Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

* L ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. július 24., kedd Eseményekről röviden WALTER ULBRICHT BETEG • Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára hétfőn láto­gatást tett a Berlin környéki otthonában súlyos betegen fekvő Walter Ulbrichtnál, az NDK államtanácsa elnökénél, akit a napokban szélütés ért, és tolmácsolta neki az NSZEP Politikai Bizottsága- | nak szívélyes üdvözletét és ’égjóbb kívánságait. KONSTANTIN FELHÍVÁSA • Konstantin, a katonai dik­tatúra által trónfosztott görög király római száműzetéséből felhívással fordult a görög néphez: szavazzon „nemmel” a vasárnap tartandó referen­dumon. A nép elutasító vá­lasza a katonai rezsim féle köztársaságra le fogja győzni a félelmet, a terrort és a zsarnokságot —, hangzik Konstantin rfétfőn közzétett nyilatkozata. FRANCIA ATÖMKÍSÉRLET • Értelmetlennek minősíti a La Libre Belgique hétfői szerkesztőségi cikkében a Csendes-óceánon végrehajtott francia nukleáris kísérletet. A lap szerint Franciaország, amelynek biztonságát a je­lenlegi szakaszban senki sem fenyegeti, céltalanul folytatja az úgynevezett elrettentő erő kiépítését. Vakmerő vállalkozást haj­tott végre a 19 éves Dave Miller amerikai fiatalember, aki maga készítette szerke­zetével a Portland melletti több mint 270 méter magas sziklacsúcsról leugrott és két perc múlva simán földet ért a város parkjában. Képünk a vakmerő ugrás első méte­reiről készült maszpontról az átadás szín­helyéül kiszemelt Loc Ninh- be, amely Saigontól mintegy 120 kilométerre fekszik észak­ra. A foglyokat különféle tá­borokból és börtönökből szál­lították Bien Hoába és csak­nem három óra hosszat ácso- rogtatták őket az esőben, amíg végre engedélyezték, hogy beszálljanak a repülő­gépekbe. A várakozás köz­ben három asszonyon epilep­sziás roham tört ki. A saigo- ni orvosok azt mondták, hogy „ennek semmi jelentősége sincs, az asszonyok csak örül­nek a szabadon bocsátásnak”. A kétoldalú katonai ve­gyes bizottságban részt vevő DIFK-küldöttség a nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz intézett jegyzék­ben tiltakozott amiatt, hogy a saigoni hatóságok olyan poli­tikai foglyokat is átadni ké­szülnek a DIFK megbízottai, nak, akiket nem a DIFK ja­vára kifejtett politikai tevé­kenység miatt, hanem egy­szerűen csak a saigoni kor­mányzattal szemben elfoglalt ellenzéki magatartásuk alap­ján börtönöztek be. Hosszú szünet után ismét megindult a két dél-vietnami fél között a fogolycsere. Képünkön: a Bien Hoa-i légibázison a saigoni kormány !)00 foglya várakozik arra, hogy a DIFK által ellenőrzött területre szállítsák. Az előtérben egy budd­hista szerzetes Dél-Vietnamban folytató­dik a csaknem három hónap, ja megszakadt fogolycsere. A szombaton záruló utolsó sza­kasz első két napján a saigo­ni hatóságok 900 polgári fog­lyot adnak át a DIFK meg­bízottainak a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ság képviselői jelenlétében. Az első 200 foglyot két C— 130-as amerikai szállítóre­pülőgép vitte Bien Hoából, az egykori nagy amerikai tá­ismerellenek Hétfőn délután Moszkvá­ban, a Rosszija-szálló 2800 személyes, zsúfolásig megtelt koncerttermében kihirdették a nyolcadik moszkvai nem­zetközi filmfesztivál eredmé­nyeit. A nagyfilmek verse­nyének zsűrije a fesztivál ezüstdíjával jutalmazta a ma­gyar versenyfilmet, Zolnay Pál Fotográfiáját. Roger Étschegaray mar- seille-i érsek, az európai püspöki karok tanácsának el­nöke a Magyar Katolikus Püspöki Kar meghívására hazánkba érkezett. Ebből az alkalomból fölkereste dr. Ij- jas József kalocsai érseket, Hétfőn, a kora délutáni órákban a dubai repülőtéren veszteglő japán utasszállító gép e1 rablói felszólították a repülőtér hatóságait, hogy azonnal töltsék fel a gép tankját, különben a gépet az utasokkal és a személyzettel együtt felrobbantják. Ä má­sik követelésük az volt, hogy rögtön szállítsák a gépre a terrorista csoport nőtagjának meglátogatott több püspöksé­get és egyházi intézményt. Roger Étschegarayt hétfőn fogadta Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és ebédet adott tiszteletére. holttestét. A nő robbanás ál­dozata lett még az akció kezdetén. A dubai hatóságok eleget tettek a terroristák követeléseinek. A többször is megsürgetett üzemanyagvétel és más jelek arra vallanak, hogy a repü­lőgéprablók felszállni készül­nek. Dubaiban feltételezik, hogy útjuk legközelebbi cél­ja Karachi. A merénylők kilétére és hovatartozására hétfő dél­utánig még mindig nem de­rült fény. Számuk is bizony­talan, egyes hírügynökségek úgy tudják, hogy öten van­nak. Sok találgatást okoz az a rejtélyes üzenet, amelyet Nyugat-Németországból to­vábbítottak Dubaiba isme­retlen személyek. Az üzenet­ben az áll, hogy a repülő- géprablók vagy azonnal öl­jék meg, vagy pedig — em­beriességi okokból — bo­csássák szabadon a túszul fogva tartott 143 személyt. Az üzenetét a dubai had­ügyminiszter továbbította. Dubaiban feltételezik, hogy az üzenet nem egyéb, mint a terrorista csoportnak szánt rejtjelezett parancs. Roger Elscbegaray marseille-i érsek magyarországi látogatása — Álmomban sem mer­tem volna arra gondolni, hogy VIT-küldött leszek. Annyira váratlanul ért a megtiszteltetés, az öröm, hogy zavaromban szólni is alig tudtam. Sokáig kellett bizonygatnia a csúcstitká­runknak, míg. végre teljes bizonyossággal elhittem: nem tréfál. Szabó Sándor, a Borsodi Ércelőkészítő Mű karbantar­tó lakatosa emlékezik így a másfél hónappal ezelőtti napra, amikor megtudta, hogy ő is ott lehet Berlin­ben. Azóta nem titkolt örömmel fogadja a gratulá­ciókat. a munkatársak, a vezetők, barátok, ismerősök, s természetesen a család jó­kívánságait. Jóleső érzéssel meséli, hogy a gépészeti üzem fiataljai egy idő óta így mutatkoznak be: abban az üzemben és a KlSZ-alap- szervezetben dolgozom, ahon­nan a VIT-küldött megy. A pontosabb meghatáro­zás így kívánja: ahol Szabó Sándor VIT-küldött az alap­szervezet titkára. Mindössze másfél esztendeje irányít­ja a III-as alapszervezetben az ifjúsági munkát, előtte szervező titkár volt. A fiata­loktól és Tőke László gépé­szeti üzemvezetőtől tudom: példamutató szorgalommal, lelkesedéssel látja el a meg­bízatást. „Kitűnő szervező, mozgósító. Adottsága van ehhez a munkához. Nagy­szerűen ért a fiatalok ny.el- vén” — mondták róla. S az eredmény? Másfél év alatt duplájára nőtt az alapszervezet tagjainak szá­ma, jelenleg 56, egy kivétel­lel valamennyien munkás- fiatalok tartoznak ebbe az alapszervezetbe: lakatosok, darusok, karbantartó fizikai munkások. A pzámszerű fej­lődésnél persze sokkal töb­bet mond, hogy e viszony­lag rövid idő alatt eleven, pezsgő életet teremtettek, munkájukkal a második he­lyet szerezték meg a BÉM KISZ-alapszervezeteinek ver­senyében. Megérdemelten kapták meg