Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

1973. július 8„ vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Emlékszem, a hatvanas években minden nyáron vissza-visszatérő probléma volt megyénkben a sörellá­tás. Pontosabban a sör és az üdítő italok gyakori hiánya.. . Ilyenkor, aratás idején — mely az üdülés főszezonja is — a krónikus sörmizéria sok helyen szinte „politikai üggyé” dagadt. Olyan érte­lemben, hogy a lakosság sör­ellátását, az üdítő italok vá­lasztékának bővítését sürge­tő jelzések gyakran szere­peltek a pártszervezetek in­formációs jelentéseiben is. — Gondolom, ezek a jelzések is hozzájárultak ahhoz, hogy az évi 1 millió 200 ezer hek­toliter kapacitású Bocsi Sör­gyár felépítése már a III. ötéves terv időszakában na­pirendié került. Együtt és általuk A több mint egy milliárd forintos nagyságrendű — s az életszínvonal-politikát is közvetlenül érintő — beru­házás megvalósítására 1969- ben került sor. Ekkor kez­dődött meg az építkezés. És nem sokkal később, 1970 szeptemberében megalakult a Bőcsi Sörgyár pártalap- szervezete is. Igaz, nem nagy létszámú, mindössze 5 fős „mini” alapszervezet, kéttagú vezetőséggel. De hát tulaj­donképpen még sörgyár sem volt! Csak éppen hogy épült, épülgetett... Az ott dolgozó 31. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat embereinek keze munkájával, s egy ki­csit már a pártszervezet által is, amely kezdettől fogva az egyik legbuzgóbb szorgalma­zója volt e fontos beruházás megvalósításának. A Bőcsi Sörgyár és párt- szervezete tehát voltaképpen együtt, egymás által is szü­letett és fejlődött. Amilyen mértékben és ütemben ha­ladt előre az építkezés, aho­gyan közeledett a gyár üzembe helyezésének előké­szítése — amennyire közvet­len gyakorlati feladattá vált az új gyár műszaki és mun­kásgárdájának megteremté­se — úgy fejlődött a párt- szervezet létszáma és mun­kája is. A feladatok változása A pártmunka legfőbb tar­talmát — mint minden üze­mi pártszervezetben — itt is a termelés pártirányítása, gazdaságszervező és ellenőr­ző tevékenysége képezte és képezi. Csakhogy 1970 óta a pártmunka tartalma és fel­tételei lényegesen megvál­toztak a sörgyárban. 1972 vé­géig a pártszervezet úgyszól­ván minden erejét a milliár. dós beruházás ütemes meg­valósítására, az építési-sze­relési határidők betartására, a kivitelezésben részt vevő vállalatok együttműködésé­nek elősegítésére, a gyárépí­tés rendjének és fegyelmé­nek biztosítására fordította — miközben a pártélet belső rendjét is a sajátos körül­ményeknek megfelelően kel. lett kialakítani. A múlt év novemberétől — a termelés megkezdésétől — azonban már mindenek­előtt a termelési tervekre, s a gazdasági mutatókra irá­nyul a pártszervezet figyel­me. Az idén például már egymillió hektoliter sört és — mert közben elkészült a Pepsi Cola töltőüzem is — 20 millió palack Pepsi Co­lát vár Bőcstől a népgazda­ság! Tudják ezt a sörgyári elvtársak, is, akik — mint mondják — mindent meg­tesznek azért, hogy az idén és ezt követően, az északi országrészben már sehol se nőhessen „politikai ügyek­ké” a sörhiány. Egy alapszervezetben Miközben Bőcsön tehát megváltozott a politikai munka tartalma — módosul, tak a pártmunka feltételei, s a pártélet szervezeti kere­tei is. Az egykori 5 fős alap­szervezet helyett ma már — négy pártcsoportban — 63 fős pártszervezet dolgozik a gyárban. A közelmúltban át­szervezték, megerősítették a pártvezelőséget is. A Bőcsi Sörgyár és Pepsi-üzem előtt álló nem kis feladatok — nemsokára az évi 1 millió 200 ezer hektoliter sör és 40 millió palack Pepsi Cola biz­tosítása, a