Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-24 / 171. szám

1973. július 24., kerJd

ESZAK-MÄGiYi^iORSZftG -3->

Első év dotáció nélkül

FélMei számvetés a BVK-ban

Beszélgetés a kombinát igazgatójával

Számvetést végeztéit a Borsodi Vegyikombinátban. Elemezték az 1973 első telében végzett munka eredményeit, s egyúttal — mivel a tél év a IV. ötéves tervidőszak félidejét is jelenti — előzetes számításokat végeztek, hogyan valósították meg a középtávú terv szerinti feladatokat. A BVK az állóesz1- közben, s a létszámban országosan a (násodik legnagyobb vegyipari üzem. Így minden siker és minden gond kihat az iparágra, az egész népgazdaságra.

— Mit mutat a számvetés?

— A Borsodi Vegyi kombinát — válaszolt Körtvélyes István, a BVK igazgatója — 1972-ben 17 százalékos termelésnövekedést ért el. Az év végén, amikor számba vettük a várható eredményeket és az ez évre esedékes tennivalókat, a jélentős fejlődés után is változatlanul magas termelési ütemnövé- iést tűztünk célul magunk elé. Bár ebben az évben újabb termelést bővítő kapacitások lényegében nem léptek be, mégis 15 százalékos termelésnövekedéssel számoltunk. Ez a többlettermelés döntően az állóeszköz- hatékonyság növeléséből adódik. Ennek érdekében viszont több szűk keresztmetszet feloldására vonatkozó intézkedéseket tettünk.

— Melyek a legkiemelkedőbb eredmények?

— A vállalatnál a legkiemelkedőbb eredményt a műanyagok termelésében értük el. A pvc-termelésünk tavaly 30 ezer tonna volt. Ennyire is épült a berendezés. Ez évben ennek ellenére 35 ezer tonna pvc-ter- melést terveztünk. Örömmel mondhatjuk cl, hogy a féléves teljesítés valamivel- meghaladta a 18 ezer tonnát. Így, ha az ütemet nz egész évben tartani tudjuk, 36 ezer tonna pvc-termelés várható. Ez azt jelenti, hogy kereken 20 százalékos termelésnövekedést érünk cl.

— Ugyancsak rendkívül kedvező volt a pvc-granulá- tum és speciális kábelipari, cipőipari anyagok gyártása. Tavaly 12 ezer tonnát termeltünk. Ez évre 50 százalékkal többet terveztünk. Ez év első felében még nem hoztuk ugyan az időarányos részt, de a termelés üteme fokozatosan növekszik, s éves átlagban várhatóan elérjük a 18 ezer tonnát.

— Tudomásunk szerint foglalkoznak műanyagfeldolgo- záasal is. Ebben mik a tapasztalatok. eredmények?

— Bár a kész műanyagok, közszükségleti cikkek gyártása nem feladatunk, csak alkalmazástechnikai okokból kezdtük meg a gvárlást. ennek ellenére elég jelentős ennek az ágazatnak is az eredménye. Tavaly a műanyag késztermékeink ; termelése 90 milliós értéket tett. ki. Ebben az évben 120 millió forint termelési értéket tűztünk ki célul, tehát több mint 30 százalékos növekedést. Hat hónap alatt az időarányos tervet kismértékben túl is teljesítettük, így biztosítottnak látszik a 30 százalékos termelésnövekedés.

— Milyen eredményeket értek el a kisebb volumenű termékek gyártásában?

— A kisebb termékekben is jelentős fejlődést értünk el. A hegesztést szolgáló oxigénben 14,5, az altatógáz, termelésében 17.4 százalékkal értünk el többet, mint az elmúlt évben. Jelentős fejlődés mutatkozik a műanyagipari segédanyagok előállításában is. A kaprolaktám- üzem például évi 5 ezer tonna kapacitásra épült.. Tavaly már ezen felül 0 és tél ezer tonnát termeltünk. Még itt is 4,5 százalékos termelésnövekedés, sósavoldatban pedig 23 százalékos növekedés mutatkozik. A gyártásközi termékek közül az ammónia- termelés 12,7. az acetilén földgázból történő előállítása 25 százalékkal növekedett.

— Ügy tudjuk, hogy a műtrágyatermelésben A’an némi lemaradás. Miből adódott ez?

