Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-26 / 173. szám

ÉSZAK. MAGYARORSZÁG 4 1973. július 26., csütörtök Ötvenötezer új középiskolás Megtörtént a továbbtanulásra jelentkezettek elbírálása Minden ötödik első osztályosnak jut diákotthoni hely Idén 13106» diák végezte el sikerrel az általános iskola nyolcadik osztályát. Közülük 58 438 fiatal kérte középisko­lai felvételét. A jelentkezések elbírálása megtörtént. A kö­zépiskolák igazgatói a tanul­mányi eredmény és a maga­tartás mérlegelésén kívül fi­gyelembe vették azokat a szociális körülményeket is, amelyek a jobb tanulmányi átlag elérését esetleg gátol­hatták. Elsősorban a fizikai dolgozók, a sok gyermekes szülők, az egyedülálló anyák továbbtanulásra jelentkezett gyermekeinél mérlegelték ezeket a körülményeket. A végleges számadat sze­rint szeptemberben 55 076 diák folytatja tanulmányait a középiskolák nappali tagoza­tain. A felvettek már meg­kapták az erről szóló értesí­tést, s befejeződtek minde­nütt a beíratások. Kedvező jelenségként kell értékelni, hogy bár demográ­fiai okok miatt esztendőről esztendőre csökken a nyolca­dikosok létszáma, ezzel egy- Időben a továbbtanulók ará­nya növekszik. Tavaly a vég­zett nyolcadikosok 40 száza­léka került középiskolába; idén a végzettek 42 százalé­kát vették fel gimnáziumok, szakközépiskolák nappali ta­gozataira. A közoktatáspoliti­ka céljainak megfelelően vál­tozatlanul többen tanulhat­nak a szakközépiskolákban, mint a gimnáziumokban. Szakközépiskolákban szep­temberben 28 177, gimnáziu­mokban 26 899 első osztályos tanul majd. Javult az előző tanévhez képest a fizikai dolgozók fel­vételt nyert gyermekeinek aránya az új elsősök között: 31 653 munkás-paraszt fiatal iratkozott be gimnáziumba, szakközépiskolába, az összes felvettek 57,5 százaléka. Ta­valy 56,3 százalék volt a fi­zikai dolgozók gyermekeinek aránya. örvendetes, hogy az elmúlt tanévhez képest 3,4 százalék­kal nőtt azok aránya, akik diákotthoni elhelyezést kap­nak. Az új elsősök közül ösz- szesen 11 285 diáknak jut diákotthoni hely, ami azt je­lenti, hogy minden ötödik el­ső osztályos diákotthonba ke­rülhet. Érdemjegyekben mért olvasás |jnos-untalan ismételgetjük: az olvasásra ráfordított idő |J sokszorosan kamatozódik bővülő ismereteinkben, látó­körünk szélesedésében, s a diákoknál — nem utolsó szempont — a tantárgyi érdemjegyekben. A könyvek — ez is gyakorta elhangzik — ma is elsődleges forrásai az isme­retszerzésnek, s ebben nem korlátozódhatnak diákjaink sem pusztán a tankönyvekre. Erre az alapvető igazságra „épül­nek rá” iskolai könyvtáraink is. De természetesen továbbra is nagyon sok feladat hárul a közművelődési könyvtárakra, azok közül is elsősorban a gyermekkönyvtárakra. Miskolcon, a Kaffka Margit fiókkönyvtárban tulajdonkép­pen már öt esztendeje foglalkoznak rendszeresen a könyv­tárosok a gyerekekkel. Nem pusztán a környező lakótelep­ről a könyvtárba bejáró gyermekekkel, hanem a közeli 37-es számú, Szilágyi úti iskola tanulóival is. Mindennapi eset, hogy az iskola osztályközösségei, napközis csoportjai kollek­tiven látogatnak el a könyvtárba — a pedagógusok és a könyvtárosok régóta közös munkaprogram alapján dolgoz­nak. Ebbe az ötesztendős tevékenységbe belefért egy kísérlet is. Nevezetesen az, hogy az évfolyam egyik osztályát nem vitték szervezetten és rendszeresen a könyvtárba. Ebből az osztályból csak azokkal foglalkoztak a könyvtár gyermek- részlegében, akik maguktól, és önszántukból keresték fel a könyvtárat, jelentkeztek olvasnivalóért, vettek részt a kü­lönböző, a gyerekek számára szervezett foglalkozásokon. A többieket viszont — akár ellenükre is — elvitték a könyv­tárba, részt kellett venniük a foglalkozásokon, szervezetten tanulták meg a könyvtárban való tájékozódás fő tudnivalóit, a lexikonok használatát. Az eredmény várakozáson felül igazolta azt a „tételt”, hogy a könyvtár rendszeres látogatása, az