választék bőví­tése, a minőség továbbja- vítása, s a pártélet jelenlegi problémáinak megoldása is — mindenekelőtt a pártmun­ka tervszerűségének és haté­konyságának fokozása — máris felveti a további szer­vezeti módosítások — eset­leg több alapsziervezet és csúcsvezetőség életre hívá­sának — szükségességét. ­Tudomásunk szerint a Miskolci járási Pártbizott­ság foglalkozik is a „növe­kedés” bőcsi gondjaival, ame­lyeknek megoldásához — mint eddig — megfelelő se­gítséget nyújt a sörgyári kommunistáknak. Csépányi Lajos A szabadság és a pihenés napjait egy értekezlet és egy interjú zavarta meg. Most tehát itt ülünk a megyei KISZ-bizottságon. A téma a X. világifjúsági találkozó — pontosabban az: hogyan ké­szült megyénk fiatalsága a X. VIT-re. Aki az előkészületeket is­merteti: Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára. — Ez lesz az első VIT, .amelyen részt veszek — mondja, aztán kis szünet és így folytatja: — Mindig úgy alakult, hogy én maradtam itthon „ügyeletesnek". Pedig tudtam, hogy egy ilyen nagy ifjúsági demonstráció életre- szóló élményeket tartogat a részvevők számára. Valószí­nű, így lesz Berlinben is. (Dudia József immár 20 esz­tendeje dolgozik az ifjúsági mozgalomban, s 14 éve függet­lenített KISZ-vczotö. A Lenin Kohászati Művekben kezdte. Ott lett munkatársa a nagy­üzemi KISZ-bizottságnak, ké­sőbb pedig titkára. Azután a megyei KISZ-bizottság titkára, 5 éve pedig a testület első titkára lett. Küzben számos, más társadalmi funkciót is be­töltött. Tagja a KISZ Központi Bizottság intéző bizottságának. S ő a vezetője a borsodi dele­gációnak.) — Borsodból sok fiatal dolgozik az NDK-ban — mondom. — Igen, több mint ezer if­júmunkás van Lipcse, Drez­da és Magdeburg környékén. Magam már többször jártam kint. Bízom benne, hogy a VIT alkalmával sikerül talál­kozni ott élő barátaimmal és a borsodiakkal. — Mi van a borsodi kül­döttség tarsolyában? — ve­tem közbe. , — A VIT-re való felkészü­lés változatos, sokrétű és szerénytelenség nélkül mond­hatom, eredményes volt. So­kat foglalkoztunk a nemzet­közi kapcsolataink szélesíté­sével, közelebbről is megis­merhettük az FDJ munkáját, tevékenységét; új kapcsola­tokat építettünk ki a VIT jelszava, az antiimperialista szolidaritás, a béke és ba­rátság jegyében. Számos olyan programot szerveztünk, minden ifjúsági rétegen be­lül, amely népszerűsítette a VIT gondolatát és eszméjét. (Valamennyi tavaszi ünnep­ségen szó esett a VIT-rőI. Az úttörők kis VIT-ct is rendez­tek csehszlovák, lengyel, szov­jet és magyar pajtások rész­vételével. Kazincbarcikán nem­zetközi tanácskozás volt, ahol a nemzetközi diák- és ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről beszéltünk a béko és a prole­tár internacionalizmus szelle­mében. A sárospataki diákna­pok egész programját áthatot­ta a VIT eszméje.) — Legfontosabb tenniva­lónk mégis az volt — mond­ja Dudla elvtárs —, hogy minden szinten teljesítsük a KISZ programját. Ezt tartot­ták szem eltőt a nevelésben, a munkában, a kulturális életben és a sportban egy­aránt. Ebből egyértelműen következik, hogy a felkészü­lés lényege a KISZ belső éle­tének fejlesztése volt. Érez­tük: jó munkánk nagyban hozzájárul a VIT eszméinek valóra váltásához. Igyekez­tünk megoldani a párttól ka­pott feladatokat. Részt vál­laltunk az egész ifjúság szo­cialista szellemű nevelésében, képviseltük a fiatalság érde­keit. Tizennégyezer fiatal vett részt a 10x10 a tizedik VIT-re című vetélkedőben. Három csapatunk sajnos mi­nimális pontkülönbséggel esett el a kiutazástól, de a közönség szavazatai alapján" ketten mégis helyet kaptak a magyar delegációban. Per­sze, nemcsak táncoltunk, da­loltunk, hanem dolgoztunk is. Elsősorban tehát munká­Munkában a Tisza-parli markolók — Hát ez milyen szállítás, milyen szervezés?! — csodál­kozik, s értetlenkedik az első pillanatban a látogató. Hejő- kürt határában a télen épí­tett új út, és a kavicsbánya közé telepített javító-bázison mindig megállnak szussza- násnyi időre az éjjel-nappal dolgozó Tátra és Máz teher­kocsik. Mi a feltűnő? A Ti- sza-partról a járművek föl­det szállítanak a leendő olaj- finomítóhoz, s földet hozva térnek vissza a Tisza-part- ra. — Ez a jó, ez a gazdasá­gos — mondja Béri István, a Volán teherforgalmi üzem­vezetője. — így megtalálják számításukat a dolgozók. Nincs üres járat; így gazda­ságos a vállalatnak. Meg­gyorsítja az építést, ezanép­val készültünk a VIT-re. Azt vallottuk: mindennek az itt­honi munka az alapja. (A VIT-alapra egy legutóbbi statisztika szerint 1 millió fo­rint gyűlt össze. Ebből 500 ezer forintot a Borsod megyei KISZ-szervezetek fizettek be. A legtöbbet az ózdi ifjúság számlájára inak, hiszen ők egyedül 250 ezer forinttal Já­rultak hozzá a VIT-alap növe­léséhez. A számlát még nem zárták le, hiszen a legnagyobb összegű befizetésekre a VIT előtt és a VIT időszakában számíthatunk.) — Ezek után talán fölös­leges is a kérdés: hogyan ér­tékeli a megyei KlSZ-bizott- ság a VIT-előkészületeket? — Mi úgy gondoljuk, meg­tettük azt, amit Borsod fia­taljaitól várni lehetett. Hogy mást ne mondjak, 14 ezer fiatal vett részt a VIT-ve- télkedőben, igen sok középis­kolás és munkás ifjúval meg­ismertettük a korábbi VIT-ek történetét -és a X. VIT cél­kitűzéseit. Tudjuk, sokan szeretnének eljutni Berlinbe, ' s ennek mi is nagyon örül- j nénk, de számolni kell az ottani realitásokkal. Magyar- országot egyébként népes de­legáció, 700 fiatal képviseli a X. VIT-en. Ezenkívül 800- an utaznak a Express-szel Berlinbe. Ezúttal is szeret­nénk köszönetét mondani mindazoknak, akik segítették a VIT előkészületeit, lehető- ( séget teremtettek ahhoz, hogy sok százezer fiatal kö­zelebb kerüljön a VIT esz­méihez. — Egyértelműen valljuk, hogy a VIT-re való felké­szülésünk alapja az itthoni munka volt. Ezzel a gondo­lattal indulunk Berlinbe, ezt visszük tarsolyunkban, s úgy érzem, nem kell szé­gyenkeznünk, ha itthoni dol­gokról- beszélgetünk külföldi barátainkkal — mondta be­fejezésül Dudla József. Paulovits Ágoston gazdaság számára előnyös. És új, dúsan termő földet kap a Tisza-parton a tsz is. * A tiszai olajfinomító épí­tésével nagy feladat vár a Volán 3-as számú Vállalatá­ra. Ebben az évben a szál­lító szervezetnek 1 millió tonna földet kell a Tisza- partról a leendő mű több mint 100 holdas területére szállítania. — A múlt év őszén kap­tuk meg a feladatot, a ter­veket. A Földgép-pel együtt a korszerű munka- és üzem- szervezési elveknek megfele­lően kezdtünk az előkészüle­tekhez. A TIOF-hoz (Tiszai Olajfinomító) szükséges új föld szállítása mellett le kell takarítani, s el kell szállítani a humuszos talajt is. Erre a legalkalmasabb terület a Ti- sza-part, ahonnan az új mű területének f eltöltéséhez visz- szük a földet. A két felada­tot össze kellett kapcsolnunk. A Földgép és a Volán szak­emberei jó hónapon át ter­veztek, számítgattak. A Vo­lánnak van Leninvárosban korszerű, új telepe, mégis úgy döntöttek, hogy a szál­lítási útvonal mellett alakít­ják ki a javító bázist. így nem kell feleslegesen egy métert sem utaztatni a jár­műveket, s ez jelentősen ki­hat az önköltségre, az idő- megtakarí tásra. A szállításhoz viszonylag jó útra van szükség, s