— A műtrágya termelése az elmúlt évihez viszonyítva 3,6 százalékkal nőtt. A tavalyihoz képest tehát itt is van fejlődés. Végeredményben ez az egyetlen fontosabb termékünk, ahol a kitűzött tervhez képest viszont némileg el vagyunk maradva. Ebben egy százalékkal lemaradtunk a tervezettől. Ez abból adódott, hogy eredetileg a harmadik negyedévben kellett volna nagyjavítást végezni. Ezt korábban valósítottuk meg. A harmadik negyedévben viszont a rendelkezésre álló időalap megnőtt, felújított berendezések állnak a rendelkezésünkre, így az év végére a műtrágyában is terven felüli teljesítésről számolhatunk be.

— A Borsodi Vegyikombinát jelentős erőfeszítéseket tesz a dotációról való lemondás érdekében. Miiyen eredményeket érteit el ebben?

— Pénzügyi helyzetünk is rendkívül jól, tervszerűen alakult, Ez összefüggésben van egy korábbi tendenciával, nevezetesen azzal; úgy igyekszünk gazdálkodni, dolgozni. hogy minél kevesebb dotációt vegyünk igénybe. A dotációt az idén kereken 170 millió forinttal csökkentettük. így ebben az évben már csak 15 millió forintot veszünk igénybe. Október 1-vel kezdődően a dotáció igénybevételét teljesen megszüntetjük, s a BVK továbbra egy fillér dotációt sem vesz igénybe.

— A Borsodi Vegyikombinát mind nagyobb eredményeket ér el exportban is. Milyen tények, adatok tanúsítják ezt?

— A BVK elsősorban a hazai igényt igyekszik kielégíteni, a belföldi piacra termel. Pusztán összehasonlítás kedvéért említem meg, hogy például a műtrágya világpiaci ára lényegesen magasabb, és a marónátron vi- I lágpiaci ára is legalább 30 százalékkal magasabb, mint belföldön. (Erre exportjogunk nincs, hiszen itt ebben tőkés importra szorulunk.)

— Az exportban egyébként az elmúlt négy évben rendkívül nagy fejlődést értünk el. Négy évvel ezelőtt a tőkés export, igen jelentéktelen, mindössze 17 ezer dollár volt, A fejlődést tanúsítja, hogy tavaly már 2 millió dollár értéket exportáltunk. A tőkés exportot

20—25 százalékkal fokozzuk — a szocialista export mellett. Az első fél évben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy 1973-ban várhatóan 2 és fél millió dollár értékű vegyipari terméket exportálunk a tőkés országokba.

— Bármilyen termékről, termelési folyamatról van szó, mindnél jelentős fejlődés mutatkozik. Mi ennek a

magyarázata?

— A fejlődésnek nagyon sok összetevője van. Az egyik: beérlek azok a feltételek, amelyek biztosítását már a korábbi években megkezdte az 5300 főt, a több mint 230 szocialista brigádot magában foglaló kollektívánk, Korábban a vállalat életében az extenzív fejlesztés volt a fő cél. Több milliárdos állami egyedi beru-i húzást kellett megvalósítanunk. Nem egy évben a be- | ruházás összege meghaladta I a vállalat termelési értékét. A beruházás pénzügyi művelete nagyobb volt, mint a termelés. Ezeket 1971-ben lényegében befejeztük, áttértünk. nagy energiával az intenzív fejlesztésre, az élő- és holt munka hatékonyságának a növelésére.

— Már az elmúlt évvel kezdődően a termelési érték. a termelékenység hatékonyságának növelése volt a fő célunk. Ennek eredménye, hogy ez év első felében a termelés jelentős növelésének több mint 83 százalékát a termelékenység növelésével biztosítottuk.

— A holt munka hatékonyságának növekedését, az álló- és forgóeszközök jobbani kihasználását jellemzi, hogy végeredményben már 1972- ben — amikor a termelési érték 17 százalékkal nőtt,.— s először a BVK életében, az állóeszközök értéke nem nőtt, ellenkezőleg csökkent. A belső tartalékok felhasználásával, illetve a szűk keresztmetszetek megszüntetésével igyekeztünk ez év első felében, s igyekszünk továbbra is ezt a tendenciát erősíteni — fejezte be nyilatkozatát Körtvélyes István, a Borsodi Vegyikombinál igazgatója.