március 15-én a KISZ KB dicsérő okleve­lét, s megérdemelt Szabó Sándor VIT-küldöttsége is. — A kollektív munka, az egész alapszervezet tagságá­nak elismerése ez. Az egész üzemé, hiszen jó munkát csak jó közösségben, a fiata­lokat szerető, segítőkész ve­zetőkkel^. és munkatársakkal líörülvéve lehet végezni — hárítja el a neki „címzett” dicséreteket. Pedig valóban rászolgált az elismerő szavakra. Nehéz „terepen” kell ellátnia a titkári megbízatást. A fiata­lok többsége távoli falvak­ból jár dolgozni — ő maga is messziről, a bodrogközi Pácín községből került a BÉM-be — a napi utazga­tás miatt bizony, nem köny- nyű bevonni őket a közös programokba; igencsak meg kell dolgozni a KlSZ-titkár- nak minden eredményért. Nem sajnálta azonban a fá­radságot. Ha az ifjúsági munka miatt nem tudott va­lamit elvégezni benn az üzemben, elvégezte munka­idő után. ha a karbantartás nem hagyott időt a KISZ- munkára, megcsinálta sza­bad idejében. Ebben az év­ben például már eddig több mint 400 óra társadalmi munkát végeztek; egy új raktárépülethez készítettek ajtókat, ablakrácsokat. S, hogy nemcsak munkáik, ha­nem szórakozásaik is közö­sek, arra csak egy példa: nemrégiben 3 napos balato­ni kiránduláson vettek részt az alapszervezet fiataljai — a költségek egy részét kö­zös pénzből fedezték. *"— VIT, Berlin. Másfél hó­napja úgyszólván nincs perc, amikor ne gondolnék rá. Azt hiszem, életem egyik legnagyobb élménye lesz ez az utazás. Szeretnék minél többet látni, tapasztalatokat szerezni, más országbeli fiata­lok életéről és munkájáról. Megismerni eredményeiket, s megismertetni a mieinket. Nem titkolom, olyan vágyam is van. hogy „összehozzam’’ a mj alapszervezetünket egy külföldi, hasonló profilú alapszervezettel. Ilyen kap­csolatunk jelenleg is van a Kelet-szlovákiai Vasmű fia­taljaival — jó lenne ezt az együttműködést tovább bő­víteni. — Hazatérés után? Azt hiszem rengeteget fogok me­sélni, nemcsak itt, az üzem­ben, a BÉM-ben, hanem ott­hon, a falumbeli fiataloknak is. Bizonyára sok olyan, új dologgal találkozom majd, amit itthon is hasznosítani tudunk. N. I. H o Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elnöke, a legendás „Ho apó” úgy ter­vezte, hogy a vietnami nép győzelme után személyesen látogat el mindazokhoz, akik se­gítettek az igazságos ügyért küzdőknek. Az emberek — még a nagyon nagy emberek sem kivételek ez alól — élete azonban véges. Ho Si Minh nem élhette meg az amerikai csapatok kivonását Viet­namból, a népe előtt álló új lehetőségeket. De utódai, harcostársai ebben a vonatkozásban is teljesítették „Ho apó” végakaratát: ellátogattak a barátokhoz, hogy meg­köszönjék a segítséget, hogy elemezzék a múlt tanulsá­gait, a jelen örömeit és gondjait, a jövő feladatai. Tegnap utazott el hazánkból a VDK párt- és kormány- küldöttsége, amelyet Ho Si Minh egyik legközelebbi mun­katársa, Pham Van Dong miniszterelnök, a Vietnami Dol­gozók Pártja PB-tagja vezetett. A látogatásról megjelent a hivatalos közlemény. Olyan okmány ez, amely híven tükrözi a látogatás egész' jellegét: azt, hogy vietnami barátaink itteni tar­tózkodása mind visszapillantásra, mind előretekintésre al­kalmat adott. Mint reményeink szerint Vietnam egész története is, bizonyos értelemben a magyar—vietnami kapcsolatok története is új szakaszba lép most. Eddigi kapcsolatainkra az az alapvető tény nyomta rá a bélye­gét, hogy a vietnami nép sok-sok