meg­felelő világítás, öltözési, für­dési lehetőség kell. A két vállalat tetemes áldozattal teremtette meg a feltétele­ket. A Volán az év elején szállítási kedvezményt adott a Földgépnek, az pedig vi­szonzásként több millió fo­rint értékben korszerű utat épített. * A javító bázison a 13 ton­nás, jó öreg Tátrával, Szabó János gépkocsivezető mellé telepedve indulunk az útvo­nal „bejárására”. Szabó már humuszos földdel megrakod­va jött visszafelé, s így útja a Tisza-partra vezet Hejőkürt határában, a Ti- sza-parti rész szinte főútvo­nal jelleggel van villamosít­va. Korszerű lámpák világít­ják be éjjel a területet. A parton 3 tekintélyes markoló acélfogas kanala harapdálja a talajt, s pakolja meg a gép­kocsikat. Minden markolóhoz be vannak osztva a jármü­vek. — Mi történik akkor, ha tönkre megy egy markoló? Szabó János egy árván áll­dogáló markoló felé int. — Ott a tartalék, a munka nem akadhat meg. Itt, a Tisza-parton csak földutak vannak. A nehéz járművek mély utakat, ká­tyúkat vágnak. Ezek nem mélyülhetnek. A leendő olaj- finomítótól idehozott humu­szos anyagot a földgyalu rögtön elteríti. A gép veze­tője éberen ügyel a föld­utakra, s járművével sűrűn végigjárja, gyalulja, egyen­geti a gépkocsik előtt az utat. * A Tisza-part és az olaj- finomító közötti 10 kilomé­teres úton oda, s vissza ér­dekes jelenséget figyelhet­tünk meg. A 16 Tátra és a 15 MÁZ a gyors fordulók­kal végig tölti az utat. Min­den 100—200 méteres távol­ságban fut egy-egy jármű. Valószínű, ha több teherko­csit kapcsolnának a szállítás­ba, az ütem már akadozna, s talán itt vagy ott várni kellene. A locsolóautóval két he­lyen is találkozunk. A locso­lásra nagy figyelmet fordí­tanak. Azért teszik, hogy ne porozzon az út. Ez biztonsá­gossá teszi a közlekedést, és egészségessé a levegőt. Azt mondják, hogy egyszer már volt valami hiba a kocsiban. A bázison a menetirányító az URH adó-vevő segítségé­vel kapcsolatba lépett a mis­kolci központtal, s hamar gondoskodtak a hiba meg­szüntetéséről. * A bázison a szerelők egy Tátrát javítanak. Márton Al­bert, a kocsi vezetője el­mondja, hogy a jármű már ingyen dolgozik, mert szak­nyelven szólva, „nullára fu­tott”. Pilótája gondosan bánt a géppel, s így az az amor­tizálódás után is jól bírja a munkát. Most se „betegség”, hanem a szemle végett dol­goznak rajta a járművek „orvosai”. — Mezőkövesdről járok ide mindennap. Már harmadik éve. Szívesen dolgozom. Tet­szik nekem a feladat. Két műszakban dolgozunk, s én inkább az éjszakait szeretem. Pilótánk, Szabó János is „Matyóország” szülötte. — 1957 közepétől vagyok a vállalatnál. A főnökeim meg vannak velem elégedve, én megtalálom a számítá­som. Reggel 5 órakor kelek, fél hétkor itt már kezdem a munkát, s este háromnegyed nyolckor már otthon vagyok. Kereset? A múlt hónapban, mindent beleszámítva 5600 forintot kaptam. Az emberekkel való be­szélgetés arra utal, hogy jó a hangulat. Példaszerű a munkafegyelem is. Két éve senki nem maradt ki mun­kából, senki ellen nem kel­lett fegyelmit indítani. A munkamorál ez évben to­vább javult. Kezdődött a fel­tételek jó megteremtésével, folytatódott s folytatódik az­zal, hogy minden dolgozó cselekvő részese a munka- és üzemszervezésnek. Mint az órában a finom fogaskere­kek, úgy kapcsolódik egy­máshoz, egymást segítve a kis telep dolgozóinak mun­kája. És ez magyarázatot is ad arra, hogyan előzhették meg az időt. Háromhetes előnnyel dolgoznak. Csorba Barnabás Fotó: Szabados Gy. Pártmunka a sörgyárban 1 millió tonna íöld útja A X. VIT jegyében „...az itthoni munka az alap”

Next

/
Thumbnails
Contents