Csorba Barnabás

700 ezer köbméter víz naponta

Kevés területei öntöznek

A kézműipari vállalat sikerei

Két emberből 770 — 29,8 százalékkal több termék A siker okai — „Sláger" a légpárnás bevásárlószatyor

Pillanatkép a* export szalagról

— A munkáiról meg vagyok elégedve. Szeretném jelentősen kibővíteni a megrendelést. — Herman Kübler nyugatnémet cégtulajdonos mondta ezt pár hete a Borsod megyei Kézműipar i Vállalatnál az üzem. az exportszalag megtekintése után. Koppány Otto igazgatónak tagadhatatlanul jólesett a kollektívának szóló elismerés, amelynek az 1974. évre szóló. az ideitől másfélszerte nagyobb exportmegrendelés adott nyomartekot.

Mire gondolhatott a tanácsi vállalat igazgatója? Talán arra, hogy hat éve nemhogy export, de hazai megrendelés sem volt. Hat éve ő és a főkönyvelő volt még a vállalat „teljes” létszáma. A munkahelyek hiányoztak. Az iroda, a telefon a saját lakásban volt. Nagy volt viszont az elhatározás, nagy volt és ma is nagy az ambíció, áthatotta az első dolgozókat, ez hatja át ma is az embereket.

— Nagyon sokat fejlődött a szinte semmiből létrejövő vállalat. Ma mar 770 embernek, túlnyomó részben nőnek biztosít munkát, s a vállalat évi termelése már túlhaladja a 100 millió forintot — jellemez Kiss Albert, a megyei tanács osztályvezetője.

Mivel foglalkoznak, mit termelnek? Kazincbarcikán, a központban van több szalaggal a kontekcios részleg. Hazai és külföldi megrendelésre a munkaruhák és a női ruházati cikkek óriási tömegét gyártja. Herbolyán. elhagyott bányaüzemi épületben saját szövődét hoztak létre. Olyan árut szőnek itt, ami nélkülözhetetlen a háztartásban. Foglalkoznak sík- kötészettel, kézi horgolással

— ezt bedolgozórendszerrel végzik. Egyidőben nagy hiány volt a cirokseprú. Lenin- városhan külön részleget hoztak létre ennek készítésére.

A tanácsi és a szövetkezeti iparnak voltaképpen a nagyipari üzemek munkáját kell kiegészíteniük. A vállalat ebben sokat tesz. Az ÉMV-ben készített habszivacs sokoldalú feldolgozása, hasznosítása érdekében Kurityánban hoztak létre üzemet. Len in varosban — sok egyéb mellett

— milliószámra gyártják a füzet*, és az iratborítókat.

Milyen eredménnyel dolgoznak?

— Az év első felében — hangzik — 29,S százalékkal termeltünk nagyobb értéket, mint a múlt év első felében.

Ez évben a konfekciós termelésben igen megugrott: két és félszeresére nőtt a bérmunka. Ez a vállalatnak, sőt exportban az országnak is - előnyös: nem kell tőkét fektetnie az anyagba. Ez a megrendelőt terheli. (Legfeljebb a statisztikában kisebb eredmény mutatkozik.) Nos. ba a bérmunkához is hozzászámoljuk az anyagénbéket.. így 68 millió forint termelési érték a félév eredménye.

©

A fejlődésnek több forrása van. Az egyik mindenekelőtt, a dolgozók és a vezetők közös akarata, cselekvő egysége. A másik: a jó munka- és üzemszervezés. Van távlati programjuk ebben, de az élet gyakran megkívánja, hogy óránként kell esetleg új szervezést végezni. Ezt is rugalmasan végzik.

Sok dologban kezdeményezők. A szabászatban például sínpáron guruló terítőkocsit állítottak be. Ez meggyorsítja, megkönnyíti a szabászok munkáját Van, ahol kisgé: pesítenek. A killizőgép a minőséget javítja. A félautomata síkköiőgép a termelékenységre van jó kihatással, s megkönnyíti az emberek munkáját. Több speciális gépét szereztek be. Ilyen például a derékpánt-varrógep. Igénybe vették a külföldi partner segítségét is. Herman Kübler egy ízben uj.ibevarrógéppel lepte meg őket. Korájában három ember dolgozott e komplikált munkával, most egy ifjú nő a gép segítségével egy egész szalagot ellát.

Az ifjú vállalatnál a működés első percétől kezdődőt- en új es új termékeket, ke • szilének. Ez már hagyománynak számít. A konfekcióban éppúgy, mint a síkkötészet- ben, vagy a kézi horgolásban mindig van valami új. És most mi a „sláger”?

Az egyik szekrényből különleges terméket: a légpárnás fóliából készített bevásárlószatyor mintapéldányát veszik elő.