olvasás kihat a diákok tanulmányi eredményére. Az alsó tagozatosoknál a szervezettebben könyvtárba járó osztályokban átlagosan két egész jeggyel volt jobb az olvasás érdemjegye, mint a kont­roli-osztályban. Az általános tanulmányi eredmény pedig 1,1 jeggyel volt magasabb. A számok önmagukért beszélnek. Az alsó tagozatos pedagógusok a leginkább megmondhatói — de sajnos a felső tagozatban tanítók is sokat tudnának róla beszélni —, hogy elsős, másodikos gyermekeiknél mi­lyen nehezen alakítható ki az olvasási készség. Pedig e kész­ség nélkül szinte elképzelhetetlen nemcsak az olvasóvá ne­velés, hanem az eredményes tanulás is. Hiszen azok. akik botladozva, bakizva olvasnak, figyelmük nagyobb részét for­dítják a leírt szó hanggá átalakítására, s kevesebbet annak értelmi rögzítésére. Az erőfeszítés sokszoros, az eredmény viszont kevesebb. S tőlük aligha várhatjuk, hogy a tankönyv mellett valamit hozzáolvassanak, arról nem is szólva, hogy a „mit olvassanak”-ban is tájékozatlanabbak. Az egyre fejlődő iskolakönyvtári hálózat, s a közművelő­dési könyvtárak gyermekfoglalkozásai sejtetik a továbbha­ladás útját. Azt nevezetesen, hogy az oktató-nevelő mun­kába igenis be kell építeni a könyvtárat, ki kell használni a meglevő lehetőségeket, s ahol még nem adottak, ott meg kell teremteni. Sürgető szükségszerűség ez, melyet igazol oktatáspolitikánk egyre erőteljesebben kibontakozó iránya is. Mert igaz, hogy iskolás korú gyermekeink számára az iskola a fő ismeretszerző forrás, a tantárgyi órák jelentik a tanu­lás alapjait, de ennek hatékonyságát csak a könyvtárak nö­velhetik. A könyvtárak, amelyekben felhalmozódott az al­kotó emberi értelem eddigi minden eredménye. E leket felhasználni, beépíteni a fiatalok ismeretvilógá- ba, csak a pedagógusok és a könyvtárosok közös, együttesen kimunkált tevékenységével lehet. De i erre szükség van. , , Csutora» Annamária MEGVÉTELRE KERESÜNK ÜZEMKÉPES 20 tonnás traillert. Ajánlatokat az alábbi címre kérjük: Tiszt menti Mg. Tsz ép. csop., Miskolc 2. Pf. 264. Telefon: 15-480. Mókusok a „Mókusoknál” Cseppet se tagadják a sza­bolcsi pajtások, milyen sóvá­rogva nézik a tanév folyamán a tokaji hegyet. Mikor aztán vége az iskolának, két-három őrs felkerekedik, és Tokajnál is továbbmenve, nekivág a zempléni hegyeknek. Ezért találkozhatunk a nyári va­kációban olyan sok szabol­csi, szatmári és hajdúsági pajtással Hegyalján és a Hegyközben. Tele voltak izgalommal az ibrányi úttörők is, amíg a hegyközi kisvonattal a füzéri vár megtekintésére igyekez­tek. A Kossuth Lajos Úttörő­csapat Mókus és Tigris őrse a hotykai völgyben ütött tá­bort, néhány mama is velük jött, hogy a főzés körül min­den rendben legyen. A kel­lemes táborozási idő okos kihasználására tervet készí­tettek, hogy Patak, Üjhehj nevezetességeinek megtekin- j lése, aztán egy-egy kirándu- ‘ lás a gyönyörű hegytetőkre — ki ne maradjon a prog­ramból. Mindezt egy lélegzetvételre mondotta el nekünk a vonat- \ ban a kis Puskás Jancsi. De azt is hozzátette: azért a : számháborúk, az éjszakai őr- ! ségek, a lobogó tábortüzek is J az izgalmas élmények közé tartoznak. Az egyik hajnal­ban például, alighogy pir- kadni kezdett az ég alja, mi­közben a táborlakók még az igazak ólmát aludták, a Mó­kus őrsbeliek sátrai felől hir­telen riadalom támadt. Az őrs tagjai, a lányok visongva ugrottak ki a sátorlapok alól, s szétfutottak, ki merre látott. Hamarosan kiderült aztán a korai ébredés oka: az igazi mókusok — úgy látszik — az erdőben korábban ki­bújnak odúikból, s kíváncsi­ságukban öten bekukkantot­tak nevük viselőjének, a Mó­kus őrsnek a sátraiba. Volt is aztán nagy nevetés ... A kis vonat a végállomás­hoz, Füzérkomlóshoz közele­dett. Közben a pajtások meg­pillantották a kék párában kiemelkedő hegy kúpján a íűzéri várat. (h. J.) Filmjegyzet j A betörés Betörésre készen a társaság: Belmondo, Robert Ilossein, és a háttérben Renato Salvatori. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat felvesz hőszigetelő szakmunkást valamint betanított munkást Korszerű szigetelő technológiák, magas kereseti lehetőség! Jelentkezni lehet: Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Szerelőipari Főépítésvezetőség 3527. Miskolc, Szekerész u. 5. * Rettenetes halál lehet egy magtárban, a lezúduló, több vagonnyi búzaszem tengeré­ben megfulladni. így pusz­tul el A betörés című francia — olasz film egyik hőse, a tengerparti város detektív- felügyelője, bizonyos Zacha- ria. Halála mégsem rettent meg, sajnálni sem tudjuk, noha bűnüldözés közben ér­te ez a furcsa halál. A de­tektív ugyanis maga sem volt különb a bűnözőknél. A film központi alakja azonban nem a detektív, ha­nem a bűnöző, a mesterbetö­rő, aki Azad névre hallgat, a magánéletében pedig Jean- Paul Belmondo a neve. Bel­mondo az utóbbi években szinte egyebet sem csinál a filmvásznon, mint autózik, udvarol, verekszik, és nagy­stílűén játszik a bűnözés leg­különbözőbb ágazatainak mesterhúrjain. Most is betör, verekszik, száguld és olykor még szerelmesnek is tűnik. A betörést sok hókusz-pó- kusszal készíti elő, fantasz­tikus műszerekkel tapogatja ki, hol érdemes megfúrni a páncélszekrényt, amely az egymillió dollár értékű sma­ragdokat rejti, a detektív elől száguld autóval utcákon, lépcsőkön, gyalogos aluljáró­ban, minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyen, me­nekül háztetőn, autóbusz ol­dalára kapaszkodva és daru­kötélen, úriemberhez méltó­an társalog az őt üldöző de- tektívvel, aki nem a bűnözőt akarja elfogni, hanem a sma­ragdokra fáj a foga, s közben arra Is jut ideje, hogy egy szexbárba ellátogasson, egy kislányért verekedjen, s leg­végül könnyedén lemondjon a smaragdokról, amiket a detektív hullájával együtt el­temet a búzatenger. Nemrégen már a film cí­mében is kedves csirkefogó­nak feltüntetve láttuk Bel- mondót hasonló körülmé­nyek között. E filmjének kár lenne a mondandóját, vagy tanulságait keresni. Sem a betörést, sem egyebet egy pillanatra sem lehet komo­lyan venni, az egész filmet úgy kell felfognunk, mint könnyed, tipikusan nyári, szórakoztató játékot, amely a derűt nem is a nemesebb eszközökkel kívánja elővará­zsolni. Izgalmas, de tartal­mat nélkülöző történet, amelynek alakjait Belmon- dón kívül olyan szereplők keltik életre, mint Omar Sharif, Robert Hossein, Re­nato Salvatori, s amelynek a rendezője, Henri Verneuil biztos mesterkézzel bonyolít­ja a' történetet, adagolja az izgalmakat, s Claude Renoir operatőr tengerparti képei is kellemesek. Szegény gazdagok A nyári időszak a felújítá­sok kora is a mozikban. E héten ismét egy régebbi ma­gyar film kerül újra vászon­ra, a Szegény gazdagok. Jó­kai népszerűsége bizonyára ismét sok nézőt vonz majd a nézőterekre, akik szívesen megnézik újra, vagy nagyon sokan most először Fatia Negra romantikus történeté­nek Bán Frigyes rendezte filmváltozatát. A film főbb szereplői Benkő Gyula, Kren- csey Mariann, Bara Margit, Láng József, Mádi-Szabó Gá­bor. Hárman a kincs nyomában A hét harmadik filmjéről csak előzetes tájékoztatás­ként, röviden. Vlagyimir Bicskov rendezte a szovjet kalandos történetet, amely 1918-ban játszódik, és egy hercegi család állami tulaj­donba vett kincsei körül bo­nyolódik. (benetlck) ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, HOGY SÁROSPATAKON iüLIUS 28-ÁN MEGNYITJUK A BODROG ÁRUHÁZA 1 mely n Áruosztállyal, bőséges választékkal all RENDELKEZÉSÜKRE. ÁFÉSZ, SÁROSPATAK A Sajőmenli Mg Tsz, Nagycsécs, megvételre felkínál 1 db Alfa 50-es, gyári csomagolású fcjögépcl, valamint 1 db homlokra­kodót. Megtekinthető a muhi üzemegységben Z db KF 250 M típusú, hidraulikus keretes lű- részgép, 2 db Csepel 450- es nyerges pótkocsi üzemképes állapotban el­adó. Megtekinthető: Tár­cái vezér Mg Tsz. Tárcái Fő u. 51. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents