Észak-Magyarország, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-22 / 170. szám
1973. július 22., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Üzemi demokrácia a tanácsi vállalatoknál A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat termelési tanácskozásán az egyik munkás premizálással kapcsolatos kritikai észrevételt tett. Egy másik dolgozó javasolta, hogy a kenyér és péksütemény minőségének javítására néhány gyártási műveletet a gép helyett kézi erővel végezzenek el. Ennél a vállalatnál történt meg az is, hogy a vezetők egy beépítésre kerülő kemencetípus helyes megválasztásához közvéleménykutatás formájában javaslatokat kértek a dolgozóktól. A jobb minőség érdekében, a többség a nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő kemencére szavazott. Véleményüket a termelési tanácskozáson és más üzemi fórumon helyes szakmai állásfoglalással védték meg. @ A megyei tanács illetékes osztálya nemrégiben felmérte, milyen a munkahelyi légkör, hogyan érvényesül az üzemi demokrácia a tanácshoz tartozó fontosabb vállalatoknál. Az iménti példa a vizsgálatról készült jelentésben olvasható, szemléltetőként arra a helyes gyakorlatra, ahogyan ennél a vállalatnál értelmezik és érvényesítik az üzemi demokráciát. Bevonják a dolgozókat a vállalattal kapcsolatos fontos döntések meghozatalába, igénylik észrevételeiket és javaslataikat, megszívlelik a kritikai fölvetéseket, s természetesen orvosolják is a gondokat. Mindez egészséges munkahelyi légkört teremt. Olyan légkört, amelyben a munkás érzi, hogy szükség van tevékenységére, javaslataira, kialakul, vagy éppen tovább erősödik benne az a tudat: nemcsak munkása, hanem tulajdonosa is az üzemnek, a gyárnak, felelősséggel tartozik, és kétkezi munkáján kívül észrevételeivel is részt vállal az eredmények formálásából. A termelési tanácskozások, brigádértekezletek és más munkahelyi beszélgetések mindenütt kitűnő alkalmak az üzemi demokrácia érvényesítéséhez. A megyei tanácshoz tartozó vállalatoknál általában kedvezők az ilyen irányú tapasztalatok. Az üzemi demokrácia fórumait nem csupán tájékoztatásra, a feladatok „továbbadására”, hanem véleménycserére használják fel a vezetők. A kölcsönösség alapján a dolgozók aktívan bekapcsolódnak a termelés, illetve a vállalat irányításába — a vezetők többsége szívesen veszi, ha döntései előtt' megismeri véleményüket. Általános tapasztalat az is, hogy egyéni sérelmeken kívül mind nagyobb számban hangzik el az egész kollektívát, üzemet vagy vállalatot érintő hiba fölvetése és a megoldást segítő javaslat. © Az említett sütőipari vállalathoz hasonlóan helyes gyakorlat honosodott meg a Borsod megyei Finommechanikai Vállalatnál is. A legutóbbi tanácskozáson többek között az anyagellátási nehézségeket tették szóvá a dolgozók. A vállalat partnere, a Telefongyár ugyanis nem tudta zökkenőmentesen biztosítani a szükséges alkatrészeket. Emiatt sokszor adódott állásidő, amit a Telefongyár megtérített ugyan, a vállalat gazdaságosságára azonban így is negatív hatással volt. A dolgozók hozzászólásai nyomán a vezetők intézkedtek, s a gond azóta megoldódott. A Talajerőgazdálkodási Vállalatnál ugyancsak jelentős eredménynövekedést sikerült elérni azáltal, hogy a dolgo- [ zók fölvetette javaslatokat megvalósították: egyes munkaterületeken 12 forinttal emelkedett az egy órára jutó termelési érték a hozzászólások nyomán. A Gyümölcs- j szesz- és Üdítőipari Vállalatnál a berendezések korszerű- sítése, a Sárospataki Faipari 1 Vállalatnál pedig a készáruk felhalmozódása, a termelési kapacitás „lekötése” szerepel leggyakoribb hozzászólásként, sürgetésként a termelési tanácskozásokon, brigádértekezleteken. Az utóbbi két helyen még nem sikerült elérni számottevő javulást, ennek ellenére itt is érvényes a megállapítás: egyetlen ötlet, javaslat vagy kritikai észrevétel sem felesleges, mert a lehetőségeken belül megpróbálják orvosolni a gondokat. Valamennyi helyen tudják, hogy az üzemi demokrácia csak szavakban hangoztatva semmit sem ér, egészséges munkahelyi légkört a hozzászólások, javaslatok hasznosításával, vagyis a demokrácia gyakorlati megvalósításával lehet kialakítani. A megyei tanácshoz tartozó vállalatoknál különösen az utóbbi két évben örvendetes fejlődés figyelhető meg e téren. Az üzemi demokrácia szélesebb körű kibontakozásához a pártszervezetek, szak- szervezeti és KlSZ-bizottsá- gok nem utolsósorban pedig a szocialista brigádok nagy segítséget nyújtanak, annak maguk is aktív részesei. N. I. A YlT-kiildöttség tagjaként Berlini küldetés A múlt év végén, megérdemelt dicséretet kapott az a műszak, amelynek a csoport- vezetője Geleta Zoltán. Ügy látszott ugyanis, hogy az acetilénüzem, amely a munkahelye, a Borsodi Vegyikombinátban, nem tudja teljesíteni az évi tervet. A gyár a fiatalok segítségét kérte. Rákapcsoltak. Velük együtt a többi műszaki is. Olyan lendülettel és lelkesedéssel, hogy a számvetéskor talán ők lepődtek meg a legjobban. Az történt, hogy a programban előírt 10 ezer tonnát a határidő előtt egy hónaopal legyártották Hogyan?... Mindenekelőtt a munkaszervezést tették még hatékonyabbá. Aztán — ahogy most visszagondol erre az időszakra — igen egyszerűen fogalmazva közli: — A mi esetünkben is beigazolódott a jól ismert közmondás. sok kicsi sokra megy ... Mindig úgy szervezték a munkát, hogy az adott helyzet által megszabott időre leálljanak és kijavítsák a gépeket és berendezéseket. Mindig adódtak ugyanis előre nem várt problémák, amiket meg kellett oldani. Viszont e leállásoknál rendszeresen megtakarítottak néhány napot. amit aztán a terv teljesítésére tudtak fordítani. Ezekben az egyáltalán nem egyszerű feladatokban a fiatalok mindenkor derekasan helytálltak, amiben szerepe Geleta Zoltán volt annak is, hogy Geleta Zoltán időt és fáradságot nem kímélve szervezett, intézkedett úgy is. mint csoportve- . zető. s úgy is, mint meghívott KISZ-titkár. A javaslat, hogy ő legyen a VIT-re a küldött, nemcsak a közvetlen munkahely, de a gyár fiatalságának a közvéleménye szerint is helyes. Ehhez az alapot elsősorban a végzett munka adta, hiszen olyan emberről van szó, aki nemcsak egyszerűen szakmának, de hivatásnak tekinti azt. amit csinál. Ahogy leérettségizett a gimnáziumban, szakmunkás- tanulónak jelentkezett a gyárban. A vizsgákon sikeresen túljutva, rendszerkezelő lett. Aztán táblakezelővé lépett elő, majd 1971-ben kinevezték műszakvezetőnek. — Megszerettem a munkahelyet. a gyárat — mondja. Az is kiderül a mondandójából, hogy kicsit félve, kicsit izgulva lépte át a gvár küszöbét, de már az első napokban otthonosan érezte magát. Ebben