esztendeje élet­halálharcát vívta egy rendkívül erős agresszorral. A küzdelem elérte legfontosabb célját: az agresszor katonai ereje kénytelen volt kivonulni az országból, meg­kötötték a párizsi megállapodásokat. Ezzel a Vietnami Demokratikus Köztársaságban megnyílt az út egy a bé­kés fejlődés, a szocializmus még gyorsabb építése, Dól- Vietnamban pedig a nemzeti megbékélés felé. Hazánk erejéhez mérten segítette a vietnami bará­tainkat hősies harcában. A megváltozott körülmények között is az marad magatartásunk vezérfonala, am; ed­dig volt: a cselekvő szolidaritás. Tudjuk, hogy még na­gyon sok és nagyon sokféle probléma vár rendezésre. Ezért nyújtunk újabb anyagi segítséget a VDK-nak. Ezért veszünk részt a nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizott­ság fontos és nehéz munkájában, amiért vietnámi vendé­geink ezúttal is köszönetüket fejezték ki. Amit tettünk, teszünk és a jövőben tenni fogunk, nem­csak vietnami barátainknak segítség, hanem valamennyi békeszerető népnek, nekünk, magyaroknak is. Segítettünk és segítünk azért, mert hisszük, hogy támogatnunk kellett az agresszió áldozatát. De azért is segítettünk és segí­tünk, mert tudjuk, hogy vietnami rendezés nélkül nem lehetett, nem lehet megnyugtató az enyhülés általános folyamata. Az a folyamat, amelynek most éppen a mi kontinensünk, Európa az egyik legfontosabb színhelye. A béke oszthatatlan — és a szolidaritás is, amelynek emlékezetes dokumentuma marad a magyar—vietnami közlemény. Elbicsáztatlák Pályatársak, barátok és tisztelők sokasága vette körül hétfőn a Farkasréti temető­ben Somogyi Erzsi, kétszeres Kossuth-díjas Kiváló Mű­vész, a Nemzeti Színház el­hunyt tagjának ravatalát, hogy búcsút vegyen a nagy tehetségű művésznőtől, aki csaknem fél évszázadon át szolgálta — a Nemzeti Szín­ház tagjaként — a magyar színházművészetet. A Művelődésügyi Miniszté­rium, valamint a Nemzeti Színház társulatának és pártszervezetének mély gyá­szát Marton Endre, a társu­lat igazgató-főrendezője tol­mácsolta. Marton Endre megrendült szavakkal idézte Somogyi Somogyi Erzsit Erzsi nagyszerű emberi jel­lemvonásait. Szerette és fél­tette az embert, környezetét. ■ A második világháború tra­gikus, drámai menetében az antifasiszta tábor oldalára állt, és a német megszállás pillanatától fogva, élete és pályája kockáztatásával, nagy meggyőződéssel támogatta az illegális kommunista pártot. A párt tagjait segítette, éle­tüket mentette. Az 1944-es év elején a Szabad Nép szer­kesztősége is az ő lakásán indította útjára reménytkeltő példányszámait. így vált So. mogyi Erzsi érett, nagyszerű emberré, aki az antifasiszta mozgalmakon keresztül jutott el a párthoz, és élete végéig bátor, okos, példamutató tag­ja maradt. miami-i kíazókamra A miami-i rendőrség liosz- szabb nyomozás után, meg­találta a kegyetlenül meg­kínzott, majd meggyilkolt 16 éves Mark Matson holttestét egy Miamiban levő ház für­dőszobájának betonpadozatá­ban. A rendőrség a házban egy gondosan hangszigetelt kínzókamrát talált, tele kö­zépkori kínzóeszközökkel. A ház tulajdonosa a rendőrség érkezésekor öngyilkosságot követett el. Kombinált ké­pünkön: a kép fenti jobb sarkában a 16 éves Mark Matson, valamint az a für­dőszoba, amelynek betonjá­ban holttestét megtalálták Ezüstdíjas ! I merényEik A VIT-küIdöltség tagjaként Ifi wS w Sc^s ÖS)6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents