezetben — itt is a termelés pártirányítása, gazdaságszervező és ellenőrző tevékenysége képezte és képezi. Csakhogy 1970 óta a pártmunka tartalma és feltételei lényegesen megváltoztak a sörgyárban. 1972 végéig a pártszervezet úgyszólván minden erejét a milliár. dós beruházás ütemes megvalósítására, az építési-szerelési határidők betartására, a kivitelezésben részt vevő vállalatok együttműködésének elősegítésére, a gyárépítés rendjének és fegyelmének biztosítására fordította — miközben a pártélet belső rendjét is a sajátos körülményeknek megfelelően kel. lett kialakítani. A múlt év novemberétől — a termelés megkezdésétől — azonban már mindenekelőtt a termelési tervekre, s a gazdasági mutatókra irányul a pártszervezet figyelme. Az idén például már egymillió hektoliter sört és — mert közben elkészült a Pepsi Cola töltőüzem is — 20 millió palack Pepsi Colát vár Bőcstől a népgazdaság! Tudják ezt a sörgyári elvtársak, is, akik — mint mondják — mindent megtesznek azért, hogy az idén és ezt követően, az északi országrészben már sehol se nőhessen „politikai ügyekké” a sörhiány. Egy alapszervezetben Miközben Bőcsön tehát megváltozott a politikai munka tartalma — módosul, tak a pártmunka feltételei, s a pártélet szervezeti keretei is. Az egykori 5 fős alapszervezet helyett ma már — négy pártcsoportban — 63 fős pártszervezet dolgozik a gyárban. A közelmúltban átszervezték, megerősítették a pártvezelőséget is. A Bőcsi Sörgyár és Pepsi-üzem előtt álló nem kis feladatok — nemsokára az évi 1 millió 200 ezer hektoliter sör és 40 millió palack Pepsi Cola biztosítása, a választék bővítése, a minőség továbbja- vítása, s a pártélet jelenlegi problémáinak megoldása is — mindenekelőtt a pártmunka tervszerűségének és hatékonyságának fokozása — máris felveti a további szervezeti módosítások — esetleg több alapsziervezet és csúcsvezetőség életre hívásának — szükségességét. Tudomásunk szerint a Miskolci járási Pártbizottság foglalkozik is a „növekedés” bőcsi gondjaival, amelyeknek megoldásához — mint eddig — megfelelő segítséget nyújt a sörgyári kommunistáknak. Csépányi Lajos A szabadság és a pihenés napjait egy értekezlet és egy interjú zavarta meg. Most tehát itt ülünk a megyei KISZ-bizottságon. A téma a X. világifjúsági találkozó — pontosabban az: hogyan készült megyénk fiatalsága a X. VIT-re. Aki az előkészületeket ismerteti: Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára. — Ez lesz az első VIT, .amelyen részt veszek — mondja, aztán kis szünet és így folytatja: — Mindig úgy alakult, hogy én maradtam itthon „ügyeletesnek". Pedig tudtam, hogy egy ilyen nagy ifjúsági demonstráció életre- szóló élményeket tartogat a részvevők számára. Valószínű, így lesz Berlinben is. (Dudia József immár 20 esztendeje dolgozik az ifjúsági mozgalomban, s 14 éve függetlenített KISZ-vczotö. A Lenin Kohászati Művekben kezdte. Ott lett munkatársa a nagyüzemi KISZ-bizottságnak, később pedig titkára. Azután a megyei KISZ-bizottság titkára, 5 éve pedig a testület első titkára lett. Küzben számos, más társadalmi funkciót is betöltött. Tagja a KISZ Központi Bizottság intéző bizottságának. S ő a vezetője a borsodi delegációnak.) — Borsodból sok fiatal dolgozik az NDK-ban — mondom. — Igen, több mint ezer ifjúmunkás van Lipcse, Drezda és Magdeburg környékén. Magam már többször jártam kint. Bízom benne, hogy a VIT alkalmával sikerül találkozni ott élő barátaimmal és a borsodiakkal. — Mi van a borsodi küldöttség tarsolyában? — vetem közbe. , — A VIT-re való felkészülés változatos, sokrétű és szerénytelenség nélkül mondhatom, eredményes volt. Sokat foglalkoztunk a nemzetközi kapcsolataink szélesítésével, közelebbről is megismerhettük az FDJ munkáját, tevékenységét; új kapcsolatokat építettünk ki a VIT jelszava, az antiimperialista szolidaritás, a béke és barátság jegyében. Számos olyan programot szerveztünk, minden ifjúsági rétegen belül, amely népszerűsítette a VIT gondolatát és eszméjét. (Valamennyi tavaszi ünnepségen szó esett a VIT-rőI. Az úttörők kis VIT-ct is rendeztek csehszlovák, lengyel, szovjet és magyar pajtások részvételével. Kazincbarcikán nemzetközi tanácskozás volt, ahol a nemzetközi diák- és ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről beszéltünk a béko és a proletár internacionalizmus szellemében. A sárospataki diáknapok egész programját áthatotta a VIT eszméje.) — Legfontosabb tennivalónk mégis az volt — mondja Dudla elvtárs —, hogy minden szinten teljesítsük a KISZ programját. Ezt tartották szem eltőt a nevelésben, a munkában, a kulturális életben és a sportban egyaránt. Ebből egyértelműen következik, hogy a felkészülés lényege a KISZ belső életének fejlesztése volt. Éreztük: jó munkánk nagyban hozzájárul a VIT eszméinek valóra váltásához. Igyekeztünk megoldani a párttól kapott feladatokat. Részt vállaltunk az egész ifjúság szocialista szellemű nevelésében, képviseltük a fiatalság érdekeit. Tizennégyezer fiatal vett részt a 10x10 a tizedik VIT-re című vetélkedőben. Három csapatunk sajnos minimális pontkülönbséggel esett el a kiutazástól, de a közönség szavazatai alapján" ketten mégis helyet kaptak a magyar delegációban. Persze, nemcsak táncoltunk, daloltunk, hanem dolgoztunk is. Elsősorban tehát munkáMunkában a Tisza-parli markolók — Hát ez milyen szállítás, milyen szervezés?! — csodálkozik, s értetlenkedik az első pillanatban a látogató. Hejő- kürt határában a télen épített új út, és a kavicsbánya közé telepített javító-bázison mindig megállnak szussza- násnyi időre az éjjel-nappal dolgozó Tátra és Máz teherkocsik. Mi a feltűnő? A Ti- sza-partról a járművek földet szállítanak a leendő olaj- finomítóhoz, s földet hozva térnek vissza a Tisza-part- ra. — Ez a jó, ez a gazdaságos — mondja Béri István, a Volán teherforgalmi üzemvezetője. — így megtalálják számításukat a dolgozók. Nincs üres járat; így gazdaságos a vállalatnak. Meggyorsítja az építést, ezanépval készültünk a VIT-re. Azt vallottuk: mindennek az itthoni munka az alapja. (A VIT-alapra egy legutóbbi statisztika szerint 1 millió forint gyűlt össze. Ebből 500 ezer forintot a Borsod megyei KISZ-szervezetek fizettek be. A legtöbbet az ózdi ifjúság számlájára inak, hiszen ők egyedül 250 ezer forinttal Járultak hozzá a VIT-alap növeléséhez. A számlát még nem zárták le, hiszen a legnagyobb összegű befizetésekre a VIT előtt és a VIT időszakában számíthatunk.) — Ezek után talán fölösleges is a kérdés: hogyan értékeli a megyei KlSZ-bizott- ság a VIT-előkészületeket? — Mi úgy gondoljuk, megtettük azt, amit Borsod fiataljaitól várni lehetett. Hogy mást ne mondjak, 14 ezer fiatal vett részt a VIT-ve- télkedőben, igen sok középiskolás és munkás ifjúval megismertettük a korábbi VIT-ek történetét -és a X. VIT célkitűzéseit. Tudjuk, sokan szeretnének eljutni Berlinbe, ' s ennek mi is nagyon örül- j nénk, de számolni kell az ottani realitásokkal. Magyar- országot egyébként népes delegáció, 700 fiatal képviseli a X. VIT-en. Ezenkívül 800- an utaznak a Express-szel Berlinbe. Ezúttal is szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik segítették a VIT előkészületeit, lehető- ( séget teremtettek ahhoz, hogy sok százezer fiatal közelebb kerüljön a VIT eszméihez. — Egyértelműen valljuk, hogy a VIT-re való felkészülésünk alapja az itthoni munka volt. Ezzel a gondolattal indulunk Berlinbe, ezt visszük tarsolyunkban, s úgy érzem, nem kell szégyenkeznünk, ha itthoni dolgokról- beszélgetünk külföldi barátainkkal — mondta befejezésül Dudla József. Paulovits Ágoston gazdaság számára előnyös. És új, dúsan termő földet kap a Tisza-parton a tsz is. * A tiszai olajfinomító építésével nagy feladat vár a Volán 3-as számú Vállalatára. Ebben az évben a szállító szervezetnek 1 millió tonna földet kell a Tisza- partról a leendő mű több mint 100 holdas területére szállítania. — A múlt év őszén kaptuk meg a feladatot, a terveket. A Földgép-pel együtt a korszerű munka- és üzem- szervezési elveknek megfelelően kezdtünk az előkészületekhez. A TIOF-hoz (Tiszai Olajfinomító) szükséges új föld szállítása mellett le kell takarítani, s el kell szállítani a humuszos talajt is. Erre a legalkalmasabb terület a Ti- sza-part, ahonnan az új mű területének f eltöltéséhez visz- szük a földet. A két feladatot össze kellett kapcsolnunk. A Földgép és a Volán szakemberei jó hónapon át terveztek, számítgattak. A Volánnak van Leninvárosban korszerű, új telepe, mégis úgy döntöttek, hogy a szállítási útvonal mellett alakítják ki a javító bázist. így nem kell feleslegesen egy métert sem utaztatni a járműveket, s ez jelentősen kihat az önköltségre, az idő- megtakarí tásra. A szállításhoz viszonylag jó útra van szükség, s megfelelő világítás, öltözési, fürdési lehetőség kell. A két vállalat tetemes áldozattal teremtette meg a feltételeket. A Volán az év elején szállítási kedvezményt adott a Földgépnek, az pedig viszonzásként több millió forint értékben korszerű utat épített. * A javító bázison a 13 tonnás, jó öreg Tátrával, Szabó János gépkocsivezető mellé telepedve indulunk az útvonal „bejárására”. Szabó már humuszos földdel megrakodva jött visszafelé, s így útja a Tisza-partra vezet Hejőkürt határában, a Ti- sza-parti rész szinte főútvonal jelleggel van villamosítva. Korszerű lámpák világítják be éjjel a területet. A parton 3 tekintélyes markoló acélfogas kanala harapdálja a talajt, s pakolja meg a gépkocsikat. Minden markolóhoz be vannak osztva a jármüvek. — Mi történik akkor, ha tönkre megy egy markoló? Szabó János egy árván álldogáló markoló felé int. — Ott a tartalék, a munka nem akadhat meg. Itt, a Tisza-parton csak földutak vannak. A nehéz járművek mély utakat, kátyúkat vágnak. Ezek nem mélyülhetnek. A leendő olaj- finomítótól idehozott humuszos anyagot a földgyalu rögtön elteríti. A gép vezetője éberen ügyel a földutakra, s járművével sűrűn végigjárja, gyalulja, egyengeti a gépkocsik előtt az utat. * A Tisza-part és az olaj- finomító közötti 10 kilométeres úton oda, s vissza érdekes jelenséget figyelhettünk meg. A 16 Tátra és a 15 MÁZ a gyors fordulókkal végig tölti az utat. Minden 100—200 méteres távolságban fut egy-egy jármű. Valószínű, ha több teherkocsit kapcsolnának a szállításba, az ütem már akadozna, s talán itt vagy ott várni kellene. A locsolóautóval két helyen is találkozunk. A locsolásra nagy figyelmet fordítanak. Azért teszik, hogy ne porozzon az út. Ez biztonságossá teszi a közlekedést, és egészségessé a levegőt. Azt mondják, hogy egyszer már volt valami hiba a kocsiban. A bázison a menetirányító az URH adó-vevő segítségével kapcsolatba lépett a miskolci központtal, s hamar gondoskodtak a hiba megszüntetéséről. * A bázison a szerelők egy Tátrát javítanak. Márton Albert, a kocsi vezetője elmondja, hogy a jármű már ingyen dolgozik, mert szaknyelven szólva, „nullára futott”. Pilótája gondosan bánt a géppel, s így az az amortizálódás után is jól bírja a munkát. Most se „betegség”, hanem a szemle végett dolgoznak rajta a járművek „orvosai”. — Mezőkövesdről járok ide mindennap. Már harmadik éve. Szívesen dolgozom. Tetszik nekem a feladat. Két műszakban dolgozunk, s én inkább az éjszakait szeretem. Pilótánk, Szabó János is „Matyóország” szülötte. — 1957 közepétől vagyok a vállalatnál. A főnökeim meg vannak velem elégedve, én megtalálom a számításom. Reggel 5 órakor kelek, fél hétkor itt már kezdem a munkát, s este háromnegyed nyolckor már otthon vagyok. Kereset? A múlt hónapban, mindent beleszámítva 5600 forintot kaptam. Az emberekkel való beszélgetés arra utal, hogy jó a hangulat. Példaszerű a munkafegyelem is. Két éve senki nem maradt ki munkából, senki ellen nem kellett fegyelmit indítani. A munkamorál ez évben tovább javult. Kezdődött a feltételek jó megteremtésével, folytatódott s folytatódik azzal, hogy minden dolgozó cselekvő részese a munka- és üzemszervezésnek. Mint az órában a finom fogaskerekek, úgy kapcsolódik egymáshoz, egymást segítve a kis telep dolgozóinak munkája. És ez magyarázatot is ad arra, hogyan előzhették meg az időt. Háromhetes előnnyel dolgoznak. Csorba Barnabás Fotó: Szabados Gy. Pártmunka a sörgyárban 1 millió tonna íöld útja A X. VIT jegyében „...az itthoni munka az alap”