segítségére voltak a munkatársak, az ismerősök, a barátok és mindenki, akivel kapcsolatba került pályája kezdetén. Egyébként ebben a gyárban példamutatóan jó szokás — immár hagyomány —. hogy a szakmunkásfiatalokat a mun- kábalépést megelőzően barát; beszélgetésre hívják, ismertetik velük az üzem életét és munkáját, a lehetőségeket, s azt is, milypn igényeket támaszt velük szemben e nagyüzem. Ez történt Geleta Zoltán és társai esetében is, ami nemcsak maradandó élmény. de ösztönzés is a pályakezdőknek. Messziről, 'a meeve északi csücskéből került Kazincbarcikára, ahol már otthon érzi maaát. ..őslakónak” számit. De ha teheti, mindig hazamegy Keresztétére a szüleihez. — Amiben lehet, otthon Is sesítek, s mi tagadás, mindig öröm hazatérni a szülői házba — vallja be. Most nagy útra készül. Világot látni megy, a VIT- küldöttség tagiaként kénviseli Kazincbarcika, a BVK fiataljait, akiknek üdvözletét magával viszi az ifjúság nemzetközi találkozójára. T. F. Új „fazonok” a futószalagon Mélyül épül a város Alsózsolca határában, ott, ahol a házgyár szép, modern vonalú épületei emelkednek a magasba, egyre jobban növekszik egy tó. A víztükröt kotrógépek borzolják. A parton dózerek, földgyaluk és markolók szorgos- kodnak. Letakarítják a vékony termőföldet, hogy azután kavicsos homokot termelhessenek a házgyár és a szomszédos betonelemgyár részére. Embert alig látni a A fürdőszobákat készreszerelő Vineze Géza vezérigazgató mégis óriási mennyiségű kavics kúszik a depók felé, végtelen gumiszalagokon. A tó nemcsak terebélyesedik, hanem mélyül is, s miközben egyre alacsonyabban fejtik a kavicsmezőt — újabb és újabb házgyári panelok gördülnek ki a gyár kapuján. Tizenkétezer-hatszázhárom lakáshoz adott nyersanyagot a faluszéli tavacska. A tó mélyül — Miskolcon, Kazincbarcikán, Özdon épül a város .... Fiatalon a svár élén — Ö a házgyár vezetője — mutatja be a fehéringes fiatalembert Vineze Géza. a BAÉV vezérigazgatója. Szamos Gábor, a harmincesztendős építészmérnök kissé zavartan nyújtja kezét, de amint a munkáról esik szó. mindjárt határozottabb. Tökéletes tájékozottsággal beszél a házgyár múltjáról, jelenéről — és a jövőről is. — Az idén 3793 lakás egyenértékének megfelelő terméket készítünk. Azért mondom így, hogy lakás- egyenértéknek megfelelő, mert nemcsak lakásokat, hanem iskolákhoz, vendégházakhoz, óvodákhoz és bölcsődékhez szükséges elemeket is gyártunk. Ez utóbbi nem nagy mennyiségű, 123 lakásnak felel meg. A fö profil változatlanul a lakáselemek készítése. Nem sokkal később már az üzemeket jártuk. A párolgó betontól néhol „sűrű” volt a levegő. Nagy a hőség a csarnokokban, az ember elcsodálja, amint a szó szoros értelmében futószalagon készülnek a házgyári elemek. brigád tagjaival beszélget Az egyik „hajóban” a homlokzati panelokat színezik, mellette födémelemek tálcáját rázza a vibrátor. Középen mint csontvázak merednek a panelok vasszerkezet- elemei. Mindenütt gépesített, a munka és láthatólag magasfokú a szervezettség. A szélső csarnokban vegyes elemeket gyártanak, míg kissé arrébb egy új épületben komplett fürdőszobák kerülnek ki a műhelyből. — Ezt a munkát csak fgy lehet eredményesen és gazdaságosan megoldani — mondja a vállalat vezérigazgatója. — Naponta 18—20 darab lakáshoz szükséges elemet készítenek a házgyárban. S ugyanennyit szerelünk össze kint. a munkahelyeken. Tizennyolc darab tréler hordja az elemeket, éjjel-nappal. Van olyan, amelyik Miskolcra viszi és van, amelyik Salgótarjánba. De gyakran fordulnak Űzd és Miskolc között is. Ói éniiieM, növekvő kapacitás — Mikor termel teljes kapacitással a házépítő kombinát? — kérdezem a gyár vezetőjétől. — Jövőre 4200 lakást készítünk, s ez azt jelenti, hogy minden kapacitásunkat kihasználjuk. Amikor a házgyárat tervezték, még nem jelentkeztek olyan igények, amelyek napjainkban már természetesek. Növeljük a lakások alapterületét. Ez több munkával jár. A nagyobb lakásokhoz több elemre van szükség. Tulajdonképpen négy alaptípust variálunk. elég sokféleképpen — válaszolja Szamos Gábor. — A csarnok mögött van a szabadtéri raktár. Néhány évvel ezelőtt nagy gond volt. hogy a házgyár raktárra termelt ... Most is több lakás van raktáron, mint amennyi ideális volna — mondja a vezérigazgató —, de az elő- közmüvesítés és egyáltalán a területek előkészítése még mindig nem tart lépést a házgyár kapacitásával. Persze, lényegesen jobb, mint korábban volt. Jelenleg 320 lakás elemei vannak a gyár területén. A házgyárban 53 brigád kezén keresztül haladnak az épületekhez szükséges elemek. Ma már egyre ritkább a minőségi kifogás. Mind az 53 brigád elnyerte a szocialista címet. „Fazoncsere” 40 Eltiltóéért A sablonok, melyekben a házgyári elemek készülnek, öt evvel ezelőtt kerültek a gyárba. Némelyik elhasználódott, meg azután új fazonokra is szükség van. A tervek már elkészültek, s a jövő esztendőben új vonalú épületek emelkednek az Avas oldalán. Negyvenmillió forintért, vásárol sablonokat a BAEV. Ezek nemcsak modernebb, tetszetősebb vonalú épületek összeszére- léséhez nyújtanak lehetőséget, hanem kényelmesebb, komfortosabb otthonokat lehet kialakítani belőlük.. Nagyobb lesz a választék is. A „fazoncserét” 1974. július Síig hajtják végre. Akkor már új típusú elemek kerülnek ki a gyárból. A tervet az ÉSZAKTERV kollektívája készítette, a BÁÉV megrendelése alapján. — Az új épületekben kis méretű garzonlakásoktól 5— 6 férőhelyes, szinte luxusigényeket is kielégítő, nagy méretű lakások is lesznek. Most 62 négyzetméter a legnagyobb lakóterület, jövő ilyenkor már megkezdjük a 71 négyzetméteres, 3 és 4 szobás változatok gyártását. De lesznek 26 és lél négyzetméteres, erkélyes garzonok is — mondja Vineze Géza vezérigazgató. Azután így folytatja: — Mi azt szeretnénk. ha ezek a szebb kivitelű és használati értékükben is többet jelentő lakások, egyszóval az új típusok nem lennének drágábbak, mint a régiek. * Emlékszem, amikor az első házgyári épület elkészült a Győri kapuban, az ..őslakók” kissé idegenkedtek. Kiállítással egybekötött bemutatót kellett tartani, némi szaktanácsadással — aztán lassan megbarátkoztak a futószalagon készült lakásokkal. Ma már olyasfajta megjegyzéseket sem hallunk, hogy uniformizálják a városképet... A házgyári lakások bővülő választéka egyre fokozódó komfortja, sokfajta összerá- kási módja, a környék rendezése és megtervezése eloszlatta a fenntartásokat, S most. amikor űi fazonok so- rozatgvártását készítik elő. jó érzés látni, liogv ezek az épületek nemcsak küllemük,; ben lesznek tetszetősebbek, hanem a tálakon belül is jobban szolgálják a lakókat. Paulovits Ágoston