— Az alapanyagot, a légpárnás fóliát a TVK gyártja. Szénási Tibor, a kombinát igazgatóhelyettese megbízott bennünket, próbáljuk felhasználni olyan célra, ami hasznos lesz a háztartásban, a kereskedelemben.

A barcikai vállalat a légpárnás szatyrot bemutatta a kereskedelem képviselőinek. Nem kell jósnak lenni hozzá: hamarosan divatos lesz.

És ez csak egy a tanácsi vállalat 400—500 terméke közül. amelyek egyaránt elősegítik az igények kielégítését éppúgy, mint a dolgozók s a vállalat vágyainak megvalósítását

Cs. B.

Mire heil ügyelni a gabona szárításánál?

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén, Borsod és Heves megyében már csaknem 30 ezer hektár öntöztethető. A két megye gazdaságaiban 12 ezer szórófejjel „esöztethetnénk” naponta. Ezek üzemeltetésére a környékünkön levő folyók- ból, patakokból, kutakból, valamint a 28 víztárózóból naponta 700 ezer köbméter vizet vehetnek ki. Ilyen adottságok ellenére mégis mindössze 15 ezer hektárnyi területet öntöznek.

Az elmúlt időszakban a lehullott záporok és .zivatarok a talaj vízhiányát pótolták ugyan, de ez nem jelentheti az öntözésről való teljes lemondást. Különösen a száraz, meleg napokon párolog el állag 3—4 milíiméternyi nedvesség a talajból, s ezt mindenképpen pótolni kell. A vízveszteséget a növényzet hamarosan megérzi, és öntözés hiánya miatt kisebb termésátlagok várhatók. Ezért szükséges, hogy naponta ne csak 100 hektárt, hanem annak tízszeresét öntözzék a mezőgazdasági üzemek. Ennek segítésére a vízügyi igazgatóság a két megye területén öntözési előrejelzési szolgálatot szervezett és . az elkövetkező hetekben tíznaponként. tájékoztatja a gazdaságokat a talaj nedvességtartalmáról, továbbá arról,

hogy a hiányzó csapadék pótlására mennyi víz kiöntözése szükséges.

Különösen fontos feladat a másodvetések mesterséges esöztetése. A szakemberek kimutatták: ha 4000 hektárnyi másodvetésre kétszeri öntözéssel mintegy 100 millimé- ternyi csapadékot juttatnak, úgy a területről csaknem 100 ezer Ionná silótakarmány betakarítását biztosíthatják. Ez a mennyiség pedig több ezer szarvasmarha ellátására elegendő. Ennek tudatában több dél-borsodi és bodrogközi gazdaságban hozzáfoglak a másodvetések gépi esőzfetésé- hez.

Megyénk mezőgazdasági üzemeiben az utóbbi években jelentősen megnőtt a szárító kapacitás. A tartós tárolás, a minőség megóvásának szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy gazdaságaink jó részének lehetősége van a learatott termények egy részének mesterséges szárítására.

Mivel sok tsz-ben még újak a szárító berendezések, nemigen rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal c munkában, előfordul, hogy nem a leggazdaságosabban hasznosítják azokat, sőt szárításnál néhol még a gabona minőségét. is veszélyez!étik.

A szárítás gazdaságossága

és hatékonysága érdekében főleg arra kell ügyelni, hogy már a betakarításkor szükséges a különböző nedvességtartalmú gabonák elkülönítése. így például a hajnali órákban aratott, harmatos tételeket. el kell különíteni a később aratott gabonáktól. A nedvesség szerinti elkülönítést a beszállításnál és a szárítótelepen, szárítás előtt is biztosítani kell.

Ami magát a szárítást il- lcli: itt a megfelelő szárítási hőfok betartására kell nagyon ügyelni. A kenyérgabona szárításánál a szárító levegő hőmérséklete nem lehet magasabb a 70 C-foknál, míg

takarmánygabona esetében a 100 C-íok körüli hőmérsékletet célszerű betartani. Feltétlenül törekedni kell a kíméletes szárításra, különösen a kenyérgabona esetében, mert a túl, magas hőmérséklet minőségromlást okoz.

Előfeltétel, hogy szárítás előtt biztosítva legyen a gabona tisztítása. Ügyelni kell arra is, hogy a leszárított gabona nedvességtartalma 14— 15 százalékos legyen. Ha ugyanis ennél jobban kiszárítjuk a terményt, akkor ez teljesen felesleges vízelvonás, ha viszont ennél magasabb a víztartalom, akkor nincs biztosítva a tartós tárolhatóság.